Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-08 / 46. szám
JUL AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 8, 1956 I A tudomány a ÜSTÖKÖSÖK EREDETE Az üstökösök keletkezésének magyarázata sok nehézséget okoz a csillagászoknak. Ezeknek a különleges, furcsa égitesteknek a kialakulását nehéz beilleszteni a Naprendszer keletkezésének egységes képébe. Mikor keletkeztek az üstökösök? Hosszú ideig azt hitték, hogy az üstökösök nem is tartoznak a Naprendszer állandó tagjai közé, hanem a Tejútrendszerből érkeznek hozzánk. A megfigyelések és számítások azonban kimutatták, hogy ez nem lehetséges, mert az üstökösök mind zárt, ellipszis alakú pályán mozognak a Nap körül« Ez azt jelenti, hogy a Naprendszerhez kell tartozniuk, nem szakadnak ki a Nap vonzóköréből. Előfordul ugyan, hogy egy- egy üstökös mozgását a bolygók — főleg a Jupiter — vonzása utólag úgy módosítja, hogy az üstökös parabola pályára kényszerül és kilökődik a Naprendszerből. Eredetileg azonban az ilyen üstökös is ellipszis pályán mozgott és. igy ez sem változtat azon a tényen, hogy az üstökösök mind a Naprendszer tagjai és a Naprendszerben, esetleg azzal együtt keletkeztek. Másrészt jól megfigyelhető az a jelenség, hogy egyes üstökösök idővel “eltűnnek”. Az eltűnésnek két oka, lehet. Az egyik az előbb már emli- íett jelenség, hogy a bolygók mozgásának per- lurbációs, pályamódositó hatására egyes üstökösök elhagyják a Naprendszert; a másik, fontosabb ok az, hogy az üstökösök részben.a Nap közelében való felmelegedés miatt, részben a bolygók vonzásának a hatására meteorokra vagy üstökös-csoportra esnek szét, s elvesznek szemünk elől. Pármi legyen is az oka az eltűnésnek, kétségtelen. hogy ily módon az üstökösök számának csökkenje kellene. A tapasztalat mégis azt mutatta. hogy az üstökösök száma lényegesen nem változik. Ez pedig egyetlenegyféleképpen lehetséges, úgy, ha az elpusztult vagy eltűnt üstökösök valamilyen módon pótlódnak, tehát ha a Naprendszerben állandóan keletkeznek üstökösök. Az üstökösök folyamatos keletkezését látszik bizonyítani az a tény is, hogy az üstökösök rövid élettartamú égitestek, lényegesen rövidebb élettartamuak, mint pl. Földünk. Ezt mutatja — a me .eorok és üstökösök közötti szoros kapcsolat révén — az az érdekes megfigyelés, hogy az első meteorhullás, úgy látszik, mindössze 1 millió évvel ezelőtt, tehát már a földtörténeti negyedben érte a Földet. Ez pedig elenyésző a Föld 7 billió éves volta mellett. Feltehető ugyan, hogy a régebbi meteorok földtani átalakulások során a felismerhetetlenségig átalakultak, s ezen az alakon vitatható az előző állítás, de mégis feltűnő, hogy eddig bányákban egyetlen 1 millió évnél régibb meteort sem találtak, pedig ilyent a szénbányákban a becslések szerint legalább 500- at kellett volna eddig is találni. Néhány magyarázat A nehézségek ellenére a csillagászat igyekezett eljutni a probléma megoldásához; számtalan elméletet állítottak fel, hogy az üstökösök eredetét megmagyarázzák. A tudósok egy csoportja, Lagrange, majd Proctor és napjainkban Vszeszvjatszkij úgy képzeli az üstökösök eredetét, hogy a Jupiter löki ki őket magából, vulkáni kitörésekhez hasonló módon, de sokkal nagyobb kezdősebességgel és sokkal nagyobb energiával, mint ahogy a Föld vulkánjai a lávát. Ez az elmélet nem látszik túl valószínűnek. Miért éppen a Jupiterről származnának az üstökösök, amikor más bolygók, pl. a Föld is sokkal könnyebben tudná őket a világűrbe repíteni mint a Jupiter? Az sem érthető, hogy miért nincs még csak hasonlóság sem az üstökösök és a Jupiter összetételében, ha ilyen közeli kapcsolat van köztük. Más elméletek az üstökösök és meteorok szóró« lancsolatát kiaknázva úgy próbálják az üstökösök eredetét magyarázni, hogy ezek aszteroidák (kisbolygók), illetve nagyobb meteorok összeütközésekor keletkeztek. De ez a magyarázat sem kielégítő, mivel ezek az ütközések nagyon kis jelentőségűek és ritkák ahhoz, hogy az üstökösök eredetét ilyen alapon lehessen magyarázni. Vannak elméle^k, melyek lassú, hosszú kialakulási folyamatokat tételeznek fel. Egyesek pl. úgy képzelik, hogy a Naprendszer néhány millió évvel ezelőtt egy intersztelláris, csillagközi ködön haladt keresztül, és ennek a ködnek az anyagából, sűrűsödéseiből származnak: az üstökösök. Az intersztelláris ködök a csillagok közötti, igen ritka anyag sűrűbb részei. Rendszerint azáltal válnak észlelhetővé, hogy a mögötte levő csillagok fényét nem engedik át — ezek a “sötét ködök”. Esetleg egy közeli, fényes csillag fényét tükrözhetik s ilyenkor fényes foltként láthatóvá válnak. Ez az elmélet áthidalná azokat a nehézségeket, amelyeket az üstökösök rövid élettartama okoz, esetleg a földtörténet más jelenségeit (az ásatag meteorok hiányát) is megmagyarázná, de komoly nehézségeket okoz az elliptikus pályák létrejöttének a magyarázata. Az üstökösök keletkezésének modern elmélete Manapság a legáltalánosabban Oort elméletét fogadják el. Ez az elmélet feltételezi, hogy valamikor, néhány millió évvel ezelőtt-egy “üstökösszféra” keletkezett: a Naprendszer külső szélén ugyanis 20,000—100,000 asztronómiai egység sugaru pályákon nagyszámú, kétszázezer millió üstökös kering. (Az “asztronómiai” vagy “csillagászati egység” (AE) a Föld és a Nap távolsága: 149,5 millió km.) Összehasonlításul: a legtávolabbi bolygó pályjának a sugara mindössze 40 asztronómiai egység. Megbecsülték az itt, ebben a szférában keringd üstökösök tömegét is; az összesé együttvéve is a Föld tömegének mindössze egy tized része. Ezek az üstökösök igen lassan mozognak. A legtávolabb levők alig haladnak néhány métert másodpercenként,' a Földön egy közepes futó lényegesen gyorsabban halad náluk.’ Keringési idejük több millió év. Ebben a zónában lényegesen stabilabbak az üstökösök, mint a Nap közelében. hiszen itt sem a Nap, sem a bolygók hatása nem olyan intenzív. Mármost Oort szerint az* eltűnt üstökösök helyére az üstökösöknek ebből a távoli szférájából kerül uj üstökös. Ismerkedjünk meg közelebbről Oort elméletével. Az első kérdés, hogy honnan származik az üstökösszféra? Ezt többféleképpen is lehet magyarázni. Egyesek feltételezik, hogy az üstökösök ugyanazon bolygórobbanás során jöttek létre, amelyik ?« kisbolygókat és meteorokat is létrehozta. Az igy7 létrejött üstökös részeket aztán a bolygók pályamódositó hatása lökte ki a Naprendszer szélére, és itt a közeli csillagok hatása kényszeritette őket közel koralaku pályákra. Más elképzelések szerint az üstökösök felhője ugyanabból a ködből keletkezett, mint a Naprendszer, ennek a ködnek külső, ritkább részéből kondenzálod tak. A második kérdés: ha ennek a távoli üstökös- szférának a tagjai meghatározott pályákon keringenek a Nap körül, hogyan, milyen erők hatására térnek le erről a pályárM haladnak el a Nap közelében és válnak esetleg növidperiódusu üstökösökké. Már láttuk, hogy az üstökösök közül egyesek eltűnnek, az üstökösök száma azonban nem változik, és ez csak úgy lehetséges, ha az eltűnt üstökösök helyett más, újabb üstökösök tűnnek fel. Az eltűnt vagy elpusztult üstökösök helyére az üstökösök szférájából oly módon kerül újabb üstökös, hogy valamelyik a Naprendszer közelében, elhaladó csillag a szélén haladó üstökösökre erős vonzást gyakorol. Ennek az erőnek a hatása egyes esetekben az .üstököst igen elnyújtott ellipszis pályára kényszeríti. Az ilyen üstökösök keresztülhaladnak a bolygók között és elhaladnak a Nap közelében, ilyenkor figyelhetjük meg őket. A közel körpályán keringő üstökösrajból természetesen rendszerint nem egyszeri, váratlan hatás löki ki ezeket az üstökösöket. A csillagok távolsága Napunktól több százezer AE. és igy hatásuk elég csekély, de a sok apró, egymást követő hatás együtt alapvető változást hozhat létre. Egy másik, további erőhatás már a bolygók között elhaladó üstökösöket éri. Ez a bolygók, főleg a Jupiter, pályamódositó hatása. Ennek az erőhatásnak a következtében a nyújtott elliptikus pálya kevésbé nyújtotta alakulhat át, az üstökös rövidperiódusuvá válik. A rövidperiódusu üstökösök állandóan a bolygók között keringenek, és igy folyton ki vannak téve ezek hatásának, ami meg is nyilvánul pályájuk állandó változásában is. A rövidperiódusu üstökösök keringési ideje nem olyan meghatározott és pontos, mint pl. a bolygoké, hanem állandóan és szembetűnő módon változik. * Felmerül még a kérdés, hogy mivel igazolják mindezeket a feltevéseket? Oort elméletét elsősorban az üstökösök pálya'sikjának és a pálya méreteire vonatkozó statisztikai számításoknak a mért adatokkal való megegyezése támasztja alá. Bár Oort elmélete még korántsem teljesen tisztázott, hiszen az üstökösszféra eredete és még sok más kérdés további kutatásra vár, mindez mégis arra mutat, hogy ez az elmélet adja a probléma legjobb megoldását. Vámos Vera A lepkék üS m ultrahang Már régen ismeretes, hogy sok éjjeli lepke igen jól kifejlődött hallószervvel rendelkezik. A hanghullámokat igen bonyolult felépítésű, aránylag nagy hallcszerv fogja fel, amelyek párosán helyezkednek el rendszerint a mell végén, ritkában a far alján. Mivel azonban a lepkéknek egy kivételtől eltekintve hangadó szervük nincs, más célja kell, hogy legyen ezeknek a szerveknek. Az ultrahangokkal végzett kísérletek, arra mutatnak. hogy ezekkel szemben érzékenyek, hangzásukkor megváltozik viselkedésük. Ha a dobhártyákat elroncsoljuk, az állatok nem reagálnak többé az ultra-hangra. Mi lehet az ultrahang érzékelésének a célja? A lepkék egyik legnagyobb ellensége a denevér, amely ultrahangot bocsát ki tájékozódás céljából. Az ultrahang érzékelésével a lepkék felismerhetik ellenségüket és elmenekülhetnek előle. Az első magyar vicclap szerkesztője Negyven évvel ezelőtt halt meg Ágai Adolf, a modern magyar ujságtárea és az első nagy magyar vicclap megteremtője. Egész írói működése folyamán arra törekedett, Ágai, hogy szélesebb perspektívákat tárion a magyarság elé. Mint a Magyarország és a Nagyvilág cimü képes hetilap"szerkesztője — e lapnak már a cime is sokatmondó — erőteljesen hirdette a magyarság beilleszkedését a nagyvilágba. Ágai Adolf legsikeresebb “MÜVE” a Borszem Jankó. Ágai müvei közé lehet sorolni, mert — bár mások is sokat írtak ebbe a lapba — szellemét és színezetét hosszú ideig ő adta meg. E budapesti vicclapnak a Thackeray közreműködésével 1840-ben alapított világhírű angol élclap, a Punch volt a példaképe. (Egyébként a Punch nevének eredete hasonló a Borsszem Jankó-éhoz; Punch nem más, mint az'olasz Pulcinello-t utánzó, bohókás színpadi alak. Az angol bábszínházakban még ma is szerepel.) Később az angol minta után a német Klad- derráddatsch- mintája "szintén érvényesült, de mindkettő teljesen “pestiesitett” módon. A Borsszem Jankó-ban Ágai Adolfnak, aki Csicseri Bors néven szerepelt, Mokány Berci lett a legnépszerűbb figurája. Mokány Berci szájába adta Csicseri Bors az antiliberáiis dzsentrikről, az antiszemita heccpolitikusokról, a gazdagodni vágyó nagypolgárok féktelen mohóságáról és a kezdeti polgáriasodás gyógyítható félszegségei- ről szóló, gyakran éles társadalomkritikáját. A közönség kegyeiért és az olvasóknak megszerzett rétegek neveléséért csörgősipka viselésétől sem visszariadó Ágai, akinél pestibb pesti alig szerepelt a magyar irodalomban, voltaképp nevető filozófus volt. A boldogságot tekintette a legfőbb emberi jónak és azt akarta, hogy a boldogság minél több embernek jusson osztályrészül. 1956 szeptember hónapban csak 93 ezer lakóházat kezdtek építeni az országban. Ez a legkisebb szám szeptember hónapra az utolsó hat évben. világából I
