Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-14 / 24. szám
1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 14, 1956. ; RÖVIDEK j Megszüntetni a vasfüggönyt - Pinea« PARIS. — Christian Pineau francia külügyminiszter azt tanácsolja a nyugatnak, hogy ne igyekezzen visszatartani a vasfüggönyt, amikor a Bzovjet azon iparkodik, hogy felhúzza. Kijelentette, hogy azzal a benyomással tért vissza a Szovjetunióban tett látogatásáról, hogy a szovjet belpolitikában mélyreható változások történtek azzal a kívánsággal egyetemben, hogy megszabaduljanak a kulturális és technikai elszigeteltségből. Ennek a folyamatnak volt tanúja ottlétekor. Ezek után a következőket fűzte hozzá: “A Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonit a vasfüggöny megszüntetésének.” Majd kijelentette. hogy nézeteit ki fogja fejteni az Egyesült Államok vezetői előtt is washingtoni látogatása alkalmával, amelyre juníus 18-án kerül a sor. Szerinte “nagy ügyetlenség volna, ha miután lekritizáltuk az oroszokat, arra törekednénk, hogy a vasfüggönyt visszatartsuk. Válaszolnunk kell a szovjet barátságos közeledésére, a szükséges óvatosság fenntartásával.” ta, hogy “az országaink közti baráti kapcsolat nemcsak szilárd megerősítése a béke ügyének, hanem a nemzetközi kapcsolatok korrekt fejlődésének is, valamint a nemzetközi munkásmozgalomnak s általában az egész haladószellemit mozgalomnak.” VorosiJov marsall üdvözölte Titót és kíséretét. Zászlók, virágok, a jugoszláv himnusz és az ifjúság üdvözölte Titót és feleségét. Titóval volt Edward Kardelj, volt külügyminiszter is, aki jelenleg a jugoszláv szövetségi vezetőség alel nőké. Vele együtt lépdelt le az emelvényről Molotov is. Ifjabb részietek Kruscsov beszédéből A State Department által közölt Kruscsov-be- Bzédből állítólag 32 mondat hiányzik. Ezekét a hiányzó részeket múlt héten hozta napvilágra egy római hírügynökség, az Agenzia Continen- tale. “A vasfüggöny mögötti, rendkívül megbízható forrásból” szerezte meg az olasz hírügynökség ezeket a részleteket s azt Ígérte, hogy “néhány napon belül” az egész szöveget közölni fog- ja. íme néhány ilyen állítólag kihagyott részlet: Sztálin ázsiai politikájával kapcsolatban Kruscsov kijelentette volna, hogy ‘-Sztálin a valóságnak nem megfelelően becsülte fel a nyugati hatalmak magatartását az Ázsiában történő fejlemények dolgában, ez pedig hozzájárult az egész szocialista ügyre nézve veszélyes helyzethez, amely a koreai háborúval kapcsolatosan kialakult.” Krukcsov továbbá azt is mondta volna, hogy: “Sztálin nem volt tisztában éveken át, mitévő legyen Indiával, holott világos volt, hogy a függetlenség kivívása és egy haladtTszellemü kormány' alakítása fontos tényező lett volna,* sőt különösképpen meggyorsította volna a szocialista táborhoz való közeledését.” Kínáról: “Kínával való kapcsolatainkat illetően Sztálin bizalmatlansága kínai elvtársainkkal szemben felesleges halogatást okozott a demokratikus népkormány felállítására és Csang Kaj-sek katasztrofális rendszerének, valamint polgári imperialista cinkosainak kiküszöbölésére vonatkozó pozitív program végrehajtásában.” A Continents le-hirügynokíség szerint Kruscsev azt is mondta, hogy csak Andréj A. Zsda- novnak, Georgi M. Malenkovnak “természetesen Béri iával együtt, volt csak rendszeres bejárása Sztálinhoz.'’ Vorosilov marsallhoz intézett felszólításával kapcsolatban, hogy írja meg az igazat, Kruscsov állítólag hozzátette: “Nehéz dolőg volna Vorosi- Jóvnak az igazság visszaállítását kezdeményezni, ha oly sok éven keresztül lámytelen volt hallgatni és belenyugodni Sztálin hamisításaiba”. A Sztálin-dijak kérdésében Kruscsov állítólag kijelentette, hogy sok esetben Sztálin “oroszországi és külföldi talpnyalóinak” ítélték oda. k londoni Daily Maii a szovjet “agyvelő-hataiomrór A Daily Mail pénzügyi tudósítója hosszú cikkben fejtegeti, milyen hatással -van a Nyugat ázsiai politikájára a “mérnökök és műszaki szakemberek exportja” a Szovjetunió részéről. A Szovjetuniónak ez az exportja az elmaradt országokba, legalább egy évtizedig sokkal nagyobb veszedelem lesz a gépek és anyagok exportjánál. At Szovjetunió igen messze túlszárnyalta a Nyugatot az “agyvelő-hatalom” küzdelmében és a legközelebbi öt évben állandóan növelni fogja ebbeli fölényét. A Szovjetunió ezt a> sikerét páratlanul bőkezű közoktatási és műszaki képzési rendszerének köszönheti — Írja a Daily Mail. Az összeg, amelyet az idén közoktatásra fordít, fejenként átlag 33 fontnak felel meg, mig Angliában a közoktatásra fordított összeg fejenkén átlag 10 font. India, Burma, Ceylon és más ázsiai országok képviselői, akik most Moszkvába tódulnak, őszintén kijelentik : nem akarunk' sem a Szovjetuniótól, sem Angliától vagy az Egyesült Államoktól függeni, de képzett szakemberekre van szükségünk és csak orosz szakértőket kaphatunk. Ezért elfogadjuk őket és a Szovjetunióba küldjük embereinket kiképzésre. A cikk végül megállapítja: A Szovjetunió szakemberek tekintetében számszerűleg messze megelőzte a Nyugatot és nemsokára minőség tekintetében is túl fogja szárnyalni. Tito: A viszálynak vége Száz meg százezer ember lepte el Moszkva utcáit, hogy a háromhetes látogatásra érkező Titót fogadják. A vasúti állomáson Element E. Vorosilov, szovjet államfő, Bulganin miniszter- elnök, Kruscsov pártvezér,' Molotov és utódja, Dmitrij T. Sepilov külügyminiszter várták. Tito beszédet intézett hozzájuk, “elvtársai”- nak nevezte őket, és az országaik közt felujuló barátságban a világbéke felé haladást üdvözölte. Majd igy folytatta: “A Szovjetunió kollektiv vezetőségének bátor és előrelátó politikája mély meggyőződésem szerint garancia arra, hogy semmi olyan, ami a múltban történt, nem fog ismét előfordulni a két ország,: közt, .amely Marx. Enged és Lenin feyényén .menetel.” Meg-, van mondott v Tibetibe is eljutott a chüizásis Május 23-án volt öt éve, hogy a Kínai Nép- köztársaság központi népi kormányának és a tibeti helyi kormánynak a képviselői Pekingben aláírták a Tibet békés felszabadításáról szóló egyezményt. A kínai népi kormány és a tibeti helyi kormány megegyezésének ötödik évfordulóján meg kell állapítani, hogy Tibet azóta olyan méretű fejlődést ért el, amilyenre azelőtt az ottani lakosság gondolni sem mert. Öt éV alatt Tibet területén 4000 kilométeres úthálózatot építettek és ennek jelentős része modern autóút. Nincs már messze az az idő, amikor Tibetet vasútvonal köti majd össze Kina belső körzeteivel. A Basler Nachrichten nemrégiben cikket közölt “A Dalai Láma-Pekingbe telefonál” címmel, rámutatva arra, hogy Peking és Lhassza, között megkezdődött az állandó rádió-telefon összeköttetés, sőt belátható időn belül a rendes telefon- hálózaton keresztül is lehetővé válik a Kínai Népköztársaság fővárosának kapcsolata a tibeti önkormányzati terület székvárosával, a Dalai Láma palotájába már be is vezették a telefont. A svájci lap egyébként fontos körülményként említi meg Tibet békés fejlődése szempontjából, hogy a régebben egymással szembenálló Dalai .Láma és Pancsen Láma békét kötött egymással, s ma mindketten együttműködnek abban a ki- nai-tibeti vegyesbizottságbari, amelyet a kínai törvényhozó gyűlés és a tibeti önkormányzati szervek küldtek ki Tibet autonómiájának kodifikálására. A tibeti ipar fejlődésének útját jelzi a siga- cei hőerőtelep, á lhasszai vizierőtelep és autó- javitó műhely felépítése, továbbá a lhasszai bőrgyár és fémárugyár építkezéseinek megkezdése. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya részben kamatmentes kölcsönökkel, mező- gazdasági felszerelési cikkekkel sietett a rendkívül elmaradt állapotban levő- tibeti mezőgazdaság, .állattenyésztés, és háziipar fellendítésére. Üzleti költségek címén bevételeik nagy részét adómentesnek nyilvánítják a nagy üzletemberek. Nem volna sokkal igazságosabb, ha ,az átlag munkás jövedelmi adójának összegét nyilvánítanák adómentessé. Ha a világon valami valóban költség, akkor az igazán üzleti költség. A munkás egyedüli üzlete, hogy megélhetéséért dolgozik. A jövedelmi adó pedig ezen üzlet költsége. Annál is inkább, mert már egy évvel előre kezdik fizetéséből lefogni, anélkül, hogy megkérdeznék. Befolyásos házaló (influence peddler) néven vált ismeretessé Murray Chotiner los-angelesi ügyvéd, Nixon alelnök intim barátja és kampány manager je. A folyamatban levő vizsgálat nyomán, amely inkább fehérre mosás akarna lenni, sok érdekes dolog került, napvilágra. Például, hogy ugyenez a Chotiner volt Knowland szenátor kampány managere a sikeres 1946 és 1952-es választásokon is. Azonkívül, hogy Mr. Chotiner többrendbeli szolgálataiért busás dijakat szedett. A Republican National Committee 5.085 dollárt fizetett neki költségek címén. De mindez nem is oh an fontos, hanem az efajta működése folytán nagyon értékes összeköttetéseket szerzett. Ez utón azután magas republikánus körökben olyan befolyásra tett szert, hogy Los Angelesben az egyik legjobban jövedelmező ügyvédi irodája van, ahol különféle kétes existenciák, gamblerek, kormányt csaló kontraktorok és hasonló urak képviseletét vállalja és intézi el nagy sikerrel ma- gasrangu ismeretsége és összeköttetései révén. Persze az ilyesmi kellemetlen nagy állásokban levő barátainak, különösen igy választások előtt. Ezért a republikánus párt most bejelentette, hogy az idei választásokon nem fogják igénybevenni Chotiner “szolgálatait”. (Legalább is nem 'nyíltan. Chotiner különben már “tankönyvet” irt a republikánus párt vezetőségének arról, hogy hogyan kell sikeres politikai kampányokat vezetni. A legfontosabb módszer, amelyet Nixon oly sikerrel használt 1950-ben és 1952-ben a politikai ellenfél kommunizmussal való vádlása — anélkül, hogy azt nyíltan hangoztatnák.) ■ár Ha valaki azt hiszi, hogy lehetséges a társadalom egyik osztályának bő jólétben élni, amíg a másik osztály nélkülözésnek van kitéve, kísérelje meg arca egyik felével mosolyogni, amig a másik felét pirosra csípik. ★ Egy véleménykutató iroda véleménye szerint az emberek 22 százalékának nincs véleménye, 32 százaléka pedig okosabban tenné, ha nem nyilvánítana véleményt. ★ “Mi ázsiaiak hiszünk a demokráciában, de a társadalmi egyenlőtlenség, szegénység és nélkülözések közepette a demokrácia nem élhet soká.“’ “Nem csak, hogy nem'élhet, de el sem kezdődhet a demokrácia ott, ahol milliók nem képesek még annyi időt sem szakítani a puszta megélhetésért való keserves küzdelmükből, amig irni- olvasni megtanulhatnának Sukarno, Indonézia elnöke, amerikai beszédeiből. Ár IRÁN déli részében 76 “vándorló iskola” működik a nomád néptörzsek gyermekei számára. •& BCDDHISTA vallása halászok Ceylon szigetén azt hangoztatják, hogy vallásuk tiltja az ölést, azért ők nem ölnek meg semmilyen élőlényt, még bogarat sem. Ami a halakat illeti, azokat, úgymond, ők nem ölik meg, csak “kiveszik a vízből.” beti ifjú eljutott valamely távoli egyetemre, vagy főiskolára, 1951 óta 1600 tibeti fiatalt képeztek ki a Kínai Népköztársaság egyetemein és főiskoláin orvossá, állatorvossá, agronómussá és egyéb szakemberré. Azelőtt csak a kolostorokban tanultak betűvetést a kiválasztott gyermekekj és a nép nagy többsége analfabéta volt. Most 31 elemi iskola működik Tibet területén és még ebben az esztendőben megnyílik az első középiskola is. Lhasszá- ban, Sigacéban és Csamdóban kórházakat szerveztek, e három helyen és más vidékeken 18 am- •fcutóicíir -és polMibika kelte im# működését. -' eJc a he/loi J
