Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-21 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 21, 1957 o i . fiI i i fit>, Kádár János elemzi az októberi eseményeket Salgótarjánban feb. 2-án nagyaktiva-ülést tar- I ittak. Mintegy 900—1000 aktivista jött el Nóg- l id niegye bányáiból, üzemeiből, falvaiból. Az ; íctiván megjelent Kádár János, az MSZMP ide- j denes intéző bizottságának elnöke, a forradalmi íunkás-paraszt kormány elnöke is. Jakab Sándor , z MSZMP Nógrád megyei ideiglenes intéző bi- ottságának elnöke tartott beszámolót a megye olitikai helyzetéről s a pártszerevezetek felada- airól. A beszámolót szenvedélyeshangu, harcos ita követte, mely során felszólalt Kádár Já- íos is. Nyugaton heves agitáció és uszítás folyik a íagyar forradalom ellen. Még mindig az a köz- onti vitakérdés, hogy október 23 és november 4 özött forradalom volt-e, vagy ellenforradalom? ügyszerüsitsük le a kérdést és csak a lényegét íézzük. Mi a szocialista forradalom lő jellemzője? 1919-ben Magyarországon szocialista forradalom volt. Megszületett a proletárdiktatúra. Ezt a7 ellenforradalmárok leverték. 1945 és 1947 között ismét szocialista forradalom ment végbe. Mi határozta meg ennek a lényegét? Az, hogy nihilen társadalmi osztály ragadta kezébe a ha- almat. 1919 március 21-én éppenugy, mint betetőzésképpen 1947-ben, a magyar munkásosztály ragadta a hatalmat a kezébe. A hatalom ■endk.ivül fontos dolog az osztályharcban. Miniennél fontosabb! Mert egy társadalmi osztály a hatalom birtokában mindent megtehet, de ha a hatalom nincs a birtokában, talán semmit sem tehet. Ezért az osztályharcban a cél mindig a hatalom. Ezt a hatalmat a munkásosztály meghódította. A hatalom birtokában mindenekelőtt társadalmi tulajdonba vette a termelési eszközöket. Ez történt 1919-ben és 1945 és 1947 között is. A termelési eszközöket, vagyis a gyárakat, bányákat. a bankokat, a földet a dolgozó osztályok vették birtokba. Ahogy azt már 1848-ban, 1849-ben Marx meghirdette a szocialista forradalom céljaként, a kisajátítókat kisajátították. A szocialista forradalom lényegéhez tartozik, hogy a kultúra eszközeit is birtokba veszi az uj uralkodó osztály: a mi viszonyaink között a rádiót, a sajtót, az iskolákat, a színházakat stb. Ez a folyamat nálunk végbement, a munkás- osztály a hatalom birtokába került, azt mindenki pontosan tudja, aki nem akar ködösíteni. Ezek után csak ugv vetődhet fel a kérdés: ki lehet az, aki ezzel a hatalommal szemben fegyverrel támad? Ellenforradalomról van szó, teljesen világos. Ahogy 1919 augusztus 2-án, úgy 1956 október 23-án is megkezdődött Magyarországon az ellen- forradalom. Az ellenforradalom is folyamat. ’19-ben is a demokrácia jelszavával döntötték meg a munkáshatalmat Az ellenforralmároknak általában nem könnyű a nép elé állniok, mert nem hirdetik meg valódi céljaikat. Egyetlen ellenforradalmár sem mondhatja, hogy kedves magyar nép, én azelőtt bur- zsuj voltam, 10,000 holdas nagybirtokom volt, vagy bányarészvényes voltam, nagyszerűen éltem, nagyszerűen tudtam á népet nyúzni, hát legyetek szívesek, szavazzátok meg, hogy én kerüljek újra hatalomra. Ezért az ellenforradalom mindig beburkolja, elhomályosítja. elködösiti célkitűzéseit és olyan mozzanatba kapaszkodik. amely többé-kevésbé szimpatikus lehet a tömegek előtt. Például 1919-ben az ellenforradalom azt mondta: nem j' az a diktatúra, az kemény dolog, legyen inka l)b demokrácia. És mit csinált? Megdöntötte a proletárdiktatúrát, de első lépésként nem ellenforradalmi kormányt állított fel, nem is annak az érdekében agitált, hanem szakszervezeti kormányt ajánlott az országnak. És nyeregbe segítette a Peidl-kormánvt, am‘>Mk hat napig “uralkodott”, azután jött a Friedrieh-kormány, utána jött Horthy és azután következett a kommunisták és a haladó emberek lemészárlása, az országból való kiüldözése, az ellenforradalmi terror és a burzsoázia diktatúrája 25 esztendőn keresztül. Miért érdemes erre visszaemlékezni? Azért, mert október 23-án sem azzal jött a burzsoá, hogy nagyon kellemetlen, hogy a gyár mar köztulajdon, adjátok nekem vissza. A nagybirtokos sem mondta még akkor, hogy adjátok vissza a 20 ezer holdat. Hanem azt mondták, hogy a sztálinizmus ellen kell harcolni — emlékezhetnek rá — “ki kell javítanunk a hi- .bákat”. Persze a kijavítást úgy értették, hogy agyonütni magát a szocialista forradalmat is. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen Figyelembe kell vennünk, hogy a régi hibák miatt nagyon sok munkásember, parasztember, sőt diák is el volt keseredve és ezért ezzel a tetszetős jelszóval nagyon sok embert tudtak becsapni. Nem úgy, hogy itt felkelt a nép harcolni a szocializmus ellen, mert ez az ellenforradalom közönséges hazugsága és rágalma. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen, hanem az ellenforradalmárok. Az ellenforradalom célja természetesen a hatalom visszaszerzése volt, s nem az ilyen vagy olyan hibák kijavítása, hanem a régi földesúri- kapitalista világ visszaállítása. Nem teóriáról van itt szó — hiszen 1919-ben meg tudták csinálni —, hanem történelmi tapasztalatról. Most, október 23-án is ezt akarták. Ezt mindenki tudja, aki B. Szabót hallotta a rádióban. Ez a volt kisgazda- párti vezető azt mondta, hogy az 1930-as kisgazdapárti program hive. Mindszenty is kijelentette, hogy elvileg a magántulajdon alapján áll. Azt mindenki tudja, hogy mit jelent a magántulajdon a gyárak és a bankok viszonylatában. Azután azt mondta: az egyháznak mindent vissza kell kapnia, mégpedig hamarosan. Persze itt az egyház elvesztett kincsei között nem az oltáriszentségre gondolt ő sem, mert az megmaradt, ellenben nem maradt meg az a 930,000 hold, ami 1945-ben az egyház kezén volt. Nem olyan nehéz tehát megállapítani, hogy forradalmi események voltak-e ezek, vagy ellenforradalmiak, csak nem szabad tűrni a ködösítést, a lényegről kell beszélni és akkor mindenki megérti a lejátszódott ellenforradalmi folyamatot. Nagyon fontos az álcázás felismerése. 1930- ban Németországban weimári köztársaság volt. Polgári demokrácia úgynevezett demokratikus jogokkal; lehetett szavazni, igy, ugv, amúgy, A monopoltőke diktatúrája érvényesült Németországban akkor is, de már nagyon terhére volt az a “sok” szabadság. Messzemenő háboríts tervei voltak a német monopóltőkének és ezért elindította útjára a Hitler Adolf nevű fasisztát. De amikor elindultak, ők sem mondhatták, hogy’ vissza a monopoltöke nyílt diktatúrájához, mert ezzel a német munkások valószínűleg nem értettek volna egyet. A szocializmus olyan erős gondolat volt a népekben már akkor is, hogy ezt nem kerülhették meg, és ezért kitalálták a “nemzeti szocializmust”. Azt már régesrégen kielemezték, hogy ez a “nemzeti szocializmus” sem nemzeti, sem szocializmus nem volt. Erre nem vesztegetek sok időt, mert önöknek volt alkalmuk a nemzeti szocializmus áldásait a saját bőrükön tapasztalni a második világháború alatt, a német megszállás alatt, a Szálasi-rezsim alatt. Ez a nemzeti szocializmus a német dolgozóknak, Európa dolgozóinak, az emberiségnek a második világháborút és az emberek millióinak legyilkolá- sát hozta. Az imperializmus és a “nemzeti kommunizmus” Mostanában uj jelszót dobtak fel az imperialisták. 1956-ban erősen propagálták a “nemzeti kommunizmust”. Ez az úgynevezett nemzeti kommunizmus nem ikertestvére-e annak a nemzeti szocializmusnak, amelyet 1930-ban agvaltak ki az imperialisták a néptömegek becsapására? Én azt hiszem, ikertestvére és a magyar forradalmároknak szembe kell szállniok ezzel a jelszóval. Nincs nemzeti szocializmus! A nemzeti kommunizmus hamis jelszó. A dolgozók megtévesztésére való. mert a kommunizmus internacionalista. a világ dolgozóinak világnézete. Az a meggyőződésem, hogy a sztálinista—rákosista és hasonló jelszavak is befejezték pályafutásukat. Eddig több szocialista országban is beszéltek erről, de súllyal három szocialista országban: Jugoszláviában, Magyarországon és Lengyelországban. Magyarországon november 4- én, a forradalom visszaütött és világossá vált, hogy az ellenforradalom ellen kell harcolnunk és nem valamilyen képzelt sztálinizmus, vagy rákosizmus ellen, mert miközben ilyen képzelt fogalmakkal vesződünk és vitatkozunk, az ellenforradalom megfojtja a magyar proletárdiktatúrát. *4 jelszavak osztály tartalmáról Vannak akiket megtéveszt a tisztánlátásban Nagy Imre és társainak szerepe. Nincs semmi okunk ezeknek az embereknek kommunista múltját elemezgetni, mert az most alárendelt, tized- rangu kérdés. A tények alapján kell eligazodnunk. Nagy Imre Losonczv Géza, Hív Gyula meg Zelk Zoltán igenis szította a fegyveres támadást a Magyar Népköztársaság ellen és védelmezte a forradalmi erők megmozdulása után is az ellenforradalom ügyét. Nem Mindsz-entyt, meg B. Szabót, meg herceg Eszterházy Pált, meg gróf Takáeh-Tolvajt változtatta forradalmárrá Nagy Imrének, Losonczv- nak meg Háy Gyulának a csatlakozása, hanem ők léptek az ellenforradalom útjára. Beszéltünk az úgynevezett nemzeti szocializmus, meg a nemzeti kommunizmus osztályuralmáról. Nézzük meg ezeknek a jelszavaknak a másik felét, a nemzeti felét. És itt is a lényeget nézzük. Voltak ugyanis, akik azt állították, hogy október 23-a valamiféle nemzeti forradalom volt. Kik harcoltak a nemzeti függetlenségért? Az előbb már említettem, hogy nem Horthy harcolt a magyar nemzeti függetlenségért 1919 tavaszán, hanem a sajgótarjáni vöröskatonák, Horthy Szegeden a francia katonai parancsnokságon, Bethlen István pedig Becsben, a bécsi ellenforradalmi komitánál áruba bocsátották a magyar nemzet függetlenségét azért, hogy osztályuralmukat visszaszerezzék. Árulásuk sikerrel járt, mert a nemzet függetlenségét elárulva megnyerték az ántántba tömörült imperialisták támogatását és az antant támogatásával vérbefojtották a magyar proletárdiktatúrát — de ugyanakkor megölték a magyar nemzeti függetlenséget is. A második világháború időszakában nem Horthy, nem Kállai Miklós, és általában nem a földbirtokosok és burzsoák védték a magyar nemzet függetlenségének ügyét, ők annak idején elmentek Berlinbe és eladták a magyar nemzet függetlenségét, eladták a magyar népet Hitler háborús gépezete számára. Magyarországot 1944 március 19-én megszállták a német fasiszták, ez a magyar népnek 600 ezer ember életébe került. Ez nem a nemzeti függetlenség védelme, hanem elárulása volt. A nemzeti függetlenség nagy és szent dolog, elsősorban a mi számunkra szent dolog és nem a burzsoák számára. Hogyan kaptuk vissza nemzeti függetlenségünket ? A világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak a segítségével. Függetlenségünk igaz hívei És most, október 23-án ki védte, ki támogatta a magyar nemzeti függetlenség ügyét ? Dulles, az amerikai külügyminiszter talán? Eden, az akkori angol miniszterelnök? Vagy azok a francia imperialisták, akik ma is gyilkolják Algír hazafiait? Ezek uj gyarmatot kerestek maguknak. Vagy talán Kiskarnak i Farkas Ferenc, aki nyolc esztendeje eszi az amerikai ágvugváro- sok kenyerét, aki nyolc esztendeje tartja fegyverben 11,000 csendőrét, meg fasiszta tisztjét Nyugatnémetországban, amerikai pénzen, amerikai ruhákban, amerikai cigarettával ellátva? Ezek a magyar nemzet függetlenségének a védői? Nem elvtársak, nem Ők. Függetlenségünk leghívebb katonái itt vannak ezen az aktivagyülésen és hozzájuk tartoznak mindazok a becsületes hazafiak, akik velünk együtt védik a nemzet függetlenségét. Azt mondják, hogy idegen csapatok vannak Magyarország területén — mármint a szovjet csapatok. Nos, elvtársak, ezek a katonák testvéri,
