Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-07 / 23. szám

Thursday, June 7, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 (r A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla ‘Adózással fizetünk a civilizációért” —Justice Holmes A demokráciánk céljainak elérésére és meg­őrzésére elsősorban szükséges adókat — a jöve­delmi, ajándék, örökösödési és túlzott-haszon (excess profit) — tekintik. Jogosultságukat rendszerint azzal igazolják, hogy igy az adóteher olyanok vállán nyugszik, akik azt leginkább bírják, vagy pedig azokat sújtja, akik nem saját munkájukkal vagy érde- metlenül jutottak nyereséghez. Ebben a ma­gyarázatban az igazságos adóztatás elve karöltve jár az óhajjal, hogy fennálló gazdasági egyen­lőtlenséget kisebbítsék és annak fokozódását megakadályozzák. A vagyonos osztályok úgy a múltban mint je­lenben is, rendszerint szívesebben látták ha a kormányzat és állaim főleg a behozatali vámok­ra és forgalmi adókra alapozza jövedelmét. Miután ily módon a fő adóteher a kis jövedelmű népességet terheli, a magasabb jövedelem és nagy vagyon birtokosai könnyebben halmozhat­nak fel tőkét. Ennek, az adózási rendszernek iga­zolása, mögött — kifejezetten vagy hallgatólago­san — az a feltevés húzódik meg, hogy a haszon melyet ebből a vagyonos osztály húz, visszakerül a társadalomhoz, mert a nagymérvű Jövedelem és vagyon összpontosítás elősegíti a tőkebefekte­tést és igy hozzájárul az általános gazdasági jó­léthez. Ez jelenleg is a írni washingtoni adminisz­trációnk adófilozófiája. Jövedelmi és örökösödési adók kivetése ese­tén a “konzervatív” elemek alacsony adókul­csot és alacsony mentességet (exemption) javai­nak. Magas — progresszív— adókat vagyon- dézsmának tekintik és félnek, hogy utat nyit a ‘szocializmus’ felé. Amerika legkiválóbb adószakértőinek egyike, G. S. Adams professzor — egvizben ezt mondta: “Az osztálypolitika az adózás lényegéhez tar­tozik.” A depresszió idején és az azt követő háborús évek alatt kialakult tömeg-nyomás hatása ve­zetett az “Excess Profit Tax” (túlzott haszon megadóztatása) bevezetésére. A háború alatt, a munkanélkülek tpmege munkához jutott és az infláció félelme címén állandóan leszállították az egyéni és családi adómentesség felső határát. Ez a mentesség (exemption) hivatott a szegény- sorsú adózót a létminimum összegéig adómentes­sé tenni. Ez a mentesség a 11^ világháború előtt házaspáronként $2,0Q0 volt, és a dolgozó töme­gek legnagyobb része számára tényleges adó- mentességet biztosított. Ma az átlag létminimum házaspáronként kb. $4,000 — de ebből csak $1,200 adómentes. Ilyenformán a szegénysorsu és átlagkeresetű dolgozók reál-bérét csökkentet­ték. Azután bevezették a munkahelyen eszközölt adólevonást. A II. világháború előtt kereseti adót (income tax) az év befejezte után, visszamenő­leg fizették' részletekben. A háború első évében oly nagymérvű belső népvándorlás jelei mutat­koztak, hogy kétségesé vált, meg lehet-e találni a lerovandó adó fizetőit, (incipme tax payers), és igy nem lehet majd az adókat behajtani. Ezért, a newyorki tőzsde elnökének tanácsára feljogosították a munkaadókat, hogy vo^nják le az adókat — vagyis adórendőrökeké léptették őket elő. Amerika adórendszere oly bonyolult, és a prog­resszív szociológusokat' oly kevéssé érdekli, hogy nincs egy jó tanulmány sem, melyből pontosan meg lehetne állapítani milyen nagyok az egyes osztályok adóterhei. Angliában jóval többet fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel. A legnagyobb baj —■ hogy előzetes tanulmányok hiányában — kép­telenek vagyunk a rejjtett (hidden) adók kihatá­sát megállapítani. Egy ilyen becslést próbáltunk különféle mód­szerek alkalmazásával összeállítani: A lakosság rétegeződése jöv. szerint Évi jöv. Legmagasabb tized $7720.00 37.8 Második tized 6000.00 31.7 Harmadik tized 5600.00 25.5 Negyedik tized 4350.00 — 17.9 ötödik tized 37.90.00 17.6 Hatodik tized - ‘ 3120.00 17.5 AZ AMERIKAI NÉP VÁLASZTÁSI NEMTÖRŐDÖMSÉGE Floridában a múlt héten zajlottak le az elő­választások a demokrata párt két buzgó elnök­jelölt-aspiránsa, Adlai Stevenson és Estes Ke- f au ver szenátorok között. A jelentések szerint Stevenson győzött, de alapjában véve csekély és megbízhatatlan fölénnyel. Az előválasztásokban feltűnően kevesen vettek részt, sokkal keveseb­ben, mint két héttel ezelőtt, amikor Florida kor­mányzói előválasztása volt a demokrata aspi­ránsok között. Most pedig Kaliforniában kerül sorra az előválasztás a két demokrata elnökje­lölt-aspiráns között. Minden jel szerint ott is csökkentett érdeklődésre lehet számítani. Hogy mi az oka az amerikai választók egy­kedvűségének ebben a sorsdöntő kérdésben, nem egyszerű kérdés. Érdekesnek találtuk azonban a kor uralkodó áramlataival úszó Marquis Childs cikkét a “N. Y. Post”-ban, ahol ezt a kérdést fe­szegeti, pedig máskülönben a cikkei a mi szem­pontjainkból nem szoktak különösebb érdekessé­get tartalmazni. De éppen azért, mert ő az áram­latok közepén úszkál kényelmesen, úgy érezzük!, hogy ha borúlátóan és elvtelenül számol is be a nép hangulatáról, több szempontból közeljárhat az igazsághoz. Azt írja, hogy Kefauver és Stevenson tiznapi korteshadjárata után, amelynek során úgyszól­ván minden fontos kéfdést érintettek, kevesen mentek meghallgatni őket. Ennek magyarázatát abban találja, hogy a floridai népet a politikai harcoknál sokkal jobban érdeklik a szórakozá­sok, hiszen a szórakozások, vagy a szórakozta­tások korában élünk. Ottvan a televízió, a rádió, ottvannak a mozik, a szervezett sportok, az át­lag emberek az autóikkal is sokat foglalkoznak, s ezek a.szórakozások annyira lekötik idejüket és figyelmüket, hogy alig marad valami arra a fontos kérdésre, hogy kiket válasszanak meg, akik érdekeiket képviselni, őket pedig kormá­nyozni fogják. Mulatságaikon kívül tehát nem törődnek mással, fütyülnek rá Mi tagadás, mondja Childs, a televíziós műso­rokat a New York és Hollywood legtehetsége­Hetedik tized 2500.00 17.8 Nyolcadik tized 1760.00 17.3 Kilencedik tized 1000.00 18.­Legalacsonyabb tized 1000.00 21.9 Az utolsó. column: Becslés szerinti adóteher rejtett adókkal együtt, százalékban. Ebből könnyén megállapítható, hogy még a legalacsonyabb csoport is igen nehéz adóterhet visel, épp az igazságtalan rejtett adók révén, melyek nemcsak a forgalmi adó (sales tax) alak­jában jelentkeznek, hanem a mezőgazdasági cikkek mesterséges árnivóra emelő szubvenciók és a magas védővámok hatása miatt. Mindez az ipar magas nyereségére vezet, amelyet rendsze­rint a nemzetvédelmi-ipar szempontjának “alibi­jével” védenek, (pl. svájci órák behozatala). Bebeszélik' a fogyasztó tömegeknek, hogy a vi­lág leggazdagabb államában a világ negnagyobb iparának védelemi’e van szüksége! A szövetségi adózási rendszer még a legszo- ciálisabb, ha eltekintünk a védelmi vámrend­szertől és a rejtett adó rendszerétől — mely mesterséges áremeléssel a munkások reál-bérét tetemesen csökkenti. Már az egyes államok adórendszere furcsa keverékét mutatja szociális és anti-szociális ten­denciáknak. Legkevésbé szociális a forgalmi adó (sales tax). Ebben 1956 április elseje óta California vezet. Ott most a forgalmi adó 4%. Ezt úgy tud­ták becsempészni, hogy először csak kis forgal­miadót vezettek be, majd kissé emelték ezt, ki­bővítették. Azután néhány nagy Város vezetett be VÍ>>%-os sales tax-et és később azt 1%-r^ emelte. A vidéki kisvárosok és falvak ettől men­tesek voltak. Azonban idén behozták az egyesí­tett adórendszert, és ime itt van az U. S. legsze-, rencsésebb éghajlatú és kitűnő mezőgazdaságú állama 4% sales tax-szel, ami pontosan kétszer annyi, mint a legtöbb amerikai államban, — többnyire7 nem haladja meg a 2%-ot. Sőt van olyan állam is, ahol a sales tax csak y2% (Indi­ana). A sales tax igazságtalan-és társadalmilag hát­rányos (mennél több a kereset,^nn4V.maga§abb). A szegény ember égés* fizetését elkölti, utfC sebb drámai színészei és színésznői töltik meg, ezek gondoskodnak szenzációkról és izgalmak­ról s ahhoz, hogy politikusok beszédei, vitái, fej­tegetései is le tudják kötni vagy oda tudják von­zani figyelmüket, legalább is olyan érdekesnek kellene lenni egyéniségüknek és politikai mutat­ványaiknak, mint a színészeké. Ezeknek az igé­nyeknek azonban jelenleg legfeljebb Eisenhower elnök tud megfelelni, vagy ha nem is őmaga, akkor azok az érdekeltségek, amelyek mögötte állnak s amelyek dús pénzekkel megvásárolt te­levízió-időben érdekesen és drámaian tudják őt a nép érdeklődésében feljátszani Az, amit Eisen­hower érdekében a televízió kifejt, az Childs szerint valóban rendkívüli. Minthogy a demok­ratáknak októberre imég kevesebb pénzük lesz, mint amennyi most van, előre látható az októ­beri választási kampány unalmassága. Különösen Floridára és Kaliforniára áll Childs meghatározása. Mindkét államot Jellemzi számá­ra népességének rohamos emelkedése, gyökérte- lensége és nyugtalansága, izgő-mozgó üzleti élete. Floridát a vegyipar és mezőgazdasági munka, Kaliforniát, de Floridát is, az autóipar tartja mozgásban. Mindkét államban érdekes, hullámzó, mozgalmas az élet s az emberek iparkodnak a jó életet kiélvezni. Amikor pedig New Englandot és a középnyugatot is tekintetbe veszi, véleménye szerint a személyes gondok, az elfoglaltság, a politikai hercehurcák lenézése és a két demokra­ta paprikajancsi unalmassága távolítja el a poli­tika életbevágóan fontos kérdéseitől. Nem tudjuk, mi igaz Childs fanyar megálla­pításaiból. Nem egészen lehet igaza. Sokan, na­gyon sokan vannak az említett államokban és máshol is, olyanok, akik éber gonddal figyelik a politikai harcokat, akikre nem jut annyi szóra­kozás s akik gondokban őrlődve tudatában van­nak a választások roppant fontosságának. Ezek komolyan felkészülnek a választási küzdelmek­re és tudják, melyek a politikai élet döntő kér­dései. Ezeken minden bizonnyal megbuknak Childs általánosításai. KÉSZÜLJÜNK AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁRA—Aug. 28, szeptember 2 gazdag egy részét befekteti. A legtermészetesebb lenne ha az Államoknak sajtit jövedelmiadó (income tax) rendszerük lenne. A jövedelmi adórendszert közelebbről vizs­gálva, furcsa összevisszaságra bukkanunk. A munkás családoknak teljes adómentességet (exemption) kellene adni. Érdekes, .hogy Ame­rika legelmaradottabb államában, Mississippi államban, van a legmagasabb adómentesség —• $$6.000 házaspároknak. District of Columbiában $4,500 és Californiában $3,500. Honnan ez a hirtelen nagy szociális érzék? Persze nem azért, hogy segítsenek a szegényeken, hanem mert ezekben az államokban nem akarják a valami­vel igazságosabb állami (Federal) jövedelmi adót és ily nagy mentességgel az adórendszer csak névleges marad. District of Columbiában igen sok az állam-hivatalnok, akik adómentessé­get élveznek, Californiában pedig a nagybirtokos osztály szívesen veszi a magas sales tax-et és az igen alacsony jövedelmi adót. — Nem hiába, hogy már 15 éve élvezi California a republikánus párt jótéteményét és Knowland és Nixon urak képviselik a Szenátusban. New York állam adórendszere valamivel leg­igazságosabb. Házaspárok $2,500 mentességet élveznek, viszont a jövedelmi adója igen magas. Massachusetts állam (általában New Eng­land államai) lenne a legigazságosabb (még sales tax-je sincs), ha a mentesség nem lenne oly kegyetlenül alacsony. Egyedülállók egyálta­lán nem élveznek mentességet, házaspárok is csak $500-at. Viszont ez az egyetlen állam, (mely különbséget tesa a jövedelem természete szerint. Kamat é^ osztalék után 7-38% Üzleti jövedelem 3.% Fizetés és munkabér 1 és a tőzsdei hasznot is 3% sújtja. Amerikában sokat beszélnek adóról, de senki sem tesz semmit, hogy többet tudjon arról. A nagyközönség nincs is tisztában mi a jó vagy rossz adótörvény. Pedig szükség lenne alaposabb ismeretekre, hogy antiszociális törvények ellen küzdeni lehessen. Az adózás az osztályharc egyik legismertebb eszköze. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents