Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-02 / 31. szám
Vol. V. No. 31. Thursday, August 2, 1956 NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York. N. Y. Handabanda a radioaktiv lecsapódások körűi Az atomerű-bizottság elnöke, Strauss tengernagy, amint már jeleztük, furcsa bejelentést tett a múlt héten, amikor azt mondta, hogy a Csendes-óceáni hidro- génbomba-kisérletek megerősítik azt a tényt, hogy egy mindmáig kellőképpen nem értékelt mértékig helyhez lehet kötni a nukleáris robbanások lecsapódásait. Hogy hogyan és miképpen, arról azonban nem beszélt. A kijelentést nagy csodálkozással fogadták több felől. így többek közt Chet Holifield kaliforniai demokrata képviselő megvádolta Strausst, hogy “vigéekedik”, amikor el akarja hárítani az emberek félelmét a hidrogénbomba pusztításaitól. Holifield a képviselőházban elmondott beszédében a tények elferdítését olvasta rá Strauss fejére. “Aggaszt engem — mondta többek között — hogy a hirdetési vállalatok bevált, módszereit alkalmazzák. hogy csak eltereljék az embereknek a hidrogén- bornbás pusztítástól való természetes félelmét, amely zavarba ejti népünket és a világ népeit. Majd hozzátette, hogy minden katonai atomrobbantással “együttjár a káros, kisérő rádióaktivitás” és hogy “vigéckedés nem helyettesíti a helyes politikát akkor, amikor megoldásokat keresünk az atom- és hidrogéndilemmára.” Lapunk más helyén hivatkozunk magára Val Pe- tersonra, a polgári védelem főnökére, aki azt mondta, hogv atomtámadás esetén lehetetlen helyzet állna elő a halálos rádióaktiv lecsapódások rendkívül nehéz problémája miatt. A “Labor’s Daily”, a nyomdászok napilapja rovatirója, Edward P. Morgan, is foglalkozik ezzel a kérdéssel s hangsúlyozza, hogy “ez műszaki szakkérdés, de amig tüzetesebben meg nem magyarázzák Strauss nyilatkozatát, Peterson szerencsétlen jóslata fog gyökeret verni a közönség fejében a tengernagy kurta-furcsa derűlátásával szemben. Mert ha az ember végiggondolja, mint vélekedett a múltban is Strauss a lecsapódásokkal kapcsolatban, azokat — ha egyáltalán vaunak olyasmik úgy kell tekinteni, mint az égből permetező enyhe esőt.” Amikor nemzetközi felzúdulás keletkezett azzal az esettel kapcsolatban, hogy egy japán halászhajó 23 szerencsétlen tagját az 1954 március elsején a Bikini- sziget felett felrobbantott hidrogénbombától származó lecsapódások összeégettek, Strauss kijelentette, hogy bőrük megsérülése egyáltalán nem a sugarak égetésének következménye, hanem a robbanás folytán a ko- rallsziget laza mész-anyagának vegyi átváltozása idézte elő. Éppenigy elkente a lecsapódások által megfertőzött halak veszedelmét is s kereken kijelentette, hogy a lecsapódásoknak még csak nyomát sem lehet lelni 500 mérföldön túl, a robbanás közelében néhány mér- földes körzetben pedig ártalmatlanok. De a kongresz- szus kezében vannak a bizonyítékok, hogy a 23 japán halász 50—100 mérföldes körzeten belül a kisugárzás halálos adagjában részesült. A japán jelentések szerint a Bikini-szigettől 2,000 mérföldnyi távolságban a robbanás után nyolc hónappal fogtak rádióaktiv halakat. Az “Atomtudósok Bulletinjé”-ben, amely 1955 február 10-én jelent meg, Ralph Lapp, a kiváló nukleáris fizikus és iró ugv véli, hogy egy hidrogén-szuperbomba 10,000 négyzetmérföldnyi körzetben okozna fertőzést rádióaktiv lecsapódásaival. Bombakészleteink lecsapódásokkal járó bombák. És ha volnának is újabb lecsapódásnéküli bombák, — amiket roppant költségekkel állíthatnak elő, de megfigyelők kételkednek abban is — mire jó ez? Szakértők kétségbe vonják hasznosságukat, amikor, mondjuk, repülőtereket akarnak hasznavehetetlenné tenni. Mi a különbség, hogy azt “tiszta” bombákkal érik-e el vagy lecsapódásokkal. Amig tehát nincsenek további magyarázatok erre nézve, Strauss nyilatkozatát csak hidegháborús lecsapódásnak lehet tekinteni. Lényege—kard- csörtetés. Ha pedig célja a kedélyek megnyugtatása, annak éppen az ellenkezőjét éri el, mert csak a nyugtalanságot fokozza. Végeredményben a megnyugtatás látszatával végzett háborús izgatás ez. Áz egyik illetékes képtelenségnek véli a hidrogénbombás háborút, a másik illetékes — lehetségesnek. Nem csoda hát, ha a közvélemény megzavarodva nézi a politikai fórumon zajló ágálást. A SZUEZI CSATORNA LEFOGLALÁSA Nagy riadalmat keltett a nyugati hatalmak vezető köreiben a Szuezi csatorna lefoglalásáról érkezett hír, Gamal Adbel Nasszer, Egyiptom elnöke ugyanis csütörtökön este Kairóban több százezer főből álló tömeg előtt bejelentette, hogy áilamositja a Szuezi csatorna társaságot minden birtokával és tulaj torna lefoglalásának hírét, olyan tomboló lelkesedést váltott ki az arab államok körében, amelyek Nasszerben a hősi vezért ünnepük, ki megszabadítja az arab világot az imperialista hatalmak nyügé- : tői. Több városban diszfelvo- nulásokat rendeztek tiszteletére. Szíriái újságok nagybetűs cimhirekben hirdették: BULLETIN. — Nasszer szigorú valuta-zár alá helyezett Egyiptomban minden külföldi bankszámlát, megtorlásul az Angliában, és Franciaországban az Egyiptom ellen tett hasonló intézkedésekre. Előzőleg Nasszer visszavonta két korábbi rendeletét, kijelentette, hogy a Szuezi csatornán áthaladó hajók továbbra is leróhatják a vámot angol bankokra intézvénvezett csekkekkel, valamint megengedi, hogy exportszállítmány okért angol valutában fizessenek, a csatornavámokat pedig nem emeli fel. * Londonban Eden feltartóztatta a Kairónak szánt fegy- verszállitmánvokat. Anglia és Franciaország sürgetik US-t, hogy fogadja el a Szuez nemzetközi igazgatására vonatkozó tervet. Az igazgatóságban benne volna Egyiptom és a Szovjetunió, valamint a három nyugati nagyhatalom. DIPLOMÁCIAI HÍRFORRÁSOK SZERINT A NEMZETKÖZI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ TERV A VALÓSÁGBAN ANNYIT JELENT. HOGY ELISMERIK A CSATORNÁNAK NASSZER ÁLTAL VÉGREHAJTOTT ÁLLAMOSÍTÁSÁT. de biztosít ják nemzetközi használatát. 'V__________________________________________________________________ J a “fosztogatásért”, amelyet sokkal súlyosabb cselekedetnek minősített, mint azt a tényt, hogy Nasszer támogatja az algíri nacionalistákat. Továbbra is szabad a kajózás Washingtonban szombaton, a State Department tiltako- ; zott Nasszernek a US ellen intézett támadása ellen és Robert Murphy külügyi államtitkárt repülőgépre ültették, hogy Londonba menjen tárgyalni Edennel és Pineau- ! val. Dulles közben Peruban tartózkodott, ezzel is tetézve (Folytatás a 14-ik cldaicn dontárgyával együtt: “Ez a pénz a mienk — mondotta — A Szuezi-csatorna a mienk. Egyiptomiak épitették és 120 ezer egyiptomi halt meg építése közben. 100 millió dollárt (35 millió egyiptomi fontot) vett el tőlünk évente a Szuezi csatorna társaság. Ezt a pénzt mi most majd a nílusi vízmüvek felépítésére fogjuk felhasználni.” A csütörtök esti bejelentést megelőzően kedden Alexandriában egy uj olajfinomitó- gyár felavatása alkalmával mondott már Nasszer egy másik jelentős beszédet, a- melvben keserű szemrehá- nvásokkal illette az Egyesült Államokat, amiért visszavonta az assuani vízmüvek építésére ígért dollársegitséget, 70 millió dollár adományt és 200 millió dollár kölcsönt, amelynek további kiegészítését is kilátásba helyezték. Az assuani vízmüvek felépítése 1 billió 300 millió dollárba kerülne, amelyhez a szovjet is megígérte hozzájárulását, ennek sorsa azonban az angol és amerikai pénzügyi segítség visszavonása következtében bizonytalanná vált. A szovjet segítség kérdése körül ellentmondó jelentések kerültek a sajtóba: egyrészt azt mondták, hogy a szovjet is visszalép, másrészt, hogy továbbra is készségesnek mutatkozik a gazdasági támogatásra, ha az egyiptomi kormány kifejezetten kéri. Amilv nagy megdöbbenéssel fogadták a nyugati hatalmak, Anglia, Franciaország * és az Egyesült Államok a csa“Nasszer elkergeti a nyifga- tot.” M egkezdödik a megtorlás Angliában és Franciaországban azonban rémületet, haragot keltett a csatorna lefoglalása, pedig Nasszer kijelentette, 'hogy kártérítést fog fizetni a lefoglalt tulajdonért, de csak az esetben, ha a Szuezi-társaság összes tulaj dón tárgya it kiszolgáltat j ák Egyiptomnak. A csatorna maga a vállalat tulajdontárgyainak valószínűleg még a felét sem képviseli. Még csütörtökön éjjel mind Eden angol miniszterelnök, mind Mollet francia miniszterelnök rendkívüli kabinet-ülést hivott össze és egész éjjel tárgyaltak a teendőkről. Pénteken Anglia már megkezdte a megtorló intéz kedéseket, amennyiben befagyasztotta nemcsak a Szuezi-csatorna társaságának összes Angliában levő tulajdontárgyait, hanem Egyiptom fontbetétjeit, illetve fontköveteléseit is, amelyek 300 millió dollárt tesznek ki. Ezek az egyiptomi fontkövetelések a második világháború alatt szállított egyiptomi gyapotért és szolgálatokért járnak Egyiptomnak. Ezenkivül van 280 millió dollár hosszúlejáratú egyiptomi befektetés is Angliában. Franciaországban is lefoglalták az egyiptomi követeléseket. Pineau külügyminiszter pedig magához rendelte Kamal Eddine Abdel Nabi egyiptomi nagykövetet és heves szemrehányást tett neki Személyi változások a a magyar kormányban 1 Rákosi Mátyás lemondása óta jul. 30-án ült össze először a magyar parlament, amely jóvá - hagyta Hegedűs András min terelnök kormányának nagycbb- méretü átalakítását. Gerő Ernő helyébe, aki a dolgozók oárí útnak főtitkára lett. Hidas Tu_ I ván került, mint első miniszte’-- i elnökhelyettes. Marosán György, a volt szociáldemokrata, aki tavaly szabadult ki a börtönből és rehabilitálták helyettes minisz- ; terelnök lett. Előzőleg még beválasztották a párt vezetőségébe. Horváth Imrét, aki azelőtt magyar követ volt Washingtonban, Berlinben, Londonban és Prágában, — külügyminiszterré nevezték ki. Hegedűs miniszterelnök bejelentette a magyar népnek, hovv az uj kormány több szabadságot és magasabb életstandard ct fog biztosítani, bizonyos polgárokat nem fognak tovább kényszeríteni, hogy távol éljenek a nagyobb városoktól és megszüntetik a kormánynak nyújtott kényszerkölcsönt, amely minden polgár jövedelmének 5—10 százalékát vette igénybe. Az egyházak világtanácsa M agyarországon Galyatetőn tartják jelenleg az egyházak világtanácsának vezetői egyheti konferenciájukat, amelyet múlt hét szombatján, julius 28-án nyitottak meg. A magyar egyházak 1954-ben hiv- ták meg a papi vezetőket erre a konferenciára. A holland dr Willem A. Visser t’Hofft főtitkár terjesztette be az évi jelentést a központi bizottság tanácsának. Kijelentette, hogy 1954 óta. “nagy változások történtek a. nemzetközi légkörben, ami b!- zonyára megkönnyítette enm’c a konferenciának előkészítés “t. A meghívás elfogadásával a -!- lágtanács ismételten bebizonyította, hogy a maga életét 's,i teljes függetlenségben bármiféle politikai vagy gazdasági rend» szertől vagy ideológiától.” EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé!
