Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-30 / 35. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 30, 1956 Jecju^eJc a k(Lf\oi J Hogyan dolgozott a nixoni gőzhenger? Nixon alelnöki renominálása nem a republikánus delegátusok szabad, fellobogó lelkesedésének következménye volt. Nixon olyan gépezettel préselte ki a szavazatokat, amelyet az újságírók méltán neveztek el “gőzhengernek”. Nixon majd minden egyes delegátussal és póttaggal személyesen beszélt s azok akikkel nem tudott személyes érintkezésbe lépni, valamilyen formában közvetett utón kaptak nyomást tőle. És ami talán meg ennél is fontosabb: telefonhívások, táviratok és mindenféle üzenetek tömegével árasztották el a delegátusokat otthoni barátaik és üzletembereik, buzdítva őket, hogy tántorithatatlanul támogassák Nixont. Talán még mindez sem lett volna elég az ellenszenv leküzdésére. Még hatékonyabb módszert is igénybe vettek Nixonék .amely szakasztott mása annak, amelyet Thomas Dewey, volt newyorki kormányzó, alkalmazott, amikor ő pályázott, kétszer is, az elnökségre, ha nem is érte el célját. Nixon még ma is Dewey kedvence és a republikánus konvenció előtt és alatt folyton összebújtak, amikor is Dewey valószínűleg hasznos tippekkel látta el puszipajtását. Nézzük csak: San Franciscóban a Marks Hop- kins-szálloda 114-es számú szobájában volt Nixonék hadműveleti központja. Titkos rendőrök őrizték éjjel-nappal, csak bizonyos személyek mehettek be, ha a legszigorúbb ellenőrzésen átestek már. Mi volt ebben a szobában? Minden delegátus és póttag személyére és múltjára vonatkozó részletes adatok irattára. Benne voltak olyan adatok, amelyek az illetők társadalmi, üzleti és bank- összeköttetéseire vonatkoztak, a személyekre, akikkel társultak, egyletekre, klubokra, templomokra, szervezetekre amelyekhez közük volt, szórakozásokra, amelyeket kedveltek, gusztusaikra és politikai kapcsolataikra, mindenre, életük minden titkára. Nixon egyik hadnagya kérkedve _meg_ is_jegyezte: “Többet tudunk róluk, mint feleségeik.” Ebben a kérdésen kivül halk fenyegetés is lappangott. Hogy mire használták ezeket az adatokat? Megtudták például, hogy két delegátus nem hajlandó Nixon mellett lekötni magát. Ezt azonnal megjelentették a 114-es szobában, ahol azonnal átvizsgálták iratcsomóikat és megállapitották, hogy jól ismerik Martin képviselőt, a konvenció elnökét. Rögtön értesítették Martint a helyzetről, aki haladék nélkül munkába lépett. Beszélt a két delegátussal és emlékeztette őket, hogy “mennyi szjvességet” tett nekik, tehát: “Számitok önökre és egész delegációjukra, hogy már az első szavazásnál Nixonra szavaznak, mert ha. nem, akkor nagyon csalódottnak fogom érezni magam.” Nem csalódott. A kérdéses delegáció mint a pinty Nixonra szavazott... Nos, többek között igy dolgozott a gőzhenger. ★ Múlt hét csütörtökén a N. Y. Hospitalban meghalt a 4G éves Mrs. Frances Keenan Willson, az egykori “Peaches Browning”, a huszas évek, a “flapperkorszak” nagy feltűnést keltő csillaga. Úgy került a kórházba, hogy newyorki lakásának fürdőszobájában öntudatlan állapotban találták. Feltevés szerint elcsúszott, elesett és elájult. Homlokán dudort találtak. Manhattanben öt bérpalotája volt. A huszas évek közepén elsőoldalas, nagybetűs cikkeket Írtak a lapok arról a szenzációs házasságról, amelyet az akkor még 15 éves, kövérkés, húsosaiku gyermeklány, iskoláslány, az “őszibarack”, kötött egy 51-éves milliomossal, Edward West Browninggal,-aki az apja, sőt nagyapja is lehetett volna. A leány szegény volt, mint a templom egere, csak súlyban volt dús, amennyiben 163 fontot nyomott. Ha őt “őszibarack”- nak nevezték, a milliomost viszont “Daddy”-nek. Hat hónap múlva elváltak. A szerelmi idillnek vége szakadt. Hoszas alkudozások a válóper folyamán: a menyecske heti 300 dollárnyi ideiglenes tartásdijat kapott és amikor a milliomos 1934-ben meghalt, a pernek még nem volt vége. A fél-özvegyasszony örökségi pert indított és háromévi kemény pereskedés után megkapta Browning vagyonának jelentékeny részét. Ekkor revii-szinésznő lett. E célból 130 fontra fogyasztotta le magát. Később a café society közismert tagja lett. És mint vigözvegvhez illik, ezután még háromszor férjhez ment és mindannyiszor el is vált. Utolsó házassága 1947 októberében végződött s utolsó férje után nevezték Mrs. Willsonnak. Röviden ennyi a szépasszony tündöklésének és “bukásának” története. ★ New York városának nagylapjai, a “N. Y. Post” kivételével, az Eisenhower-Nixon-jelöltlista mellett foglaltak állást. Ami a “N. Y. Times”-ot illeti, nem kötelezte el magát egyik párt támogatására sem. A munkások lapja, a “Daily Worker” sem döntött még. A város demokrata szavazói 3:1 arányban vannak többen a republikánusokkal szemben a regisztrálások alapján. Ez éppúgy nem jelenti a demokraták győzelmét, mint ahogy a republikánus győzelem sem biztos még. De bármelyik vészit is, a nagytőke nyerni fog, mert mind a kettő az ő pártja: a választás tehát “szabad”. ★ Általános népszerű felfogás szerint a bogarak vagv rovarok vagy férgek idővel úrrá válnak a földön és kiszorítják az embert. És jelentések voltak komolyabb forrásból is arról, hogy a rovarok “megszokják” a rovarirtó szereket, vagyis szervezetükben e szerekkel szemben ellenállóképességet fejlesztenek ki, ami a szerek pusztító- képességét legyőzi. Borzalmasnak elég borzalmas jóslatok ezek! Most azonban az ohiói egyetem egy rovartudósa kijelentette, hogy “a tudomány a rovarok elleni küzdelemben igenis megállja helyét”. Dr. Lyle Goleman — áldva legyen a neve! — azt mondja, hogy ámbár némely rovar, mint a légy, a kakarucsa és a szúnyog csakugyan mentességet fejlesztett ki a féregirtó szerek ellen bizonyos körzetekben, (elég óvatos kijelentés!/ az irányzat mégis azt mutatja, hogy ellenőrzésük javul, mert “a jelenlegi szerek hatékonyabbak, mint a régiek.” Nem szólva arról, hogy sok rovarfajta nem tudott ellenállóképességet kiépíteni magában. Hát jó, megnyugszunk és továbbtapossuk el a kakarucsákat. A baj azonban továbbra is megmarad, hogy sok ártalmas emberszabású féregtől nem tudunk megszabadulni. Amikor az Elnöki Szék megüresedik Eisenhower elnök betegsége és az elnöki szék netaláni megüresedése, néhány különleges ese mény emlékét idézi fel, amelyek az amerikai történelem folyamán bekövetkeztek. Köztársaságunk fennállása alatt több alkalommal is előfordult, hogy az országnak nem volt törvényes elnöke. George Washington maga is csak kilenc nappal később lett az Egyesült Államok első elnökévé, mint az ugyanakkor megválasztott John Adams az első Alelnökévé. Az akkori lassú közlekedés folytán csak 1789. április 6.-án fejezték be a szavazatok megszámlálását és igy történt, hogy John Adamssal április 21.-én csendben, szertartások mellőzésével tétették le az alelnöki esküjét, míg Washington eskütétele április 30.-án, pompás külsőségek és óriási lel kesedés mellett folyt le. Olyan években, amikor március 4.-e (az elnökavatás egykori terminusa) vasárnapra esett, sok elnököt 5.-én vagy 6.-án avattak fel. James Monroe, az Egyesült államok ötödik elnöke, második megválasztása után, csak 1821. március 5.-én esküdött fel az alkotmányra, jóllehet az ajkotmány értelmében, előző elnöksége már március 3.-án megszűnt. Minthogy ő saját magát követte hivatalában, az átmeneti hiánynak nem volt jelentősége. Annál jelentősebb volt az 1849- i precedens, amikor Zachary Taylor váltotta fel James K. Polk-ot az elnöki székben. 1877. március 3.-án, szombaton, Ulysses S. Grant, a búcsúzó Elnök, diszebédet rendezett a Fehér Házban. A Fehér Ház Vörös Termében ugyanakkor Rutherford B. Hayes esküdött fel az alkotmányra, mint a 19.-ik elnök. Minthogy az eskütétel majdnem a nyilvánosság kizárásával történt meg, helyes óvatosságból hétfőn, március 5.-én, Hayes-t nyilvánosan is feleskették. Woodrow Wilson törte meg a hagyományt, mikor 1917. március 4.-én vasárnap tette le az elnöki esküt, de a nyilvános ceremóniát csak hétfőn tartották meg. 1957. január 20.-a vasárnapra esik és 1933. óta, az alkotmány 20.-ik módosítása, január 20- át jelöli ki az elnökváltás napjául. Az alkotmány értelmében, ha az Elnököt elmozdítanák a hivatalából, ha képtelen volna hi vatalát ellátni, ha lemondana, vagy elhunyna, tisztsége az Alelnökre száll át. De sokszor évekig is fennállott a helyzet, hogy nem volt Al- elnökünk, mert már Elnökké vált, vagy pedig mert a megválasztott alelnök elhunyt vagy lemondott. Hétszer történt már meg, hogy Alelnök követte az Elnököt hivatalában. Mig három elnökünk (Lincoln, Garfield és McKinley) gyilkos merénylet áldozata lett, alelnökjeinket megkímélte a sors ettől a végtől. Hét alelnököt mégis hivataloskodása közben ért utol a halál. James Madison 1809-től 1817-ig tartó elnöksége alatt két alelnököt is elveszített igy. Az Egyesült Államok egy elnöke sem mondott le tisztségéről és csak egyetlen alelnöke: John C. Calhoun volt az, aki leköszönt az alelnökségről (1832. decemberében) hogy szenátorrá lehessen a következő évben. A legrövidebb ideig William Henry Harrison volt a köztársaság elnöke, aki egy hónapi hivataloskodás után, 1841. április 4.-én hunyt el. A vele együtt megválasztott John Tyler volt az alelnök, aki a legrövidebb ideig töltötte be a köztársaság második legfontosabb hivatalát. Tyler elnöksége alatt — egy hónap hijján 4 évig — maradt az ország Alelnök nélkül, ami — rövi- debb időtartamokra — már 15-ször következett be Amerikában, (Common Council) @®®®®@®®®®®®®®®®®®®© KVÓTATERVEZET 1957-RE Detroit ...........................SÍ,000 Chicago .......................... 1,000 Cleveland East ............ 1.000 Bronx, N. Y........................2,000 Los Angeles, Elsinore-Perris.......... 2,000 Miami, Fia. . . ................ 500 Newark és környéke .... 300 Akron—Canton .............. 300 Ixrng Island ...................... 500 Cleveland West .............. 300 Downtown ............................300 Lehigh Völgye.................. 300 Manhattan ...................... 300 Trenton, N. .1..................... 300 Gary—Hammond ..............-200 New Brunswick .............. 200 Pittsburgh ........................ 200 Milwaukee ........................ 200 Bridgeport ........................ 200 South Bend ........... 200 Niles—Youngstown .... 100 Penna bányavidék .......... 100 W. Virginia ...................... 50 Perth Amboy .................... 50 Buffalo ................................ 50 Baltimore .......................... 50 Dayton, O................... 50 Conn, kis városok............ • 50 Flint, Mich........................... 50 Philadelphia ...................... 50 California vegyes .......... 100 New York állam vegyes . . . 50 Ohio vegyes ...................... 50 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült államokban és Kanadában egy évre $7, félévre U. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség' és kiadohivata1; 130 East t6th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudolf, lapkezelö Chicago. Ili.: 1632 Milwaukee Atenue, 2nd fi. Chulay István, lapkezelő.
