Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-08 / 46. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZö ÍRÓK és egyetemi diákok forradalma A “N. Y. Times” tudósítójának fontos megállapításai a magyarországi forradalom kezdeményezőiről John McCormac, a N. Y. Times budapesti tudósítója november 3-iki keltezéssel figyelemreméltó- elemzést küldött lapjához a magyarországi forradalom okairól. Alant közöljük a riport érdekesebb részleteit. Kommentárt nem füzünk hozzá. Biztosak vagyunk benne, hogy olvasóink meg tudják alkotni a maguk véleményét a közlőitekről. Minden, ami e sorok írásáig történt Magyar- országon (Írja McCormac) arra mutat, hogy az oroszok, tiltakozva bár, de megtűrik a nemzeti kommunizmust, de nem a demokráciát csatlós országaikban __ “Lengyelország Gomulka alatt, akárcsak Jugoszlávia Tito alatt, kommunista ország marad, de Magyarország még Nagy Imre alatt sem marad sokáig kommunista, csak akkor, ha Oroszország beavatkozik. ... “Gomulka forradalma, akárcsak Titóé, palotaforradalom volt. Gomulka, akárcsak Tito, veszélyeztetve látta országa jövőjét a szovjet uralom alatt. “De a magyar forradalom, nem lentről keletkezett, hanem alulról! Az értelmiségiek közül indult ki! Akárcsak Lengyelországban. A munkások — akikre a kommunizmus állítólag alapozva van — hátul kullogtak. .. “Bár a tüntetők legtöbbje egyetemi diák volt és az egyetemekre leginkább munkások és parasztok fiait vették fel, bebizonyították, hogy tüntetésük nem kommunista tüntetés volt. A zászlók, melyeket hordoztak, a dalok, melyeket énekeltek mutatták, hogy a kommunizmus ellen tüntettek. A kommunizmus volt az, amit gyűlöltek és az oroszokat csak akkor kezdték gyűlölni,. amikor kommunista vezetőik behívták azokat.” “A forradalom első napja óta a forradalmárok, akikkel alkalmam volt beszélni, valamennyi azt követelték, hogy az országban több párti rendszernek kell lenni és hogy a kommunista pártnak is részt kell venni a szabad választásokon. Nyilvánvaló céljuk annak bebizonyitása volt, hogy ha a szavazópolgárnak szabad a választása, akkor a kommunizmus ellen fog szavazni...” “MAGYARORSZÁG EGYESÜLNI AKAR AUSZTRIÁVAL” jelenti a “Nemzetközi M entöbizottság,> igazgatója Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja az a jelentés, amelyet egy bizonyos Leo Cherne, a ‘Nemzetközi Mentőbizottság’ elnöke adott le a N. Y. Tímeának Magyarországon tett útjáról. Mr. Cherne mindenekelőtt kijelentette, hogy ha Magyarországon ma szabad választásokat tartanának, a nép 99 százaléka az Ausztriával való egyesülés mellett szavazna! Mr. Cherne szombaton, nov. 3-ikán tért vissza magyarországi útjáról, ahol a szervezete által nyújtott'segély szétosztását intézte el. November 1-én volt Budapesten. Két napos kalandos autóutja alatt mély benyomást tett rá a magyarok hálája az osztrákok iránt, azért a segítségéit, amelyet a forradalmároknak nyújtottak. Beszélt Mindszenty kardinálissal is,- aki ama reményének adott kifejezést, hogy a forradalmi győzelem maradandónak bizonyul. A Nemzetközi Mentőbizottság főhadiszállásán, 60 W. 45tíh St. alatt-tartott sajtókonferenciá ján Az uj magyar kormány felhívása (Folytatás a 3-ik oldalról) az alkalmat arra, hogy saját munkásai és alkalmazottai részére lakóházakat építhessenek. 7. Felülvizsgáljuk a nemzet gazdasági terveit és úgy alakítjuk át, ahogyan hazánk rendkívüli szükségletei azt megkövetelik és hogy minél gyorsabban tudjuk, hazánkban az életszínvonalat felemelni. 8. Véget vetünk a bürokráciának és demokráciát alkalmazunk a legszélesebb munkásrétegek között. 9. Munkás vezetés az üzemekben és gyárakban a teljes demokrácia alapján. 10. Jobb termelési módszert hozunk a földművelésbe, leszállítjuk a beszolgáltatási adagot, segítséget nyújtunk az egyénileg dolgozó paraszt számára. A kormány véget vet minden törvépy- telenségnek, amely a szövetkezeti mozgalom bevezetésével kapcsolatban létrejött és a legszigorúbban tartja magát ahhoz, hogy bárki csupán saját jószántából csatlakozhat, ha akar. 11. Biztosítják a demokratikus választásokat a helyi hatóságok és a forradalmi tanácsok terén. 12. Segítséget nyújtunk a kisvárosok kisiparosai és kiskereskedői számára. 13. A magyar nemzeti kultúra kifejlesztését a progresszív tradíciók alapján. 14. A magyar forradalmi munkás és paraszt kormány a nép, a munkásosztály és hazánk érdekében a szovjet haderők parancsnokához fordultunk, hogy segítsen népünknek megfékezni a reakciósok sötét erejét és ellenforradalmát, hogy visszahozzuk szocialista rendszerünket, hogy rendet teremtsünk és helyre álljon a nyugalom hazunkban. 15. Miután a rend és nyugalom helyreállt hazánkban, a magyar kormány tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a varsói egyezmény többi tagjaival a magyar területen levő szovjet csapatok kérdéseivel kapcsolatban. Mr. Cherne kijelentette, hogy ő és^ Mr. Angier Biddle Duke, a szervezet elnöke, a múlt hét hétfőjén utazott el repülőgépen New Yorkból, hogy megszervezze a felkelők teljes méretű támogatását. Bécsbe kedd este való megérkezésük után azonnal elkezdték az árucikkek vásárlását Ausztriában és azoknak a vezetékeken keresztül (pipelines) eljuttatását a felkelőkhöz Magyarországra. Marcel Faust, a bizottság bécsi igazgatója társaságában egy 1952-es Chevroletben indultak el Magyarországra. 15,000 üvegecske terramicin orvosságot vittek magukkal, némi kötőszert és 30 kenyeret... A magyar fővárosba érve eljutottak az amerikai követségre, majd egy szállodába. A város úgy nézett ki, mint amelyben csak kisértetek laknak. Csak itt-ott lehetett látni fiatal szabadságharcosokat, amint a titkos rendőrség tagjai után kutattak. . . Ha egyet elfogtak ezel^ közül, megsemmisitették őket.” Meglátogatta a Szabadságharcosok főhadiszállását. A harcosok zöme fiatalokból áll, kiknek legtöbbje egyetemista. A legfiatalabb közöttük 10 éves volt. Eszterházi grófnő levele a Tribune-ban A magyarországi események megszólaltatták a magyar arisztokrácia néhány Amerikában élő * tagját, köztük Esterházy Alice grófnőt, aki Purchase, N. Y.-i otthonából levelet intézett a N. Y. Herald Tribune-hoz. Ebből hozzuk az alantiakat: “A magyar szabadságharcosok nem azért harcolnak, hogy megvédjenek valamilyen kommunista vagy titóista kormányt. A legkevesebb, amivel meg lesznek elégedve az a teljesen szabad választás lesz minden nem-kommunista párt képviseletével. Miután a kommunista kormányok eddigi ígéretei teljesen hamisaknak és csalárdaknak bizonyultak, a hazafiak valóban megbízható garanciát követelnek mielőtt bármily egyezményt kötnének. Mi a nyugaton tudjuk, hogv az egyedüli garancia egy semleges és nemzetközi bizottság, amely felülvizsgálná a választás minden részletét. A mai napig a hazafiak és mi, akiket nem lehet." könnyen becsapni, nem kaptunk semmi jelt arra nézve, hogy hinni lehessen a szovjet vagy magyar Ígéreteknek. Nagy miniszterelnök felhasznált e«-v néhánv újabban feltámasztott kommunista államférfiul abban a reményben, hogy nevük súlyt ad felhívásainak. Még azt az aljasságot is megtette, hogy előhurcolta Mindszenty kardinálist a börtönből. íhogy felhasználhassa a magyar herceg- prímás általános tekintélyét az országban és külföldön. Nekünk követelnünk kell, hogy addig, amíg a kardinális meg nem jelenik a szabadságharcosok táborában és bebizonyítja, hogy egyáltalán nincs kitéve a Nagy-kormányzat befolyásának, nyilatkozatait nem tekinthetjük a szabad akaratából történteknek. Alice Eszterházy grófnő A kirobbanás okai Magyarországon (Folytatás az első oldalról) “Nyert ügyetek van” mondta Nagy a rádión. Meg kell értenünk, hogy hatalmas demokratikus ^mozgalom támadt fel, melyben egész Magyarország részt vesz. Minden követelésteket teljesítünk, csak állítsátok meg a vérontást.’’ A United Press jelentette, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást, de még mindig harcról szóltak a hírek, melyek szórványosan keletkeztek Magyarország különböző részében. Nagy és Gomulka A magyarországi helyzet sokkal hevesebb, erőszakosabb volt, mint a lengyel helyzet. Ennek több oka volt. Nagy nem hasonlítható Gomulká- hoz. Mint Gomulka is jelentette. Nagy és a párt reformjai későn érkeztek. Lengyelországban a politikai és gazdasági reformok még Gomulka előtt megkezdődtek. Nagy ahelyett, hogy megértette volna a népek óhaját, bejelentette, hogy az uj kormány enged a népek kívánságának, de már csak akkor, mikor a szakszervezeti küldöttek követelték, hogy sürgős intézkedéseket eszközöljenek a nép életszínvonalának felemelésére és egyben követelték, hogy a lengyelek által elfogadott politikai lépéseket is hozzák létre. Közben Lengyelországban újabb események történtek. Újabb bizonyítékot adtak arról, hogy önálló utón haladnak a szociálizmus felé. Rokos- sovsky Marshal, védelmi miniszter, Iegyelszár- mazásu orosz, visszatért Moszkvába és a hírek szerint nem is tér vissza onnan. Az egyik vezető lengyel újságban Edmond Bora cikkéhen kifejti, hogy Lengyelország önálló külügyi politikája a lengyel tradícióknak megfelelő utat választ, de ami szerinte nem lesz ellentétben a Szovjet Unió iránt érzett barátsággal, mert a közös szociálista cél még fokozza a szociálista államok iránti barátságot. Következtetések A lengyel- és magyarországi események nyomására Bulgária, Románia és Albánia is hasonló irányt követ. Mindkét országban a követelések alapja a Szovjet Unió 20-ik kongresszusának irányításán és elvein alakult ki. Lengyelek, magyarok a politikai rendőrség és a régi bűnvádi eljárások eltörlését követelték. Több alkalmat arra. hogy a munkások részt vegyenek az irányításban, a gyárak vezetésében, valamint a termelés irányításában. A földművelésben több segítséget kértek és óhajuk, hogy kevesebb zaklatásnak tegyék ki őket. Több szellemi szabadságot, és szabadabb közlekedést a nyugati államokkal. Több szabadságot az állami közegeknek a KP. befolyása alól. Több demokráciát a kormány megválasztása körül. Emelkedést az életszínvonalon a gazdasági fejlődések arányá ban. Olyan gazdasági térvezetet, mely figyelembe veszi a nemzet szükségleteit. Végül pedig az idegen csapatok kivonását követelték az országból. Az utóbbi fontos, mert a nép sem a kapitalizmus, sem pedig a szociálizmus alatt nem akar idegen katonaságot maga felett. Tény az, hogy a varsói megegyezés alapján a szovjet csapatok törvényesen voltak Magyarországon. A varsói paktum a Nató elleni megegyezés alapja volt. A Nato egyre gyengül és lassan szétfoszlik, tehát már nem veszélyezteti olyan mértékben a szociálista államokat, mint azelőtt. Ezért találták alkalmasnak úgy a lengyelek, mint a magyarok az időt a szovjetek kivonulására. A népi demokráciák uj követelései nem a szociálizmus ellen irányulnak, sőt állandóan hangsúlyozták, hogy amit óhajtanak a szociálizmus továbbviteléhez szükséges. (A magyar eseményeknél azonban tény az, hogy az ami mint népi, jogos követelés kezdődött, elharapózott és az országban levő és a határoknál várakozó fasiszták irányítása alatt helytelen irányba terelődött a felkelés, ami végül a magyar nép és a szociálizmus érdekei ellen irányult). Halmozzák az élelmiszereket Svájcban. Bernben, Zürichben a lakosság csaknem kiürített több élelmiszer- boltot. Különösen cukrot, rizsét, olajat vásárolnak, mert félnek, hogy a közelkeleti és keleteurópai véres események miatt ezekben az élelmiszerekben hiány lehet. November 8. 1956