Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-18 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 18, 1956 1 A tudomány g; világából] AZ IDEGES SZÍVZAVAROKRÓL MÁR-már az egész világra kiterjedő betegséggé vált a szívbetegség. Legalább is ezt tanúsítják a nemzetközi statisztikai adatok. A második világháború óta az ideges eredetű szivzavarok a legkülönbözőbb országokban megkétszereződtek. A szividegesség nem “szívbajból”, vagyis nem a szív kóros szervi elváltozásából ered. Ha az orvos megállapítja, hogy a szivére panaszkodó ember szivén nincs semmi kóros szervi elváltozás, ez a megállapítás egymagában is megnyugtathatja a beteget. A szívpanaszok ideges eredetének főis- merésével sok betegnek tartott ember nyeri visz- sza jókedélyét, természetes munkakedvét. Hogyan keletkezik az ideges szivzavar? A központi idegrendszer közvetlen összeköttetésben áll — éppen úgy, mint más szervekkel — a szívvel is Az összeköttetést két ideg biztosítja, nevezetessen: a vagus vagy bolygóideg és az úgynevezett szimpatikus ideg. A vagus a szivösz- szehuzódásuk számát csökkenti, a szimpatikus szaporítja. Ha a központi idegrendszert akár egyszeri hirtelen, akár állandóan ismétlődő tartós inger vagy izgalom éri — szorongás, félelem, szomorúság vagy kimerültség—, ezek az ideg- rendszeri hatások az említett idegek utján megváltoztatják a szív működését, s a szív szaporán vagy rendetlenül ver. Az idegrendszert erő ingerek az idegek utján a szivizomzatot vérrel ellátó koszoruserek állapotára is hatnak. Izgalom visz- szahatásként a koszoruserek átmenetileg görcsös állapotba kerülhetnek; ez a szívizom renyhébb vérellátásával, egyszersmind fájdalomérzéssel is járhat. Az ideges szivzavarokban szenvedő beteg a legváltozatosabb panaszokkal keresi fel orvosát. Leggyakoribb panasz a szívdobogás. Ez nem munka idején jelentkezik, inkább pihenéskor vagy fekvés közben. Gyakori tünet a szivtáji fájdalom. Ezzel kapcsolatosan panaszkodhat a beteg szúrásról, nyomásról, szivtáji szorító érzésről. S minthogy ez a tünet is jobbára pihenés közben jelentkezik inkább, semmint munka közben, olykor már a beteg egyszerű kikérdése is elég az orvosnak, hogy ne a koszoruserek megbetegedésére, hanem ideges eredetű szivzavarra gyanakodjék elsősorban. Harmadik gyakori panasza az ideges szivü embeemek, hogy képtelen mélyet lélegzeni. Úgy érzi hogy nem tudja a tüdejét teleszivni levegővel, és ezen az állapoton sóhajtással próbál segíteni. Ez az úgynevezett sóhajtási kényszer. A szívdobogáson, a szivtáji fájdalmon és a különleges légzési zavaron kívül még sok más ideges szivzavar van. Ilyen az ideges alapon jelentkező rendetlen, szabálytalan szívműködés és a szivdobogásos roham. Annál nehezebb az orvos dolga olyankor, amikor az ideges szivzavarok bizonyos szervi szívbetegségeket utánoznak. Még nehezebb a megkülönböztetés, ha valamilyen régi betegség nyomot hagyott ugyan a szivén, de a beteg panaszait mégsem ez, hanem ideges zavarok okozzák. Ha valaki gyermekkorában skarlát, mandulagyulladás vagy reumás láz következtében szivizomgyulladáson esik át, sziv- izomgvulladása hegesen, kötőszövetesen gyógyulhat. A gyógyult szivgyulladás után, esetleg az egész életen át bizonyos elváltozásokat mutat az elektrökardiogram. Ha az ilyen beteg hosszú évek múltán szivére panaszkodik, nem eléggé alapos vizsgálat esetleg olyankor is összefüggést talál a panaszok és a régen meggyógyult szivgyulladás elektrokardigram-képe. között, ha történetesen a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz.. Itt nagyon is érvényes alaptétel az, hogy az orvos a diagnózist ne egyetlen lelet alapján döntse el, hanem a beteg tüzetes kikérdezése és a legkörültekintőbb vizsgálat után. Az esetek nagy többségében — éppen a panaszok alapján — nem nehéz elkülöníteni az ideges alapon keletkező szivzavarokat a szervi betegségektől. Mint már említettük, az ideges ember szívdobogása főleg pihenéskor jelentkezik. A különböző szervi szivmegbetegedések során azonban munkavégzés közben válik szaporábbá a szívműködés. A szivtáji fájdalom ideges eredetére utal, ha a beteg főleg szúrásról panaszkodik, és ha egy ujjával meg tudja mutatni a pontot, ahol a fájdalmat érzi. A fájdalom ugyancsak többnyire pihenés közben jelentkezik. A koszo- rusér-gorcsben szenvedő beteg elsősorban járás vagy munka közben érzi a szorító jellegű fájdalmat, és — ha kérdezzük — a fájdalom helyét többnyire egész tenyerével mutatja. Az ideges eredetű nehéz légzés vagy sóhajtási kényszer is jellegzetesen általában pihenés közben jelentkezik. így többnyire nehéz összetéveszteni a szervi eredetű nehéz légzéssel. A keringési elégtelenségben szenvedő szívbeteg főleg mozgás vagy munka közben kényszerül szaporán és aprókat lélegzeni. A tüdőasztmás beteg kilégzése nehezített és állandóan köhögéstől zavart. A szabálytalan szívműködés és a rohamokban megnyilvánuló szívdobogás ideges eredetének kimutatásához alapos orvosi vizsgálat szükséges. Téves tehát sok betegnek az az elképzelése, hogy tíz elektrokardiogram-görbe elváltozása csakis szervi szívbetegséget jelenthet. Alig van olyan elektrokardiográfiai elváltozás, ami ne keletkezhetne éppen ugv ideges alapon, mint szervi szivmegbetegedés következtében. A felismerés már fél gyógyulás Az ideges eredetű szivzavaroknak nincsen egységes gyógyitásmódja. Ha a beteg meggyőződik arról, hogy nem szenved szervi szívbetegségben, s igy semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, zett aszténiás alkatú embernél a szervezet mód- amely félelemmel tölthetné el, ez már egymagában is fél gyógyulást jelent számára. Az ideges szívpanaszt is gyógyítania kell az orvosnak. A központi idegrendszer különböző részeire ható nyugtató orvosságok és gyógyító eljárások az ideges szívpanaszokra kedvezően hatnak. A különféle brómkészitmények, a barbi- tursavkészitmények rendszerint kedvezően enyhítik az ideges szívpanaszokat. Sovány, ugynevex x x x x x x x x;« x x x x x x x x x x x x x X x x x x x x X X x x ::xij# A PÁRTATLAN H-BOMB.OT . Tisztelt Szerkesztőség! Néhány hónappal ezelőtt olvastam valamtf^k lapból, hogy valamilyen vallási szekta tagja egyetért a mi Dulles külügyminiszterünkkel abban, hogy sietteti ennek a “gonosz világ”-nak az elpusztítását. A vallási szekta tagja szerint a világ annyira elromlott, hogy megérdemli az elpusztítását. Azt állítja, hogy évszázadok óta betöltötte a világ hivatását, olyan romlott és ma már kész arra is, hogy elpusztítsa sajátmagát. Előbb utóbb be is következik a vég, mely 1914- ben megkezdődött. Megeegyezik Dulles külügyminiszterünkkel, hogy az atom- és hidrogénbomba mindezt elintézi. Beismeri ugyanakkor, hogy rengeteg nép pusztul el, de azután sok millió megkönnyebbül és a szektás hite szerint akkor jön el majd az áldott béke és más világrend nyilik meg, melyben az igazság lakozik, stb. stb. Hát azt nem is lehet tagadni, hogy rossz a világ, olyan, hogy talán sohasem volt ilyen rossz mint a mai időben, de abban nincs igaza, ha a világ összes szektája is állítaná, hogy a tömegmészárlásnak csak a rosszak esnek majd áldozatul és a jók és igazságosak megmaradnak. Bizony ez rövidlátó, gyermeki elképzelés bárki részéről. Nem tudom, hogy szektás barátunk komolyan hiszi-e amit irt a rosszak elpusztításáról és a jók megmaradásáról. Az atombomba és a mostani fegyverek nem igen válogatják meg majd, hogy ki jó és ki rossz, hanem egyformán pusztítanak az igazak és igazságtalanok között. Ezt sajnos még a Jehova tanúi sem lesznek képesek megakadályozni. S. Fűzi SVÁJCBAN a munkáshiány nagyon káros hatással van az ország gazdasági életére. ★ FRANCIAORSZÁGBAN fölemelték az aggkori nyugdijat. Ezen a címen az adókat is emelték, hogy azt fedezhessék. ★ NEHRU, India miniszterelnöke azt ajánlja, hogy a választásokat sokkal kevesebb Ígérettel, gyülésezéssel és ebből következőleg sokkal kevesebb költséggel kell megtartani. szeres erősítése, kimerült embernél a hosszabb pihenés sokszor kitűnő hatásus. A nikotin, az alkohol, a nagyobb mennyiégben fogyasztott kávé és tea az ideges szívpanaszok nagy többségében káros hatású és jobb, ha a beteg nemigen él velük. vagy lemond róluk. Hadd mutassunk rá még egy figyelmére méltó tényre. Statisztikák seregé tanúsítja, hogy a. sportolók soraiban tízszer kevesebb az ideges szívpanasz, mint nem sportolók között. A sport olyan irányba állítja át a szívműködést, ami nem kedvez az ideges alapú szivzavarok kifejlődésének. Mint láttuk, a különböző módon keletkezett ideges szivzavarok gyógyitásmódja nagyon sokféle. Minden ideges eredetű szivzavarban szenvedő beteggel egyénileg kell foglalkozni. Dr. László Béla Pártkongresszusok Angliában (Folytatás a 2-ik oldalról) kával szemben és helyette “igazi szocialista” program alapján kívánják vezetni a munkáspárt elkövetkezendő harcait, a konzervatívok elleni általános offenziváját. Nem minden aggodalom nélkül figyelik a munkáspárti kongresszus menetét a konzervatív berkekben. A jelenlegi angol belpolitikai élet érdekes sajátossága, hogy ezúttal a kormányon levő konzervativpárt sorait sokkal inkább megosztják az ellentétek, mint az ellenzéki hadállásokat. A konzervativpárt vezetői hosszú éveken keresztül abba i a szinte idillikusán kellemes helyzetben voltak, hogy nem kellett tartamok semmiféle bírálattól a párt kebelében. A Llandudno-i konferencia előtt merőben más kép bontakozik ki. Eden miniszterelnök politikai pályafutásának egyik legnehezebb erőpróbája előtt áll. Egybehangzó sajtójelentések szerint nagyméretű “belső forradalom” körvonalai mutatkoznak meg. A konzervatívok soraiban növekszik az elégedetlenség a kormány “ingadozó, tehetetlen” külpolitikájával szemben. Bár a konzervatív képviselők nem jelentéktelen része az úgynevezett “mérsékeltebbek” táborához tartozik és csak legvégső esetben óhajt erőszakhoz folyamodni még a szuezi kérdésben is, nem becsülendő le a hangoskodó, türelmetlenkedő politikusok száma. A “brit birodalmi gondolat” hivei élesen szemére vetik Eden- nek és Selwyn Lloyd-nak, hogy mindeddig nem tanúsítottak erős és hatásos magatartást Nasz- szenal szemben, s engedik megalázni az “angol lobogót”. A külpolitika két irányzata között komoly összecsapás várható a konzervatív értekezleten. Talán még a nemzetközi kérdéseknél is súlyosabban esik majd a latba a gazdaságpolitikai problémák megvitatása. És ezen a téren különösen nehéz órák elé tekint a kormány. Az angol középrétegek életviszonyai romlanak. A konzervatív küldöttek zöme pedig éppen e rétegek véleményét fejezi ki. Két évvel ezelőtt Butler még az életszínvonal megduplázásának “ragyogó távlatait” festette a konzervatív hivek elé és azóta mindennek az ellenkezője valósult meg. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, az árak emelkedését, az arany- és dollárkészletek csökkenését, nem tudja helyreállítani Nagy-Britannia fizetési mérlegét. A joggal elégedetlen konzervatív választók most Llandudno-i delegátusaikon keresztül akarják arra kényszeríteni a kormányt, hogy végre valahára tegyen hatékony intézkedéseket a súlyosbodó gazdasági bajok orvoslására. Jelenleg tehát az Eden-kormány kettős harapófogó szorításába került. Egyik oldalról a munkáspárt és a szakszervezetek követelnek olyan döntő változásokat a kabinet politikájában, amelyek megfelelnek az ország nemzetközi érdekeinek és enyhítik a gazdasági nehézségeket. Más oldalról viszont maguk az egyszerű konzervativpárt i polgárok serkentik a kormányt Ígéretei valóra váltására, az “adott szó becsületének” megmentésére. A Blackpool-i és a Llandudno-i kongresszusok minden bizonnyal jelzik majd: milyen irányú eltolódás vagy fejlődés várható az angol belpolitikai életben és az ország külpolitikai tevékenységében. >J2______
