Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-09-06 / 36. szám

“Az amerikai családok egyötöde az ország arculatán a szegénység és a létbizony­talanság rut foltjait viseli”, mondotta Adlai Stevenson a Labor Day napján elmondott beszédeinek egyikében. A de­mokrata elnökjelölt kitűnő politikai érzékkel Michigan állam városaiban mondta el Labor Day-i beszédeit, ahol a munkanélküliség átka a leg­nagyobb mértékben pusziit az egész országban, hiszen a munkanélküliek Száron ott már csaknem elérte a 300,000 -et, jóval fölül a negyedmil­lión. Ez annál is súlyosabb, mert még rendes üzemmenet mellett is állandóan 80,000 k<”rül mozog azoknak a mun­kásoknak a száma, akik Mi- chiganben nem találnak elhe­lyezkedést. Stevenson azzal vádolta a kormányt, hogy a mezőgaz­daság és a külpolitika kérdé­seiben tett ígéreteit “elárul­ta”. Hallgatósága meleg fo­gadtatásban részesítette min­denütt, de a legnagyobb lel­kesedést és tapsvihart akkor j aratta, amikor olyan kor­mányt követelt, “amely való­ban gondoskodik a népről.” Labor Oay-kor Stevensor Dct'*oit alsó városrészében, r michigani állami vásáron é‘ Pontiac-on Mumhv Parkba^ mondott beszédeket. Este Muskegonban támadta a kor­mányt, amiért csalárd módon a maga javára Írja a demok­ratikus alapokra fektetett prosperitást. Pontiac-ön Ste­venson az AFL-CIO által rendezett ünnepségen támad­ta a kormányt, amiért “el­árulta” cinikus Ígéretét, hogy háború nélkül “felsza­badítja” a “vasfüggöny” mö­gött élő nemzeteket. Detroitban kijelentette, hogy Amerikában csak rész­ben van prosperitás, miután húsz év alatt sikerült az or­szágot helyreállítani “a re­publikánus csőd és depresz- szió romjaiból.” Majd azt mondta, hogy 14 millió ame­rikai családnak van évi 1.000 dollárnál kevesebb jövedelme. 10 millió idősebb embernek 81500-nál kevesebb jövedel­me, a farmerek jövedelme 1952 óta 25 százalékkal esett és a drágaság minden idők legmagasabb színvonalát is túlszárnyalta. Az elnökjelölt ismét sür­gette a Taft- Hartley- tör­vény eltörlését és olyan tör­vénnyel való helyettesítését, nmelv “megerősíti és kiér gyenliti” a kollektiv béregyez­tetés eliárásait. Támogatta a 'garantált évi bér program, a munkanélküli segély, a mun­kások átképzése kiterjeszté­sét és a gazdaságilag vész­helyzetbe jutott körze- I tek segélyezését. Támadta MH SP ^ WTW9 ifiig 6 Nagyon ügyelni kell az embernek — jegyzi meg a N. Y. Post a Clinton, Tenn. és Mansfield, Texas-i négerellenes tüntetésekkel kapcsolatban, ügyelni keli az embernek, h rry el ne vesse a sulykot. De most mégis ki kell jelenteni a; ok­nak, akik többre becsülik hazájuk jó hírnevét, demokráciáját és szabadságát a félrevezetett tömegek helyeslésénél és sa­ját, szükebb értelemben vett érdekeiknél, hogy az erkölcsi válság, amelyet a tanulni vágyó néger gyer­mekek ellen véres tüntetéseket szervező dixikraták és azok fevveres banditái, gyermekeket rabló, kereszteket égető, fehér felsőbbséget hirdető martalócai jelképez­nek, vésztjoslóan sok tekintetben hasonlít a németor­szági nácik által 1933-ban előidézett helyzethez. A néger diákok megkülönböztetés nélküli tanulási sza­badsága a nemzet törvénye. Meg vagyunk győződve, hogy a dél fehér lekosságának és diákságának többsége, ha nevelé­se, hagyományai következtében nem is helyesli egyönte­tűen, de erőszak alkalmazására nem gondolna a fehértel- sőbbségi martalócok és a mögöttük álló üzleti érdekeltségek, politikusok, szervezett izgatása nélkül. Meghajtjuk az elismerés zászlaját Tennessee körmi y- zója előtt, aki kirendelte a nemzetőrséget. De hol van Amerika elnökének nyilatkozata és állás­foglalása e roppant válságban? Mint államfő, ő felelős e nemzet minden polgárának biztonságáéit, amikor e bizton­ság bárhol, bármilyen körülmények között veszélyeztetve van. Hol van az FBI? De ezt fölösleges is kérdezni. Legtöbbjük most is azzal van elfoglalva, hogy figyeljen és zaklasson törvénytisztelő becsületes bevándorolt és itt­született polgárokat. Mélyebben verte magát adósságba az amerikai nagyközönség jú­lius havában, állapítja meg a most megjelent statisztika. 213 millióval magasabbra, 29 ezer egyszázmillióra emelke­dett a vevőközönség össztar- tózása. Ebben azonban nin­csenek benne az ingatlanköl- csönök (mortgage-ok). 435 ember esett áldozatul forgalmi baleseteknek a Labor Day-i hét végén. Tiz százalékkal kevesebb automobilt gyár­tottak augusztus hóban, minti júliusban Egyedül a Gene­ral Motors növelte termelé­sét e hónapban, a többiek csökkentették. Gettysburgban nyitja meg választási kam­pányát Eisenhower elrö'c szeptember 12-ikén. Az or­szág minden államából 4-‘03 republikánus politikus lesz hallgatósága. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2,- 1879, at the P O. of N. Y„ N. Y. Vol. V. No. 38. Thursday, September 6, 1956 NEW YORK, N~15* ft- ZL«?-.*«,- I M,|M |,| — r.- — ... - ... I , - „ , I ______________________________________________ i Mai szamunkban BESZÁMOLÓ A LAPKONFERENCIÁRÓL Részletek a newyorki konferenciáról. Szerkesztőségi jelentés és értékelés. (1 old., 3—ö. old.) TETEMREHIVÁS HÉT ÉV TÖRVÉNYSÉRTÉSEI FÖLÖTT Parragi György feltűnést kellő cikke a budapesti Magyar Nemzet-ben a magyar alkotmányt ért sé­relmekről, valamint annak eddigi üdvös eredmé­nyeiről. MENTIK STUDEBAKERT ÉS SOUTH BEN BET Érdekes-részletek a kormány közbelépéséről a Studebaker autógyár válságában. (8. oldal.) AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Az AFL—CIO megkezdi a választási kampányt. — Emelkednek a megélhetési költségek. Wagner nevv- yorki polgármester pályázik a szenátorságra. — A tibeti felkelésről. (2. oldal.) IRODALOM—MŰVÉSZET (11. oldal.) <* A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A megfiatalítás problémái (12. oldal.) AHOG YAN ÉN LÁTOM E. II. N. rovata. (10. oldal.) A SZÁMOK BESZÉLNEK Eörsi Béla rovata. (10. oldal.) MÜI0MPEIÜW ÜZEMEK Lezajlott a Magyar Szó, az amerikai magyar sajtó or­szágos lapkonferenciája. Egy viszonylag kicsiny magyar bevándorolt csoport kebelében élő még kisebb haladó szelle­mű réteg néhány tucatnyi képviselőjének összejövetele volt ez. Nem voltak annyian, mint a demokrata vagy a re­publikánus párt konvencióján. A galambősz fejek száma sokkal nagyobb arányszámu volt mint amazokon. De amit ez a néhány tucat régi ameríaas magyar mun­kás mondott, érzett, gondolt és ÜZENT ezen a konferencián Amerika legmagasabb köreitől kezdve az egyszerű magyar dolgozók ezreihez, érdemes arra, hogy meghallgassák, meg­fontolják azokat, nemcsak az egyszerű magyar munkások háza dián, hanem a legmagasabb körök palotáiban is. Fiz a konferencia dolgos, becsületes amerikai polgárok 7ANUSÁGTÉTELE volt az amerikai demokrácia, és annak r Függetlenségi Nyilatkozatban és az alkotmányban foglalt örökérvényű eszméi mellett. A teremtő minden embert egyenlő jogokkal ruházott fel és e jogokban benne van az élethez, szabadsághoz, a boldog­ság kereséséhez való jog. A 69 magyar e konferencián való megjelenésével hang­súlyozta e tényt. De hangsúlyozta azt is, hogy véleményük szerint: A TEREMTŐ NEM RUHÁZOTT FEL SENKIT AZZAL A JOGGAL, HOGY SZENTSÉGTELEN KEZEKKEL BELE- NYULKÁLJON EMBERTÁRSAI LELKÉRE, HOGY BELE­TAPOSSON EMBEREK LELKIVILÁGÁBA, HOGY FAG­GASSA EMBERTÁRSAIT LELKI ÉS GONDOLATVILÁ­GUK SZENT ÉS SÉRTHETETLEN TITKAI FELÖL! Ezt jelentette á konferencia! Mert az a 69 amerikai magyar asszony és férfi, nő, akik 1956 augusztusában a Smith-tcrvény áldatlan fennállá­sának 15-ik és a McCarran.-törvény szabadságromboló fenn­állásának 6-ik esztendejében az Egyesült Államok minden sarkából összejöttek kicsiny, szeretett munkáslapjuk keb­lükre ölelésére, védelmére, támogatására, szerkesztőiknek, ügyvezetőiknek apához, anyához illő meglátogatására, meg- dorgálására és helyes útra terelésére, tudták, nagyon jól tudták, hogy a gondolat és gyülekezési szabadság hasonló gyakorlása miatt becsületes amerikai polgártársaik ezreit zaklatják, hogy emiatt amerikai polgártársaik, apák, anyák, gyermekek tucatiai ülnek ma börtönök vasrácsai mögött. És ők mégis eljöttek! Gondoljanak ezekre az egyszerű tényekre a hatalom magas trónusain ülő inkvizitorok, amikor legközelebb megint kiküldik leveleiket magyar testvéreinkhez, hogy ki- (Folytatás a 16-ik oldalon) STEVENSON VÁDÓL: Vs&ltjßk xf'tyl/rx-n . • J field Tex.-ban, valamint Clin­ton, Tenn.-ben azok a vissza­taszító, barbár jelenetek,- hogy néger diákok iskolai be- ■ iratkozását megakadályoztá.v I felhecceit “fajvédő” elemek. '< j Pontiaci beszédében támad­ta “John Foster Dulles het­: ; verkedő meredélypolitiká- i iát”, célozva Dulles annak ■(idején tett megjegyzésére, hogy a nemzet már három- 1 szór jutott a háború meredó- i lyére, de a kormánypolitika ; ]“megmentette”. 1 Beszédeivel Stevenson írsg­- indította elnöki kampánya*, : i megteremtve azt a mintáké- i nek, amelyet az elkövetkező -1 nyolc hét alatt a kampány i során követni fog az ‘ Uj- Amerika” érdekében, am ;ly­- nek megteremtésére félsz áll­ítást intézett az országho; a romínálását elfogadó beszé­- dében. ;gyben az államok úgynevez­ett “munkajogát”, amellyel i szakszervezetek erejét ikarják gyöngíteni. Vádat melt, amiért az Eisenhower :ormány az iskola-kérdésnél kegyes szavakat mond és konferenciákat tart”, de köz­ien republikánus honatyák r közoktatásnak nyújtandó szövetségi segélyjavaslat el­len szavaznak. Stevenson ez alkalomma kijelentette, hogy támogatja i legfelsőbb törvényszéknek az iskolai faji elkülönités el­len hozott végzését. Hang súlyozta, hogy az elnöknek azon kell lennie, hogy í ‘megértés légkörét” teremt­se meg olymódon, hogy í döntést “mindenütt (hatályos sá tegye.” Stevenson kiállá sónak óriási jelentőségei adott az a körülmény. hog\ ugyanakkor zajlottak Mans

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents