Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-02 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 2, 1. A MAGYAR NÉP TÖRTÉHETE Magyarország az Árpád-ház kihalta után FEUDÁLIS ANARCHIA III. András halála után a feudális anarchia teljesen elharapózott az országban. Önmagában az oligarchák egyike sem volt elég erős ahhoz, hogy az Árpádház kihaltával gazdátlanul maradt trónt a maga számára megszerezze, azt azonban meg tudták akadályozni, hogy valamelyik vetély- társuk tegye fejére a koronát. Nem volt hiány külföldi trónkövetelőkben sem: ezek leányágon rokonságban álltak az Árpádokkal s ezen a címen követelték maguknak az országot. Mindegyiknek volt pártja is a nagyurak körében, de tartós hatalomra egyikük sem tudott szert tenni, mert egyik csoport sem akarta alárendelni a maga érdekeit a másikénak. A báróknak kedvükre volt ez az állapot: nem kellett tartaniok senkitől sem. A Fevidék ura, Csák Máté például teljes királyi hatáskört viselt; udvart tartott és külön nádora volt. A parasztokat hol erőszakkal hurcolta, hol kedvezményekkel csalogatta saját birtokaira. Minthogy politikailag is szembenállt a pápai párttal, a pápa kiközösitette őt az egyházból. Ugyanakkor a dolgozók élete elviselhetetlenné, a termelőmunka szinte lehetetlenné vált. A nagyurak versengve pusztították egymás birtokait, vetélvtársaik jobbágyait. A kereskedőket kirabolták, a városokat megsarcolták. Az anarchia megtépázta az egyház lelki hatalmát is. Mind világosabbá vált, hogy a pápa a maga hatalmának biztosítása érdekében avatkozott bele a magyarországi pártharcokba. Amikor a budai polgárok nem akarták elismerni a pápa trónjelöltjét, az Anjou-családbeli Károly Róbertét, a pápa kiközösítette őket. A budaiak kérték papjaikat, hogy tekintsék a kiközösítést meg nem történtnek és végezzék tovább funkcióikat. A papok ezt megtagadták. Erre a polgárok közül támadtak prédikátorok, akik feloldották a várost a kiközösítés alól — sőt, a polgárok helyeslése mellett, kiközösitették a pápát (Képes Krónika). Az anarchia hovatovább az osztályrendet magát kezdte fenyegetni. Az uralkodóosztály belső zavarait kihasználva, a jobbágyok sokhelyütt megtagadták a szolgáltatásokat, gyakorlattá tették a szabadköltözést, itt-ott birtokba vették az ürítőidet, falusi önkormányzatokat hoztak létre, sőt, kezdtek részt venni a megyei autonómia életében is. A közép- és kisbirtokos nemesség már a III. András-korabeli országgyűlésen törvényeket hozott, melyek a jobbágyság visszaszorítását célozták; kitiltották a “nemteleneket” a közhivatalokból, földesúri engedélyhez kötötték a költözködést stb. Lassan maguk az oligarchák is szükségesnek látták a központi hatalom bizonyos mérvű helyreállítását: névlegesen elismerték tehát Károly Róbert uralmát. A tróni alépő Anjou-dinasztiára nagy feladat várt: a feudális anarchia visszaszorítása, a termelőerők további fejlődésének lehetővé tétele, a feudális állam uj alapokon való megszilárdítása. Az Anjou család Magyarország trónján A hosszú évekig tartó trónharcokból Károly Róbert (1308-—1342) került ki győztesen, aki a pápa és az olasz, főleg firenzei és velencei bankárok támogattak. Az oligarchák, annak ellenére, hogy elfogadták Károly Róbert uralmát, saját joguknak tekintették a trón betöltését. Amikor Gentile biboros, a pápa követe a királyválasztó gyűlésen arról kezdett szónokolni, hogy a magyar trón betöltése a pápa joga, olyan felzúdulás támadt, hogy vissza kellett* vonnia szavait. Károly Róbert nehéz helyzetben vette át az ország kormányzását. Az országon belül eleinte csak a délvidéki urak támogatták, akik az Anjouktól a Velencével ét Dáliával való szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítését várták. A király jó politikai érzékkel használta ki az oligarcha-csoportok közti féltékenységet és féktelen gyűlölködést. A dunántúli Németujvári grófokat és Kán László erdélyi vajda csoportját semlegesítve először a Felvidékre fordította figyelmét*. A Felvidék nyugati része Csák Máté, keleti része pedig a vele szövetkezett Abák (Omodék) birtokában volt. Károly Róbert a gyengébb felet, az Abákat támadta meg, amikor azok harcban állottak a kassai polgárokkal. Csák és az Abák egyesült seregét 1312-ben Kassa mellett, a roz- gonyi ütközetben Károly Róbert* a kassai polgárok segítségével leverte, elfoglalta az Abák várait s megtörte hatalmukat. Az Abáktól elkobzott birtoknak csak kis részét tartotta meg magának: a javát* híveinek adományozta. Ez a politika nagy mértékben megnövelte táborát. A középbirtokosok egyfelől látták, hogy a kiskirályok napja leáldozóban van, másfelől azt tapasztalták, hogy a király pártján emelkedés, birtokadományok várnak rájuk. Az Abák megtörése után Csák Máté védekezésbe szorult s szövetkezett a Habsburgokkal. 1317-ben Kán László erdélyi vajda és a Borsák csoportjának felszámolására került a sor. Nem sokkal ezután meghalt Csák Máté s birtokait a király könnyűszerrel elfoglalta. A porondon már csak a Németujváriak maradtak, akik az osztrák urakkal játszottak össze. Károly Róbert elcserélte határmenti váraikat* az ország belsejében fekvő birtokokra s ezzel tulajdonképpen kihúzta a méregfogukat. (Folytatjuk.) , , A mennyiségtan keletkezéséről A babiloniak mintegy 4000 évvel ezelőtt a tizes szám- rendszerről áttértek egy másik, a hatvanas alapú szám- rendszerre. Ennek kétségbevonhatatlan tárgyi bizonyítékai vannak : agyagtáblára vésett számtáblázatok, amelyek csak a hatvanas rendszer alapján érthetők meg. Az egyik ilyen táblázat például tartalmazza az 1-től 60-ig terjedő számoknak önmagukkal való szorzatát, azaz a számok négyzeteit 1-től 60-ig. Szép sorjában megtaláljuk itt, hogy 1X1= 1, 2X2=4, 3X3=9,...7x7 =49, s ezután kellene következnie: 8x8=64. Ehelyett azonban ez áll: 8x8=14. Ennek csak úgy van értelme, ha a 60-as ugyanazt a szerepet tölti be, mint nálunk a I tizes. Gondoljuk el, hogy kilenc helyett ötvenkilenc szám- j gyünk van, tehát 1-től 59- | ig bármely számot egvetlen jellel le tudunk Írni. Elérkezve 59-hez, elfogytak számjegyeink. Hogyan írjük a hatvanad? Járjunk el ugyanúgy, mint a tizes számrendszerben. Ott csak az első kilenc [számot tudjuk egyetlen jellel j leírni. A tízesnél kifogynak a jelek, ezért úgy segítünk magunkon, hogy az első számjegyünk, az 1-es után egy nullát Írunk. Tegyük meg ugyanezt most hatvannal: Írjunk jegy' 1-est és egy 0-t, továbbá hatvanegynek egy 1-es után egy másik egyest stb., hatvannégynek az egyes után egy négyest. Vagyis: hatvan = 10 hatvanegy =11 hatvankettő = 12 hatvanhárom = 13 hatvannégy = 14 Szóról szóra ezt tették a babiloniak is, s most már van értelme annak, hogy 8x8= 14, mert 14 a hatvanas szám- rendszerben 64-et jelent. A babiloniak azonban nem ismerték a nullát, ennek következtében a 60-at ugyanúgy írták, mint az egyet, továbbá a 60 X 60=3600-at is. Ez persze tévedésekre adhatott okot, de a feladat természetéből rendszerint meg lehetett állapítani, hogy az egyes melyik értéket jelöli. Ha ez áll: 304-30 =1, akkor nyilvánvaló, hogy itt az 1-es hatvanat jelent. Sőt, a babiloniak még a mi tizedes törtjeinknek megfelelő hatvana- dos törteket is használtak, s azokat úgy írták, mint mi: az egyesek után jobbra. Azonban tizedes vesszőt, vagy valami ennek megfelelő jelet nem használtak. Mi lehetett az oka, hogy a babiloniak a tizes rendszerről áttértek a hatvanasra? Ókori népek hitregéiben gyakran találkozunk bűvös, avagy szent számokkal; ilyen a Bibliában a 40, — a “vízözön’’ napja. A babiloniaknál kétségtelenül a hetes volt ilyen jellegű szám; tőlük ered a teremtés 7 napjának a mondája is. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a régi babiloniak hét bolygócsillagot tartottak számon az égen. De a hetes jelentette a babiloniaknál a kimondhatatlan sokat is (a kínaiaknál ugyanezt a négyes). Ezen az alapon a következő indokolást lehetne adni a hatvanas számrendszer keletkezéséhez: Mivel a hetes szent szám volt, a “természetes” tiz hétszeresét már nem volt szabad kimondani, a tízesekkel való számolásnál a 60-nál meg kellett állni és újabb hatvanast kellett kezdeni. Ez a magyarázat azon- ; ban sántít, mert ha hétszer j tizet nem szabad mondani. ! akkor annál kevésbé szabad magát a hetet kiejteni! A régi babiloniaknál igen fejlett volt a csillagászat is Az i. e. mintegy 1700 évvel uralkodott Sargon király maga is irt egy csillagászati müvet. Mivel a csillagászaton alapszik az évszakok ismerete és a tájékozódás a földön, megértjük, hogy egv fejlett kultúrájú népnél énnek milyen gyakorlati gazdasági jelentősége volt. Nos, csillagászati eredmény volt a Föld Nap körüli keringési idejének a kiszámítása, amit a babiloniak meg is oldottak, mégpedig a legrégibb adatok alapján az esztendőt 360 naposnak vették. (Természetesen a i babiloniak — geocentrikus I felfogásuknak megfelelően — a Nap Föld körüli, látszólagos évi keringésének idejét mérték meg!). Viszont a geometria terén elért eredményeikből tudták, hogy a kör suga rát pontosan hatszor lehet felmérni a kerületére (persze a kerület kiegyenesitése nélkül!). Ennek alapján kézenfekvő volt, hogry a kört hat egyenlő részre osszák fel. Az év 360 napja alapján viszont kézenfekvő volt a kör 36C részre való felosztása is. Valóban, a babiloniak vezették be a körnek 360 részre, szögfokra való felosztását ; ezt hiteles adatokból tudjuk. A kör kétfajta felosztásából adódott aztán, hogy a kör hatoda hatvan szögfokot tartalmaz. Innét kerülhetett be először a tudományos, később a gyakorlati életbe is a hatvanas váltószám. A tudományos időszámításban a napot is 60 részre I osztották fel. Erre közvetlen j adatunk nincs, de tanúskodik róla az indus csillagászat, j amely kétségtelenül babiloni ■ eredetű, s amely a napot 30 muhurta-ra, továbbá minden muhurta-t 2 nadika-ra osztott ! fel, vagyis végeredményben | az indus nap 60 “órából” ál- j lőtt. Még a múlt században [ is találtak Indiában olyan, [ használatban levő időmérő ! eszközt, amely a nap 60 részre osztásán alapszik. Ez egy j belül üres, elmetszet gömb- j héj, vékony rézlemezből ké- I szitve, alul finom, tüszurás- ; nyi nyilassal. Ha ezt viz tetejére helyezik, a nyíláson a viz lassan beszivárog, s mikor az j edény súlya eléri a kiszorított viz súlyát, lesülyed, miközben a viz éles csattanással záródik össze fölötte. Méretezése olyan, hogy a vízre helyezéstől az alásüllvedésig másfél muhurta (72 perc) telik el. Valószínűbb, hogy nem a 60-as váltószám babonás eredetű, hanem fordítva: egyes vallásos szokások eredete függ össze a 60-as számmal. Például minden babiloni istennek volt egy rangszáma, amely helyét jelölte ki az égi hierarchiában, e rendszáma1, 1-től 60-ig terjedtek. A babiloni számkulturánái fiatalabb, de jóval fejlettebb az indus számkultura. Az indusok történelmük során több fajta számirást is ismer t e k. Számrendszerük azonban következetesen tizes alapú volt. A legrégibb indus számjelek tulajdonképpen a számok írott alakjainak rövidítéséből keletkeztek, majd a rövidítésből egyszerűen csak a kezdőbetű maradt meg. Ez nem okozhatott félreértést mert a szanszkrit nyelvber az 1-től 9-ig terjedő számnevek mind különböző betüve kezdődnek. Az indusok alkalmazták tudatosan a számjegyek helyi érték szerint írásmódját és a nullát, utóbbit az időszámításunk szerin ti III—IV. évszázadtól kezd ve. Mai számirásunk is indu: eredetű. Arab közvetitésse került Európába az 1000. é\ körül. Figyelem, Bethlehem, Pa.! A Magyar Munkás Otthon ke belében működő Munkás Beteg segélyző Egylet 1956. feb. 5-éi vasárnap este 8 órakor tartj rendes havi gyűlését az Ottho felső termében, 1110 E. 3 Sti alatt. Mivel rendkívüli fonté ügyek kerülnek tárgyalásra, fel kérjük az összes tagtársaka hogy teljes számmal jelenjene meg a gyűlésen. Ezúttal fonto jelentést teszünk a jan. 15-é tartott Lehigh Völgyi kerület 'apkonferencián elfogadott ha tározatokról. A Vezetősé KIOLVASTAD E LAPOT? ADD TOVABBV1AS IS TANULHAT BELŐLE A MAGYAR TÁRSASKÖR Kulturbizottsága I If-ESTÉI tart február 3-án, a Magyar Házban. 2141 So. B:vd. Bronx. Előadó: Weiss Edward — Szavalatok — Belépődíj nincs. Jó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁI Tobo, mint száz levelet tartalmazó könyv, gyakran használt szavak és nevek angol szótara. Polgársági előkészítő A könyvet tanító irta. Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó irodájában 130 EAST lOth STREET NEW YORK 3, N. Y. í A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL 1 Vv_________________________________________________Jj
