Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-26 / 44. szám
October 26, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZŐ 3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Ezerkesztőség és kiadóhivataL 130 East 16tb Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelö West Side: Wlach Rudolf, lapkezelö Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fl. Chulay István, lapkezelő. Üzenet óhazai véreinknek! Magyar szivünk mélységes szeretetével, a munkásszolidaritás megértő együttérzésével fordulunk e tragikus, súlyos órákban óhazai magyar testvéreink, Magyarország dolgozó népe felé. Küldjük, mindenek fölött részt vét ünket azoknak, akik ártatlan áldozataivá váltak egy nagy- nép vajudásteljes küzdelmének — és azok áská- tódásának, akik ezt a nagy és nemes megmozdulást nyilván arra akarták felhasználni, hogy a történelem óramutatóját vissza fordítsák Magyarországon. Küldjük reményteljes jókívánságainkat az egész magyar népnek, hogy e roppant megrázkódtatás után békében, rendben nyugalomban oldhassák meg minden problémájukat, hogy megtalálhassák az utat egy olyan magyar haza építésére, amelyben minden magyar dolgozó békében, jelétben élhesse életét, egy igazságos, szociális társadalmi berendezésben. E sorok írásakor nem állnak rendelkezésünkre azok az adatok, azok a pártatlan beszámolók, melyek alapján véleményt mondhatnánk az okt. 23— 25-iki eseményekről, az okokról, a felelősségről. Néhány tényt azonban leszögezhetünk. Meg vagyunk győződve, hogy sem a magyar nép, sem az amerikai magyarság nem óhajtja vissza azt a rendszert, amely két millió magyart fél évszázad alatt kivándorlásra kényszeritett, azt a rendszert, amely ugyanazon idő alatt két világháborúba sodorta a magyar népet és az egész emberiséget. Nem óhajtják vissza a grófok, hercegek uralmát, nem akarják sem a külföldi, sem a belföldi tőkések, bankárok uralmát. A magyar nép ura, gazdája akar maradni hazájának, földjének, két keze munkája által teremtett iparának. Ezen általános célkitűzésen belül a cél elérésének módozatain lehet és kell a magyar népnek vitatkozni. A magyar kormányzat megnyitotta a lehetőségeket e kérdés demokratikus kivitatására. Azok. akik a fegyveres felkelést választották a demokratikus vita helyett, azok nem szolgálták sem a magyar nép, sem a világbéke érdekeit. „ A kérdés másik oldala azok felelőssége, akik nem értették, nem érezték meg a demokratizálás sürgősségét. Nyilván alapos és tartós átértékelésre é# változásokra van szükség e tekintetben is. Reméljük, hogy a nagy tragédia után ez sem fog késni. Nagyobb, mélyebb átérzéssel, mint valaha, kívánjuk magyar testvéreinknek a magyar népnek: “Balsors, akit régen tép, Hozz rá vig esztendőt, Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt!” EGY KÉPVISELŐ FOGADÓNAPMII — Magyarországi riport — Nagydarab, derűs, szőke ember a képviselő. (Hatalmas bajusza alatt egy kis pipát szopogat, élénk, áttetsző szeme érdeklődéssel kutatja a vele szembenülö areát. Türelmesen hallgatja a panaszáradatot, közbe-közbevet egy kérdést s" minden lényeges adatot feljegyez. Amikor a panaszos végére ért a mondanivalójának, összegezi a hallottakat, s mindjárt azt is megmondja, mikor, hol, kinél jár el az igazság érdekében, mikorra kaphat választ a kérelmező. Az emberek, akik kétségbeesve léptek be a dolgozószoba ajtaján, megnyugodva, bizakodva mennek haza. Tudják, hogy- a képviselő ur — vagy kartárs, elvtárs, bácsi, idesfijam, ki minek titulálja — úgyis elkövet minden tőle telhetőt a jogos panaszok orvoslásáért. Szigeti Attila Győr megyei képviselő vasárnapi fogadónapján, barátságos kapuvári otthonában láttam, hallottam mindazt, amit itt leirok. Reggel hét órától kezdtek jönni a panaszosok. A~várakozókkal teli az üvegesverenda, az udvar; de még a ház előtt, az utcán is állnak. Csendben, halkan beszélgetve váriák, hogy sorrakerüljenek. Egy baboti tanácstag, feketebaj uszos, okos- beszédü paraszt adja elő) a keserveit a szemközti fotelből. A tanácselnökük nem falujukbéli, Rá- batamásiból jár át, ha átjár. Véle van a baj. őket, a helybeli VB-tagokat semmibe veszi, az ő megkérdezése nélkül intézkedik. Az annyira kényes begyűjtési munkába se tűr beleszólást, pedig a helybeli VB-tagok jobban ismerik a parasztok helyzetét. “Higgye el, Szigeti kartárs, ha az újságok, meg a rádió, meg a Tanácsok Lapja nem adnák az erőt. már rég lemondtam volna.” A képviselő bátorítja: “Nem azoknak kell otthagyni a tanácsot, »akik jól akarják intézni a falu ügyeit, hanem az olyan elnöknek, aki kiski- rályoskodik, aki nem hallgatja meg a tanácstagok véleményét.” S a panaszokkal kapcsolatban megígéri: megvizsgáltatja az elnök és a begyűjtési hivatal munkáját a felsőbb tanácsszervekkel. Nénike jön, sirós arccal: 120 kiló búzáért kiadta 1000 négyszögöl 'földjét, s most a begyűjtési hivatal tőle fogott le 30 kiló búzát a bérlő tojástartozása fejében. Egyszer meg, mikor nem volt odahaza, megfogták a két tyúkját a szom- *•" d menyecske segítségével, azokat is elvitték. “Igv csinál azzal a tanács,, akinek nincs pártfogója . . . ily§t mernek megcsinálni, mert nálam nincs férfi.” A képviselő alig győzi vigasztalni a szipogó Tímár Bözsi nénit: visszakapja a 30 kiló búzáját, a bérlő tartozása miatt őt nem érheti károsodás. Együtt lép be az ajtón két fertőszentmiklósi paraszt, az egyik délceg, fehérbajuszos, idős ember, a másik fiatalabb, alacsony, borotválatlan, úgy jön be a délcegggel, mintha az oltalmát keresné. Két igaztalanul kuláknak minősitett, akik a kártalanítást sürgetik. Egymásután sorolják a veszteségüket: összes jószáguk, terményük oda, házuk államosítva. A képviselő feljegyzi a károkat, aztán biztosítja a két parasztot: ezekben a dolgokban rend lesz. A kártalanításról rövidesen értesítést kapnak, vagy tőle, vagy a megyei tanácstól. Egy kövérkés, szemüveges harmincas férfi következik. Tizennyolc éves volt, amikor behívták munkaszolgálatra; megszökött; aztán elvitték a nyilasok. Felszabadulás után valaki feljelentette, hogy nyilas volt. Ült fél évet, ötévi politikai jogfosztásra Ítélték. S ez a “múlt” azóta is kiséri, nem tud elhelyezkedni. Idén januárban kérte ügye felülvizsgálását, jelenleg az Elnöki Tanácsnál fekszik a kérvény. “Volna-e olyan kedves a képviselő elvtárs, utánanézni a dolognak?” “Szerdán megyek Pestre, akkor majd érdeklődöm az Elnöki Tanácsnál s megírom magának az eredményt. Csütörtökön, vagy pénteken megkapja a levelem.” Közbevetőleg: minden panaszos egy héten belül választ kap a képviselőtől. Ahogy mesélte: vasárnap éjszaka leveleket, kérvényeket, feljelentéseket ir (sajnos, utóbbiakra is szükség van olykor); hétfőn sorratelefonálja a hivatalokat, vezetőembereket; s mert minden héten felutazik Pestre, a nehezebb ügyekben személyesen intézkedik. Megint egy kuláklistán volt középparaszt jön, veszteségét sorolja. Uj bajok is érik: padlását megint lefoglalták, pedig nagy szüksége lenne rá. A képviselő megmérgesedik: “Tessék megfellebbezni a kiigénylést!” Kicsit összerezzen a bácsi: “De nem merek ám ellenszegülni. Kérem, engem szájonvágtak nem egyszer, majdnem elvittek. Én jó viszonyban akarok lenni... el va1 gyök én rettegtetve.. .” Most már nagyon haragszik a képviselő, tüzel az arca: “De ne rettegjen! Azoknak van jóvátennivalójuk, akik maga ellen vétettek, nem megfordítva! Számolja csak össze a kárát, Írja le nekem egy levélben, aztán majd intézkedem.” Sánta, görnyedt hátú, kopottas öregember biceg be s reszkető hangon adja elő a baját: megvonta tőle a tanács a szociális kedvezményt, két éve nincs kenyerük, idén is csak vetőmagra maradt, hátralékban van husleadással, adóval; honnan teremtsen ő elő 3—400 forintot adóra? S ekkor következik a legrettenetesebb dolog. Elkezd rázkódni a két kis vékony váll, megszégyenültem tehetetlenül bújik el a barázdált férfiarc a zsebkendő mögé, s onnan koppanak elénk a zokogástól szaggatott szavak: “Ezt lehet?... Mindent csak leadni?... Sérves, rokkant ember vagyok én. . . Hogyan keressem meg az adóra- valót ?” Aztán nagy nehezen megnyugszik. A képviselője ir a megyei begyűjtési hivatalnak: Görgics János, 65 éves rokkant baboti kisparaszt jogosult a szociális kedvezményre,' jogosult a mindennapi buzakenyérre. Özvegy Gulyás Vendelné érkezik Csordáról. Hálálkodva jön be, mindenáron kezet akar csókolni a képviselőnek: “Jaj, ides, a jóisten áldja meg magát.” Kiderül, hogy az unokaöccsét elvitték tavaly, mert nem akart belépni a tsz-be; Szigeti közbenjárására most hazaengedték, a házát is visszakapta. De a néninek újabb panasza van. “Nem írtam alá a téesznek, csak a fiam ment be a maga földjével. S most a fiamat tolvajként jelentette fel a tsz, mert a saját földemről lekaszálta a lucernát. Húszadikán lesz a tárgyalás.” S már zokog a néni: “így csinálnak minden özveggyel!” A képviselő megsimogatja a vállát: “Ne féljen semmit, Margit néni. Majd én megkérem a megyei ügyészt, hogy menjen ki magukhoz s vegyen részt a tárgyaláson is. Ismerem, nem hagyja, hogy magukkal jogtalanság történjék.” Margit néni kitörli a könnyeket a szeméből, feláll, kedvesen tétova mozdulattal megcirógatja a képviselő arcát: “Köszönöm szépen, ideskisfiam.” Egv fertőendrédi paraszt jön méltatlankodva: két pesti testvérének 2000 négyszögöl földjét hozzáírták az övéhez, ezzel 5 hold fölé került, sok lett a beadás, boltból kell venni a kenyeret. . . Még legalább tizen jönnek hasonló panasszal: vagy a pesti rokonok földjét Írták az övékéhez, vagy apa-fiu, após-vő földjét csapták össze; igy aztán emelkedik a beadás, az adó. A képviselő mindnek megígéri, utánanéz ennek az uj rendeletnek, úgy látszik, nem gondolták meg jól, akik hozták... Idős paraszt kéri: engedjék el a felesége kórházi költségét, nem tudja megfizetni. A képviselő nyomban leül az írógéphez s megírja helyette a kérvényt. És igy tovább. A képviselő mindent feljegyez, minden egyes ügyben közbenjár. Amig ott voltam — reggel nyolctól délután négyig — 34 panaszost hallgatott meg s egy 15 tagú küldöttséget. A panaszosok tizenkét községből utaztak be a fogadónapra, ki vonattal, ki kerékpáron. S amikor visszaindultam Pestre, még mindig tele volt a verenda s az udvar várakozókkal. A képviselő 11-kor kapott be egy kis reggelit s 4-kor ült le ebédelni, akkor is sűrűn kérve a bocsánatot a várakozóktól. A felesége árulta el, hogy ez igy megy minden vasárnap. Jönnek az emberek, legkevesebb húszán, de inkább többen... Kövendi Judit A 60 ÉVVEL ezelőtt kezdett RFD (Rural Free Delivery) vidéki postai szolgálat, — mondja a U. S. postahatóság, — jelenleg 31,888 “utat” szolgál ki. Ezen posta-utak összhossza több mint 1 millió mérföld és 34,900,000 patronusnak (postaláda tulajdonosnak) adnak szolgálatot. ★ A DEPARTMENT of Agriculture adatai szerint a világ 1956-os búzatermése 7,510 millió bushel!: a rozs pedig 1,355 bushell, dacára az európai nagy szárazságnak. ★ A NATIONAL Fire Protection Association jelentése szerint az Egyesült Államokban a tűz 1955 év folyamán 1,140,786,000 dollár kárt okozott, ami az előző évvel szemben 124 millió emelkedést mutat. ★ U.S. után Hollandiában termelnek legtöbb saj , tót. 14,020 fontot havonként.
