Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-02 / 5. szám

(3-ik oldal) Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 5. Thursday, February 2, 1956 EGYES SZÁM ÁRA 15 cent .T INTÉZET r / NEW YORK, N. Y.----------------------------------------------------------------------------------------------­Entered as Second Class Matter~-Óéeember 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the P. O. of New York, N. Y. Hinnie Copy 15 cents A Bulganin-Eisenhower üzenttval s Mai lapszámunkban iíixai; USA "iiSY^EZETŐ ALELNÖKE” Lapunk kiváló külmunkatársa, Rev Gross A. László érdekes jóslást kockáztat meg a republikánus párt várható elnökválasztási manőveréről Nixonnak az elnöki székbe való juttatása céljából. (3. oldal). GRACE KELLY ÉS A FRANCIA ADÓFIZETŐK Eörsi Béla szellemes és időszerű cikke a világhírű ame­rikai filmszinésznő és a monacói játékbarlangkirály eljegy­zéséről és egyebekről, beleértve a monacói adófizetők gond­jairól. (6-ik oldal.) BLIHA LUJZA EMLÉKÉRE Ugyan melyik régi amerikás nem emlékszik Blaha Luj­zára, a ‘nemzet csalogányára’ a magyar nép rajongva szere tett színésznőjére. Halála 30-ik évfordulója alkalmából kö­zöljük Mátrai Béla szép megemlékezését. (14. oldal) TRIíMAN ÉS AZ ORVOSI BIZTOSÍTÁS Truman a volt elnök rámutat arra, hogy az átlagos amerikai képtelen fedezni orvosi költségeit és leleplezi, hogy kik ellenzik még ma is az egészségügyi biztosítást (7. old. ) MIAMII KÉPESLAP “Kókuszfáink hasadt levelein aranyszikrákat csihol a trópusi napsugár, bokrainkon vérszinében pompázik a rózsa, a muskátli”... de a természet gyönyörűségei közepette ezer gond között él a polgár Miamiban és másutt is. Márky Ist­ván ragyogó cikke napjaink problémáiról. (9. oldal.) EGY AZ ELLENSÉG! Azok, akik megfosztják néger polgártársainkat polgár­jogaiktól és akik tönkre akarják tenni áz amerikai szak- szervezeteket egy és ugyanazon csoportba tartoznak, ugyan azok finanszírozzák őket. Fontos beszámoló egy michigani UAW konferenciáról. (2. oldal). mm iy»ALo munkásoknak A legfelső törvényszék hétfői döntése értelmében meg kell fizetni a munkásoknak a munka előkészületivei töltött időt is, igy a mészárosmunkásnak a ténykedéséhez szüksé­ges kések köszörülésével eltöltött időt, sőt a villamos elem­gyárban dolgozók ruhaváltási és zuhanyozási idejét is, mert azzal védik magukat az esetleges fertőzés ellen. E munka- előtti és utáni extra kötelességek szerves részét alkotják a munkás főtevékenységének, jelentette ki a legfelső törvény­szék. MEGÉRDEMELT MEGTISZTELTETÉS Nemcsak a losangelesi, hanem az egész haladószellemü amerikai magyarság szívből fakadó jókívánságai mellett ünnepük meg californiai barátaink vasárnap feb. 12-ikén Leitner Aurél munkástárs munkásmozgalmi működésének 35-ik évfordulóját. Az első világháború után idevándorolt magvarok közül kevesen tettek többet a munkásságért, ke­vesebben szolgálták hűségesebben. Önzetlenebből a ma­gyarságot. az amerikai demokráciát. Kívánjuk hogy-rudásavaf, nagy tehetségével még hosz- s/.u éveken át szolgálhassa egészségben, boldogságban a ha­ladás s a béke nagy ügyét. A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGE • Szerdán, január 23-én dél­előtt 11.30-kor egy nagy .e- kete automobil állt meg a Fehér Ház kapuja előtt: Washingtonban. Zarubin, a S z o v j e tunió washingtoni nagykövete szállt ki belőle és gyors léptekkel megindult az Elnök fogadóterme. felé. Az ajtónál John F. Sim­mons, a külügyminisztérium protokolhivatalának főnöke fogadta, aki bekísérte az El­nök irodájába. Az íróasztalnál ott ült Ei­senhower elnök, mellette John Foster Dulles külügy­miniszter és “meredek-mű­vész”, valamint egy tolmács. Zarubin nagykövet az emo« üdvözlése után egy levelet vett ki irattáskájábcl és el­kezdte azt oroszul felolvasni. Bulganin üzenete volt Eisen- howerhez. A tolmács mondat­ról mondatra angolra fordí­totta le az elnöknek. Szerda óta szombat reggel­ig az egész világ lázas érdek­lődéssel várta mikor fog ki­derülni, hogy mi volt a levél­ben és mi volt rá az Elnök válasza. íme Bulganin levelének és Eisenhower válaszának kulcs­szakaszai : BULGANIN: Múlhatatla­nul szükség van a szovjet­amerikai viszony megjaví­tására. Véleményem sze­rint az országaink között megkötendő baráti és együttműködési szerződés ezt a célt szolgálná . . . EISENHOWER: Nem va­gyok biztos abban, hogy egy ilyen szerződéskötés nem volna-e éppenséggel a béke ügye ellen, ama illú­zió keltésével, hr>gv eg'’ tollvonással el lehet érni azt az eredményt, amelyet valóban csak a szellem megváltoztatásával lehet elérni. Eisenhower elnök vissza­utasította a szovjet ajánlatot a baráti, kölcsönös meg nem támadási és együttműködési szerződésre, DE nyitvahagy- ta az ajtót további eszmecse­rére. Bulganin üzenetébe bele volt iktatva a javasolt baráti és együttműködési szerződés. Ennek legfontosabb részei e szakaszok: 2. A két ország megállá podna abban, h<gy "a Egyesült Nemzetek Alap­okmánya rendelkezései sze­rint nemzetközi vitás ügye iket békésen fogják elin tézni.” 3. “A szerződő felek hoz zá fognak járulni a két ál- lám közötti gazdasági, kul­turális és tud ománvoí együttműködés kifejleszté séhez és megerősítéséhez.' Vessünk most egy pillan tást azokra az indokokra, me lyek alapján Eisenhower visz szautasitotta a szovjet barát' megnemtámadási és együtt­működési ajánlatot. “Az államok közötti barát együttműködés — érvelt Ei senhower elnök — nemcsal egyezményekbe foglalt igére tektől függ, hanem a szellem­től, ami áthatja a kormány* kát és a tényleges cselekede­tektől.” Ez tény. Vegyük tehát for tolóra, mi volt az a szellem amely Bulganint üzenete el­küldésére késztette. Ennek megállapításában nem kell szovjet forrásra hivatkoz­nunk. Hivatkozhatunk ameri­kai forrásra, és pedig Thomas Hamilton, a N. Y. Times dip­lomáciai levelezőjének megál­lapítására : “A szovjet miniszterelnök váratlan javaslata... nyil­vánvalóan végső kísérlet ar­ra, hogy felélesszék azt a jobb megértést, amely oly hirtelen kivirágzóit Genfben tavaly júliusban.” Nos, ha, miként Eisen­hower mondja a “szellem, amely áthatja a kormányo­kat énpolv fontos, mint a szerződés”, mi baj van ama kormány szellemével, amely fel akarja újítani a jobb meg­értést a két kormány, a világ vét döntő kormánya között ? Ha mást nem ért volna el Bulganin az üzenetével, mint Eisenhower ama reményének -'tT'iftzéfVi — ami a válasz végén volt —, hogy várja a további eszmecserét, az már magábavéve is hozzájárulás a jobb megértéshez. Mindeneire volt annyi hoz­zájárulás az államok közötti jobb együttműködés előm-iz- litásához, mint mondjuk Dul­les kijelentése a Bulganin-lc- velet megelőző héten, amely­ben eldicsekedett azzal, hogy háromszor vezette az orszá­got és a világot a hidrogén- bombás háború meredekének szélére, ahonnan aztán diplo­máciai művészetével megmen­tette a — békét. Az Elnök letteket követel Eisenhower azt üzente visz- sza Bulganinnak, hogy ő csak akkor fog hinni a szovjetnek, ha szellemük megváltoztatá­sát tettekkel fogják bizonyí­tani. Három ilyen “tettet” so­rolt fel: 1. Németország egyesítése, azaz a Szovjet­unió egyezzen bele abba, hogy egész Németországot a szov­jetellenes katonai tömb kere­tében egyesítsék. Erre annak­idején még Lippman is kije­lentette, hogy ilyen feltéte­leket csak egy legyőzött fél­nek lehet diktálni. Ilyen fel­tétel nem lehet tárgyalási alap. 2. A keleteurópai népi de­mokráciák szervezzék át kor­mányukat, államformáinkat. (Folytatás a 16-ik oldalon) 1. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony az “egyenlő jogok, az állami felségjogok köl­csönös t isztelet bent art ása egymás belügyeibe való be nem avatkozás” alapjára helyezendő. El A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÁRA! Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is magas, igen ma­gas árat fizetünk néger és más nemzetiségi polgártársaink elleni megkülönböztetésért! Heti tiz dollárral kisebbíti az meg a munkások bérét! Hogy ez hogyan lehetséges? kérdezik. íme a válasz: 1954-ben az Egyesült Államokban termelt javak és végzett szolgálatok összértéke 357 millió dollár volt. Nége­rek, mexikóiak, portorikóikak és más kisebbségi csoportok — az ország lakosságának 20 százaléka — 42 billió dollárt keresett. Ha egyenlő munkaalkalmak és kenyérkereseti lehetősé­gek lettek volna számunkra, akkor 72 billió dollárt kerestek volna. Ez a 30 billió dolláros különbözet .gyengítette a nép vá­sárlóerejét. Ennyivel kerestek a dolgozók kevesebbet heten­ként, ez tszi ki a 10 dollárt fejenként. Ezért nem lehet el- I adni sok mindent termékeink, áruink közül, ezért szűkül a piac. A megkurtitott munkabér viszont bizonyos páncél- I szekrényekbe vándorol. Ezeket az adatokat Elmo Roper szellőztette a közis­mert gazdasági szakértő, a most kiadott könyvecskéjében, amelynek cime: “FEPC és a megkülönböztetés ára.” VA -----­KISH A ZT U L A JDONÖSOK FIGYELMÉBE!

Next

/
Thumbnails
Contents