Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 3. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 19, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $9 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre S9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal- 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudalf, lapkezelő Detroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno Tischler Lajos, lapkezeld Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fl. Chulay István, lapkezelő. Los Angeles, Calif.. L. A. Magyar Munkás Otthon, 1145 S. St. Andrews P.l — Pacier Flórián, lapkezelő Ügyvezető: Rosner Sáuvor Benjamin Franklin (1706—1790) Benjámin Franklin 250. születésnapjára Nemcsak Amerika, hanem az egész világ ün­nepli Benjámin Franklinnak, ennek a tünemé­nyesen nagyszerű és kiváló embernek 250. szüle­tésnapját. Hihetetlenül, káprázatosán sokoldalú lángész volt Benjamin Franklin, aki Jeffersonnal, Tho­mas Painenel és az amerikai kultúra néhány cso­dálatos csillagával az emberiség legnagyobbjai­nak első sorában tündököl. Nyomdász, államférfi, iró és tudós volt, ő találta fel a villámhárítót. 1775-ben élénk részt vett a gyarmatok függet­lenségi harcában és 1776-ban nagy része volt a Függetlenségi Nyilatkozat megszerkesztésében. A valamennyiünk által mély tisztelettel öve­zett amerikai hagyományoknak egyik legerede­tibb ősforrása ő. A fontos közintézmények egész sorát alapította. Számos találmányával könnyí­tette meg az emberek életét. Elméleti és gyakor­lati sokoldalúságával, bámulatos kultúrájával, bölcseségével és az emberiség iránt érzett mély iszeretetével olyan eszményt állított fel, amely mélységesen alakította az amerikaiak jellemét ős gondolkodását, noha még ma is elérhetetlenül ott ragyog és irányit mindnyájunk lelkében. Benjamin Franklin a közimodások atyja. Hires mondásai közül csak kettőt idézünk ez alkalom­mal: A szabadságról. “Az, aki lényeges szabadságot fel tud adni azért, hogy egy kis átmeneti bizton­ságot szerezzen magának, nem érdemli meg sem a szabadságot, sem a biztonságot.” A sajtószabadságról: “A nyomdászok abban a meggyőződésben nevelkednek, hogy amikor az emberek véleménye eltér egymástól, mindkét ol­dalnak egyformán joga van ahhoz, hogy a nagy- közönség meghallgassa, és amikor az igazság és a tévedés egyaránt megvilágosodik, mindig az igazságnak kell fölülkerekedni. — Ha a sajtó- szabadságon csak azt a szabadságot értik, hogy Tizennégy millió bevándorolt és nem polgár él az Egyesült Államokban. A Walter-McCarran törvény a 14 millió bevándorolt ellen irányul. E hírhedt törvény alapján száz és száz be vándorok' ellen indították meg a deportálási és polgárfosz­tó eljárást. A deportálásra kiszemelt áldozatok között TIZENÖT OLYAN AMERIKAI MAGYAR IS SZEREPEL. AKI ÉLETE LEGNAGYOBB RÉSZÉT AMERIKÁBA TÖLTÖTTE EL. Az ő ajtójukon már kopogtak a-Justice De­partment emberei és annak ellenére, hogy sok esetbe 35, 40 esztendőt töltöttek el ebben az országban, családtagjaitól, gyermekeiktől elsza­kítva akarják őket száműzni. A kiszemelt áldoza­tok között olyanok is vannak, akik már 15, 20 éve polgárai ennek az országnak. A Walter-McCar- ran-törvény értelmében a polgárpapir NEM JE­LENT VÉDELMET TÖBBÉ. “Tanuk” és besú­gók felsorakoztatásával biró elé kényszeríthetik a polgárt és néhány napi “kihallgatás” után meg­foszthatják polgárjogától. Mint amerikai polgár járul a biró elé és polgárjogaitól megfosztva in­dul ki a bírósági épületből. Az ajtónál már vár­hatja-a Justice Department embere elfogó pa­ranccsal és megindul ellene a deportálási eljárás. Tiltakozás a törvény ellen A Walter-McGarran törvényt a hidegháborús hisztéria tetőfokán, 1952-ben fogadták el Tru­man akkori elnök vétója ellenére. Azóta az ame­rikai társadalom minden rétegéből egyre növek­szik a tiltakozás a törvéy ellen. Az országas Immár negyedik hónapjába lépett a villany- munkások mindkét szervezetének, az IUE (AFL- CIO) és a független UE országos sztrájkja a Westinghouse 40 gyárában, melyek közül 30 az IUE és 10 a UE szakszervezetek hatáskörébe tar­tozik. A sztrájk az ötéves munkaszerződés miatt folyik, amelynek megszövegezése lehetővé teszi a bérlevágásokat és a munkatempó felgyorsítá­sát. Az eddig folyt tárgyalások alatt a Westing­house, amelynek elnöke a munkásokkal szemben vaskezü politikát gyakorló Gwilym Price, a mun­kások minden indítványát makacsul visszautasi- .totta. Két héttel ezelőtt rendőrök és pribékjeik roha­mozták meg a sztrájkólókat Columlbusban. A ren­dőrattak egv munkás, Troy Tadlock életébe ke­rült, számosán megsebesültek a gyárkapu előtt, 90 munkást pedig letartóztattak. A sztrájkot azonban nem tudták sem megállítani, sem meg­törni, mert a munkások egyre szélesebb körei támogatják. Az AFL-CIO munkásszövetség is minden lehető támogatást megígért a Westing­house sztrájkolóinak. Közben a múlt héten tizen­hat város polgármesterei konferenciát tartottak, hogy milyen békítő eszközökkel hathatnának a szembenálló felekre, de semmi különösebb ered­ményt elérni nem tudtak. Az 55,000 villanymun­kás sztrájkja minden sztrájktörési kísérlet elle­nére is tart. Ilyen kísérlet volt a múlt héten az, ■ BBBBflBBBBBBflflflBflBBBBflflBflBHBBflSBBBBBmB közintézkedések és politikai felfogások helyessé­gét vitassák meg, éljünk vele, amennyire jól esik. Ámde ha ez azt a szabadságot jelenti, hogy sértegessük, rágalmazzuk és gyalázzuk egymást, akkor a magam részéről nem kérek belőle.” uniók, templomi szervezetek, a nagy testvéri egyesületek, szenátorok és képviselők százai lép­tek a porondra a törvény módosítása, avagy el­törlése mellett. Konzervatív megfigyelők szerint Amerika történelmében alig volt népszerűtlenebb törvény. Szinte minden előfeltétel meg van ah­hoz, hogy 1956-ban, az elnöki választás esztende­jében az ország demokratikus erői döntő csapást mérjenek a jogfosztó, megkülönböztető és az amerikai hagyományokat megszégyenítő törvény­re. Mit tehetünk? Az amerikai magyarság minden becsületes ré­tegét is fel lehet és fel kell sorakoztatni a Wal­ter-McGarran örvény ellen. Minden magyarlak­ta helyen bizottságokat kell megszervezni. A vá­rosi, helyi bizottságok munkája: 1. meglátogatni a helyi magyar szervezeteket; 2. felkeresni a szövetségi / épviselőket és szenátorokat és mind­azokat a jelölteket, akik a bevándoroltak támo­gatását kérik. Mindenütt, ahol erre alkalom adódik, kérjük fel barátainkat, szomszédainkat, hogy csatlakoz­zanak a VÉDELEM MUNKÁJÁHOZ.' Az Amerikai Magyar Védelmi Bizottság úgy látja, hogy kezdetben KÖNNYŰ ALKALOM ADÓDIK EGY ÖTSZÁZTAGU ORSZÁGOS MA­GYAR BIZOTTSÁG MEGSZERVEZÉSÉRE. A bizottság minden tagja vállaljon egy minimális munkakört! 25 centes vagy dolláros REND­SZERES havi támogatással bárki is nagy segít­ségére lehet a bizottságnak. A bizottsági tag azután vállalhatja, hogy egy ismerősét, barátját hasonló adakozásra győzi meg. Mások egyletek látogatását, más városban élő ismerősének levél­beli meggyőzését vállalhatja. Kisebb csoportok, házi összejövetelek utján tarthatják napirenden az igazságtalan törvény elleni munkát. Fogjunk tehát munkához. Lépjünk kapcsolat­ba az Országos Bizottsággal. Jelentkezzünk mun­kára olyan helyekről is, ahol kevés számban élnek magyarok. Fogadott hazánknak, a demokratikus amerikai hagyományoknak teszünk szolgálatot, ha a elöntés esztendejében, 1956-ban állást fogla­lunk a Walter-McCarran törvény ellen. A Ma­gvar Védelmi Bizottság címe: 130 East 16 St. New York. 3. N. Y. amikor sztrájktörőket szállító teherautók teljes vágtatással áttörtek a piketelők vonalán egy newjersey gyárnál és számos munkást megsebe­sítettek. E beszámoló Írásakor a következő fejlemé­nyekről szólhatunk: Pittsburghben titkos tanács­kozás folyt James Carey, az IUE szakszervezet elnöke, és Robert Glaser, a Westinghouse egyik szócsöve közt. Egy newjerseyi felsőbb bíróság az IUE ügyvédei követelésére beidézte Gwilym Price Westinghouse elnököt szerdára. A gyár­vállalat szakszervezetellenes tiltóvégzést sürget a törvényszéktől. Múlt héten a “Wall Street Jour­nal” közölte egy cikkben a Westinghouse azon állítását, hogy 4,9000 IUE és UE-munkás 11 gyártelepen visszatért (munkahelyeire. Mindkét szakszervezet cáfolja a hirt. Az IUE egyik tiszt­viselője szerint az 55,000 munkás közül onindösz- sze 2,000 ment vissza, de ezek száma is csökkenő­ben van. Minthogy az AFL és a CIO egybeolvadási kon­vencióján határozatiig megígérték a sztrájko- lők támogatását, a sztrájkolok most elvárják, hogy az AEL-CIO minden erejét latba veti, hogy a megszakadt tárgyalásokat folytassák és bizto­sítsák a munkások győzelmét. AMERIKA legmunkásellenesebb vállalatának egyike a Kohler Co., Sheboygan, Wis.-ban. A gyár szervezett munkásai 20 hónap óka sztrájk­ban állnak. Ez a megátalkodott, arrogáns társa­ság nem hogy nem hajlandó tárgyalni munká­saival, de még azok legnagyobb részét vissza sem akarja venni a munkába. Munkásmozgalom Szilárdan áll a vilianymunkások sztrájkja a Westinghouse ellen “A mi ajtónkon már kopogtak”

Next

/
Thumbnails
Contents