Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-04 / 40. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZŐ October 4, 1956. ax e4É^||pí/eA ni^^^an Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok A PóZNANI TÁRGYALÁS Ez év junius 28-án, miközben Póznán lengyel iparváros acélmunkásai tüntetést rendeztek béreik emelésére, valaki azt a hirt terjesztette el, hogy a gyárvezetőséggel tárgyaló munkásdelegációt letartóztatták. Ez a híresztelés — a népi demokrácia burkolt ellenségeinek közreműködésével — két napi véres zavargásokra vezetett, melyek folyamán 52 személy életét vesztette, több százan megsebesültek. A lengyel hatóságok a múlt héten kezdték meg a bírósági tárgyalásokat a zavargásokkal kapcsolatban vád alá helyezett személvek ügyében. Lengyelországban és más népi demokráciákban — köztük Magyarországon is — az elmúlt néhány év folyamán komoly és durva sérelmek estek a szocialista törvényességen és igazságszolgáltatáson. Valamennyi államban intézkedések történtek avégett, hogy e sérelmek a jövőben elő ne fordulhassanak. A lengyel kormány meghívta a nyugati sajtó képviselőit a tárgyalásokra, hogy jelenlétükkel győződjenek meg az intézkedések alaposságáról és életbeléptetéséről. Miként a New York Times is rámutat, “roppant nagy a különbség” az elmúlt, években a népi demokráciákban lezajlott politikai tárgyalások és a jelenlegi között. A tárgyalóterem falairól levették a politikai vezetők fényképeit. A vádlottak nem vádolták önmagukat,, sőt többen nyíltan szembeszálltak a vádlóikkal. Ugyanakkor az államügyész nyíltan beismerte, hogy a vizsgálat első szakaszaiban a rendőrség, erőszakot alkalmazott a vallomások megtételénél. A vádlottak első csoportja, három fiatalember, ártatlannak vallotta magát, bár az egyik beismerte, hogy résztvett egy rendőr agvonverésében. A tárgyalások egyik szenzációs mozzanata az volt, amidőn a lengyel parlament ügyvéd-képviselőinek megbízottja, aki megfigyelőként vesz részt a tárgyalásokon, Jablonski professzor a tárgyalás felfüggesztésére szólította fel a bírót és javasolta, hogy a vádlottak helyett a Biztonsági Rendőrség bizonyos tagjait helyezzék vád alá. A lengyel kormánv 154 személyt helyezett őrizet alá a zavargásokból kifolyólag. ★ EGYIPTOM GAZDASÁG! GONDJAI Egyiptom kemény küzdelmet folytat, hogy semlegesítse a Szuezi-csatorna államosítása után hozott nyugati “megtorló” gazdasági intézkedéseket. Miiven intézkedéseket léptettek életbe a nyugati hatalmak az államosítás után és mi volt a céljuk ? ZÁRLAT. SEGÉLYMEGVONÁS Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok az államosítás másnapján zárolta a Szuezi-csatorna Társaság követeléseit s befagyasztotta Egyiptom egyéb üzletekből eredő bankköveteléseit is. A zárolással Anglia 110 millió font sterlinges, az Egyesült Államok pedig összesen mintegy 60 millió dolláros egyiptomi követelés felhasználását tette tehetetlenné. Néhány más állam — a Dél- Afrikai Unió, Malájföld, Szingapúr — követte a nyugati hatalmak példáját. ' Az Egyesült Államok néhány nappal később felfüggesztette az Egyiptomnak nyújtandó mintegy 20 millió dolláros segélyt. A segély keretében Egyiptom létfontosságú közlekedési eszközöket (mozdonyokat, vasúti kocsikat, hajókat stb.) kapott volna. A legsúlyosabb intézkedés azonban az volt, hogy Anglia megtiltotta az egyiptomi tranzakciókat (a valuta átváltását), illetve azokat az Angol Nemzeti Bankon keresztül a kincstár külön engedélyhez kötötte. Azért igen súlyos ez az intézkedés, mert az egyiptomi külkereskedelem döntő részben font sterlingben bonyolódott le. (Ezt az intézkedést időközben némileg enyhítették, mert lehetővé tették kisebb összegek kifizetését, elsősorban utazások céljára.) Egyiptom válaszolt a nyugati intézkedésekre: BUKARESTI RIPORT BUKAREST a legnagyobb magyar város Budapest után — ezt állítják és bizonyítják adatokkal a román főváros ismerői. Bukarest ma már jóval több mint másfélmillió lelket számlál és ebből legalább 250 ezer a magyar származású állandó lakos. Bármennyire járunk a forgalmas bulvárokon, a pezsgő, zajló sugáutakon, ha meg- megállunk a fényes, szépen berendezett üzletek kirakatai előtt, mindenütt megüti fülünket a magyar szó. Nemcsak a bentlakó bukaresti magyarokkal találkozunk lépten-nyomon —- Erdélyből is ezrével járnak Bukarestbe az ország magyar anyanyelvű polgárai és az idegenforgalmi kapcsolatok elmélyülése egyre több turistát, látogatót vonz Magyarországról is a román fővárosba. Az IBUSZ sorozatos társas utazásokat rendez igen sok részvevővel. A csak magyar nyelven beszélő idegen nem elveszett ember Bukarestben. Nincs az a hely, ahol meg ne értetné magát. A világ eseményeiről is frissen tájékozódhat, mert Bukarestben jelenik meg az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap: az Előre, a Román Népköztársaság Néptanácsának lapja. « Azt is szokták mondani, hogy Bukarest Kelet- Európa Párizsa. A hasonlat találó, mert a román főváros arculatán igen sok franciás vonással találkozunk. A nyílegyenes, széles bulvárok tágas terekbe torkollanak és a palotasorokat sűrűn váltja fel egy-egy nagyobb park, virágos sétány. Méltán lehetne Bukarestet a parkok, ligetek, virágok fővárosának is nevezni. A széles sugárutakat középen parkozott sáv választja el, ahol pedig eddig beépítetlen területek voltak, vagy ahol a háború alatt elpusztított épületek állottak, ma illatos virágágyak, kertek terülnek el. Több mint 1,8 millió négyzetméter parkterülettel rendelkezik a román főváros. Párizsra emlékeztetnek a monumentális középületek és a nagy forgalmú sugárutakat szegélyező 8—10 emeletes modern lakóházak is. A gyönyörű középületek hatalmas tömbje városké- pileg is jól érvényesül az előttük kitáruló óriási általános kiviteli tilalmat rendelt el a Nyugat felé. Ma már megszün a kiviteli tilalom és a csatornailleték fizetése is a régi módszer szerint történik. KINEK KÁROS? Az angol-L-amerikai—francia “megtorlások” azonban még ma is életben vannak. A nyugatiak nem titkolják, hogy céljuk: gazdaságilag tönkretenni és végül is térdre kényszeríteni Egyiptomot. El akarták zárni a piacoktól, pénzügyi csődbe szerették volna kergetni az országot. Egyiptom előtt hét lehetőség állott: vagy beadja a derekát, s ezzel elveszti a Szuezi-csatornát és lényegében ismét nyugati érdekszférává válik — vagy megkeresi és megtalálja a “megtorló” rendszabályok ellenszerét, s ezzel megerősíti függetlenségét. Egyiptom az utóbbi lehetőséget választotta. Nasszer miniszter szavai szerint “a gazdasági blokád nem hozta meg a várt eredményeket a három nyugati ország számára.” Igaz, Egyiptomnak igen nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, de már túljutott a fordulóoonton. Anglia viszont máris érzi saját “megtorló” intézkedéseinek káros következményeit. ★ AMI NEM AGGASZTJA warren főbírót “Vannak, akiket aggaszt az a hir, hogy a Szovjetunóban évente kétszerannyi tudóst és technikust képeznek ki, mint nálunk” — mondta Warren, a Legfelsőbb Törvényszék főbírája a Buck- nell-egyetem évzáróján tartott ünnepi beszédében. “De engem ez nem aggaszt — folytatta. “Engem az aggasztana, ha azt hallanám, hogy a Szovjetunióban kétszerannyi fiatalt tanítanak arra, hogy jók legyenek!” “Az aggasztana, ha kétszerannyi fiatalt tanítanának arra, hogy legyen lelkiismerete, hogy vegye számba embertársát, hogy higvjen az emberi méltóságban, hogy az Ur ösvényén járjon.” Nos, kik vagyunk mi. hogy vitába szálljunk hazánk legelső jogászával, a Legfelsőbb Törvényszék főbírójával? Egy olyan emberrel — egy az olyan, jaj de kevés közül — akit igazán tisztetérségeken. A lakóépület kolosszusok világvárosi képet nyújtanak. ★ A Román Népköztársaság most kerül a külföldiek érdeklődésének központjába. Nemcsak a főváros vonzza az idegeneket, hanem Románia sok kies vidéke, a gyönyörű Erdély, a fenyvesekkel koszoruzott Kárpátok, a napfényes tengerpart, az üdülőhelyek végtelen sora. A múlt év végén alakult meg Románia idegenforgalmi hivatala, az Oficul National de Turism Carpati és ez a fiatal intézmény máris jelentős eredményeket ért el. Az előzékenység, udvariasság, az ezernyi figyelmesség olyan emlékeket hagy a Romániát felkereső idegenekben, ami gazdagon kamatozik a jövőben. ízlésesen berendezett szállodákban helyezik el az idegeneket; bőséges ellátásban részesítik a vendégeket a legjobban felszerelt éttermek. A legmodernebb autókárokkal viszik városnézésre és kirándulásokra a külföldieket. Rövid néhány hónap alatt több idegen kereste fel Romániát, mint az elmúlt évtizedekben. Bukarestben most épül egy reprezentatív uj szálloda, amelynek több száz szobája mindegyikében telefon-, rádió- és televíziókészülék lesz. A Feketetenger partvidékét modern üdülőhelyekké épitik ki és szerte az országban egymásután létesítenek turistaszállókat. A románok hiszik és lépten- nyomon hangoztatják, hogy az idegenforgalom az egyik legalkalmasabb eszköz a népek közötti barátság kimélyitésére. ■ír Az üzleti élet nagyon élénk. Szebbnél szebb üzletek fényes kirakatai nyílnak a sugárutakra. Különösen sok az élelmiszerüzlet: az Aliméntari. Az árak leiben átlag azonosak a magyarországi árakkal. A neonreklámok már kora délután kigyulladnak mindenfelé, hogy mire lenyugszik a nap, tarka fényárba öltöztessék a várost. Főleg a Március 6 sugárút, a mozik és éttermek útvonala tündöklik és ragyog a neonfényben. Itt nyilt meg nemrégiben a román főváros első Cinemaskop- mozija, amely előtt hosszú sorok várnak jegyváltásra. A többi mozi, színház, hangversenyterem is állandóan zsúfolt, sok a szabadtéri színpad, nyári kertvendéglő a város közepén. lünk és becsülünk a mai adminisztrációban! És mégis vitába kell szállnunk — legalább e hasáb terepén — Mr. Warren érvelésével. Eddig azt hittük, hogy az amerikai polgári társadalom vezérei azért félnek a Szovjetuniótól, mert azok az “istentelenek” rosszra tanítják a gyermekeiket, mert ott arra tanítják, hogy NE legyen lelkiismerete, hogy NE vegve emberszámba embertársait, hogy NE higyjen az emberi méltóságban, stb. stb. És most megszólal az amerikai társadalomnak az elnök mellett talán legtekintélyesebb képviselője, a Legfelsőbb Törvényszék főbírája és azt mondja, hogy dehogy is ez aggaszt bennünket, az aggasztana bennünket, ha ott mindenkit JÓRA tanítanának! Ha azonban eddig nem aggódott Mr. Warren — és feltételezhetőleg a többi vezető emberek —- akkor megint miért hivatkoztak ÉPPENSÉGGEL az aggodalmaikra és költöttek el évente 40—50 billió dollárt egy olyan kormányzattal szembeni védekezésre, amely NEM aggasztja őket? Ha pedig*, sem ez, sem az, akkor hogyan lehet magyarázni, hogy aggodalomba ejti őket az, amikor egy kormányzat derék, lelkiismeretes embereket akar fiatalságából nevelni? E látszólagos rébusznak természetesen csak akkor van éidelme — és nyilván a főbíró ur is igy értelmezte — ha arra gondolunk, hogy a főbírót nem annyira a szovjet fiatalság, a szovjet nép aggasztja, HANEM AZ AMERIKAI NÉP, AZ AMERIKAI FIATALSÁG KÖZÖNYE embertársaik, polgártársaik polgárjogai megrövidítésével szemben! Mert, miként beszédében egy helyen említette is Mr. Warren, “szabad intézményeink csak addig maradhatnak fenn, igazság csak addig létezhet, amíg törődünk azzal, hogv mi történik a ‘másikkal” Sajnos, még mindig túl kevés amerikai törődik azzal, hogy mi történik 14 millió “másik” amerikaival, a néger néppel!
