Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-05 / 26. szám

Thursday, July 5, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarország Kik képviselik Amerikát az Egyházak Világtanácsa budapesti ülésén? ÚJABB ÁRVIZEK, VIHAROK MAGYARORSZÁGON BUDAPEST, jun. 23. —Az. idei időjárás eddig is számos meglepetésben részesítette Magyarországot: januárban szokatlan, tartós enyheség, februárban kegyetlen hideg köszöntött ránk: a március elejei hirtelen enyhülés ha­talmas. árvizet okozott, majd a hónap derekán újabb hi­deghullám következett: az áprilisi és májusi időjárás nagyjából megfelelt az átla­gosnak, májusban viszont hatalmas zivataros esők kez­dődtek. A júniusi hőmérsék­let — egy- két kisebb átme­neti lehűléstől eltekintve — eleinte kedvezően alakult, 15-én azonban nagyobb, hosz- szan tartó lehűlés követke­zett. A lehűlés a meívpontját csütörtökön és pénteken érte el: erekben a napokban az égés", országban alig egv-két helyen emelkedett 20 fok fö­lé a hőmérséklet, pénteken dig Pécsett egész nap nem haladta meg a 10 fokot. Nap nap után záporok, vi- vatarok, helyenként felhő- szakadások voltak szerte az országban, Borsod megyé­ben, az edelényi járásban a szendrődi völgy dombjairól lezúduló hatalmas víztömeg Perkupa és Szalonna közsé­gek közt mintegy 80 méteres szakaszon alámosta a vasúti töltést; a helyreállítás azon­nal megindult, s pénteken már zavartalan volt a vasúti forgalom. A hegyekből lezúduló víz­tömeg több helyen megron­gálta az utakat. Szendrőlád s Abod községekben több ház, súlyosan megsérült, a lakó­kat ki kellett költöztetni. A hajtéktalanná vált csa­ládok elhelyezéséről a helyi tanácsok gondoskodtak, a me­gyei tanács pedig segélyt utalt ki és hosszúlejáratú hi­telt art a károsultaknak, laká-1 | saik helyreállítására. Az ilyen nagy nyári felhő- szakadásokkal, zivatarokkal legtöbbször jégeső szokott együttjárni. Most júniusban szerencsére ez a kellemetlen kisérő jelenség csak igen szórványosan fordult elő, úgyhogy jelentősebb kárt a mezőgazdaságban eddig nem okozott. A nagy esőzések azonban — különösen az Al­földön — kisebb- nagyobb átmeneti nehézségekkel jár­tnak A hét elejei felhőszaka­dások hevességére jellemző, hogy például at Csongrád megyei Nagylak és a Fejér megyei Lepsény községek határában 130 milliméteres: I eső hullott, ami azt jelenti, j hogy ezeken a helyeken — meglehetősen rövid idő alatt. — négyzetméterenként lob ! liter viz zudult le. A felhő- ! szakadásokat helyenként szél­vihar is követte s ez szintén ! kárt tett a növényzetben s : itt-ott a lakóházakban is. A legutóbbi napok nagy felhőszakadásos esőzései kö­vetkeztében Békés megyé­ben, Gyula környékén, mint­egy husz-hurmmeezer hold vetésterületet öntött el át­menetileg a belvíz. Drjga a banán Budapesten Ritka csemege érkezett jú­nius végén Budapestre: Egy 18.5 kilogrammos banánfü­zért helyeztek egy nagy min­tabolt kirakatába. A “látvá­nyosság” rövid életű volt, né­hány óra alatt az utolsó da­rabig elkelt. A 15—16 centi­méter hosszú szép példányok j,a fertődi kisérleti gazdaság üzvegházából származtak. A múlt héten — ugyancsak in­nem — mintegy 35 kilo­gramm banán érkezett a fővá­rosba, s természetesen akkor is tüneményes gyorsasággal fogyott el. A banán kilogrammokénti ára egyébként 80 forint volt. 1 Ilyen tételben azonban nem vett belőle senki, legtöbben j egv-egy darabot vásároltak a gyerekeknek, s a 10—12 de- J kás gyümölcsért szívesen fi­zették ki a 8—10»forintot. A magyar banánból jövő héten várnak még kisebb szállit- mánvt. Az Egyházak Világtanács; 1954-es evanstoni konferen­ciáján a magyar protestáns egyházak képviselői meghív­ták a tanács központi bizott­ságát : legközelebbi ülésé­Magyarországon r e n d e zze meg. A bizottság elfogadta a meghívást, s ennek értel­mében julius 28-tól augusz­tus 5-ig Magyarországor ülésezik az Egyházak Világ tanácsának központi bízott sága. í Egyházi körök világszerte nagy érdeklődéssel várják ezt az ülésszakot, ametyer részt vesz a bizottság 90 tag­ja, valamint számos 'ország ökumenikus tanácsának dele­gátusa, a világtanács több szakértője. Többek között Magyarországra megy dr George Bell chichesteri püs pök. a világtanács tisztelet­beli elnöke, J Baillie skót teológiai dékán, O. Dibelius püspök, a német evangélium1 egyház elnöke. H. K. Sherrill, az Egyesült Államok episzko- i pális egyházának elnök-püs­pöke, a világtanács elnökei F. C. Fry, az egyesült ameri­kai luteránus egyház elnök­püspöke, a világtanács köz- I ponti bizottságának elnöke | di-. W. A. Wissert Hooft. a világtanács főtitkára, J. Lil Magyar textilipari kiállítás Alexandriában Abdel Moneim el Kajszuni egyiptomi pénzügyminiszter, valamint Zágor György, a Magyar Népköz társaság rendkívüli követe és megha­talmazott minisztere ünnepé­lyes keretek között megnyi­totta a magyar textilipari kiállítást Alexandriában. A kiállítás megnyitásán jelen volt Kamii el Dib alexandriai kormányzó Húszéin Sobhi fő­polgármester. Meghalt Kreybig Lajos Világhírű magyar talaj tu­dós Kreybig La1 as 79 korá­iban váratlanul elhunyt. Tá- J vozásával- nagy veszteség ér- jte a magyar tudományos éle­tet, a magyar mezőgazdasá­got. a magyar szakembere­ket, akik* nemcsak mint tu- jdóst, hanem mint érzőszivü embert és jó barátot is be­csülték és szerették. 1800 külföldi vendég Magyarországon Junius 23-án cseh, lengyel, német, osztrák, svájci és belga látogatócsoportok ér­keztek Magyarországra. A külföldi vendégek megtekin­Képszámlélás lesz 1859-ben BUDAPEST jun. 25 —Ma- I gyarországon először 1869- j ben tartottak népszámlálást s utoljára 1949. január 1-én ivóit. Az 1949-es adatok | nagyrésze azonban ma már nem alkalmas a népgazdaság jaz államigazgatás és a tudó- J mánvos kutatás adatigényei- í nek kielégítésére. Ezért a Mi­nisztertanács úgy határozott, !hogy 1959 elején népszámlá­lást kell tartani Magyaror szágon. ____ je hannoveri luteránus püs­pök, a Lutheránus Világszö­vetség elnöke, John Mackay, a Református Világszövetség elnöke, Ernst Paine, a Bap­tista Világszövetség főtitká­ra, F. Damgaard, a dán lu­teránus egyház prímása, to­vábbá számos más kimagas­ló protestáns egyházi szemé­lyiség, köztük a japán, a kí­nai, az indiai és az afrikai protestáns egyházak vezetői. A magyar protestáns egy­házakat a központi bziottság- ban Vető Lajos evangélikus püspök és Papp László, a budapesti Református Teo­lógiai Akadémia dékánja képviseli. A magyarországi ökumenikus tanács küldötte­ként Bereckv Albert refor­mátus püspök vesz részt az ülésen. tették a fővárost, majd a Ba­latonra és Esztergomba látó gattak el. Újra fellálitják Mátyás mérványkutjáf fissgrádon A visegrádi Mátyás-palota negyedik teraszán tavaly újabb udvart tártak fel: en nek hegyfelőli lezáró falát egykor remekbefaragott vö­rös- márvány falikút diszi- tette. Alépítményét szinte sértetlen állapotban bontot­ták ki, többi részben azonban csak töredékekben maradt fenn. Szakái Ernő szobrász­restaurátor (az ő müve töb­bek között a soproni káota- lanterem és a visegrádi dísz­udvar folyosójának helyreál litása is) a töredékek alapján elkészítette a XV. században,, gótikus és reneszánsz stílus­elemek jegyében készült Má- tvás-cimeres kút rekonstruk­cióját. A falikút feltárt töredékeit múzeumban helyezik eh ere­deti helyén viszont felállítják a falikút hazai vörös már­vány mását. Jövőre már fel­állítva láthatia a közönség Mátyás világhírű palotájának e gyönyörű díszét Nyiszter György, a magyar parasztság nagy fia Még az év elején elhunyt az óhazában a ma­gyar parasztság egyik kiemelkedő vezére s szer­vezője, a magyar munkásmozgalom egyik leg­markánsabb alakja. Nvisztor György. Mivel az óhazai lapokat meglehetősen rendszertelenül kap­juk, a halála hire csak most, nagy késéssel ju­tott tudomásunkra. Úgy érezzük, hogy Nvisztor György megér­demli, hogy ha késve is, de megemlékezzünk éle­téről, sirig tartó, fáradhatatlan, áldozatkész munkálkodásáról magyar vérei, a parasztság és munkásság sorsa jobbrafordítása érdekében. Nyisztor György élete és tevékenysége elvá­laszthatatlanul összeforrt a magyar munkásmoz­galommal. fáradhatatlan harcosa volt a munkás­osztály és a dolgozó parasztság harci szövetségé­nek. A midt század végén és századunk elején dacolva a nagybirtokos- nagytőkés kormányok üldözésével, járta télen-nyáron az ország falvak, szervezte a falu dolgozó szegény népét, a föld- munkásságot. a cselédeket, a kis- és törpebirto­kos parasztságot. Amikor 1906 elején az akkori kormány lehe­tővé tette a szociáldemokrata földmunkás szak- szervezet megteremtését, akkor a szervezet első vezetőségébe beválasztották Nyisztort és rövide­sen ö lett a szakszervezet titkára. Ma már el sem tudjuk képzelni, mennyi bátor­ságra, lelményességre, lankadatlan kitartásra volt szükség abban az időben az olyan vidéki szervező munkához, amelyet Nyisztor végzett. Egyszer például Gyöngyös vidékén szervezve a szőlőmunkások sztrájkját. A megyei hatóságon; nyomára jutottak és csendőrök százai kutatták át az egész vidéket, hogy kézrekeritsék. Nyisz­tort azonban a nép vette védelmébe, rejtette el üldözői elől. Nemegyszer a csendőrök orra élőt». ment egyik faluból a másikba anélkül, hogy fel­ismerték volna. Sokszor megverték, bebörtönöz­ték, kitiltották az ország egyik vagy másik vidé­kéről, de harcos tevékenységét megakadályozni nem tudták. A nyílt ellenségen kívül állandó harcot folyta­tott ebben az időben Nyisztor Mezőfi -Vilmosnak, a tőkések és nagybirtokosok érdekeit szolgáló pa­rasztmozgalma ellen. Mezőfi demagógiával és a szociáldemokrata vezérek opportunizmusa ellen folytatott látszatharccal jelentős befolyást szer­zett a dologzó parasztság egy részénél. Nyisztor járta az országot és mindenütt fellépett a Mezö- fi-féle szervezetek ellen. Mint szociáldemokrata párti és szakszervezeti funkcionárius kezettől fogva élesen szembenálló a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőivel. A pártkongressuzson és a földmunkás szövetség kongresszusain gyakran felszólalt, következetes osztály harcot, a nemzetiségek, a parasztság har­cainak fokozottabb támogatását követelte. Együtt harcolt az akkori forradalmi ellenzék ve­zetőivel, Szabó Ervinnel, László Jenővel, Rudas Lászlóval, Szántó Bélával és másokkal a pártve- zetöség elvtelen, osztályáruló politikája ellen. A Magyar Tanácsköztársaság rövid fennállása idején Nyisztor mint földművelésügyi népbiztos minden erejét, minden tudását a haza me^ridé- sének. megerősítésének, felvirágoztatásának szentelte. A Tanácskööztársaság bukása után, a föld- munkásság további szervezkedését akarta kézi­be venni. Rövidesen a fehérterroristák kezére ke­rült. Heteken, hónapokon keresztül kínozták, igyekeztek árulásra, meggyőződésének megtaga­dására bírni, ő azonban az ellenforradalom bíró­sága előtt, az akasztófa árnyékában is büszkén vallotta: “Nem érzem bűnösnek m; iramat. Ha száz életem volna, midegyiket a' proletariátus ügyéért áldoznám!” Életfogytiglani feir"házra Ítélték, de a Szovjetunió kormánya kiszabadítot­ta börtönéből. Négy?"«? elitéit tár«áv«’ <* vurfc kicserélték és 1921 végén a Szovjetunió földjére léphetett. 1945-ben hazaérkezett, és huszonnégy évi tá­voliét után találkozhatott a szabaddá vált ma­gyar munkásosztállyal, és az általa annyira sze­retett dolgozó parasztsággal. Nyisztor hajlott kora ellenére azonnal bekap­csolódott a pártmunkába. Nagyon szeretett a fiatalok közé menni, mesélt nekik régi küzdel­mekről szembeállította azokat a mai fiatalság sorsával, helyzetével. Harcos életének példamutatása örökre feledhe­tetlen lesz a magyar nép számára. f

Next

/
Thumbnails
Contents