Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-19 / 3. szám
January 19, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 Mi újság az óhazában? Európa egyik legnagyobb erőmüve Idegenforgalmi hivatal Látogatás a magyar filatelisták Budapesten budapesti klubjában — jviagyarorszagi riport — Magyaroszágnak talán legszebb gyöngyszeme az északmagyarországi borsodi tájék. A természet mintha két kézzel pazarolta volna ide gazdaságát, szépségét: a felszínen komor hegyhátak, ezerszinü erdők, virágos lankák bájos koszorúja, — amelyet mint ezüst pántlika köt össze a szeszélyesen kanyargó Sajó folyócska, — s lent a föld mélyében az ország fekete aránya: a szén szinte kimeríthetetlen mennyiségben. A Magyarországot ipari állama fejlesztő ótéves népgazdasági terv erre a területre irányozta legnagyobb ipari' beruházásának: a borsodi kooperációnak a helyét. Vegyikombinát, korszerű bányatelepek, gigászi hőerőmű épül 'tt, hogy a hajdan elhanyagolt tájékból az ország, legnagyobb, legmodernebb ipari bázisa váljék. A hőerőmű helyén hat esztendővel ezelőtt vizenyős legelők, sásos, lápos zsombékok voltak, — amtlyekben millió- számra tenyésztek a békák, — ma azonban a magyar dolgozók sokszor hősies munkája nyomán befejezéshez közeledik itt Európa negyedik legnagyobb erőmüvének építése. .1950-ben kezdődtek az erőmű építési munkálatai, és 1956-ra készül el teljesen. A vizes, süppedékes talaj, a mostoha időjárás nem egyszer kemény próbára tette a dolgozókat. Sokszor huszonötfokos hidegben, harmincfokos hőségben folyt á munka, — az erőmű mégis napról- napra emelkedett, s az elmúlt esztendő telén már megkezdhette működését az első üzemegység. Pedig a feladat nem volt kicsi. Hiszen az előmunkálatoknál annyi földet kellett megmozgatni, mint a budapesti Gellérthegy egy tekintélyes része. Mintegy öttfen kilométer hosszúságú tehervonatot tenne ki az a 3,660 darab vagonokba rakott elöregyártott elem, amelyet az erőműbe beépítettek, item beszélve a töménttlen mennyiségű betonról, s más építőanyagról. mely más forr mában került felhasználásra. A mű nagy kazánegységeiben a környék bányáinak szenét használják és az itt termelt villamosenergia részben a borsodi kooperáció, részben az országos hálózaton keresztül a többi ipartelep, város, község villamosenergia- szükségletét biztosítja majd. Az erőműben nagy gondot fordítottak a minél korszerűbb gépesítésre, a berendezés és a fajlagos kalória fel- használás tekintetében méltán felveheti a versenyt bármelyik uj, európai erőmüvei. A beérkező szén például emberi kéz érintése nélkül, gépi utón jut el a kazánokba » ez -a magasíoku gépesítés lehetővé teszi majd, hogy vi-1 szont kislétszámu üzemeltető j személyzettel lehessen a ké- j nyes gépóriások birodalmát | kifogástalanul ellátni. Az idén tizenhárom Szabolcs- Szatmár megyei községet villamosítanak. 74 erőgéppel, 100 traktorekével, 44 cséplőgéppel és sok más felszereléssel gazdagodtak tavaly Nógrád megye gépállomásai. A gépállomá-1 sok mintegy 4 millió forintot j fordítottak tavaly építkezésre és laboratóriumok létesítésére. Ifjúsági hetet rendeznek Kisújszálláson januárban a termelőszövetkezeti és üzemi ifjúság, valamint az iskolák tanulóinak bevonásával. A hét műsorán könyvankét, irodalmi előadás, filmvetítés, hanglemez-est, bál szerepel. 1 Egyre inkább nő Magyar-1 ország s különösen Budapest idegenforgalma. A Fővárosi Tanács most — a tavalyi tapasztalatok alapjan — megszervezi a Fővárosi Idegen- forgalmi Hivatalt. Ez gondoskodik majd a fővárosba érkező külföldiek vagy vidékiek megfelelő elszállásolásáról ; megismerteti a látogatókkal Budapest műemlékeit, nagyhírű fürdőit, uj létesítményeit, a főváros kulturális életét. 42 millió forintot fordítanak építkezésre az idén Tolna megyében. Többek közt kilenc községben törpe vízmüvet építenek, négy millió forintot pedig a szekszárdi kórház bővítésére fordítanak. Vadászat puska és vadászkutya nélkül Magyarországon losan megállapítja az érté,- két és elindítja útjára. Budapest minden kerületében, az ország kisebb-nagyobb városaiban és nagyobb üzemekben működnek filatelista szakkörök. A cserefüzetet egyik kör továbbítja a másiknak. A klubban a tagok megismerik a füzet tartalmát és ha szükségük van rá, ezt meg is vehetik. A cserefüzet helyre és az eladó a bélyegekért megkapja a reális érté- végiil visszatér az elindító két. A bélyeggyűjtők védelme s hathatósabb t á m o g a tása 1952-ben kezdődött. Ekkor hívták életre a bélyeggyűjtők uj szövetségét, amely feladatául tűzte ki a bélyeg- gyűjtés népszerüsétését. Ez teljes mértékben sikerült. Bizonyság erre, hogy amig 1952-ig Magyarországon csak szórványosan voltak bélyeg- kiállitások, addig az utolsó évben a bélyegklubok egymásután rendezik a kiállításaikat. A klubokban rendszeres szakelőadásokat rendeznek. Ezeken megjelennek a fiatal filatelisták is, akiknek képzésére különös gondot fordít a szövetség vezetősége. Az ifjú filatelisták. az általános és középiskolák tanulói, az ipari tanulók, egyetemisták, stb. éppen úgy részesülnek a szövetség kedvezményes bélyegjuttatásaiban, mint a felnőttek. A szövetség hivatalos lapja, a Filátéliai Szemle gyakran közli a fiatalok bélyeggyüjtési híreit. A Magyarországra érkező külföldiek között is sok a bélyeggyűjtő. Ezek első utjai közé tartozik a budapesti Központi Klub meglátogatása, ahol személyesen találkoznak azokkal, akikkel csereviszonyban állnak. Nemrégiben egy svéd gyűjtő húsz évi levelezés után találkozott cseretársával. A vezetőség sokat törődik a minél szélesebb kapcsolatok kiépítésével. A Filatéliai Szemle minden száma hasábokon át közli, hogy milyen országokból keresnek cseretársat a szövetségen keresztül. Ausztráliától— Izlandig, Angliától- Sziriáig, szinte alig akad olyan állam, ahonnan ne je- : lentkeznének kapcsolatot teremteni a magyar bélyeggyűjtőkkel. Ennek megköny- | riyitése érdekében a szövet- ; ség létrehozta a Külföldi Csereellen ő rző Bizottságot, melynek feladata mindkét fél | érdekének a megvédése. A közelmúltban például megtörtént, hogy & klub egyik tagja hirtelen meghalt, amire az ellenőrző bizottság, illetve a szövetség átvette az el- ; hunvtat terhelő kötelezettI ségeket és igy a külföldi cse- I retársakat nem érte károsoI dás Irta: Ják Sándor Budapest Nincs olyan nap, amikor a Vlagyar Bélyeggyűjtők Orszá" gos Szövetsége budapesti központi klubjának ajtajára nem lehetne kiírni, hogy — telt ház. Az élénk hangulatú klubban a tagok bélyegeket cserélnek, vagy szakkérdésekről beszélgetnek. A klubban csak cserélni szabad, az adás-vétel szigorúan tilos. A cserélésre kerülő európai bélyegek értékeit a Zum- stein, a tengertuliakét Yvert, a belföldieket pedig a magyar Filatélia katalógusa alapján állapítják meg. Különleges változatok esetében, ha a felek nem tudnak megegyezni, úgy a szövetség, illetve a klub bélyegvizsgáló állomásához fordulnak döntésért. Ha a tagok közül valaki nem cserélni, hanem értékesíteni kívánja felesltges bélyegeit, azokat beragasztja egy úgynevezett csere-füzetbe, a szövetség belföldi csereforgalom osztálva hivatallá: JÁK SÁNDOR A keletmagyarországi bi- harnagybajomi vadászgazdaság felet nehezen tisztult fel a reggeli köd, de már kezdődik a furcsa vadászat. A vadászoknál nincs puska, egyetlen vadászkutya sem csahol. Pedig a jelek szerint nagyszabású vadászat készül. A “vadászok’ háromszázméternyi hosszú, hat méter széles hálót kötnek magas rudakra. A háló lazán leng a rudak között, az alsórészét visszahajtják, igy zsákként képződik a föld felett. Ezzel az egész vékony lencér- nából font hálóval “vadászszák” a foglyot, a fácánt. A párás levegőben a vékony hálót még az ember, is alig veszi észre, még kevésbbé a felriasztott, menekülő madár. Indul a különös vadászat, amelynél békességesebbet elképzelni is alig lehet. A “vadászok” legtöbbjének két keze a fegyvere, némelyik botra támaszkodva lépked, a bot lesz a puskája. A háló jobb és balszéléről elindul tiz ember. Mintegy félnégyzet kilóméter területet fognak körül. Amikor a hajtólánc kialakul, hirtelen felcsap a lárma: a hajtők kiug- ranak, kurjongatnak, tapsolnak, bottal hadonásznak. A felriasztott madarak a megszokott tartózkodási helyük felé menekül Hek, egyenest a felállított hálóba... Mire a hálót észreveszik, már nem tudnak irányt változtatni, nekiütődnek és belehullanak a háló zsákrészébe... Perceknek tűnik az a félóra, amig a hajtás befejeződik. Addigra mintegy nyolcvan fogoly igyekszik kimenekülni a hálóból. ' ' “Hungarian Partridge” a neve. • A befogott apróvadakat a “Magyar Vadkereskedelmi Vállalat” (MAVAD) soproni telepére szállítják. A Sopronba való szállítási idő alatt a madarak nem éheznek mert a kosarakban 10-10 madár részére három napi élelem van. A MÁVAD soproni gyüj- tőtelepére november-február között naponta futnak be az élő vadszállitmányok. Persze nemcsak fogoly és fácán, hanem nyúl is, amelyből ugyancsak sok ezret szállítanak külföldre. Az országban tiz magashálóval és tizenöt nvul- befogóhálóval “vadásszák”’ az apróvadat. A MÁVAD telepére csak a legjobb tény észterületekről szállíthatnak élővadat. A gyüjtőtelep- re érkezett állatokat szigorú orvosi vizsgálat alá veszik s csak tovább tenyésztésre alkalmas apróvadat szállítanak külföldre. A külföldre irányuló szállítmányokat úgy állítják ösz- sze, hogy az uj környezetben a szaporodásukat biztosítsák. A monogám természetű fogoly csak párosán él, tehát abból egy kakast és egy tyúkot szállítanak. A törzsben élő fácánnál egy kakas-három tyuk az arány, a nyúlnál pedig 1:2, — Az exportálásra kerülő apróvad “családalapítása” csak az uj hazában kezdődik, mert a különböző nemüeket külön-külön kosarakban szállítják. A magyar Alföldön hálóval befogott apróvaddal igy frissítik fel a külföldi országok fogoly, fácán és nvulál- lományát. . — " A vadbefogók hihetetlen gyorsan szedik ki a madarakat és helyezik az előkészített zsákvászonnal fedett kosarakba. Közben a befogómester pillanatok alatt megállapítja a foglyok nemét, mert külön-külön helyezik el a kakast és a tyúkot. A foglyok befogása pedig tovább folyik. .. Nem kell mást tenni, a háló zsákját a túlsó oldalra kiformálni és a hajtás az ellenkező oldalról indul meg... Majd a vadbefogók összeszedik a hálót és uj helyre mennek fácánbefogásra. Mind a fogolynak, mind a fácánnak befogása ugyanazon módszerrel történik, de más és más helyen. A fogoly a mezőgazdasági területet kedveli, a fácán inkább az erdős-bokros terepen tanyázik. Ezeket a tanyázó helyeket jól kell a befogómesternek ismernie, mert attól függ a vadászat sikere. A magyar Alföld egyes tájai változatos terepviszonyainál fogva igen gazdagok mindenféle apróvadban. A vadbőség tette lehetővé, hogy a magyar vadszárnyasokból évente tízezreket telepíthetnek át nemcsak Európa különböző országaiba, (Svájc, Franciaország, Olaszország stb.) hanem még a tengertólra is. A magyarországi életerős vadállomány áttelepítése rendszerint a helyi vadállomány felfrissítésére szolgál, de mint például Észak-Amerika esetében az állatfajta meghonosítása volt a cél. Észak-Amerikában az európai-fogoly isme rétién volt. Magyarországról szállították oda, ahol jól alkalmazkodott az idegen környezet- fcen, ^szaporodott és azáta is «
