Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-21 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 21,. 1956 12 NEMZETKÖZI KÜZDELEM AZ ÖREGEDÉS ELLEN — Magyarországi riport — Mindenki megöregszik, de vannak elvénült öre- - gek s vannak fiatalos öregek1. Az öregedés titkait kutatja a gerontológia, az öregséggel foglalkozó tudomány. A nemzetközi Gerontológiai társaság négyévenként világkongresszusokat tart, közben pedig szükebbkörü tárgyalásokat, úgynevezett symposionokat is. Az idei Symposion nemrégen zajlott le Baselban s azon a magyar gerontológusok képviseletében két tudós jelent meg: Haranghy László dr. egyetemi tanár, és B. Bangha Ilona dr., a biológiai tudományok doktora. Mőst pedig átadjuk a szót Haranghy profesz- szomak, aki a baseli konferenciáról a következőket mondja: — A baseli gerontológiai symposionon 12 európai ország tudósai vettek részt. Előre kell bocsátanom, hogy a magyar Gerontológiai Bizottság nem tagja a nemzetközi szervezetnek, noha Magyarországot hivatalosan felszólították a belépésre és az Egészségügyi Tudományos Tanács már több mint egy éve elhatározta belépésünket; maga a belépés azonban — tudományos életünk nagy kárára — valahol a bürokrácia útvesztőjében elakadt.. De annak ellenére, hogy nem vagyunk a Társaság tagjai, telj(es jogú tárgyalófelekként bántak velünk. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság főtitkára magyar tudós: Verzár Frigyes dr., a baseli egyetem tanára, aki a debreceni egyetem tanára volt, amig 1934-ben ki nem üldözték. A 70 éves professzor fiatalos lendülettel irányította a symposion munkáját és boldog, ha magyar kollégákkal találkozhatik. A baseli tanácskozásokon 41 előadás hangzott el élénk viták kíséretében. A legfontosabb előadások az öregedő szövet alapvető kémiai és fizikális sajátosságaival, a sejtek1 és a szövetek elöregedésével, az öregségi autointoxicatio problémáival, a táplálkozás és elöregedés összefüggéseivel és az idegrendszer elöregedésével foglalkoztak. — A Nemzetközi Gerontológiai Társaság elhatározta, hogy 1957 júliusában az egész világ gerontológusait összefogó kongresszust rendez Meránban, majd ehhez kapcsolódóan Velencében az öregkori idegbetegségek orvosi-szociális problémáit vitatják meg. A Magyar Élettani Intézet vezetősége több fogadást adott a symposion részvevőinek tiszteletére. A tanácskozások végén megállapították a gerontológiai kutatások legújabb, legfontosabb célkitűzéseit: 1. Az elöregedés okainak és elváltozásainak kutatása. 2. Az általános életkor emelkedésével kapcsolatos, szociális problémák felvetése és megoldása. 3. Az öregkori betegségek kutatása. ★ Ennyit röviden az érdekes orvosgyülésrőL S most beszélgessünk konkrétabban az öregségről Haranghy professzorral, aki hamarosan 60 éves lesz. A haja hófehér, termete sem az atlétáké, de szellemiekben annál fiatalabb. Első kérdésünk: mikor számit valaki öregnek? Az öregség korhatára — mondja Haranghy professzor — egyre jobban kitolódik. Ma a 65 évet tekintjük a fiatalság és az öregség határának. Ez a határ évtizedekkel ezelőtt jóval alacsonyabb volt, évtizedek múlva jóval magasabb lesz. Nem túlzás az a feltevés, hogy bizonyos idő múlva a 100 éves életkor nem számit ritkaságnak, s hogy eszerint 70—80 éves férfiak és nők munkaképességük teljében lesznek. Éppen ezért minden ország számára egyre fokozotabb szociális gondot okoz az öregek problémája. — Zseniális aggastyánt sokat ismert a történelem. Néhány kiragadott példa: Kossuth Lajos 92, Jókai 79, Goethe 83, Voltaire 84, Newton 85, Pavlov 87, Micsurin 80, Tizián 99 éves koráig élt és dolgozott. Manapság is sok a: nevezetes. aggastyán. Kórboncnoki praxisom alatt akadt egy 102 éves csikós, akit verekedés közben szúrtak le és egy 103 éves varrónő, aki légitámadás következtében halt meg. 100 éven felüli ember több van, mint amennyiről tudunk, mert a 100 évvel ezelőtti anyakönyvvezetés pontatlan volt, vagy hiányzik. A legtöbb öreg embert a Szovjetunióban tartják nyilván, ahol egy 195Q- ben megjelent könyv több mint 29,000 százévesnél idősebb emberről tudott. — Mi okozza az öreg emberek halálát? — Sok minden okozhatja, csak maga az elag- gás nem. Végelgyengülés következtében ma nem lehet meghalni, csak valamely szerv konkrét megbetegedése következtében. Természetesen minél elkopotabb a szervezet, annál jobban ki van téve különböző támadásoknak. Minél kedvezőbb körülmények között élte valaki az életét, tehát minél kevesebb izgalma, gondja, akut megbetegedése volt, annál tovább tartja meg szervei normális működését. — Foglalkozik-e a gerontológia a megfiatalítás problémáival? — Biológiai értelepiben nem. Az életkort nem mesterséges orvosi eszközökkel kell tartósítani, hanem az egyre higiénikusabb, rendezetebb életmóddal. Azok a kísérletek, amelyeket egy időben Steinach, Voronof és követőik mirigy-átültetésekkel folytattak, teljes kudarcot vallottak. — Lehet-e tudatosan küzdeni az elöregedés ellen? — Az elöregedés elleni küzdelem a higiénikus életmódra való törekvéssel esik egybe. A szervek munkaképessége főleg akkor csökken gyorsan, ha azok használatát elhanyagoljuk. Az 50 éven felüli korban a tétlen életmód, a munkából való kikapcsolódás sietteti az öregedést. Az öi'egedés elleni védekezésben fontos szerep jut az ideg- rendszer pihentetésének, igy a kellő ideig tartó alvásnak. — Igaz-e, hogy az öreg emberek ellenállóképessége a fertőző betegségekkel szemben csökken? — Elvben sem igaz. Bázeli kísérleteimben rámutattam arra, hogy a szervezet védettségének csökkenése nem az élettani elöregedés, hanem a szervezet megviseltségének eredménye. A sebészek is tudják, hogy az öreg szervezet jó ellenál- lóképességü maradhat. Hedry professzor például gyakran végez nagy műtéteket magas korú betegeken is. Nemrégen végzett eredményes rákoperációt egy 80 éves betegén. — Van-e valamilyen összefüggés kor és testsúly között? — Van. Az elöregedéssel kapcsolatban a testhossz és a testsúly csökken. Ujjabb megállapítások szerint az ember magassága 30 éves koráig növekszik, 30—50 között nem változik, 50 után lassan, de állandóan csökken. __ Végeredményben: mik a professzor ur tanácsai az öregség elleni küzdelemmel kapcsolatban? — Az öregség feltartóztatása semmiféle izolált művelettel, fiatalító csodaszerrel, szervi átültetéssel nem érhető el. Az emberi élet meghosszabbításának előfeltétele az életviszonyok állandó javítása. Korányi Sándor, Entz Béla, valamint több magyar tudós és Pavlov szellemében kell dolgoznunk, s már az egyetemi oktatás keretében többet kell foglalkoznunk az öregség problémáival. Indítsuk meg újra az egyszer már működött, majd megszüntetett öregségi kutatóintézet munkáját. Véssük minden orvos tudatába, hogy a modern orvos egyik legfőbb feladata az emberi élet meghosszabbítása és az öregség elodázása. Szocializmust épitő hazánk megad erre minden lehetőséget. Rajtunk áll, hogy ezeket a lehetőségeket orvosi szempontból kihasználjuk. A tudomány feladata elősegíteni az egyik legnemesebb orvosi célt: az egészséges öregség* bizto- sitását és az emberi élet tartamának nagymérvű meghosszabbítását.. . Lényegében azt, hogy öreg ember ne legyen vén ember. Szánthó Dénes A NAPENERGIA FELSZABADÍTÁSA RAKÉTÁVAL AZ I0N0SZFIRÁBAN Ez év március 14-én az ujmexikói sivatag felett kb. 100,000 méter magasságban sikerült egy rakéta utján a magas légrétegekben “felhalmozott” napenergiát vegyi hatással felszabadítani. A felszabadított energia egy olyan hatalmas fényjelenség alakjában mutatkozott, amely négyszeresen haladta meg a telihold nagyságát. Kb. a huszas évek óta tudjuk, hogy a 80—400 km magasságú.légrétegeket a nap ionizálja. Ezek az ionoszféra-rétegek a rádiósugarakat visszaverik és lehetővé teszik a drótnélküli hir- és müsor- közvetitést a Földön. A napsugárzásnak egy másik hatása az, hogy a kétatomos oxigénmolekulákat két különálló oxigénatomra bontja fel. A napenergiának ez a része tehát az oxigénmolekulák szétválasztására használódik el. Hogy ez az energia azonban mennyire nem tekinthető “elveszettnek”, azt a most lefolytatott sikeres kísérlet tökéletesen igazolja. A kísérletnél alkalmazott “Aerobee” tipusu ra-. kétát, amely külön tartályban — igen nagy nyomás alatt — nitrogénoxidot vitt magával, pontosan 96 kilométer magasba lőtték fel. Mielőtt a rakéta visszaesett volna, a benne elhelyezett nitrogénoxidot egy önműködő készülék szétszórta a levegőben. Ezzel a környező — egyébként is rendkívül ritka — atmoszféra nitrogéntartalma pillanatok alatt az eredetinek több mílliárdszorosára emelkedett. A levegő hirtelen megszaporodott nitrogénje odafent katalizátorként hatott, és a szétszórt oxigénatomok rohamosan kétatomos normális oxigénatommá alakultak vissza. A visz- szaalakulás során azonban felszabadult az a napenergia, amelynek hatására korábban szétválni kényszerültek. Az éjjeli kísérlet során a megfigyelők végigkísérték ennek a “mesterséges természeti jelenségnek” lefolyását. Először úgy látszott, mintha egy uj csillag tűnt volna fel az égen. Nagyon fényes volt, legalább kétszer'olyan erősen világított, mint a Vénusz. A “csillag” rohamosan növekedett és percek alatt a holdtányér négyszeresére nőtt. Fénye ekkor kb. a fele lehetett a Hold fényerejének. További növekedése során lassanként elborította majdnem az egész látóhatárt, de közben fényereje egyre csökkent és kb. 10 perccel később kialudt. Érzékeny műszerekkel azonban még jóval később is látható volt. A megfigyelések és műszeres adatok alapján a szakértők annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az a kísérlet esetleg uj utat nyithat az emberiség részére a napenergia hasznosítására. Arról van ui. szó, hogy a rakéták vagy űrhajók az atmoszférában a leirt módon tárolt vegyi energiát valamilyen módon hasznosíthatják. Az izgalmas kísérletet megelőző napon egy kisebb próba folyamán szintén igen érdekés eredményt értek el. Egy rakéta segítségével ionizált nitrogénoxid gázt szórtak szét a magas légrétegekben. Ez a rövidéletü “mesterséges” ionoszféra, 'amint az várható is volt, ugyanúgy verte vissza a rádióhullámokat, mint a természetes ionoszféra rétegei. MINDEN ötödik kanadai tanítónő otthagyta állását 1954-ben. Az ok nem csak az alacsony fizetés, hanem a férjhezmenés volt. ★ 1905 és 1901) között évente átlag 681 millió bushel búzát termeltek az Egyesült Államokban. ★ Joseph Goebel Brooklynban az utolsó nyolc hónapban kétszer kapott behívót esküdtszéki szolgálatra. — Joseph nyolc éves. ★ To save electricity, use one highwattage bulb in place of several smaller ones, A 100-watt bulb gives 50 per cent more light than four 25-watt ones, yet use the same amount of current. • A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság! IjylIimlllHImlllmlmllllmlllw....nimm (A tudomány Vilá gá Jól
