Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-09 / 6. szám
February 9, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZó A kézírás a Waldorf-Astoria falán Dr. Hutchins beszéde a támadások ellen Dr. Robert M. Hutchins, a Fund for the Republic elnöke, a mult hét elején feltiinéstkeltő beszédet mondott a Waldorf-Astoria hotelben az American Jewish Congress által a tiszteletére rendezett dicsvacsorán. Ennek a hírnek s ennek a beszédnek megértéséhez tudni kell, hogy ezt a szervezetet (a Fund for the Republic-ot) a Ford-alapitvány létesítette a polgárjogok előmozdítása érdekében. Tudni kell továbbá, hogy Hutchins a liberális gondolat egyik manapság elég ritka előharcosa, akit szabadelvű megnyilatkozásaiért nem egyszer támadott a reakció s ezeknek a támadásoknak a folytatásaképpen érték nemrég újabb támadások a Fund for the Republic-ot is nyilvánvalóan az ő személye miatt. A díszvacsora során az American Jewish Congress üzletbarátai és értelmiségi támogatói díszoklevelet nyújtottak át Hutchinsnak a polgárjogok érdekében kifejtett tevékenységéért. Hutchins beszédének tulajdonképpeni célja szervezetének megvédése volt a legutóbbi támadások ellen s többek között azt mondta kritikusairól, hogy azok “néhány olyan egyénből és szervezetből állanak, akiknek zajongása nagyobb, mint befolyásuk és értelmük.” A “N. Y. Times” a Hutchins beszédéről szóló beszámolójában csak azokat a mondatokat idézi, amelyekben Hutchins a kommunizmus ellen tesz kifogásokat: “Hogy milyen sikerrel vesszük fel a harcot a kommunizmus ellen — idézi a “N. Y. Times” — azon a képességünkön múlhat, hogy ügyünk mellé sorakoztassuk fel a világ többi részét. Kétségesnek tűnik, hogy ezt csupán katonai és gazdasági segéllyel elérhetjük. Ilyen segély érkezhetik a másik oldalról is. Amit a másik oldal nem adhat, az a szabadság és igazságosság. Nem adhatja az amerikai álmot, amely 200 éve megigézi a világot.” Majd állította, hogy mivel a kommunizmus kudarcot vallott az Egyesült Államokban, “néha arra gondolok, hogy egyesek agyát oly idegbaj osan szállja meg a kommunizmus elleni harc gondolata, hogy aláértékelik Amerikát.” Ki az ellenség? A “N. Y. Times” beállítása és idézetei szerint magát Hutchinst is ezek közé az idegbajosok közé kellene számítani, mert nehéz lenne az idézetek alapján megérteni, hogy ha Hutchins az US- ben veszlyeztetett polgárjogokat akarja védeni és a szervezete ellen intézett támadásokat akarja visszaverni, miért támadja “a másik oldalt” s miért nem azokat, akik fogadott hazánkban ig ek az amerikai népet megfosztani polgárjogaitól. Azt helyesen mondta Hutchins, hogy a .' üggeÜenségi Nyilatkozat, az alkotni.' ly és a B I! Rights (a Jogok Törvénye) nélkül az Egy Államok “csak egy darab föld”, de akk( azo3;ac, akik e-eket a polgárjo ádelmi sí ?. mánvokat akarják kiherélni és : legsem- mU ni s ne az ország progresszív megeit, a) éppen azért harcolnak üldöztetésük és anyagi létük kockáztatásával, hogy ezeket a szent iratokat épségben és tiszteletben tar Nyíl- ve n érezhető, hogv Hutchins lib. alizmusá nagv rongálást vittek végbe a üldözések. Ami a N. Y. Times-ból kimaradt Ige: jellemzó azonban az, amit a “N. Y. T lem idéze Hutchins beszédéből De ha n te a N Y. Times”, idézte a Y. Her; une” és mos’ hadd egészítsük ki a “N. Y s” hiá.':. mim/ájá; Hindun« többek közt még a következőket is mondta a vendégeknek “El kell ismernem az önök bátorsága is. TTgy az önökre vonatkozó irományokba, mint az itt ke «viselt számos szervezetre vonatkozó adatok közé névszerint egy félelmetes jegyzetet iktat- h nak be ezután illetékesek és pedig a követke- z 'Resztvettek a Robert M. Hutchins tiszteletere 1956= január 31-én rendezett díszvacsorán’.” Ezt bizony a “N. Y. Times” nem tartotta al- k i inasnak a kinyomtatásraj pedig talán Hutchins é megjegyzése' az'egész“ beszéd leglénjíege- sebfe részéi: hügy ..az’oli az urak," va^öhós~éx^bérel^!gyaros^, pénzemberek, akik társadalmi helyzetükriéf'fög» va abban a hiszemben élnek, hogy minden gyanún fölülállanak, már azzal a puszta ténnyel is, hogy a Hutchins-vacsorán megjelentek, a gyanúsak listájára kerülhetnek. Olvasóink elképzelhetik mit éreztek a bankett résztvevői, dr. Hutchins e szavai hallatára. Az American Jewish Congress tagjai és vezetői az amerikai üzleti és iparvilág leggazdagabb, legbefolyásosabb tagjai közé tartoznak. Nincs náluk- nál következetesebb és kérlelhetetlenebb ellensége az “istentelen kommunizmusnak” a Szovjet- oroszországnak, mint ezek a gazdag bankárok, nagykereskedők és ügyvédek. Eddig úgy érezték, hogy ők is a “bandwagon”-on ülnek, hogy itt Amerikában csak a “radikális” munkásoknak van okuk aggodalomra, csak azok szabadsága, élete, maguk s gyermekeik jövője, karrierje van veszélyeztetve. Mily elégedetten eregették vastag szivarjaik füstjét miközben, a finom vacsora után, székeikben hátradőlve hallgatták Hutchins professzort. És akkor mint a derült égből a villám, Hutchins kijelenti előttük, hogy az ő nevük is (miként 18 millió más amerikaié) nyilván van tartva titkos, rendőrségi irattárban és hogy a róluk szóló “ada- tok”-at talán ép abban a percben, vagy másnap reggel már kibővítik a vésztjósló megjegyzéssel: “Résztvett dr. Hutchins tiszteletére rendezett banketten, 1956 január 31-én!” Talán messzire vinnénk az irodalmi hasonlatot, ha ezt a bankettet Belsacár lakomájához hasonlítanánk, amelyen, mint tudjuk, a babilóniai kény- ur palotájában, a falon megjelent egy kéz, amely irt és miután irt, eltűnt. Ezúttal, természetesen nem “Mene, mene, Te- kel”-t irt a kéz (“megmérettél s könnyűnek találtattál”), Ezúttal ezt Írhatta volna: “A szabadság egy és oszthatatlan”. És ha akadna Dániel, aki megfejtené e kézírást, az hozzátenné a következő magyarázatot is számukra: Ti dőrék, ti balgák, azt hiszitek, hogy biztonságban, szabadságban élhettek akkor, amikor a nép legtisztábban látó tagjait, véleményeikért, a dolgozók ügyéért való kiállásukért bebörtönözhetik, üldözhetik? USA MEGIÓJÁ f MAGYAR KORMÁNYT A KIT MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ ELÍTÉLÉSÉÉRT- NEM LESI TálGYILÁS Az Egyesült Államok kormánya ismét betiltotta amerikai polgárok számára a Magyarországba való utazást és kijelentette, hogy nem hajlandó a tervbe vett kereskedelmi tárgyalásokat megkezdeni a magyar kormánnyal. Ugyancsak tudatták a magyar kormányt arról, hogy uj utazási korlátozások alá fogják vetni az Amerikában tartózkodó magyar diplomatákat. Az Egyesült Államok megtorló intézkedését két magyar újságíró, Márton Endre és felesége Budapesten történt letartóztatása és elitélése váltotta ki. Márton Endre az Associated Press, Márton End- réné pedig a United Press nevű amerikai hírszolgálat budapesti tudósítói voltak. A budapesti rádió január 14-én bejelentette, hogy Márton Endrét és Márton Endrénét, valamint több más magyar polgárt “idegen hatalom részére elkövetett kémkedés, államellenes izgatás és más büntettek elkövetése miatt” hat, illetve három évi börtön- büntetésre ítélték. (Mártonék elitélése ügyében I. F. Stone, a neves liberális újságíró kérdést intézett a washingtoni magyar követséghez Mártonék tárgyalásának részleteiről, hogy a tárgyalás nyílt vagy zárt volt és hogy Márton óknak volt-e védőügyvédjük. I. F. Stone azt állítja, hogy a követség sajtóattasé.^a nem tudott más információt adni, mint ami az amerikai lapokban megjelent.) Az Egyesült Államok jegyzéke megemlíti azt is, hogy a budapesti követség két alkalmazottját, magyar polgárokat, is letartóztattak és elitéltek. 1951 óta rajtuk kívül hét más olyan magyar polgárt tartoztattak le “akik a követségnek dolgoztak”. Az Egyesült Államok jegyzéke — amelyet Washingtonban Szarka Károly magyar követnek nyújtottak át — hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül azt, hogy a magyar titkos rendőrség üldözi a budapesti amerikai követség magyar alkalmazottait. “Nyilvánvaló — mondja a jegyzék, — hogy ezeket a személyeket azért szemelték ki különleges célpontokul a magyar hatóságok és azért vádolták hamisan felforgatással, hogy tovább terrorizálják a magyar népet, hogy diszkreditálják az amerikai követséget és aláássák az Egyesült Államok presztízsét a magyar nép előtt.” A jegyzék azzal zárult, hogy az Egyesült Államok nem tartja többé lehetségesnek a két állam közötti problémákra, beleértve a kereskedelmi kapcsolatok fokozására tervbevett tárgyalások megkezdését. ("Lásd szerkesztőségi kommentárunkat a 4-ik oldalon) j kapnám, mert ez engem és m . kát is nagy elnökünkre emlékeztetne. Azt sein bánnám, ha TIT betükekt kapnám, emit kezeiül arra, hogv a na y és dicső Mississippi államban a fehérek még nündig büntetlenül ölhetnek itlan és védtelen feketéket. m uánnám, ha FON DOG, . KUH vagy C ' betűket kapnám, va, az EGY. HAT, HÉT, TÍZ betűket, vagy akár a KAR, RAK betűket, de nem szeretnék a KAK betűk mögött és előtt ülni, mert ámbár ez nem jelent semmit, mégis bántja a fülemet. A LÁB, KÉZ, FÜL, ORR, HAJ, UJJ, LÉP és FOG betűk hidegen hagynak, mert HAJ hijján mindenből van nekem; a PEN vagy INK egyenesen jó lenne, mert a tinta és a toll évtizedek óta kedvenc kellékeim közé tartozik. Az ÉSZ és PIZ betűket egyenesen szeretném, mert mind a kettőből tudnék használni minél többet. Az AUF betűket viszont nagyon nem szeretném, mert a dicsőséges osztrák-magyar hadseregben eltöltött idő folyamán, ez volt a leggyiilöltebb szó előttem. Reggel öt órakoz a szakaszparancsnok mindig elbőgte magát, hogy AUF!!, — és éz ellen meg csak tiltakozni sem lehetett. Á fentiekből nyilvánvaló, nagyon kíváncsian várom, hogy rendszám tekintetében mit hoz a jövő?! -v ★ U. I. Most kaptam meg az uj rendszámot: JIÍP909. Ennek aztán nincs értelme. Holnap felkeresem Jack H. Pyje és James H. Pitts urakat, — hátha ők EHN betűs’ rendszámot k-ap’ ík éa hajií«id#k velem cserélni... ______3 f: 'jnr ■ S • írja! A RENDSZÁMOK Ez év januárjáig a kaliforniai autók emGzá- ma olyan volt, mint a legtöbb más állam:,a szám, egy betű és megint 4 -5 szám uj és újszerű rendszámokat kaptunk: 3 szám. Amióta az első újfajta rendszámol i.i -: fúrt a kíváncsiság, hogy vajon milyen rendszám fog autóm osztályrészéül jut Volta’- bániciók, amelyek határozott; n megfeleltek Ízlésemnek, viszont voltak olyanok, a nem szedettem volna évekig magammal ui ' A 3 szám előtt? 3 betű némelv kon-' teljesen hidegen ha "rot+ T ' áld-úgy éreztem, hogy ;gen mindegy, ha nekem a FTC, SÍP, ING, KJS, STK, HTU FIN vagy GT betűk ' tálvrészíil. Az sem változta* sr>v rn<«n, HUT. KÚT, TÚR. FÜR. DÚL FÜL, BUS vagy HUC betűket kapom, ámbá” xi utóbbi nem illő egy megrögzött vegetáriánus autójára. A CIP, CTTP. GIZ; GAZ, HAS,'.KAS, KÉP, LÉP, FEL, SÜL, FÜT, BOT, DOB betűk sem izgatnak, de tiltakozással utasítanám vissza a KKK, vágy FBI betűket. ; . Nem "szeretnék ^Gl, LVA,%ILÄ v^gy LEA betűket, ‘meiHfilyesmi mindig felkelti a feleség gyanúját. Viszont nem bánnám, ha FDR "betűket