Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-02 / 5. szám
(3-ik oldal) Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 5. Thursday, February 2, 1956 EGYES SZÁM ÁRA 15 cent .T INTÉZET r / NEW YORK, N. Y.----------------------------------------------------------------------------------------------Entered as Second Class Matter~-Óéeember 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the P. O. of New York, N. Y. Hinnie Copy 15 cents A Bulganin-Eisenhower üzenttval s Mai lapszámunkban iíixai; USA "iiSY^EZETŐ ALELNÖKE” Lapunk kiváló külmunkatársa, Rev Gross A. László érdekes jóslást kockáztat meg a republikánus párt várható elnökválasztási manőveréről Nixonnak az elnöki székbe való juttatása céljából. (3. oldal). GRACE KELLY ÉS A FRANCIA ADÓFIZETŐK Eörsi Béla szellemes és időszerű cikke a világhírű amerikai filmszinésznő és a monacói játékbarlangkirály eljegyzéséről és egyebekről, beleértve a monacói adófizetők gondjairól. (6-ik oldal.) BLIHA LUJZA EMLÉKÉRE Ugyan melyik régi amerikás nem emlékszik Blaha Lujzára, a ‘nemzet csalogányára’ a magyar nép rajongva szere tett színésznőjére. Halála 30-ik évfordulója alkalmából közöljük Mátrai Béla szép megemlékezését. (14. oldal) TRIíMAN ÉS AZ ORVOSI BIZTOSÍTÁS Truman a volt elnök rámutat arra, hogy az átlagos amerikai képtelen fedezni orvosi költségeit és leleplezi, hogy kik ellenzik még ma is az egészségügyi biztosítást (7. old. ) MIAMII KÉPESLAP “Kókuszfáink hasadt levelein aranyszikrákat csihol a trópusi napsugár, bokrainkon vérszinében pompázik a rózsa, a muskátli”... de a természet gyönyörűségei közepette ezer gond között él a polgár Miamiban és másutt is. Márky István ragyogó cikke napjaink problémáiról. (9. oldal.) EGY AZ ELLENSÉG! Azok, akik megfosztják néger polgártársainkat polgárjogaiktól és akik tönkre akarják tenni áz amerikai szak- szervezeteket egy és ugyanazon csoportba tartoznak, ugyan azok finanszírozzák őket. Fontos beszámoló egy michigani UAW konferenciáról. (2. oldal). mm iy»ALo munkásoknak A legfelső törvényszék hétfői döntése értelmében meg kell fizetni a munkásoknak a munka előkészületivei töltött időt is, igy a mészárosmunkásnak a ténykedéséhez szükséges kések köszörülésével eltöltött időt, sőt a villamos elemgyárban dolgozók ruhaváltási és zuhanyozási idejét is, mert azzal védik magukat az esetleges fertőzés ellen. E munka- előtti és utáni extra kötelességek szerves részét alkotják a munkás főtevékenységének, jelentette ki a legfelső törvényszék. MEGÉRDEMELT MEGTISZTELTETÉS Nemcsak a losangelesi, hanem az egész haladószellemü amerikai magyarság szívből fakadó jókívánságai mellett ünnepük meg californiai barátaink vasárnap feb. 12-ikén Leitner Aurél munkástárs munkásmozgalmi működésének 35-ik évfordulóját. Az első világháború után idevándorolt magvarok közül kevesen tettek többet a munkásságért, kevesebben szolgálták hűségesebben. Önzetlenebből a magyarságot. az amerikai demokráciát. Kívánjuk hogy-rudásavaf, nagy tehetségével még hosz- s/.u éveken át szolgálhassa egészségben, boldogságban a haladás s a béke nagy ügyét. A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGE • Szerdán, január 23-én délelőtt 11.30-kor egy nagy .e- kete automobil állt meg a Fehér Ház kapuja előtt: Washingtonban. Zarubin, a S z o v j e tunió washingtoni nagykövete szállt ki belőle és gyors léptekkel megindult az Elnök fogadóterme. felé. Az ajtónál John F. Simmons, a külügyminisztérium protokolhivatalának főnöke fogadta, aki bekísérte az Elnök irodájába. Az íróasztalnál ott ült Eisenhower elnök, mellette John Foster Dulles külügyminiszter és “meredek-művész”, valamint egy tolmács. Zarubin nagykövet az emo« üdvözlése után egy levelet vett ki irattáskájábcl és elkezdte azt oroszul felolvasni. Bulganin üzenete volt Eisen- howerhez. A tolmács mondatról mondatra angolra fordította le az elnöknek. Szerda óta szombat reggelig az egész világ lázas érdeklődéssel várta mikor fog kiderülni, hogy mi volt a levélben és mi volt rá az Elnök válasza. íme Bulganin levelének és Eisenhower válaszának kulcsszakaszai : BULGANIN: Múlhatatlanul szükség van a szovjetamerikai viszony megjavítására. Véleményem szerint az országaink között megkötendő baráti és együttműködési szerződés ezt a célt szolgálná . . . EISENHOWER: Nem vagyok biztos abban, hogy egy ilyen szerződéskötés nem volna-e éppenséggel a béke ügye ellen, ama illúzió keltésével, hr>gv eg'’ tollvonással el lehet érni azt az eredményt, amelyet valóban csak a szellem megváltoztatásával lehet elérni. Eisenhower elnök visszautasította a szovjet ajánlatot a baráti, kölcsönös meg nem támadási és együttműködési szerződésre, DE nyitvahagy- ta az ajtót további eszmecserére. Bulganin üzenetébe bele volt iktatva a javasolt baráti és együttműködési szerződés. Ennek legfontosabb részei e szakaszok: 2. A két ország megállá podna abban, h<gy "a Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezései szerint nemzetközi vitás ügye iket békésen fogják elin tézni.” 3. “A szerződő felek hoz zá fognak járulni a két ál- lám közötti gazdasági, kulturális és tud ománvoí együttműködés kifejleszté séhez és megerősítéséhez.' Vessünk most egy pillan tást azokra az indokokra, me lyek alapján Eisenhower visz szautasitotta a szovjet barát' megnemtámadási és együttműködési ajánlatot. “Az államok közötti barát együttműködés — érvelt Ei senhower elnök — nemcsal egyezményekbe foglalt igére tektől függ, hanem a szellemtől, ami áthatja a kormány* kát és a tényleges cselekedetektől.” Ez tény. Vegyük tehát for tolóra, mi volt az a szellem amely Bulganint üzenete elküldésére késztette. Ennek megállapításában nem kell szovjet forrásra hivatkoznunk. Hivatkozhatunk amerikai forrásra, és pedig Thomas Hamilton, a N. Y. Times diplomáciai levelezőjének megállapítására : “A szovjet miniszterelnök váratlan javaslata... nyilvánvalóan végső kísérlet arra, hogy felélesszék azt a jobb megértést, amely oly hirtelen kivirágzóit Genfben tavaly júliusban.” Nos, ha, miként Eisenhower mondja a “szellem, amely áthatja a kormányokat énpolv fontos, mint a szerződés”, mi baj van ama kormány szellemével, amely fel akarja újítani a jobb megértést a két kormány, a világ vét döntő kormánya között ? Ha mást nem ért volna el Bulganin az üzenetével, mint Eisenhower ama reményének -'tT'iftzéfVi — ami a válasz végén volt —, hogy várja a további eszmecserét, az már magábavéve is hozzájárulás a jobb megértéshez. Mindeneire volt annyi hozzájárulás az államok közötti jobb együttműködés előm-iz- litásához, mint mondjuk Dulles kijelentése a Bulganin-lc- velet megelőző héten, amelyben eldicsekedett azzal, hogy háromszor vezette az országot és a világot a hidrogén- bombás háború meredekének szélére, ahonnan aztán diplomáciai művészetével megmentette a — békét. Az Elnök letteket követel Eisenhower azt üzente visz- sza Bulganinnak, hogy ő csak akkor fog hinni a szovjetnek, ha szellemük megváltoztatását tettekkel fogják bizonyítani. Három ilyen “tettet” sorolt fel: 1. Németország egyesítése, azaz a Szovjetunió egyezzen bele abba, hogy egész Németországot a szovjetellenes katonai tömb keretében egyesítsék. Erre annakidején még Lippman is kijelentette, hogy ilyen feltételeket csak egy legyőzött félnek lehet diktálni. Ilyen feltétel nem lehet tárgyalási alap. 2. A keleteurópai népi demokráciák szervezzék át kormányukat, államformáinkat. (Folytatás a 16-ik oldalon) 1. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony az “egyenlő jogok, az állami felségjogok kölcsönös t isztelet bent art ása egymás belügyeibe való be nem avatkozás” alapjára helyezendő. El A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÁRA! Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is magas, igen magas árat fizetünk néger és más nemzetiségi polgártársaink elleni megkülönböztetésért! Heti tiz dollárral kisebbíti az meg a munkások bérét! Hogy ez hogyan lehetséges? kérdezik. íme a válasz: 1954-ben az Egyesült Államokban termelt javak és végzett szolgálatok összértéke 357 millió dollár volt. Négerek, mexikóiak, portorikóikak és más kisebbségi csoportok — az ország lakosságának 20 százaléka — 42 billió dollárt keresett. Ha egyenlő munkaalkalmak és kenyérkereseti lehetőségek lettek volna számunkra, akkor 72 billió dollárt kerestek volna. Ez a 30 billió dolláros különbözet .gyengítette a nép vásárlóerejét. Ennyivel kerestek a dolgozók kevesebbet hetenként, ez tszi ki a 10 dollárt fejenként. Ezért nem lehet el- I adni sok mindent termékeink, áruink közül, ezért szűkül a piac. A megkurtitott munkabér viszont bizonyos páncél- I szekrényekbe vándorol. Ezeket az adatokat Elmo Roper szellőztette a közismert gazdasági szakértő, a most kiadott könyvecskéjében, amelynek cime: “FEPC és a megkülönböztetés ára.” VA -----KISH A ZT U L A JDONÖSOK FIGYELMÉBE!
