Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-19 / 29. szám
A AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 19, 1956. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban^ és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata*: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelö i West Side: Wlach Rudolf, lapkezelő | Chicago, Hl.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fl. I Chulay István, lapkezelő. 84 Q^m^a IGAZSÁGOSSSÁG Lapunk multheti számában hirt adtunk arról, hogy a magyar kormány amnesztiában részesített, illetve feltételesen szabadlábra helyezett közel 20,000 magyar polgárt. Hetekkel ezelőtt jelentettük, hogy más ezreket kiengedtek az internálótáborokból. Ugyancsak jelentettük, h<jgy más népi demokráciák több mint 100,000 politikai foglyot bocsájtottak szabadon. Ezzel szemben köztudomású, hogy az Egyesült Államokban a Smith pörök és üldöztetések csúcspontján sem volt több mint 100-120 ember poltikai okokból bebörtönözve. Az átlagos ember jogosan vetheti fel a kérdést: Hát hogyan is van ez? Az igazságosnak mondott szocialista társadalmakban százezer- számra vannak emberek politikai okokból bebörtönözve, mig a kapitalista Amerikában, Wall Street, a mccarthyzmus Amerikájában a hidegháborús hisztéria csúcspontján sem börtönöztek be többet mint 100-120 embert ? Hát ezek szerint a tőkés rendszer még a mai állapotában is százszorta igazságosabb mint a szocialista társadalom? A kérdés ily módon való felvetése jogos. Nézzünk hát bele a dolgokba egy kicsit közelebbről. Előrebocsájtjuk, hogy úgyis mint amerikai polgárok úgyis mint öntudatos munkások a legnagyobb tisztelettel tekintünk fogadott hazánk demokratikus intézményeire és alapzataira. Oly szilárdak ezek az alapzatok, annyira összhangban Vannak az amerikai nép érdekeivel, hogy Amerika urai még ma is, 180 esztendővel a Függet- Senségi Nyilatkozat aláírása és 165 évvel a Sza-’ badságlevél (Bill of Rights) elfogadása után is kénytelenek a nép demokratikus és emberi jogait meglehetősen messzeterjedően tiszteletben tartani. DE EZT TÖBBSÉGÜK NEM AZÉRT TESZI, Mert érzelme, meggyőződése vagy GAZDASÁGI ÉRDEKE ÚGY DIKTÁLJA, HANEM AZÉRT, MERT NEM MER ÉS NEM KÉPES UJJAT HUZNI AZ AMERIKAI NÉPPEL, amely 180 esztendő óta védi, ha nem is mindig következetesen, hazája demokratikus eszméit, alapzatait. Kell-e erre bizonyíték? Aligha! Kell-e hangsúlyoznunk, hogy oly személyeknek mint East- Sandéknak, Brownelléknek, Talmadge, Walter képviselőnek Byrnes-nek, McCartlhynak, Jenner- :nek mily kevés köze van az amerikai szabadság- jogok, a nép jogainak igazi védelméhez és ezek az urak mily szívesen törölnék ki a Függetlenségi nyilatkozatot és a Bill of Rights-ot Amerika törvénytárából és magából a nép emlékezetéből, szivéből! A már törvényileg szentesített és készenlétben álló amerikai koncentrációs táborok sötét emlékeztetők Amerika urainak igazi szándékaira! Ezért ismételjük, minden tiszteletünk, mi több, minden támogatásunk az amerikai demokrácia halhatatlan vívmányainak az>- alkotmányának, az amerikai népnek, amely eddig vissza tudta tartani á reakció kezét, amely meg tudta aka- dáloyznil azt, hogy 110,000 ember helyett csak 110 ember ül, egyelőre, politikai “biin”-őkért börtönben. De valóban csak 110 ember van börtönben Amerikában? Fizikailag, igen. De gondoljunk csak meggyőződésükért meghurcolt bevándoroltak százaira, akik ellen deportálási vagy polgár- jogfosztási eljárás van folyamatban. Gondoljunk a "biztonsági” és “hüségvizsgálatok” ezreire és tízezreire. Gondoljunk a. feketelistázottak százezreire, akik állásuk elvesztésével egész életükre gazdasági bizonytalanságra, nyomorra vannak átélve! Gondoljunk minden jogtól megfosztott né* ger polgártársaink millióira. A kép kezd egy kicsit másként kialakulni. PEDIG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT NEM FENYEGETTE SOHASEM OLYAN VESZÉLY, AMELY A POLGÁROK SZÁZEZREINEK ÉS MILLIÓINAK ILYFOKU ÉS JELLEGŰ ÜLDÖZÉSÉT INDOKOLTTÁ TETTE VOLNA! MI UGYANIS NEM TAGADJUK, HOGY ADOTT ESETBEN A KORMÁNYNAK IGENIS JOGA VAN POLGÁROK SZÁZEZREI SŐT MILLIÓI ELLEN (ezt tette Lincoln is 1861-ben) FELLÉPNI AMIKOR A NEMZET VÉDELMÉRŐL A NEMZET TÖBBSÉGE JOGAINAK, ÉLETÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL VOLT SZÓ! De lehet-e józan ésszel arról beszélni, hogy például az IWO biztositó intézet tagsága veszélyeztette volna e roppant ország népének biztonságát? Lehet arról beszélni, hogy az üldözött bevándoroltak, akiknek többsége 60 éven felüli munkás, veszélyeztették volna azt az országot, amelynek ÉPÍTÉSÉBEN évtizedekig munkálkodtak, amelynek védelméért megértő szívvel küldték gyermekeiket a haza védelmére? Ezekután vessük tekintetünk a “túlsó oldal”- ra. A népi demokráciák, Magyarország felé. A magyar nép évszázados kitartó, meg-meg ujuló, kétségbeesett erőlködés (Dózsa lázadás, Rákóczi felkelés, 1849-es szabadságharc, 1918-19 iki forradalmak) után végre lesöpörte testéről A DEMOKRÁCIA MAI PROBLÉMÁI Irta: David Thompson, angol történetiró A nyugati demokrácia azt az elvet követi, hogy a kormány nem tekintélyen vagy erőszakon, hanem akaraton nyugszik. És rendszerint feltételezik is, hogy ez az akarat a “népé”, a polgárok egész közösségéé. Amerikaiak felfogása szerint: “Mi, az Egyesült Államok népe.. . elrendeljük és kih irdetjük ezt az Alkotmányt. ..” A franciák azt gondolják az 1789-es nyilatkozatról hogy: “A törvény a közakarat kifejezése,” az 1946-os alkotmányban pedig elfogadták Lincoln elvét, amely szerint a kormány “a népé, a népért és a nép által” való. Az angolok, miután nyiltan sohasem kötelezték el magukat semmiféle ehhez hasonló metafizikai tanhoz, gondolnak ugyan “a parlament korlátlan uralmára”, de tudják, hogy az alsóház legalábbis feltehetően az általános, titkos választójoggal biró szavazó testületet képviseli s halványan feltételezik, hogy őfelsége ellenzéke ezen belül rajta lesz, hogy őfelsége kormánya ne bitangoljon el túlságosan messzire a demokratikus magatartás ösvényétől. Minden politikai szakember tudja, hogy ezeknek a hivéseknek csak igen sovány alapja van a valóságban, ámde oly széles a szakadék a politikai elmélet és a politikai gyakorlat közöt és a politikai szaktudósok annyira híján vannak befolyásnak, hogy ezek a hivések csaknem érintetlenül fenmaradnak. Alig érnek ezek többet, mint a nagy foradalmi alkalmak hagyományhü marad- dványai, azokból a történelmi időkből, amikor a népakarat drámai gyakorlása uj alakot és uj irányt adott a politikának. Éppenugy nem a min- denapi kormány és politika valóságai ezek, amint a lakodalmi torta és pezsgő nem a házas élet mindennapi igazságai. A forradalom mozgatói ival folytatott izgalmas flörtölés rózsaszínű emlékei csupán, — és a franciák, akik minden más népnél következetesebben próbáltak és próbálnak ma is együttélni ilyen radikálisokkal végül is a demokráciát a. kormánnyal össze nem egyeztető valamivé tették. Az angolok, akiknek jó történelmi okaik vannak ahhoz, hogy tudják, hogy azb államokat inkább államféi-fiak, mint népek alkotják, és hogy különben is sokkal többre, mint akaratra van szükség a jó kormányhoz, sohasem kegyelték a demokráciát a kormány royására. Amennyiben a kormány egyáltalán akarat dolga, a politikai pártok és politikusok akaratából származik, és sokkal kisebb mértékben a nyomást gyakorló csoportok és szervezetek és a közélet mindendéle-fajta erőteljes személyiségeinek különféle akaratából. .A “népakarat” rendszerint csak annyiban működik, hogy bármely kormány teljesítsen bizonyos általános várakozásokat: választások idején pedig korlátozott választást tesz lehetővé politikusok versengő csapatai közt, akik közhivatalokra pályáznak. (Franciaországban még ezt a másodlagos választást is alig kínálják fel a választónak, mivelhogy senkisem mondhatazt az uralkodó osztályt mely szakadatlanul szívta vérét, amely könyörtelenül és irgalmatlanul kizsákmányolta, amely irgalom nélkül hajszolta bele. saját érdekei ellen két világháborúba, amely oly nyomorba tasiztotta, hogy előle két millió fia kénytelen volt a “jó békeidőkben” Amerikába és más világrészekbe kivándorolni! Amikor ily roppant változáson, ekkora gazdasági, politikai történelmi forradalmon megy át egy nép, akkor más mércével kell mérnünk védő- intézkedéseiket a régi rendszer maradványai, s belső szövetségesei ellen. Amikor oly rendsze ügynökei ellen kell védeni magukat, amely két világháborúban egy millió élete javában levő magyar életét követelte, amely kiszolgáltatta őket Hitler majd Szálassi pribékjeinek, akkor megérthetjük, hogy tiz millió ma élő magyar és a jövendő magyar generációk védelme érdekében 10, vagy ami azt illeti 100,000 belső ellenség bebörtönzése jogos lehet! Nem jelenti ez természetesen azt, hogy a belső harcban nem követtek el tévedéseket hibákat. MELYIK SZABADSÁGHARCBAN NEM KÖVETTEK EL HIBÁKAT? Ezek azok a gondolatok, amelyeket a legújabb magyarországi amnesztiarendelet belőlünk kiváltott. Ez a feleletünk azokra a kérdésekre, amelyeket magyar testvéreinkből e hir esetleg kiválthat. ja meg előre, hogy a pártok miféle koalíciója fog töbségszerzésre képesnek bizonyulni.) A népakarat iránti kormányérzékenységnek ezek a pontjai nagyon fontosak. Ezek képezik a demokratikus kormány lényegét, mert ezek teszik felelőssé, fe- lelősségrevonhatóvá és kiváltképpen elmozditha- tóvá a kormányokat. Csak szórványosan lépnek azonban működésbe, nem is mindig eredményesen: mindössze a demokratikus kormányzat több látványosságot lehetővé tevő oldaát alkotják. A közvéleménynek alig van hatása a döntések — vagyis az akarat tettei — nagy többségére, mely döntéseket a politikai hatalomban ülő embereknek kell hozniuk. Az ilyesféle döntésekre elhatározásokra, vonatkozóan nem létezik közvélemény, és ha létezne is, nem lehetne könnyen bizonyítani; ha pedig meg lehetne állapítani, nem lehet rendszerint kelő időben megállapítani. Minden hatalomban ülő politikusnak nagyjában a népakarat körül lappangó homályban kell dolgoznia. Főleg saját tapasztalatára, politikai ösztöneire és belátására, valamint kolegái kollektiv felfogására kell bíznia magát, Sőt mi több, a szükséges elhatározások nagy részére semmiféle fontossággal nem is bir a közvélemény. A modern kormány tevékenységének jórészét tárgyi körülmények és rideg tények Írják elő, a döntések tömkelegét műszaki szempontok határozzák meg, ilyen lépések megtételére pedig bölcsen csakis szakértői tanács alapján lehet vállalkozni. Az a babona, hogy a demokratikus kormány inkább népakaratból, mint politikusok akaratából származik, sok elszomorító gyümölcsöt termet. Csakis ilyen babonák eloszlatásával találhatjuk meg a helyes utat a demokratikus kormány igazabb fogalma felé, találhatunk a valósághoz hivebb programot annak megjavitására. (The Nation) Vélemény és óhazai levél Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon jónak találom a “Jegyzetek a hétről” cimii részt. Szeretem az “Editor Note Book”-t is mert két hasáb és gyorsan olvasható nagy betü- ven van Írva. Kosa verseit is nagyon jónak találtam. Mellékelve küldök egy hazai levelet. Szeretettel,Dósai Antónia ★ Leveledre iparkodok válaszolni. Kérdezed, hogy van-e már nálunk is sok televíziós rádió? Te tudod, hogy a felszabadulás előtt mi nagyon elmaradt ország voltunk, csak az uraknak volt meg mindenük, mert ha itt nem volt valami hát megvették külföldön. Most azon vagyunk, hogy ezeket az elmaradottságokat minél gyorsabban utolérjük. Vannak is már olyan eredmények, ami bizony a prolinak a régi spendszerben nem jutott soha. Jóska már nekem sem csinál cipőt mert csak az kap kiutalást, akinek üzlete van. Az élelmiszereknek általában még mindig elég magas az ára, hús, zsir vagy zöldségfélék már a tavalyihoz képest alacsonyabbak. Biztosan hallottál már az árleszállításokról, igy most már némileg könnyebb a megélhetés, különben majd ha haza jössz meglátod. Csókollak, Jutka
