Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-07 / 23. szám

Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 23. Thursday, J Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 19i)2 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. FLEHETETt El BÉllfTÁN Egy “elmosott’ népünnepély margójára A “Magyar Szó” nyári nagy népünnepélye az idő­járás szeszélyes változása ellenére sem vallott kudar­cot, legalább is nem teljes kudarcot. Áttekintve elmúlt, hosszú évek tapasztalatain, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy az idő uj furfangjához még sohasem volt a múltban hasonló. Ha esett az eső, elmaradt az ünnepély vagy fedett helyiségbe szorult be. Idén azon­ban az történt, hogy csaknem délig esett az eső, ráadá­sul pedig a meteorológiai intézet délutánra is záporo­kat jósolt. Ettől aztán zavarban volt a rendezőség is, a közönség is. Igaz, meghirdettük, hogy esős időben a bronxi Ma­gyar Házban gyülekezünk össze, viszont a felhők elta­karodtak az égről és egyre szebb, egyre derűsebb idő lett. Ennek következtében hatalmas nyüzsgés keletke­zett. Sokan abban a hiszemben, hogy a kiderült idő mi­att a délután folyamán mégiscsak megtartják a nép­ünnepélyt, elindultak az International Park felé. Mások egyenesen a Magyar Ház felé vették útjukat. A hely­zet az, hogy az esőzések folytán a park füve, asztalai, padjai nedvesek voltak és tócsákban állt a viz, amit a napsugár már nem tudott volna úgysem felszívni. Azok, akik kivonultak a Parkba, látván, hogy nem lesz ott semmi, özönleni kezdtek a Magyar Ház felé. Ki subway-n, ki autóbuszon, autón vagy taxin. Lapunk barátai nem egykönnyen mondanak le olyan alkalom­ról, amikor együttlehetnek velünk. És a véletlen is úgy hozta, hogy az ország csaknem minden vidékéről ér­keztek látogatók: volt, aki Los Angelesből jött, volt aki Ohióból, Connecticut-ből vagy New Jerseyből, sőt Kanadából is. Lapunk egy régi, régi nyomdásza a 180. utcai subway-állomástól vándorolt botjára támaszkod­va a Magyar Ház felé, ez pedig kitesz vagy tizenöt háztömb távolságot, de, amint mondotta, semmi áron sem akart lemaradni az összejövetelről! Egész délután áradtak az emberek s a végén több- százan összesereglettek a Magyar Házban. Az arcokon mosoly, a lelkekben, akár csak künn a kék égbolton, napsugár és derű. Remekül érezték magukat. A hosszú asztalokat körülülték, óriási mennyiségben fogyasztot­ták a kitűnő ebédet, a bronxi .asszonyok remekeit, vidá­man folyt az ital, folyt a szó, a tereiére és zengett a kacagás. A jókedvű duruzsolást és kiáltozást tekintve, rég volt ilyen kellemes népünnepély. A megcsonkított összejövetel ellenére is bejöttek a költségek, ha pedig teljes mértékben fel lettünk volna készülve, hogy a Házban tartjuk meg a mulatságot, talán félezer dol­lárral több ennivalót is tudtak volna elhelyezni. Persze, sokan hiányoztak, sok kedves, drága, várt s rég nem látott arcot nem láttunk a társaságban, holott annyian voltak, hogy soknak hely sem jutott már, mert a Magyar Ház azért még sincs berendezve ilyen impo­záns tömeg befogadására. Sokan kiszorultak, sokan kint sétifikáltak a verőfényben. . . De az, hogy ily so­kan együtt voltak, mutatja olvasóink és barátaink sze­rető ragaszkodását, amely tüzön-vizen, ez esetben in­kább vizen, keresztül ily odaadóan nyilvánítja meg irántunk érzett szeretetét. Talán soha még ennyire nem éreztük derék barátaink összetartásának melegét s ezért mi is megragadjuk az alkalmat, hogy megha- tottan mondjunk nekik köszönetét e hasábokon. Bizonyos, hogy ezt a torlódást s a velejáró munkát megoldani lehetetlenség lett volna a bronxi asszonyok (Folytatás a 16-ik oldalon) Mit mondott Kruscsov Sztálinról? A State Department nyil-, vánosságra hozta annak a be­szédnek a szövegét, melyet í Kruscsov a XX. szovjet párt-; kongresszuson mondott feb-1 ruár 24-én és 25-én. A State ! ! Department nem garantálta j I a szöveg hitelességét és meg- ! jegyezte, hogy azt a Szovjet- ! unión kívüli kommunista pár- J tok vezetőségének készitet­Kés Péter az ui washingtoni magyar követ BUDAPEST, junius 1. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a külügyminiszter felterjesztésére — Kós Péter rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert a delhi kö­vetség vezetésére, valamint a Magyar Népköztársaságnak az Indonéz Köztársaság felé való képviseletére kapott meg­bízatása alól felmentette s egyidejűleg megbízta a Magyar •Népköztársaság washingtoni követségének vezetésével. Egy­ben kinevezte a Magyar Népköztársaság állandó UN meg­bízottjává. Kruscsov ték. Állítólag már a múlt hó­nap közepe óta birtokába volt kormányunknak ez a szöveg az egyik keleteurópai népi demokrácia nyelvén. A világ közvéleménye nagy általánosságban már értesü­lést szerzett a Kruscsov be­széd lényegéről. Ami uj — és megdöbbentő — benne az a Sztálin és Beria által elköve­tett törvénytelen terrorcsele­kedetek részletezése. Első Íz­ben tárul a hitetlenkedő világ elé az, hogy Sztálin maga ad­ta az utasításokat a kínzás által való vallatásra, azzal ér­velve, hogy addig, amig a szocializmus és a munkásság | ellenségei alkalmazzák azt a j munkásság ellen, a munkás- j államnak is alkalmazni kell azt a nép ellenségei ellen. Csakhogy a legtöbb esetben j Sztálin és rendőrfőnöke álla- j pitotta meg azt, hogy ki aj “nép ellensége.” Uj részleteket tud meg a világ Sztálin szerepéről a má­sodik világháborúban, Krus­csov részletesen ismertette Sztálin mulasztásait, súlyos tévedéseit és hogy mily fél­tékeny volt azokra a szovjet tábornokokra, akik valóban értettek a hadvezetéshez, mint Bagramvanra, Zukovra, Vorosilovra. Ez utóbbit élete végső szakaszában azzal kezd­te gyanúsítani, hogy “angol kém.” Feltárta egyes szovjet, né­pek tömeges deportációjának, valamint az úgynevezett “or­vosok összeesküvésének” a részleteit és célzást tesz arra, hogy Kirov, Sztálin barátjá­nak 1934-ben történt meg­gyilkolása, ami kiváltotta a hisztérikus gyanakvást Sztá­linból, sötét ármány eredmé­nye volt. Kruscsov beszédén végig­vonul annak a hangsulvozása, hogy ezek a vészes kilengé­sek azzal kezdődtek, hogy Sztálin sutbadobta a párt sza­bályait, a kollektiv vezetést, évekig nem hivott pártkong­resszust, önteltté, felfuvalko- dottá vált, és csak olyanokat tűrt meg környezetében, il­letve csak azokat fogadta bi­zalmába, akik legyezték hiú­ságát. Részletesen elemezte azt, amit sokan kérdeznek, hogy mit csináltak a központi vezetőség többi tagjai ez alatt az idő alatt? Kruscsov rámutat arra, hogy Sztálin csak ritkán hívta össze a tel­jes bizottságot, hogy annak munkája, hatásköre ennek következtében csökkent vagy megszűnt, az egyes tagoknak nehézzé vagy lehetetlenné vált Sztálin ellen fellépni. És sejttetni engedi, hogy az ilyenekre ugyanaz a sors várt volna, mint a központi bizott­ság számos más kivégzett tagjaira, O r d zsönikidzére Rudzutakra, Kossiorr-ra é- másokra. A szovjet népnek és párt jának, hangsúlyozna Kru* csov egyszer és mindenkorra ki kell irtania az egyéni kul­tusz minden jelenségét és maradványát, hogy soha töb­bé ne forduljon elő olyan helyzet, a hatalom olyan ha­tártalan összpontosítása egy ember kezében, mint ahogy Sztálin esetében történt. Munkában a Voice of America Kormányunk természetesen nem szándékszik kiaknázat­lanul hagyni a Kruscsov be­széd nyújtotta politikai lehe­tőségeket. Az Amerika Hang­ja rádióállomásunk a szovjet­unió csaknem minden nyelvén sugározza a leleplezés szöve­gét a Szovjetunió felé. A “Szabad Európa” cimü félhivatalos rádióállomás pe­dig a keleteurópai népekhez sugározza a beszéd cseh, len­gyel, magyar, román és bul- gár szövegét. A State Department rádió­leadásai a következő megálla­pításokat, illetve kérdéseket hangsúlyozzák: “Hol Voltak a Politikai Bi­zottság tagjai a túlkapások idején? A kifogás, mit Krus­csov hoz fel beszédében, sze­rintiink nem kielégítő, sántít. “Kruscsov nem Ítélte ei a terrort, csak akkor, amisor azt párttagok és munkások ellen alkalmazta Sztálin! ’ i “Kruscsov két Sztálint tár a világ elé. Egy jó Sztálint, 1934-ig és rossz Sztálint 1934 után. A jelenlegi vezetőség azonosítja magát a jó Sztá­linnal és ellenzékbe helvezi magát a rossz Sztálinnal.” A N. Y. Times, amelyet so­kan a State Department fél­hivatalos szócsövének tekin­tenek, ennél sokkalta mesz­esebbre megy. A Times sze­rint az egész beszéd célja az volt, hogy tisztára mossák a : jelenlegi vezetőséget a Sztá- j linnal együtt közösen elköve- j tett bűnükben. A Times min- 1 den hájjal megkent bölcsei- j nek nagy igyekezetükben per- 1 sze nem jutott eszükbe az, j hogy ebbeli álláspontjukkal, | tőkés lap,létükre maguk is bűnnek nyilvánítják a szov- I jet kommunista párt számos kiváló vezérének kivégzéséi! I ! Ezen tulmen^eg a Times arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a tulajdonképpeni “bűnös” nem is Sztálin, még csak nem is a sztálinista cso­port, hanem a kommunista ideológia, az a hit, hogy jobb jövőt lehet létesíteni olyan utón, amelyen a más meggyő­ződést valló emberek holttes­tei vannak elszórva. (Lapunk legközelebbi szá­mában bő szemelvényeket közlünk a beszédből és továb­bi kommentárt a Times meg­jegyzéseire.) Egyenlőséget az autóbuszokon \ Tallahassee, Floridában a né­gerek írásban terjesztették be i követelésüket hogy teljes egyen- | lőséget adjanak nekik a városi ! autóbuszokon. Eddigi hármas követelésüket: 1. odaülhetnek, ahol hely van; 2. néger sofőrö­ket is alkalmazzanak; 3. udva- I riasan kezeljék őket — már I megkapták. Az uj követelés fe- | lett tanácskozik a város. MOST PÉNTEK ESTE > i ELŐADÁS A KRUSCSQV-BESZÉDRŐL A hét — és mondhatjuk, az utóbbi évek — egyik leg­drámaibb eseményéről, Kruscsov nyilvánosságra hozott s Sztálinról szóló beszédéről tart előadást Deák Zoltán a Tár­saskör rendezésében, a Magyar Házban, most pénteken, .tu­rnus 8-án este 8 órakor. A tárgy fontosságára való tekintettel kérjük az érdek­lődőket, jelenjenek meg a pontos időben, mert az előadást a jelzett időben fogjuk megkezdeni. Kulturtitkár j Megismételjük a Népünnepélyt most vasárnap! EGYES SZÁM ÁRA 15 cent

Next

/
Thumbnails
Contents