Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-23 / 34. szám

Szeretettel várjuk a konferencia delegátusait! Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 34. Thursday, August 23, 195.6 EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter Dertrtteer 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the P. O. of New York, N. Y. Japán—szovjet tárgyalások Hatojama japán miniszterel­nök hir szerint Moszkvába uta­zik hogy részt vegyen a szovjet 0«$ Sí^pt^ícu üg: miniszter közt eJéfcarU kés. erződési tárgyalásokba»­Gyémántra akadtak A Pravda azt írja, hogy észak­szibériai bányavidékeken gyé­mántra bukkantak. A gyémánt­rögök között 11 karátos dara­yonrolr J 0c,O_|xc£-p pnrrVfs^­Hiv q ronHc7Qf^ g™yéroé.TLtbányá,­szatot. A Kixon-klikk hadicsele MORAKDIM PROFESSZOR ÉS REV. GROSS a immFmmm örömmel tudatiuk olvasóinkat és a konferencián részt- ! venni készülő barátainkat, hogy lapunk két kiváló külmun- ! katársa, Morandini professzor és Rev. Gross is személye- j sen. és tevékenyen fognak részt venni az országos lapkőn- i ferencián. ! E két kiváló amerikai magyar közéleti vezető részvétele I a konferenciánkon kétségkívül nagyban fogja emelni annak | színvonalát és jelentőségét. Szeretettel várjuk, összes de- I legátusainkkal egyetemben, Dr. Morandinit és Rév. Grösst. I ........................................-................................................................................ A Los Angelesben hétfőn egy begyül t republikánusok — számszerint 1,323 delegátus és ugyanannyi póttag — annyival is előnyösebb hely­zetben voltak, hogy már is­merték a demokrata párt­programot és kihasználhat­ták annak gyengéit a maguk pártprogramja javára. A de­mokraták külpolitikai prog­ramján még erősen érezhetők a hidegháborús hajlandósá­gok, mintha csak a maguk embereit akarnák most majd ők' megrakni zsíros hadimeg­rendelésekkel, mig a republi­kánusok feljátszhatták ma­gukat. mint a “béke és bő­ség” hőseit. Ami pedig a pol­gárjogi kérdéseket illeti, tud­ván, hogy a legfelsőbb tör­vényszék végzésének felvétele körül okoskodtak és óvatos­kodtak a demokraták a leg­többet, a republikánusoknak minden esélye megvolt, hogy a legfelsőbb törvényszéki vég­zés. az ország törvénye mel­letti hangoskodó kiállással igyekezzenek magukhoz csá­bítani a néger és liberális szavazókat, holott a párt ve­zetői ezt csak a kirakat dí­szítésére kívánják felhasznál­ni. De akármit is csinálnak, a republikánus konvenció mé­giscsak az üzletemberek ta­lálkozója. És távolról sem volt meg az a jellege, hogy tényleg az elnöki és alelnöki felöltek nominálása végett jöttek össze, mert hiszen már eleve eldöntött uká/ volt, hogy a jelöltlistára Eisen- howert és Richard Nixont teszik. A lebonyolítása már eleve oly színben tűnt fel, hogy csak a hirdetési ügy­nökségek számára rendezik meg a republikánus “látvá­nyosságot”, mint kész üzle­tet. És ha az elmúlt négy hét alatt a republikánusok hall­gattak, nyilván az a szándék vezette őket, hogy engedjék a demokrata propagandát nyúlni, mint a rétestésztát, hogy aztán egy jólirányzott csapással összezúzzák. Az igazi eél és hadi csel az volt, hogy Nixont ültessék rá az ország nyakára. Eisen­hower egészségi állapota kü­lönben is a demokrata kam­pány fő kortesi témája lesz. Az elnök két súlyos betegsé­ge az ország sok konzervatív elemét is erősen gondolkodó­ba ejtette s többé-kevésbé mindenki tudta, hogy e vá­lasztások alkalmával volta­képpen Nixonról van szó. Nincs kizárva az sem, hogy az egész Stassen-moggalom is beletartozott a hadi cselbe, amennyiben fel lehetett téte­lezni, hogy valakit találnak, aki magát Slassení fogja alel­nöki nőm múlásra ajánlani, hogy aztán, miután egy pá­ran rászHvazníjk. eltemessék a Nixonra leadott szavazatok lavinájával. Nixonért dolgoztak nyíltan és titokban. Maga Eisenho­wer elnök is megváltoztatta tervét és egy nappal előbb érkezett meg a konvencióra. És Eisenhower népszerűségé re támaszkodva tervezik a> elnököt egyre mélyebben be lerántani a korteshadjáratba hogy megváltoztatva eredeti tervét, amely szerint csak a legszükségesebb beszédek el­mondásával próbálja megki mélni beteg szivét, sokka’ több beszéd elmondására ve­szik rá, hogy a déli államo kát és azokat a középrétege­ket nyerje meg, akiknek ide­odaingása szokta eldönteni a körülbelül egyenlő két párt erejének összemérését. Más szóval, hajlandók lennének az elnököt feláldozni a “haza”, vagyis a republikánus párt oltárán — Nixonért. Mások pénze A szövetségi, állami és helyi kormányzati kiadások örszege 1956-ra 109.7 billió dollárra rú­gott, jelenti a kereskedelmi mi­nisztérium. Ez mindössze 1 szá­zalékkal kevesebb, mint voit egy évvel ezelőtt. A népszámlá ­lási hivatal szerint a nemzetvé­delmi tervekre 6' billióval keve ­sebbet költöttek. Onnan.a csök­kenés, A világhelyzet enyhülésé­hez képest azonban ez a csök­kenés — emelkedésnek fel sl meg. MAI SZÁMUNKBAN \Z ESEMÉNYEK NYOMÁBAN • A demokraták jelöltjei (2) 4 Xixoii klikk Imdicsele (1) 1 választási győzelem záloga la) Lugosi Béla élete és ha­lála ff). ERED ÉTI CIKKEK, RIPORTOK Munkaalkalmat a 45 éven felülieknek (I). A havi tör­lesztések kábítószere (4). Bódö'r András: Xyári törté­net (5). MAGYARORSZÁG A VILÁGSAJTÓBAN A V. Y, Times budapesti !iv'-éitója megintetjuófja Ge­rd Ernőt (6). M \GYAR SZEMTANÚ LEÍR [A AZ ANDREA DORIA ELSÜLYEDÉSÉT (7 JEGYZETEK A HÉTRŐL (8) ORSZÁGOS LAPKONFERENCIA (9) IRODALOM - MŰVÉSZET (11) A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL (12) Tydings szenátornak elég volt Millard E. Tydings visszavo­nult demokrata szenátusi jelö'l- ségétől. Azt mondja, beteg, de- réksömörje van. Négy évvel ez­előtt McCarthy szenátor hiva­talához vezető fényképhamisit- ványok segítségével buktatták meg Tydings-et. Riesel merénylője — halott Az FBI jelenti, hogy megtalál­ták Victor Riesel merénylőjét, aki szénsavval megvakítatta a munkáskérdésekről iró hírlap­írót. A tettes állítólag Abraham Telvi, egy 28-éves gengszter, kit | rejtélyes körülmények között nemrég meggyilkoltak gengsz­tertársai. Frank S. Hogan ál- j lamügyész hivatala szerint a tettesről szóló eddigi személy- leírások nem egyeznek meg a megölt gengszter személyleirá- sával. Hitler nyomában Az Adenauer-kormány tör­vényszéke Nyugat-Németország- ban betiltotta a német KP-ot. A legtöbb független nyugatné­met lap ezért a hitleri cseleke­detért támadja a kormányt s azt írja, hogy ez baklövés volt. A pert még 1951-ben kezdték. A betiltás nem vonatkozik Nyu- gat-Bexlinre, amely Kele'. -Né- , metországon belül fekszik. M0MUUILBUU1AT 1 m EVEN BŰIMNEK! C(Szemétdombra” vetik az idősebb munkásokat Ha egy 45 éves vagy annál is idősebb ember állás nélkül marad, mert elbocsátották, vagy cége megszűnt vagy egybeolvadt egy másikkal, vagy mert valamilyen oknál fogva óm aga felmondott, akkor manapság csak a legnagyobb nehézségek közt talál uj állást, ha egyál­talán talál. Az ilyen embereket, munkásokat, hivatal­nokokat, alkalmazottakat szinte mindenhol hasznave­hetetlen öregembereknek tekintik, akiket ki lehet dobni a “szemétdombra”. Kevés személyzeti igazgató ismeri be nyíltan, hogy munkásfelvételeknél korhatárt tarta­nak szem előtt, ámde amint a Missouri-állambeli mun- kásfelvételi ügvosztály igazgatója mondta, sok válla­latnál IGENIS VAN “BÁRSONYFÜGGÖNY”. AME­LYEN EGY 35-ÉVESNÉL IDŐSEBB Nő VAGY EGY 45 ÉVESNÉL IDŐSEBB FÉRFIMUNKÁS NEM- TŰI) KERESZTÜLMENNI, HOGY ÁLLÁST KAPJON. A munkáltatók csak fiatalokat akarnak alkalmaz­ni. és jóllehet a fiatalok béreit azzal nyomják le, hogy még nincs vagy nincs elég “gyakorlatuk”, “tapasztala­tuk”. az idősebb munkásokat, bár a legalaposabb gya­korlattal bírnak, a koruk miatt nem veszik fel. Ezt te­szik még akkor is, amikor égető szükségük van sok mindenféle szakmunkásra, sőt ügyvezető tehetségekre is. A magyarázat tömören összefoglalva az, amit egy cbicagoi személyzeti igazgató mondott: “MI EGYSZE­RŰEN NEM ALKALMAZUNK KÖZÉPKORÚ MUN- ÉtaOKAT. BÁR EZ NINCS ÍRÁSBAN KIMONDVA ÜZLETI ELVEINK KÖZT.” Az elterjedt előítélet szerint a 45 évesnél idősebb munkások állítólag kevesebb eredménnyel dolgoznak, rrtes bennük elég hajlékonyság és alkalmazkodóképes­ség és többet vannak távol munkahelyükről egészségi és egvéb okok miatt, mint a fiatalabbak. EZEKET A VÁDAKAT EGYÉBKÉNT SOK VÁLLALAT ÉS OR­VOSI TEKINTÉLY KEREKEN TAGADJA. A kor miatt gyakorolt megkülönböztetés többek közt azért nagy baj, mert a középkorú munkások szá­ma egyre nagyobb és munkanélküliségük — amint ma­ga James P. Mitcheil munkaügyi miniszter mondotta —“HOVATOVÁBB AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB RÉ­TEGE LESZ ÉS ÉLETBENMARADÁSUK ÉRDEKÉ­BEN KÉNYTELENEK LESZÜNK VALAMIFÉLE OR­SZÁGOS PROGRAMRÓL GONDOSKODNI.” Nagyképü megokolás A baj gyökerét két tényben keresik: az egyik az. hngv az orvostudomány fejlődése következtében a 45 évesnél idősebb népességi réteg megnövekedett. A SZÁ­ZADFORDULÓN 13 ÉS FÉLMILLIÓ IDETARTOZÓ SZEMÉLY VOLT, MA PEDIG 47.4 MILLIÓ 35 ÉVES­NÉL IPÖSERB Nő ÉS 45-NÉL IDŐSEBB F ÉRFI V AN AZ ORSZÁGBAN. 1975 KÖBÜL 64 MILLIÓRA FOG FUGNI A SZÁMUK, VAGYIS A LAKOSSÁG FELÉ- NYTPE. 1900 ÓTA AZ ORSZÁG NÉPESSÉGE CSAK MFGKÉTSZEREZÖDÖTT, A 45-ÉVESNÉL IDŐSEB­BEK SZÁMA PEDIG TÖBB MINT MEGHÁROMSZO­ROZÓDOTT. A másik tényező, amelyet számba vesznek, az, hogy a vállalatoknál újabban intézményesítették a munkáltatók által fizetett nyugdíj- és biztosítási rend­szert, ez pedig arra a meggyőződésre bir sok céget, hogy költséges dolog középkorú munkásokat vagy ügy­vezető személyeket alkalmazni. (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents