Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-28 / 26. szám

June 23, 7956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ r Magyarország — Magyarországi riport Áprilisban hívták életre — önálló szervként — a iáték- filmek kivitelének és és be- hoza tálának intézésére a Hungarcfilm Vállalatot. A Népművelési Miniszté­rium felülegyelete alá tartozó uj vállalat most tervszerűen kiéoiti a külfölddel való kap­csolatokat: a Szovjetunió és a népi demorkatikus országo­kon kívül, eddig 50 országgal vette fel az érintkezést, s 30 kapitalista országban már el is adott filmet. Soha nem volt még a magyar filmnek olyan kiterjedt fóruma, mint napjainkban. A Szovjetunió­ban és a népi demokratikus országokban például a ma­gvar mozilátogatók többszö­röse nézi meg a magyar fil­meket. Ezekben az országok­ban úgyszólván minden fil­münket örömmel . fogadják, sőt, nem egyszer előre sürge­tik kiküldésüket (De eljut­nak filmjeink Abesszíniába vagy a csendes-óceáni Fidzsi szigetekre csakugv, mint Ku­bába vagy Japánba is.) A nyugati országokban természeti filmjeinket kedve­lik leginkább. Hogy ezeknek a filmeknek milyen sikere van külföldön, arra jellemző, hogy az ausztriai evangéli­kus egvház filmszerve az a magyar filmművészet alkotásai A világ minden részébe eljutnak Iegyházi lapokban külön aján- I lotta az evangélikus hívők­nek a Vadvizország és a Gyöngyvirágtól — lombhul­lásig megtekintését... Számos magyar filmet is­mertek és kedveltek meg az. utóbbi időben Franciaország­ban, Angliában, Olaszország- (ban, Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Finnországban, Törökország­ban, Indiában s egy sor más államban. Amerikai cég is több természettudományos í filmet vásárolt meg a televí­zióban való felhasználásra s jelenleg is folynak tárgyalá­sok amerikai üzletembcrek- ; kel. Az egyre növekvő érdek- | lődést mutatja például, hogy jegy hónap alatt csak Japán­nak öt filmet adott el a Hun- ; garofilm. A Déryné, a Vad- jvizország eljutott — többek közt — Argentínába, Vene­zuelába. Ujzélandba, Chilébe. | Ausztráliába. A vállalat külföldi . vendégei Legutóbb olaszok, néme- jtek, görögök, oszti'ákok, ju- goszlávok. dánok, délameri­kaiak vették fel személyesen is az érintkezést a vállalat­tal, amely most éppen fran­cia, török, angol és svájci üz­letembereket vár. A vállalat, amely sok millió forint értékű devizaforgal­mat bonyolít le, az idén 120 külföldi filmet hoz be. Nem rajtunk múlik, hogy minded­dig nem sikerült behoznunk haladó amerkai — például Chaplin-filmeket. (A United Artist nevű amerikai válla­lat, i melynek Chaplin eladta filmjeinek forgalmazási jo­gát, egyszerűen megfizethe­tetlen árat követel filmjei­nek bemutJ vsáért.) A különb ő országokkal való kultúráin kapcsolataink­ban további szí >s távlatokat nyitna a koprodi ciós filmek gyártása. Ilyen k :ös filmek elkészítésére eddig is már egy sor javaslat érkezett a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, Franci aországból, Ausztriából, Jugoszláviából, Ny ugat-Németországból Vigyázat, csalás... A házról házra járó eláru sitók mint a sáskák csapnak le a kisháztulajdonosokra. Városról városra járva, elad­nak mindenféle javításokat, rendszerint a legocskábba- kat, a legmagasabb árakért' Mit tegyen az óvatos ember, hogy karmaik közé ne ke- hüljön, amikor szüksége var bizonyos fontos javításokra házában: Legokosabb ha közismeri javító műhelyt keres fel ? munka elvégzésére és nem | áll szóba ismeretlen egyénnel Az sem árt, ha véleményt kér a pénzkölcsönzőtől, ? “Better Business Bureau” és kereskedelmi kamarától. Van­nak olyan helyek, is, ahol ?, Nukleáris műszerek készülnek. BUDAPEST. —‘Az Elekt­romos Mér íkészülékek Gvá- rában megkezdték a nukleá­ris műszerek egyes tipusai- nak sorozat-gyártását: ezek la készülékek az atomkutatás terén, valamint az anyagku­tatás és méréstechnika egyéb ágaiban adnak igen komoly segítséget. • UJ VÁROSRÉSZ épül Gyön­gyösön. A bővülő város jobb ellátására uj vágóhidat, hús­feldolgozó üzemet és kenyér­gyárat is létesítenek. tt Virágzik a Tisza’ Szeged környékén — az 'utóbbi napok hirtelen fel- melegedésének hatására — megjelentek a tiszavirágok. A folyó vizéből — különösen alkonyaikor — sok ezréve1 emelkednek ki az iszaplakó. szitakötőszerü rovarok, hogv I alig félórányi kérész-élet után visszahulljanak a hul- lámsirba. A szokottéul csaknem két héttel korábban történő raj­zás még csak kisebb mérté- ikii, de néhány foró nyári nap elteltével majd milliárdszám- ra jelennek meg a tiszavirá­g-ok és narancssárga felhőt vonnak a Tiszára. A folyón megélénkült az élet: a harcsák és más halak Jfeljönnek a viz tetejére, és fecske és verébcsapatok i vadásznak tiszavirágra. javító műhelyek maguk szer­vezkedtek, hogy tisztessége» munkát adjanak klienseinek. Ezek az u. n. ‘NERSICA” a. (National Association of Home Improvement Contrac­tors) szövetségébe tartóz­nak. Soha el ne higyje, hogy rendkívüli anyagokat adnak a munkához és hogy a kor­mány ezt biztosítja, ön maga választja a vállalkozót és ön az egyedüli, aki megállapítja hogy az elvégzett munka megfelelő-e Ne higyjen annak, hogy házát minta képpen fogják mutogatni és azért fizetnek önnek, ha több rendelést i» kapnak a szomszédságból. A próba rendelésektől is óva­kodjon. Ha megrendelte -és aláírat, jó, vagy rossz, nem szabadulhat meg tőle. Ne higyjen a túlzott garanciá­nak sem. Semmit alá ne Írjon elol­vasás nélkül. Főképpen pedig ne írjon alá olyan papírokat, ahol nagy hely van kihagyva, hogy később is beírhassanak, amit jónak látnak. Hajó a Hortobágyon Hortobágyon, a Borsósi I Állami Gazdaságban ebben az 1 évben először, több mint hat­száz holdat hajóról öntöznek. Frre a célra a Balatonfüredi I Hajógyárban két öntözőhajót készítenek. Az első hajót te­herautókkal a napokban már a helyszínre szállították A 27 méter hosszú öntözőhajót még júniusban vizrebocsát- ják a Hortobágyon, a Imió- öntözéshez készített csator­nahálózatban. KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓK BESZÉLGETÉSE GRŐSZ JÓZSEF KALOCSAI ÉRSEKKEL Mint már jelentettük, Grősz József kalocsai érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke kalocsai ér­seki rezidenciáján több külföldi újságírót foga­dott, akik kérdéseket intéztek az érsekhez. Grősz József érsek először Gordon Shepherd- nek, a Daily Telegraph munkatársának Írásban feltett kérdéseire válaszolt, s többek között a következőket mondotta: — Azt a tényt, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya lehetővé tette számomra az érse­ki székembe való visszatérést és jogaimba való visszahelyezést, nagy jelentőségű eseménynek tartom, mely lehetőséget ad az állam és egyház közötti kérdések további rendezésére. Ami az érseki jogaimba való visszahelyezése­met illeti, az eddigi ismert tényékhez sokat hoz­zátenni nem tudok. Egyetértek az ön megállapításával, hogy Ma- gvarországon szabad vallásgyakorlat van. Ed­dig szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy híveim élnek is vallásszabadsági jogukkal, a templom látogatások, a szentségekhez való járu- lás kielégitőek. A vallásoktatás az adott körül­mények miatt az iskolákban fakultativ. E te­kintetben helyi nehézségek vannak, de papjaink buzgólkodnak e nehézségek leküzdésében. Természetesen, a püspöki karnak vannak kí­vánságai. De úgy látszik, a kormány részéről megvan a jó akarat ezen kérdések rendezésére. Igv megvan a remény, hogy a kérdések tárgya­lások utján rendezhetők lesznek. Erre mutatnak azok, a kormányférfiak részéről tett nyilatkoza­tok, amelyek személyemre vonatkoznak, és ame­lyek mind az én részemről, mind az egyház ré­széről megelégedést váltottak ki. A szemináriumi nevelés és a teológiai oktatás normált- mederben folyik, az egyházi törvények előírása: szerint, amint erről a budapesti és a szegedi szemináriumokban tett látogatásaim so­rán meggyőződtem. Papnövendékeink egyházias szellemben, az egyházhoz és annak fejéhez való hűségben és a magyar haza, népünk szereteté- ben nevelődnek. Számuk megközeliti az 500-at, ami az adott körülmények között szükségleteink­nek —- utconque — megfelel. A katolikus egyház központjával, a Vatikán­nal. az érintkezési lehetőségünk megvan. Mi tu­datában vagyunk Krisztus Urunk szavainak: “Te Péter vagy,*és erre a kősziklára fogom építe­ni egyházamat,” és a régi igazságnak, hogy “ubi1 Petrus, ibi ecclesia” — ahol Péter, ott van az egyház. Ezért törhetetlen hűséggel, szeretettel és engedelmességgel tekintünk szentséges atyánkra, XII. Pius pápára és az ő útmutatása és rendelkezései szerint teljesítjük kötelességün­ket, őrködünk a ránkbizottak felett és építjük a lelkekben az Isten országát. Szabadságomat minden megszorítás nélkül kaptam vissza. így természetes, hogy teljes sza­badságot élvezek és teljesen szabadon gyakor­lom főpásztori jogaimat és szabadon töltöm be a püspöki kar elnökének tisztét. Ugyancsak ter­mészetes, hogy teljesen szabadon, minden előze­tes bejelentés nélkül járhatok-kelhetek az or­szág területén. Részleteiben nem ismerem az állam által egy­házi épületek helyreállítására nyújtott segítsé­get, de tudok a papság állami kongruájáról, és az egyházi földek egy részének ellenértékeként jut­tatott eddigi több mint 20 millió forintról. Azt is tudom, hogy például az esztergomi Bazilika rendbehozására és a budavári Nagy Boldogasz- szony-templom restaurálására, jelentős állami segítséget kaptunk. Ami a Mindszenty József bíboros hercegprí­más, esztergomi érsek ur őeminenciájára vonat­kozó kérdéseket illeti, a vele való találkozásom­nak nincs akadálya. Tudomásom szerint nem vonták be személyi ügyem rendezésébe. Az ön által hallott hir, a bíboros ur letartóztatásáról, nem felel meg a valóságnak, ő börtönbüntetésé­nek megszakítása óta egyházi épületben tartóz­kodik. kedvező körülmények között. Helyzetében változás nem történt. Egyébként hiszem, hogy amint a nemzetközi életben a tárgyalások útja vezet a megoldások • hoz. úgy nálunk is ez a rendezés útja. Az embe­rek békét akarnak, kékét és megértő együttmű­ködést akarunk mi is. Végezetül katolikus test­véreinket melegen köszöntőm és valamennyiükre és önökre is Isten bőséges áldását kérem. Gordon Shepherd: Egy olyan kérdést szeret­nék felvetni, amely nem szerepelt az Írásban elő­re feltett kérdések között, s amely teljesen külön­álló kérdés: Mi a helyzet a szerzetesrendek te­rén. amelyeket 1950-bén részben, feloszlattak, il­letve részben felfüggesztették tevékenységüket. VáD«z: Nem kívánok a múlttal fogM’-ozni. Vannak szerzetesrendjeink, vannak iskoláink, a többi majd a jövőnek a kérdése lesz. Jelenleg nem ezek a legsürgősebb kérdéseink. Theodore Andrika (Cleveland Press): Szeret­ném megtudni, hogy az érsek ur véleménye sze­rint jelenleg többen vagy kevesebben járnak-e tiniplomba, mint tiz évvel ezelőtt? Válasz: Az bizonyos, hogy sokan járnak temp­lomba. Arra, hogy többen-e vagy kevesebben, mint azelőtt, nehéz volna feleim. Theodore Andrika: Vannak-e nehézségek a papnövendékek toborzása terén? Válasz: Különös nehézségek nincsenek. Sydney Gruson (New York Times) : Vajon eminenciád jogainak gyakorlásában megvála­szolhatta-e az előre feltett kérdéseket anélkid, hogy a választ előre benyújtotta volna bármiféle állami szervnek ellenőrzésre ? Válasz: Természetesen minden ellenőrzés nél­kül válaszoltam a kérdésekre. A külföldi újságírók nevében ezután Sydney Gruson köszönetét mondott Grősz József érsek­nek azért, hogy fogadta az újságírókat és vála­szolt kérdéseikre. A külföldi uUágirck ezután az érsekkel együtt megtekintették az érseki pa­lota kertjét, majd az érseki rezidenciára vissza­térve kötetlen beszélgetést folytattak az érsek­kel. • «

Next

/
Thumbnails
Contents