Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-09 / 32. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 9, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóllivata,: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudolf, lapkezelő Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fi. Chuiay István, lapkezelő. A magyar-amerikai viszony perspektívái — Részletek a “Magyar Nemzet” jul. 22-i cikkéből — Az utóbbi napokban két olyan nyilatkozat hangzott el az Egyesült Államok vezetői részéről, amely közvetlen közelről érinti a magyar— amerikai viszonyt, és pedig pozitív és negatív értelemben egyaránt. Eisenhower elnöknek az uj washingtoni magyar követ bemutatkozása alkalmával tett nyilatkozatára, valamint Dulles külügyminiszter ismeretes julius 11-i sajtónyilatkozatára gondolunk. Eisenhower elnök nyilatkozatát a magyar— amerikai viszony megjavításáról a magunk részéről pozitívan értékeljük, még akkor is, ha feltehető, hogy az Egyesült Államok elnöke ez alkalommal az államközi érintkezés udvariassági követelményeinek kívánt eleget tenni. Ugyanakkor Dulles külügyminiszter julius 11-i nyilatkozata nemcsak Magyarország, s általában a népi demokratikus országok szempontjából volt rendkívül negativ — sőt ennél sokkal több: egyenesen ellenséges '—, hanem az egész nemzetközi helyzet megítélése szempontjából is, hiszen a “felszaba- ditási” elmélet hangoztatásával a hidegháborús korszak egyik legmerevebb tételéhez tért vissza, ahhoz a tételhez, melyben a legélesebben jut kifejezésre a külpolitika tendenciózus túlfűtöttsége, irreálitása, s a feszültség fenntartásának és felhasználásának szándéka. A két álláspont között szembetűnő az ellentét. Dulles hidegháborús hangú és tartalmú nyilatkozata inkább megfelel az amerikai uralkodó körök felfogásának és hatalmi törekvéseinek, mint Eisenhower nyilatkozatának toleránsabb hangja, viszont az is igaz — s ezt felismerték a nemzetközi helyzet olyan szakavatott megfigyelői is, amilyen például Walter Lippmann —, hogy a világhelyzet alakulása nem igazodik az Egyesült Államok uralkodó köreinek érdekei szerint. Az a politika, amely kizárólag a nagy amerikai monopóliumok üzleti perspektívájából nézi a világot, egyre több helyen szenved kudarcot. Mindenesetre lényegesen növelné az Egyesült Államok tekintélyét, ha lemondana arról, hogy következetesen beavatkozzék más országok ügyeibe és figyelmét inkább azokra a lehetőségekre fordítaná, amelyek a népek önrendelkezési jogának, sajátos nemzeti karakterének és gazdasági érdekeinek elismerése alapján nyitva állnak előtte, hogy elősegítse az emberiség fejlődését. Ha az amerikai diplomáciát az utóbbi időben oly sűrűn érik kudarcok, ez elsősorban annak az elavult szemléleti módnak a következménye, amely az Egyesült Államok külpolitikájában a történelem egyik legbigottabb erőszakrendszerének beavatkozási elveit próbálja életre kelteni. Az áramvonalasitott metternichi külpolitika azonban képtelen dacolni a világban végbement tényleges változások sodró erejével. Ha az Egyesült Államok valóban ragaszkodnék a kossuthi elvekhez — mint Eisenhower elnök mondotta a magyar követnek —, megértené, hogy ami ma Magyarországon van, az Kossuth eszméinek beteljesedése. A Magyar Népköztársaságban valósultak meg Kossuth politikájának fő követelései: a nemzeti függetlenség, a dunai népek sorsközösségén nyugvó magyar külpolitika, a nagyarányú iparosodás, a parasztság szociális és civilizációs felemelkedésének feltételei, egyszóval a népuralom, melynek időszerű formáit a történelmi fejlődés alakította ki. S a legfontosabb, hogy nem vagyunk egyedül, hogy a magyarság, mint viharos történelme folyamán annyiszor, nem egyedül vívja harcát a szabadSztrájk ellen oktat a reakciós magyar sajtó Nem a hírlapi polémia, hanem csak a tények kedvéért szegezzük le, mennyire a saját érdekei ellen igyekszik alakítani a magyar munkások gondolkodását az amerikai magyar reakciós sajtó. A magyar munkások közül számosán dolgoznak az acéliparban, ezeknek tehát minden erejükkel és kitartásukkal kellett támogatni a most. lezajlott, sikeres júliusi acélsztrájkot. Julius 19-iki számában a következő cikket irta az “Akroni Magyar Hírlap”: Az amerikai munkás mai helyzete “Mitchell munkaügyi miniszter nemrég külön jelentésben informálta a kongresszust, — az amerikai munkásság mai gazdasági helyzetéről. A jelentés főtémája, ami 1955-ben következett be a munkások helyzetében és amik, — az általános gazdasági helyzetben állandósultak. A helyzet tehát semmiképpen sem igazolja az acélmunkások sztrájkját, de . .. más sztrájkokat sem tesz indokolttá. Mitchell szerint, a nemzet közgazdasági életének kifejlesztése mellett, az életfenntartási költségek nem emelkedtek. Ugv, hogy az amerikai munkás vásárló ereje, — az adók levonása után fennmaradó tiszta jövedelmét tekintetbe véve, — lényegesen megnövekedett. A gazdasági fellendülés általánosan érezhetővé lett és népünk jóléte minden eddig elért fokot felülmúlt. És ez a helyzet állandósult. Három irányban nyilatkozott meg a javulás: a munkaalkalmak száma, a munkaórák meny- nyisége és az órabérek magassága mind emelkedtek 1955-ben és azóta is. Több amerikai dolgozott pénzbeli ellenszolgáltatásért, mint valaha. Közel 63 millió ember és közülük sokan túlóráztak is. A munkanélküliek száma tehát természete- senn — csökkent.” Ez alkalommal természetesen elmulasztották ismertetni a cikk keretében a kormány jelentését a drágaság fokozódásáról, mely szerint több mint öt év alatt nem emelkedett annyit a drágaság, mint egyetlen hónapban, most júniusban. Az 1947—49-es átlagot alapul vevő mutatószám 116.2 százalékra emelkedett, minden idők legmagasabb színvonalára, s mindennek tetejébe még arról is megnyugtatnak a kormány statisztikusai, hogy júliusban — ha a kimutatás elkészül — ez a szám még magasabb lesz. A drágulást főleg az élelmiszerek árainak két százalékos emelkedése okozta egyetlen hónap folyamán. Az építkezési árak emelkedése volt az drágaság másik fontosabb tényezője. Nem Kell nagyon hangsúlyoznunk, hogy a kormány mutatószámaiban többnyire észlelhető fogyatékosságok találhatók, amelyek kisebbnek akarják feltüntetni az amerikai alacsonyabb jövedelmű családok megélhetési problémáit, főleg annak a 41 millió családnak gondjait, amelyek 1955-ben évi 4,000 dollárnál kevesebbet kerestek. Mégis fontos mutató adat az index és figyelmeztet bennünket a kibontakozó irányzatra. David J. McDonald a sztrájk alatt adatokkal jól alátámasztott nyilatkozatot tett közzé, amelyben kimutatta, hogy az acélvállatok 3.19 dollár jövedelemihez jutnak a munkabérek minden egyes 1 dollárral történő emelésével s ez jelzi, hogy hol is van elásva a drágaság kutyája. A monopóliumok oly magasra tornásszák fel áraikat, ameny- nyit csak elbír a piac. A szervezett munkásoknak módjuk van életságért, hanem a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodhat. Megtisztelő számunkra, hogy az Egyesült Államok elnöke felidézi Kossuth emlékét, s mint egy századdal előbb honfitársai, ő is magáénak vallja Kossuth szabadságeszméit.' Nincs a magyar történelemnek megrenditőbb dokumentuma, mint Kossuth szózata, melyet a trónfosztó debreceni országgyűlés idején intézett a világ népeihez, s amely visszhangtalan maradt, legfeljebb magányos, nemes szivekben keltett együttérzést, de nem tudott erőt állítani az oldalunkra. Mi pedig a magunk részéről. mindent megteszünk, hogy jó kapcsolataink legyenek az Egyesült Államokkal, amelynek nagyra tartjuk civilizációs vívmányait, s népének alkotó erejét. De hol tudnák jobban, mint Washingtonban, standardjuk védelmére, sőt előmozdítására, amint ezt meg is tették az elmúlt években. Az amerikai dolgozók kétharmada azonban még meg sincs szervezve, ők a drágaság fokozódásának legtöbbet szenvedő áldozatai, ők érzik legsúlyosabban a nyomor gyötrelmeit, kiváltképp a textil, a vegyipar, a bútorgyártás, a részletüzlet és főleg a végzett szolgálatok terén. Ha ma több munkás dolgozik is, mint azelőtt, az még nem a prosperitás jele, mert hiszen nem jelenti egyszersmind a magasabb életsandardot is az, ha többen vergődnek rosszul fizetett állásokban. Közben pedig az automatizálás réme állandó fenyegetés elkövetkező munkáselbocsátásokra. Az akroni magyar lap igazolatlannak állítja az acélmunkások sztrájkját, meg a többi sztrájkokat. Az acélmunkások ennek ellenére jelentékeny béremelést és fontos kedvezményeket adtak meg a sztrájkoló acélmunkásoknak, elismerve ezzel a sztrájk jogosultságát. Az “Akroni Magyar Hírlap” nem teljesítette volna a sztrájkolok követeléseit, ő még az acélgyáraknál is szűkmarkúbbnak mutatkozott. Vajon hány magyar acélmunkás támogatja ezt az “önzetlen” hírlapot? A régivágásu amerikánizmus (Folytatás az első* * oldalról) teli magát. És Patrick Henry még hangosabban mennydörögte volna az ilyen zsarnokság ellen érzett bizalmatlanságát. Amire nekünk szükségünk van, az az, hogy állítsuk vissza a józan észt Amerikában. Arra van szükségünk, hogy agresszívek legyünk, sőt harciasak, ha szükség mutatkozik, hogy érvényesítsük elidegeníthetetlen jogainkat és szabadságjogainkat. Fel kell emelnünk hangunkat az egy- formángondolkodók lármája ellen, gúnnyal kell rászegeznünk ujjúnkat a “tiszta hazafiakra” mindaddig, amig befogják a szájukat. Arra van szükségünk, hogy égő fényszórót vessünk a reklámvadászó kongresszusi bizottságokra, a demagógokra, amig csúfosan megfutamodnak. Kemény szavak ezek, de szükség volt rájuk. Ha szakszervezeti tag vagy, légy az! Ne engedd, hogy radikálisnak, rózsaszínűnek, szocialistának vagy bérelt verekedőnek nevezzenek. Ha zsidó vagy, légy büszke örökségedre. Ha katolikus, metodista, baptista vagy bármi más, hivatkozz fele- kezeted teljesítményeire. Ha néger vagy, hallgattasd el csufolóidat azzal, hogy mit végzett fajod Amerika felépítésében. Akármi vagy is, légy tudatosan és becsületesen az és ne tágíts meggyőződéseidtől. Igyekezz meggyőzni amerikai társaidat meggyőződésed helyességéről a logika és a szó erejével, de ne vágd fejbe kalapáccsal. A legteljesebb mértékig élvezd szabadságjogaidat. Ragaszkodj hozzájuk és harcolj értük minden nehézség ellenére és segítsd felebarátodat, hogy hasonlóképpen cselekedjen. Akkor, testvér, akkor leszel igazi amerikai. RSW. (Labor’s Daily.) LONG ISLANDON a levélhordók kutyáknak cukorkákkal igyekeznek a kissé tulmérges házőrző ebeket kibékíteni, hogy meg ne harapják őket. A gázóra leolvasók kellemetlen szagu vegyi anyaggal kenik be nadrágjaikat ugyanezen célból. • • • MI TÖRTÉNNE személyes szabadságunkkal és politikai erkölcseinkkel, amelyek úgy sincsenek valami jó formában, ha véletlenül egy Nixon kerülne az elnöki székbe, kérdi egy jól ismert unió vezető. hogy a bizalmatlanság, ami viszonyunkat zavarja, nem tőlünk ered. Mindenesetre azzal is tisztában vagyunk, hogy a magyar—amerikai viszony alakulása döntően attól függ, hogy sikerül- e eloszlatni a bizalmatlanságot az Egyesült Államok és a szocialista világrendszer országai között. A nemzetközi események menetét meghatározó erők olyan irányba hatnak, hogy előbb-utóbb az amerikai vezetőknek is le vonniok a gyakorlati következtetéseket a békés egymás mellett élés elvének megdönthetetlenségéből. Ezért tartjuk reálisabbnak azt az álláspontot, mely az országaink közötti kapcsolatok megjavítását hangsúlyozza, mint azt, amelyik a felforgatás és a fenyegetés szellemét igyekszik ébrentartani a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonyában. Paál Ferenc
