Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-07 / 23. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 7, 1956 A tudomány *filá gójól AZ ALMA (Befejező közlemény) Ama sok táplálékuk közül, amelyet gyógyszerként hasz­nálunk, ugyancsak az első sorban szerepel az alma. Né­mely nép szokásaiban, örök­lött népi étirendjében már régóta gyógyszerként becsü­lik az almát. Manapság pedig a hivatalos körök is elisme­rik gyógyító hatását. Kide­rült ugyanis róla, hogy kivá­ló regulátor, azaz szabályozó. Ez a hatáá akkor jelentkezik leginkább, ha az almát nyers pép alakjában fogyasztjuk. A nyers almapépnek szabá­lyozó tevékenysége abban nyilvánul, hogy hasmenés esetén dugitó, székrekedés­kor viszont bélmüködést ser­kentő hatása van. Még akkor is érvényesül ez a hatás, ha az orvos súlyos, heves lázak­kal járó bélzavarok, bélhuru- Itok ellenszeréül j avail ja. Ilyenkor célszerű kétnapos almakurát tartani, amikor a napi ötszöri étkezés minde­gyikére 10—30 deka almát számítva, egy nap alatt el­fogyaszthat u n k körülbelül másfél kilónyit. Efeyéb táp­lálékot nem kap a beteg. Az étvágy fokozására Ízesíthet­jük az almapépet, amikor — ha van — citromot vagy né­mi vaniliacukrot keverünk bele. Első pillanatban tán meg­ütközést kelt, hogy az alma- pép egyformán hatásos mind a bélhurut, mind a székszo­rulás esetén Holott csaku­gyan igy van, s hogy miért, az alma összetételével meg ás magyarázhatjuk. Bélhuru­tot okoz gyakorta az a kö­rülmény, hogy a bél baktéri­umai szokatlanul elszaporod­nak, s igy nagymértékű rot­hadási folyamat indul meg. A rothadási termékek izgat­ják a bél falát, s ennek kö­vetkezménye a hasmenés. Az alma fehérjetartalma — mint mondottuk — igen csekély, 0,4—0,5 százalék. Ha egy- egy almakura idején naponta nagyobb mennyiségű, mond­juk 1—1,5 kiló almát fo­gyasztunk, akkor is olyan ke­vés fehérje kerül a belünkbe, hogy az a kártékonyán meg­szaporodott baktériumoknak nem elég, s igy azok a lét- fenntartásukhoz szükséges táplálék híján elpusztulnak Ha pedig a baktériumok el­pusztulnak, már nem terme­lődik a beleket izgató rotha­dási termékekből olyan sok s a hasmenést előidéző ok megszűnik. Székrekedéskoi viszont az alma merőben más tulajdonságai érvényesülnek Az alma gazdag a vázát al­kotó rostanyagokban, celulóz- ban és pektinben. E rost- anyagokat emésztőnedveink alig vagy egyáltalán nem sze­dik szét, s igy salakanyag­ként haladnak át a bélcsa­tornán. Közben azonban erői duzzadóképességük következ­tében tömegük meglehetőser növekszik, s a felduzzadássá' Közeledünk a betegségek fölötti győzelem felé “Tíz év múlva, tiz, vagy húsz évvel is fiatalabbak le­szünk.” Ezt a következtetést vonta le az orvostudomány haladásáról William I. Lawrence, a New York Times egyik tudósítója, aki két Pulitzer-dijat is nyert tudományos dol­gokkal foglalkozó írásaiért. A tudósok szerint az orvostudo­mány aranykora lesz a következő tiz esztendő, olyan, amihez hasonló még nem volt az emberiség törté­netében. A tudomány minden ága hétmérföldes csizmával halad előre. Fizika, vegyészet és az emberi élet­tel foglalkozó biológia olyan ered­ményeket ért el, amelyek utat nyitottak arra, hogy kikü­szöböljék rövid időn belül a legborzalmasabb betegségeket, amik az emberiséget évszázadokon át kínozták s amelyeknek gyógyítása megoldhatatlannak látszott. Szakértők véleménye szerint 1965-re, de egyesek sze­rint már 1960-ra megoldást várnak az emberiség négy leg- szörnyübb ellensége, a rák, elmebajok, a szív és vérkerin­gési zavarok, valamint az u. n. viruszok által okozott bajok leküzdésére. I A tudomány mesterei mikroszkópjaikkal, lombikjaikkal, állandóan keresik, kutatják az élet titkait és egyre biztosab­bak a tudomány győzelmében a betegségek fölött. E győzelmet nem egyetlen csoda felfedezése fogja hoz­ni. A tudósok hosszú idők óta folyó munkája már régóta kutatja, keresi a kórok okozóit. E tempó olyan gyorsiramu lett, hogy egy-egy vegyszer, kísérlet, eredménye ma már túlhaladottnak látszik holnap. Lassan ugyan, de biztosan halad előre a felismerése annak, hogy mi okozza a megöregedés fizikai folyamatát. Ennek a megismerése viszont a degeneráló betegségek, a rák és a szív, az erek bajait oldja meg hasonlóképpen, mint ahogyan megoldotta a fertőző, ragályos betegségek kérdését oltásokkal, egészségügyi intézményekkel és az antibiotikus orvosságokkal. A tegnap aima, nogy az ember ura lehessen életének, lélegzetet elállitó iramban rohan a megvalósulás felé. Ami eddig 25—50 év nehéz munkája volt, ma 10 évet sem vesz igénybe, sőt, néha még öt évet sem. Az első: a rák Tudósok, akik tegnap még pesszimistán nyilatkoztak, hogy egy évszázadon belül sem lesz elérhető bizonyos elfajulási betegségek megoldása, ma biztosra veszik, hogy rövid időn belül megtalálják a titkát. Szinte a levegőben van a győzelem mámoros érzése, biztosra veszik még a leg- baljóslatubbak is, hogy a négy legfontosabb betegség rövid időn belül megoldható lesz. Alig néhány évvel ezelőtt, Amerika egyik vezető tudósa, a rák kérdésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy két ezer évig is eltart mire megoldható lesz problémája. Am más szóval azt jelenti, hogy azt hitte, hogy sohasem les: a rák gyógyítható. Mi a mai helyzet? Dr. Cornelius P Rhoads a “Memorial Center for Cancer and Allied Diseases’ kutatási igazgatója, a világ egyik legfontosabb rákközpont ja, biztosra veszi, hogy komoly előrehaladás a rák meg gyógyítására csupán rövid idő kérdése. 1960-ra a jelek szerint, ha nem előbb, olyan könnyei megállapítják a rák legkezdetlegesebb jelenlétét is, hog:- könnyen gyógyítható lesz. Már jelentettek egy, a Wasser man vérvizsgálathoz hasonló felfedezést a Youngstown, O.- kórház laboratóriumában, me'ly megmutatja a rákot. E vizs gálatot még nem fogadták el általánosságban ugyan, d< 1700 esetnél 90 százalékos pontossággal dolgozott a vizsgá lat és ha elfogadható lesz, gyorsan, könnyen és olcsón tud nak vele tömeges rák-vizsgálatokat végezni. Más rákkutató haladást jelentenek a radioaktiv izotó­pok használatánál. E besugárzásokat a rákos szövetekre tud ják irányítani, amelyeket ezek megsemmisítenek. Az egyil ilyen “atomos irányított lövedék” a rádióaktiv jód, amelyel sikeresen használtak a pajzsmirigy rákos megbetegedése ellen. A másik, a rádióaktiv foszfor, mely visszatartja i fehérvérűség fehér sejtjeinek elszaporodását, vérrák ese­tében. Apró rádióaktiv aranymagokat lövelnek a nyelvrák ra, de többféle rádióaktiv »izotópokkal folyik a kísérletezés és egyre biztosabban tudják e besugárzásokat úgy irányi tani, hogy a rákos szöveteken kívül mást ne támadjanak meg. Közben haladnak a vegyészeti kísérletezésekkel is, hogj a rák elleni küzdelmet gyorsítsák. Ezt olyan formában esi nálják, mint ahogyan ma már vannak vegyszerek, melyei csupán a gazt ölik meg, de a fűben nem tesznek kárt. A vegyészet egy másik része olyan vegyszeren dolgozik, melj teljesen megvonná a rákszövetektöl a növéshez szükséges tápszereket, viszont a rendes szövetek azért kapnának táp lálékot. Az elmebajok Az egyik legnagyobb felfedezés már a mi időnkben tör tént. A schizophrenia nevű elmebajnál felfedezték, hogy a: insulin használható. Azóta újabb felfedezés történt, ameny nyiben a rezorpin és klórpromazine nevű vegyszereket égj egész sereg elmebaj gyógyításánál használják. E vegyszerei nem gyógyítanak ugyan, de beadásuk lehetővé teszi még ; veszélyes őrülteknél is, csillapító hatásukkal, hogy gyógy kúrákat alkalmazhassanak, ami azelőtt lehetetlenség volt Haladás történt a biokémia terén is, amely lehetőségé' adott a pszihiátereknek arra, hogy megláthassák az agj szellemi és a test kémiai működése közötti összefüggést így reményt ad arra, hogy talán felfedeznek valami orvos ságot az elmebaj ellen is. (Következő közleményünkben a szívbaj gyógyítása kö rül elért uj eredményekről számolunk be.) hető, hogy ezek semmikép­pen sem segítik elő sejtjeink működését, sőt tevékenységü­ket károsan befolyásolják. Megnehezítik a bennük vég­bemenő életfolyamatok lefo­lyását: az emberi szervezetet alkotó szövetek, sejtek műkö­dése zavaró körülmények kö­zepette folyik ie. A legtöbb­jének nincs más összekötte­tése a külvilággal, mint a szervezet csatornarendszerét alkotó érrendszer. Az érrend­szerben keringő vér 'hozza nekik a szükséges tápláló anyagokat és az oxigént, vi­szont .ebbe választják ki a tevékenységük folytán kelet­kezett salakanyagokat. Akármilyen pontosan is működik az anyagcsere, az idők folyamán mégis a sa­lakanyagok a sejtekben las­sanként megsokasodnak, s egyik-másikban olyan töme­gek halmozódhatnak fel, hogy lehetetlenné teszik a műkö­désűket s mintegy megölik őket. A salakanyagok felsza­porodását elősegíti még az is, hogyha a bélrendszerből sok rothadási termék szívó­dik fel. Mindezek alapján könnyű megállapítanunk, hogy a rendszeres almafo­gyasztás szerfölött kedvező­en hat a szervezet életfolya­mataira. Ezért se télen, se tavasz idején ne hiányozzék napi étrendünkből az alma. Az idősebb nők is dolgoznak A statisztika szerint több fér­jezett nő dolgozik ma, mint va­laha, de a legnagyobb emelke­dés a 45 és 65 év közötti dolgo­zó nők számában van. Tizenöt évvel ezelőtt e csoportnak csak 10 százaléka dolgozott, fizetés­ért, ma 30 százaléka keres pénzt, tehát rövid idő alatt 300 százalékos emelkedés állott elő. Az első lökést ebben az irány­ban a második világháború ki­törése adta meg. Lányokat, asz- szonyokat, mindenféle korú nő­ket kezdtek alkalmazni gyárak­ban, hivatalokban és üzletek­ben, hogy a hadbavonult fér­fiak munkáját elvégezzék. Az idősebb, dolgozó nők száma ha­marosan megduplázódott. A háború befejezte után, e nők legnagyobbrésze továbl folytatta a munkát és csak ke vesen akadtak köztük, akik fél­jük visszatértével, kizárólagosai házi munkára adták maguka; A visszaesés jelentéktelen vol és nem sokáig tartott. Mindé évben több és több 45 éven fe lüli nő foglalkozik pénzkeresés sei. Érdekes volna statisztikát ké sziteni arról is, mi az oka, hog az idősebb nők házon kivül : versenyt dolgoznak a férfiak kai. Elsősorban arra töreksze nek, hogy a család jövedelme emeljék. Magasabb életszinve nalat kívánnak fenntartani, statisztikai hivatal kimutatás szerint, az átlagnál nagyobb jc vedelmü családoknál a feleség pénzt keres; néha többet mir a férj. Common Council BRAND FRANK Sajnálattal vettük a hii hogy lapunk régi barátja és o vasója, Brand munkástárs, mi jus 16-án Miami, Floridába hirtelen elhunyt. Emlékét mii dig meg fogjuk őrizni. feszíteni kezdik a bélfalat, A | feszítés viszont ingerlőleg hat a bélfalra, fokozott bél­mozgás keletkezik, és a bél­tartalom tovahaladása meg- I gyorsul. A naponkénti almafogyasztás előnyei Az alma tehát szerfölött | kedvezően befolyásolja bél- ! működésűnket. Kedvező hatá­sa nemcsak az almakurák idején érvényesül, hanem a naponta szokásos, rendszeres almafogyasztáskor is. Az al­ma emészthetetlen rostanya­gaival ugyanis kiegyensúlyoz­hatja étrendünknek azt a hi­báját, hogy sok olyan élelmi­anyagból áll, amely csaknem teljesen emészthető, sigy semmi salakanyagot nem hagy hátra. Viszont ha nincs salakanyag, akkor — a bél izomzatának nem lévén mit mozgatnia bélrendszerünkben — a visszamaradó kis töme­gű béltartalom elkezd rothad­ni, erjedni. A hosszabb ideig a bélcsatornában tartózkodó rothadási termékek nagy ré­szének idővel sikerül felszí­vódnia, tehát bejutnia szer­vezetünk belsejébe. Elképzel-

Next

/
Thumbnails
Contents