Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-26 / 4. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 26, 1956 HASZNOS TUDNIVALÓK Mit kell tudni a nyirokrendszerről A nyirokérrendszer kiterjedt csőhálózat az emberi szervezetben. Keztyü ujjaihoz hasonló legfinomabb elagazo- dásai a nyirokhajszálerek (nyirokkapillárisok) Jkeresztül-kasul húzódnak a bőr alatti kötőszövetben, az izmokban, a szervek állományában, a vérhajszálerek szomszédságában. S miként a több kisebb' vérhajszálér nagyobb vivőérben egyesül, ugyanígy a nyirokerhajszalerek is egtie nagyo b elvezető nyirokerekbe torkollanak. (Lefutásuk utján helyenként nyirokcsomók iktatódnak közbe.) A nyirokerek előbb vagy utóbb a vérkeringés vivőeres ágába érkeznek. A két alsó végtag, a hasüreg, a mellüreg nagyobb része és a bal felső végtag nyirokerei az úgynevezett mellkasi vezetékbe ömlenek, s ez a nagy kulcscsont alatti vivőérbe tokollik baloldalt. A jobb felső végtag és a mellüregi szervek kisebb vészének nyirokerei az említett vezetékhez hasonló, a mellüreg jobb felében haladó nyiroktörzzsé egyesülnek, mely a jobboldali kulcscsont alatti vivőérbe ömlik. A nvaki szervek és a koponya nyirokerei két önálló vezetékké egyesülnek, s az utóbbi ugyancsak a vivőeres rendszerbe torkollik. Meg kell jegyeznünk, hogy nyirokereket az agyburkokban ki lehet mutatni, de sem a központi idegrendszer, sem a szem szöveteiben nyirokerek nincsenek. Milyen erők tartják fenn a nyirok áramlását? E kérdés annál érdekesebb, mert a nyirokrendszer csupán a beömlés helyén függ össze a központi motorral, a szívvel biró vér-érrendszerrel. Az összesasonlitó bonctan arra tanít, hogy alacsony abbrendü gerincesekben — mondjuk a békában — a nagyobb nyiroktörzsék lefutásában ritmusosan lüktető úgynevezett nyirokszivek vannak beiktatva. Ha e nyiroksziveket méreggel bénítjuk, megáll a nyirok áramlása. Az állat rövid időn belül rettentően megduzzad: vizenyős lesz. Magasabb rendű gerincesekben — így az emberben — ilyen nyirokszivek már nincsenek. Ezekben az élőlényekben több tényező együttes hatása tartja fenn a nyirok áramlását. Közülük a legfontosabbak az izomzat váltakozó összehúzódásának és elernyedésének préselő hatása, a belek féregszerti mozgása (perisztaltikája), a légzőmozgások, a nagy nyirokértörzsek tőszomszédságában elhelyezkedő ütőerek pumpáló hatása és a nyirokerek falának aktiv összehúzódásai. A nagyobb nyirokerek falában sima izomelemek vannak. Ezek érző és mozgató idegekkel bőven el vannak látva. A nyirok centrális irányú áramlását a sűrűn elhelyezett billentyűk biztosítják. Föltehető, hogy amit Hippokratész, a lángeszű ókori görög orvos “fehér vér”-nek nevezett, az nem más, mint a nyirokér nedve, a tulajdonképpeni szövetnedv. Arisztotelész a “vérerek és az idegek közt elhelyezkedő színtelen folyadékot tartalmazó képletekére hivatkozott. A középkorban — miként az ókori orvostudomány annyi más értéke — feledésbe merültek a nyirokérrendszerre vonatkozó ismeretek is. Asellius olasz tudós 1627-ben valósággal ujra felfedezte a nyirokérrendszert. Barátai kérésére egy élő, jól táplált kutyán végzett műtétet, hogy megmutassa a rekeszizomnak a légzéssel kapcsolatos mozgását. A hasüreg megnyitása, a gyomor és a belek félrehuzása utáp^meglepődve vett észre a bélfo- darban egy gazdag érhálózatot. Ha a sárgásfehér ereket megnyitotta, azokból tejszerű folyadék áramlott ki. E tejszerü folyadék a bélből származó nyirok, mely a felszívódó zsírtól nyeri sajátos küllemét. Mi a nyirokrendszer rendeltetése? Hogy világos legyen a válaszunk, külön kell szólnunk a bélből elvezető nyirokerekről, az úgynevezett hiluserekről és külön a szervezet többi nyirokeréről. A bél üregéből a fehérje építőkövei, az amino- savak, valamint a szénhidrátok is közvetlenül a vérkeringés felé szívódnak fel, a zsírok azonban a nyirokérrendszer révén, tehát kerülő utón jutnak csak el a vérkeringésbe. Hogy miért van ez ngy? E kérdésre mindmáig nem sikerült választ adnunk. Fel kell tételeznünk, hogy a zsírok valamiképpen megváltoznak a bélfodor hatalmas nyi- lokcsomótömbjeiben, mielőtt a véráramban jutMi a funkciója a szervezet egyéb területein a nyirokérrendszernek ? Általános szabály, hogy valamely szerv jelentőségét, rendeltetését a szervezet életében úgy ismerhetjük meg a legjobban, ha kísérletben a szerv kiiktatásának következményeit figyeljük meg. így állapította meg a modern kísérletes orvostudomány a belső elválasztásu mirigyek funkcióját. Említettük, hogy a nyirokáramlás megállásának a következménye a békában a nyirokszivek bénitása után: általános vizenyő. Magasabbren- díi állatban ennek a kérdésnek a tisztázását Drinker amerikai tudós vizsgálatainak köszönhetjük. Nyirokerek lekötése csak a legritkább esetben jár következményekkel. Ugyanis a szervezet va- lemennyi területéről tömérdek nyirökér halad. Néhány elvezeő nyirokér lekötése esetén a meg pem talált és nyitva maradt nyirokerek béven elegendők ahhoz, hogy a nyirkot elszállítsák. Drinker ezért úgy járt el, hogy a kutya lábán míitétileg ismételten feltárt 1-1 nyirokeret és bizonyos gyulladást keltő anyagokat fecskendezett beléjük. A gyulladás a nyirokerek kiterjedt elzáródására, hegedősére vezetett. Az állat lába lassanként, fokozatosan megduzzadt, tészta-tapin- tatuvá vált: maradandó vizenyő alakult ki. A kísérlet azt bizonyítja, hogy a nyirokerek kiterjedt tlzái’ódása viztnyőt okoz. Kzttktzésképp a nyirokérrendszer alapvető funkciója a szövetek “szárazon tartósa”, drénezése. Egyébként Drinker kutyáinak lábán időként heveny gyulladás jelei mutatkoztak, és a végtag lassanként hegeden elfajult. Az az állapot alakult ki, ameytt tm- beren is észlelünk és találó kifejezéssel “elefan- t-iázis” névvel jelölünk. A vérhajszálerek területén az erek falán állandóan folyadék áramlik ki a szövetek, a sejtek közé. E folyodékban a sejtek életéhez szükséges oltott tápanyagok, só, oxigén foglaltatik. Ez a folyadék, tápanyagokban és oxigénben szegényebben, bomlástermékekben és széndioxidban gazdagabbon ismét visszaáramlik az érpályába. Régebben úgy gondolták, hogy a vér fehérjei — az oldott sóknál snkszorta nagyobbak — nem hatolnak át a vérhojszálerek falán. Immár tudjuk, hogy ez nem áll: állandóan áramlanak ki a vérhajszálerek falán fehérjemolekulák is. A fehérjének az a sajátsága, hogy meghotáro- zott mennyiségű vizet köt meg. Ha tehát véerek- ből a szövat közti r'ésekbe kikerült fehérje nem távoznék el onnét, ez arra vezetne, hogy egyre több és több folyadék is rekedne ott, s igy vizenyő alakulna ki. Ha pedig ez a fehérjében dús folyodék tartósan pang a szövet közti résekben, ez egyrészt a sejtek táplálkozását gátolja, másrészt hegedősre vezet; végeredményben az érintett terület pusztulását vonja maga után. A nyirokérrendszer egyik legfontosabb rendeltetése a vérhajszálerekből kiszabadult fehérje folyamatos elszáliitáso a szövet közti résekből, kerülő utón, vissza az érpályába! E sorok Írója évek óta kiterjedt vizsgálatokat folytat a budapesti I. számú Belgyógyászati klinikán Rusznyák István akadémikussal és Szabó György kollégájával. Megállapítottuk, hogy a nyirokérrendszer minden szerve nagymértékben kihat. Ha a szív nyirokerei záródnak el, ennek olyanféle következményei vannak az elekárokar- diogramban, mint a szív ütőerei megbetegedésének (angina peotoris) ; a tüdő nyirokereinek elzáródása tüdővizenyőt okoz. A vese nyirokerei óvják meg a vesét a gyors pusztulástól olyankor, amikor az uréter (a vizelet elvezető cstornája) íelzáródik. A máj nyirokereinek elzáródása súlyosan károsítja a májat stb. Kiderült az is, hogy a nyirokáramlás rendelleneségei mily mértékben hatnak a szívbetegek és vesebetegek vizenyőjé- nek létrejöttére, a végtagokon viszérgyuladás nyimán jelentkező vizenyő keletkezésére és a kóros állapotok egész sorára. A nyirokérrendszer kortanának alapos megismerése máris gyakorlati, a gyógyászatban felhasználható eredményekkel járt. És minden bizonnyal tovább lendíti az orvostudományt, higy jól megfeleljen legfőbb céljának: újabb betegségek sikeres leküzdésének. Földi Mihály, az orvostudományok doktora a budapesti I. sz. Belgyógyászati klinika adjunktusa Boldog öregséget az aggoknak! Bár volt némi Javulás a társadalombiztosítási illetményekben nyugalombavonult munkások részére az elmúlt évek során, mind a két szakszervezeti munkásszövetség részletes javaslatokat tett olyan változások érdekében, amelyek a törvényt egy kissé közelebb hoznák ahhoz, hogy gondoskodjanak a nyugalombavonult munkásról megfelelő intézkedés formájában és megoltalmazná a hajlott kor kockázataitól és életbizonytalanságaitól. Az AFL például az 1954-es konvencióján ajánlotta, hogy intézkedni kellene illetmények fizetéséről már 65 év előtt olyan munkások számára,! akik teljesen munkaképtelenek. A munkásszövet-j ség sürgeti továbbá, hogy az évi bérhatár, amely-- re a munkások és munkáltatók hozzájárulásait alapítják, magasabb kell, hogy legyen úgy, hogy a munkás többet kapjon, amikor nyugdíjba megy. Követeli, hogy minden évben, amelyben a munkás 65 éves korán túl még mindig dolgozik aktiv állásban, nyugdíj illetményét évente 2 százalékkal emeljék fel. Továbbá sürgeti, hogy amikor egy munkás illetményeit kiszámítják, az egymásután következő legjobb alkalmazásban töltött tiz évét vegyék a számítás alapjául, és hogy munkás és munkásnő nyugalomba vonulásának időpontját szállítsák le 65 évről 60-ra. A CIO is hasonló javaslatokat tett legutóbbi évi konvencióján. Elfogadott egy határozatot, amelyben követeli, hogy javításokat eszközöljenek a törvényekben abban az irányban, hogy olyan társadalombiztosítási rendszer alakuljon ki, amely “megfelelően véd minden amerikait” az aggkor kockázatai ellen, gondoskodást a család kenyérkeresőjének halála után, hosszúlejáratú gondoskodást biztosit teljes munkaképtelenség, valamint átmeneti betegség vagy sérülés esetében. Untig elég konstruktiv javaslatot tectek hivatalos állami testületek is, mint például az öregek problémáival foglalkozó N. Y. állami törvényhozási bizottság. Ez a bizottság évi jelentést ad ki, amely számon tartja az öregek helyzetét és ismételt ajánlatokat tesz, amelyek legtöbbjét a törvényhozás aztán figyelmen kívül hagyja. Ez az állami bizottság nem még több állást követel azoknak az öregebb munkásoknak, akik legalább részidős állásokban kívánnak tovább dolgozni, hanem jobb nyugdijterveket és jobb aggkori segélyintézkedést. Javasolt még’ külön házépítkezést az öregek számára, kibővített sze- retetházakat és más szükséges segítséget, hogy boldog és produktiv öregsége biztosítson az aggoknak. Rendelje meg a sajtó aaltt levő két szenzációs könyvünket TAVASZ A DUNÁN és angol fordításban SPRINGTIME ON THE DANUBE HUNGARIAN WORD, INC. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. T. Kiadóhivatal! Örömmel értesültem a Magyarországról szóló magyar és angol könyv kiadásáról. Azáltal, hogy előre megrendelem e könyv(ek)et, igyekszem e nemes célkitűzés megvalósításához hozzájárulni. Csatolok .............. dollárt*, melyért küldjenek, mihelyt megjelenik ..................példányt a magyar kiadásból (Tavasz a Dunán) $1 példányonkint .................. példányt az angol kiadásból — (Springtime on the Danube) $2.50. Név: ...................................................................... Cim: .....................................................................
