Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-07 / 23. szám
Thursday, June 7, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 (r A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla ‘Adózással fizetünk a civilizációért” —Justice Holmes A demokráciánk céljainak elérésére és megőrzésére elsősorban szükséges adókat — a jövedelmi, ajándék, örökösödési és túlzott-haszon (excess profit) — tekintik. Jogosultságukat rendszerint azzal igazolják, hogy igy az adóteher olyanok vállán nyugszik, akik azt leginkább bírják, vagy pedig azokat sújtja, akik nem saját munkájukkal vagy érde- metlenül jutottak nyereséghez. Ebben a magyarázatban az igazságos adóztatás elve karöltve jár az óhajjal, hogy fennálló gazdasági egyenlőtlenséget kisebbítsék és annak fokozódását megakadályozzák. A vagyonos osztályok úgy a múltban mint jelenben is, rendszerint szívesebben látták ha a kormányzat és állaim főleg a behozatali vámokra és forgalmi adókra alapozza jövedelmét. Miután ily módon a fő adóteher a kis jövedelmű népességet terheli, a magasabb jövedelem és nagy vagyon birtokosai könnyebben halmozhatnak fel tőkét. Ennek, az adózási rendszernek igazolása, mögött — kifejezetten vagy hallgatólagosan — az a feltevés húzódik meg, hogy a haszon melyet ebből a vagyonos osztály húz, visszakerül a társadalomhoz, mert a nagymérvű Jövedelem és vagyon összpontosítás elősegíti a tőkebefektetést és igy hozzájárul az általános gazdasági jóléthez. Ez jelenleg is a írni washingtoni adminisztrációnk adófilozófiája. Jövedelmi és örökösödési adók kivetése esetén a “konzervatív” elemek alacsony adókulcsot és alacsony mentességet (exemption) javainak. Magas — progresszív— adókat vagyon- dézsmának tekintik és félnek, hogy utat nyit a ‘szocializmus’ felé. Amerika legkiválóbb adószakértőinek egyike, G. S. Adams professzor — egvizben ezt mondta: “Az osztálypolitika az adózás lényegéhez tartozik.” A depresszió idején és az azt követő háborús évek alatt kialakult tömeg-nyomás hatása vezetett az “Excess Profit Tax” (túlzott haszon megadóztatása) bevezetésére. A háború alatt, a munkanélkülek tpmege munkához jutott és az infláció félelme címén állandóan leszállították az egyéni és családi adómentesség felső határát. Ez a mentesség (exemption) hivatott a szegény- sorsú adózót a létminimum összegéig adómentessé tenni. Ez a mentesség a 11^ világháború előtt házaspáronként $2,0Q0 volt, és a dolgozó tömegek legnagyobb része számára tényleges adó- mentességet biztosított. Ma az átlag létminimum házaspáronként kb. $4,000 — de ebből csak $1,200 adómentes. Ilyenformán a szegénysorsu és átlagkeresetű dolgozók reál-bérét csökkentették. Azután bevezették a munkahelyen eszközölt adólevonást. A II. világháború előtt kereseti adót (income tax) az év befejezte után, visszamenőleg fizették' részletekben. A háború első évében oly nagymérvű belső népvándorlás jelei mutatkoztak, hogy kétségesé vált, meg lehet-e találni a lerovandó adó fizetőit, (incipme tax payers), és igy nem lehet majd az adókat behajtani. Ezért, a newyorki tőzsde elnökének tanácsára feljogosították a munkaadókat, hogy vo^nják le az adókat — vagyis adórendőrökeké léptették őket elő. Amerika adórendszere oly bonyolult, és a progresszív szociológusokat' oly kevéssé érdekli, hogy nincs egy jó tanulmány sem, melyből pontosan meg lehetne állapítani milyen nagyok az egyes osztályok adóterhei. Angliában jóval többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A legnagyobb baj —■ hogy előzetes tanulmányok hiányában — képtelenek vagyunk a rejjtett (hidden) adók kihatását megállapítani. Egy ilyen becslést próbáltunk különféle módszerek alkalmazásával összeállítani: A lakosság rétegeződése jöv. szerint Évi jöv. Legmagasabb tized $7720.00 37.8 Második tized 6000.00 31.7 Harmadik tized 5600.00 25.5 Negyedik tized 4350.00 — 17.9 ötödik tized 37.90.00 17.6 Hatodik tized - ‘ 3120.00 17.5 AZ AMERIKAI NÉP VÁLASZTÁSI NEMTÖRŐDÖMSÉGE Floridában a múlt héten zajlottak le az előválasztások a demokrata párt két buzgó elnökjelölt-aspiránsa, Adlai Stevenson és Estes Ke- f au ver szenátorok között. A jelentések szerint Stevenson győzött, de alapjában véve csekély és megbízhatatlan fölénnyel. Az előválasztásokban feltűnően kevesen vettek részt, sokkal kevesebben, mint két héttel ezelőtt, amikor Florida kormányzói előválasztása volt a demokrata aspiránsok között. Most pedig Kaliforniában kerül sorra az előválasztás a két demokrata elnökjelölt-aspiráns között. Minden jel szerint ott is csökkentett érdeklődésre lehet számítani. Hogy mi az oka az amerikai választók egykedvűségének ebben a sorsdöntő kérdésben, nem egyszerű kérdés. Érdekesnek találtuk azonban a kor uralkodó áramlataival úszó Marquis Childs cikkét a “N. Y. Post”-ban, ahol ezt a kérdést feszegeti, pedig máskülönben a cikkei a mi szempontjainkból nem szoktak különösebb érdekességet tartalmazni. De éppen azért, mert ő az áramlatok közepén úszkál kényelmesen, úgy érezzük!, hogy ha borúlátóan és elvtelenül számol is be a nép hangulatáról, több szempontból közeljárhat az igazsághoz. Azt írja, hogy Kefauver és Stevenson tiznapi korteshadjárata után, amelynek során úgyszólván minden fontos kéfdést érintettek, kevesen mentek meghallgatni őket. Ennek magyarázatát abban találja, hogy a floridai népet a politikai harcoknál sokkal jobban érdeklik a szórakozások, hiszen a szórakozások, vagy a szórakoztatások korában élünk. Ottvan a televízió, a rádió, ottvannak a mozik, a szervezett sportok, az átlag emberek az autóikkal is sokat foglalkoznak, s ezek a.szórakozások annyira lekötik idejüket és figyelmüket, hogy alig marad valami arra a fontos kérdésre, hogy kiket válasszanak meg, akik érdekeiket képviselni, őket pedig kormányozni fogják. Mulatságaikon kívül tehát nem törődnek mással, fütyülnek rá Mi tagadás, mondja Childs, a televíziós műsorokat a New York és Hollywood legtehetségeHetedik tized 2500.00 17.8 Nyolcadik tized 1760.00 17.3 Kilencedik tized 1000.00 18.Legalacsonyabb tized 1000.00 21.9 Az utolsó. column: Becslés szerinti adóteher rejtett adókkal együtt, százalékban. Ebből könnyén megállapítható, hogy még a legalacsonyabb csoport is igen nehéz adóterhet visel, épp az igazságtalan rejtett adók révén, melyek nemcsak a forgalmi adó (sales tax) alakjában jelentkeznek, hanem a mezőgazdasági cikkek mesterséges árnivóra emelő szubvenciók és a magas védővámok hatása miatt. Mindez az ipar magas nyereségére vezet, amelyet rendszerint a nemzetvédelmi-ipar szempontjának “alibijével” védenek, (pl. svájci órák behozatala). Bebeszélik' a fogyasztó tömegeknek, hogy a világ leggazdagabb államában a világ negnagyobb iparának védelemi’e van szüksége! A szövetségi adózási rendszer még a legszo- ciálisabb, ha eltekintünk a védelmi vámrendszertől és a rejtett adó rendszerétől — mely mesterséges áremeléssel a munkások reál-bérét tetemesen csökkenti. Már az egyes államok adórendszere furcsa keverékét mutatja szociális és anti-szociális tendenciáknak. Legkevésbé szociális a forgalmi adó (sales tax). Ebben 1956 április elseje óta California vezet. Ott most a forgalmi adó 4%. Ezt úgy tudták becsempészni, hogy először csak kis forgalmiadót vezettek be, majd kissé emelték ezt, kibővítették. Azután néhány nagy Város vezetett be VÍ>>%-os sales tax-et és később azt 1%-r^ emelte. A vidéki kisvárosok és falvak ettől mentesek voltak. Azonban idén behozták az egyesített adórendszert, és ime itt van az U. S. legsze-, rencsésebb éghajlatú és kitűnő mezőgazdaságú állama 4% sales tax-szel, ami pontosan kétszer annyi, mint a legtöbb amerikai államban, — többnyire7 nem haladja meg a 2%-ot. Sőt van olyan állam is, ahol a sales tax csak y2% (Indiana). A sales tax igazságtalan-és társadalmilag hátrányos (mennél több a kereset,^nn4V.maga§abb). A szegény ember égés* fizetését elkölti, utfC sebb drámai színészei és színésznői töltik meg, ezek gondoskodnak szenzációkról és izgalmakról s ahhoz, hogy politikusok beszédei, vitái, fejtegetései is le tudják kötni vagy oda tudják vonzani figyelmüket, legalább is olyan érdekesnek kellene lenni egyéniségüknek és politikai mutatványaiknak, mint a színészeké. Ezeknek az igényeknek azonban jelenleg legfeljebb Eisenhower elnök tud megfelelni, vagy ha nem is őmaga, akkor azok az érdekeltségek, amelyek mögötte állnak s amelyek dús pénzekkel megvásárolt televízió-időben érdekesen és drámaian tudják őt a nép érdeklődésében feljátszani Az, amit Eisenhower érdekében a televízió kifejt, az Childs szerint valóban rendkívüli. Minthogy a demokratáknak októberre imég kevesebb pénzük lesz, mint amennyi most van, előre látható az októberi választási kampány unalmassága. Különösen Floridára és Kaliforniára áll Childs meghatározása. Mindkét államot Jellemzi számára népességének rohamos emelkedése, gyökérte- lensége és nyugtalansága, izgő-mozgó üzleti élete. Floridát a vegyipar és mezőgazdasági munka, Kaliforniát, de Floridát is, az autóipar tartja mozgásban. Mindkét államban érdekes, hullámzó, mozgalmas az élet s az emberek iparkodnak a jó életet kiélvezni. Amikor pedig New Englandot és a középnyugatot is tekintetbe veszi, véleménye szerint a személyes gondok, az elfoglaltság, a politikai hercehurcák lenézése és a két demokrata paprikajancsi unalmassága távolítja el a politika életbevágóan fontos kérdéseitől. Nem tudjuk, mi igaz Childs fanyar megállapításaiból. Nem egészen lehet igaza. Sokan, nagyon sokan vannak az említett államokban és máshol is, olyanok, akik éber gonddal figyelik a politikai harcokat, akikre nem jut annyi szórakozás s akik gondokban őrlődve tudatában vannak a választások roppant fontosságának. Ezek komolyan felkészülnek a választási küzdelmekre és tudják, melyek a politikai élet döntő kérdései. Ezeken minden bizonnyal megbuknak Childs általánosításai. KÉSZÜLJÜNK AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁRA—Aug. 28, szeptember 2 gazdag egy részét befekteti. A legtermészetesebb lenne ha az Államoknak sajtit jövedelmiadó (income tax) rendszerük lenne. A jövedelmi adórendszert közelebbről vizsgálva, furcsa összevisszaságra bukkanunk. A munkás családoknak teljes adómentességet (exemption) kellene adni. Érdekes, .hogy Amerika legelmaradottabb államában, Mississippi államban, van a legmagasabb adómentesség —• $$6.000 házaspároknak. District of Columbiában $4,500 és Californiában $3,500. Honnan ez a hirtelen nagy szociális érzék? Persze nem azért, hogy segítsenek a szegényeken, hanem mert ezekben az államokban nem akarják a valamivel igazságosabb állami (Federal) jövedelmi adót és ily nagy mentességgel az adórendszer csak névleges marad. District of Columbiában igen sok az állam-hivatalnok, akik adómentességet élveznek, Californiában pedig a nagybirtokos osztály szívesen veszi a magas sales tax-et és az igen alacsony jövedelmi adót. — Nem hiába, hogy már 15 éve élvezi California a republikánus párt jótéteményét és Knowland és Nixon urak képviselik a Szenátusban. New York állam adórendszere valamivel legigazságosabb. Házaspárok $2,500 mentességet élveznek, viszont a jövedelmi adója igen magas. Massachusetts állam (általában New England államai) lenne a legigazságosabb (még sales tax-je sincs), ha a mentesség nem lenne oly kegyetlenül alacsony. Egyedülállók egyáltalán nem élveznek mentességet, házaspárok is csak $500-at. Viszont ez az egyetlen állam, (mely különbséget tesa a jövedelem természete szerint. Kamat é^ osztalék után 7-38% Üzleti jövedelem 3.% Fizetés és munkabér 1 és a tőzsdei hasznot is 3% sújtja. Amerikában sokat beszélnek adóról, de senki sem tesz semmit, hogy többet tudjon arról. A nagyközönség nincs is tisztában mi a jó vagy rossz adótörvény. Pedig szükség lenne alaposabb ismeretekre, hogy antiszociális törvények ellen küzdeni lehessen. Az adózás az osztályharc egyik legismertebb eszköze. '