Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 3. szám

Fontos bejelentés 12-ik oldal Tegyük 1956-ót a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 3. Thursday, January 19, 1956 NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 tents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. Vihar Dulles újabb atombombás nyilatkozata körül Mai lapszámunkban HOGYAN GYILKOLTÁK MEG a Till fiút? A LOOK magazin riportere beszámol a megdöbbentő gyilkosság eddig ismeretlen részleteiről. U.j fejlemények, amelyeknek óriási viszhangja lehet délen ép úgy mint Washingtonban. (3. old.) GYAPOT ÉS KÜLPOLITIKA Lapunk kiváló közgazdasági szakértője,, Eőrsi Béla ta­nulságos cikkben ismerteti a gvapotttermelés és a gyapot- 9—' termelők befolyását külpolitikánk irányításában. VÁLASZ EGRI GÁBORNAK Beírás Pál és B. J. detroiti olvasónk válaszolnak a Sza­badság volt olvasójának aki azt ajánlja, hogy a munká­sok bér követelése helyett dolgozzanak odaadóbban a munkaadóiknak. NAGY ÜZLET A NÉPÁMITÁS Geréb József mélyenszántó cikke a leggazdagabb és leg- - reakciósai)!) amerikai lapok egyikéről a L. A. Times-ról. DULLES A PÓKERJÁTÉKOS Lapunk kiváló rovatirója Rev. Gross A. László irói bonckése alá veszi Dulles külügyminiszter általános meg­döbbenést kiváltó kijelentését a meredeken való táncolásról. ' MI ÚJSÁG KUNHEGYESEN? Helyszíni riport egy magyarországi termelőszövetkeze­ti faluról, ahol a modern földmivelés karöltve fejlődik az — iparral! A GM-nek van mit aprítani a tejbe Harlow H. Curtice, a Gene­ral Motors elnöke, bejelentet­te, hogy a GM jövőre ezer­millió dollárt szádékozik be­fektetni üzemei megnagyob- bitására és javításra. Ez csúcsteljesítmény lesz egy tizenkéthoapos idős zakra. Szerinte ez azt jelenti, hogy hisz a további prosperitás­ban. Dulles külügyminiszter is-1 mét felkavarta a világ béké- j jót. Még alig csillapodott le j a Goa portugál gyarmattal kapcsolatban tett kijelentése körüli zajgás, most egyszerre > két újabb bombát dobott a| világ- közvéleményébe: az | egyik a washingtoni sajtóér­tekezleten tett nyilatkozata, a másik a “LIFE” folyóirat­ban közölt különféle vélemé­nye és beismerése. A sajtó- értekezleten Dulles visszave­tette -VII. Piusz pápa javas­latát, hogy szüntessék be a hidrogénbom bákkal végzett kísérleteket. Ezt a javaslatot a pápa előtt már a Szovjet­unió, India s a világ legtöbb nemzete is sürgette s leg- j utóbb — még ha szive eile- ] nére is — George Meany, az | AFL-CIO elnöke is támogat­ta. A “Life” magazinban a James Shepley, a Time-Life washingtoni szerkesztőségé- i nek feje, közöl egy Dulles-el folytatott beszélgetést, mely­nek során Dulles mintegy az atombombákkal való fenye­getőzésének igazolására azt mondta, hogy háromizben: Koreában, Indo-Kinában és a Formózai szorosban atom­bombákkal való fenyegeté­sekkel akadályozta meg Wa-j shington a háború kitörését,: illetve kiterjedését. A tények ; azonban mást bizonyítanak,j és pedig azt, hogy ezek a fe-! nyegetődzásek annyira fel­zaklatták a világot, az ame­rikai népet és főleg Wash­ington legközelebbi szövetsé­gesét, Angliát, a kormány el­len, hogy kénytelen volt meg­hátrálni és visszavonni eze­ket a fenyegetéseket. Humphery-naki a Dulles el-1 len intézett támadása heves-1 ség dolgában túltett minden ( eddigin, amellyel a külügy­minisztert illették. Hum­phrey a szenátus külügyi bi­zottságának tagja. Egyetlen szenátor sem kelt Dulles vé­delmére. A minnesotai szenátor ki­jelentette, hogy az, amit Dul­les a “Life” folyóiratnak mondott az 1954-es indokinai válság alkalmával játszott szerepéről, “megvált ozhatat- lanul ellentmond” annak, amit a külügyi bizottság előtti beszámolója tartalma­zott. A két kijelentés közűi csak az egyik lehet igaz.” Dulles cselekedete, mondotta Humphrey, megérdemli az egész szenátus figyelmét, ha meg akarják őrizni ennek a test'ítélnék csorbitatlansá- gát” Dulles diplomáciai baklövései Huphrey a “Life”- maga zinban tett kijelentések kö­zül a következőkre célzott: “Szükséges művészet az. hogy a háború széléig men­jünk anélkül, hogy háborúba bocsátkoznánk... Mi la kor­mány) elmentünk a szakadék széléig és belenéztünk. Eré­lyes akcióba bocsátkoztuk.” A szenátor ehhez a követke­ző megjeygzést fűzte: “Soha életünkben más felelős ame­rikai szócső még nem jelle­mezte ilyennek az amerikai diplomácia célkitűzését... Ha ez csak afféle egyszerű szó­lam, melyet valaki a közvéle­mény szelébe ereget, akkor egy csoportba tehető azokkal a korábbi szólamokkal, ame­lyek “tömeges megtorlásról”, Tij köntösről’, ‘gyötrelme» átértékelésről’ és egyéb jel­zőkről és képtelen ötletekről szólnak, amelyekkel ez a kor­mány már előzőleg is zavar- I ba hozott valamennyiünket. De megjósolom, hogy Dulles i legutóbbi kijelentései még az est beállta előtt az egész vi­lágon a kritikák viharát fog­ják támasztani. “Még hány ily en elszólást és számítási tévedést kell eltűr­nünk, amig a kiilföd szemé- j ben annyira eltorzul a rólunk I alkotott kép. hogy pontosan t oly anokká válunk, mint ami- 1 ly ennek a szovjet diplomáciai I óhajtja? Valóban úgy kell- I e viselkednünk, ahogyan a ! Kreml rádiója mondja, hogy viselkedünk? ’ Itthon külföldön— folytat­ta Humphrey — a felelős hirmagyaázók, akik “nem ismerik el tényeknek, amit . Dulles tények gyanánt állít | be jelentéseiben”, ellensége- ! sen fogjág újólag vizsgálni a í kormány külpolitikáját. És i megvádolta Dullest azzal is, hogy az indokinai kudarcért 1 a felelősséget az angolokra s a franciákra hárította, majd az ezzel kapcsolatos genfi bé­kekonferencián annyira “viz­(Folytatás a 8-ik oldalon) NEM LESZ ADÓCSÖKKENTÉS Pékért játszanak mitliék életévei Azt mondják a hozzáértők, hogy a póker-játszmában az vágja zsebre a legnagyobb nyereséget, aki ért a bluffo- lás művészetéhez — vagyis: aki ellenfelével el tudja hitet­ni, hogy az ő kezében különb kártyák vannak és ilymódon az ellenfélt megadásra tudja kényszeríteni. Való igaz, hogy ebben az országban — a póker hazájában — sok-sok millió , dollár cserélt gazdát csak azért, mert* a bluffer, akinek sok esetben hitványabb kártyái voltak, mint játszótársai bár-! melyikének, azt az impressziót keltette, hogy az ő “keze” verhetetlen és mivel amazokban nem volt elég bátorság egy újabb tét megkockáztatására, a bluffer söpörte be a nyere­séget. . . Igen ám, de én úgy tudom, hogy az igazi bluffer soha­sem árulja el, hogy mikor bluffol és mikor van igazán erős póker-kombináció a kezében, mert ha ezt tenné, játszótár­sai hosszabb-rövidebb megfigyelés után — ki tudnák szá­mítani, hogy a bluffer mikor próbálja elámitvmi őket és mi- , kor van valóban nyerő “keze” — s a bluffer hamarosan ál­dozata lenne a saját manővereinek. . . Gyönge bluffer az. akiről köztudomású, hogy gyakran bluffol... A mi külügyi hivatalunk feje: John Foster Dulles, akit nem is olyan régen az elnök “az ország történetében a k*.g- (Folytatás a 2-ik oldalon) Még a “New York Times” :s a következő nagybetűs cí­met, adta az idevágó beszá­molójának: “Dulles gazdasá­gi háborúra ösztönzi US-t a Szovjetunió ellen,” Humphrey szenátor ostorozza Dullest Ez alkalommal azonban! Dulles kijelentései mind US- ban, mind az egész világon óriási felháborodást keltet- j tek, amelynek visszhangjai i még napokig, sőt hetekig fogják foglalkoztatni a köz­véleményt. Hubert H. Hum­phrey minnesotai demokrata szenátor, azzal vádolta meg. Dullest, hogy “meghamisítja I a történelmet”, szétrombolja a kétpárti politikát egy vá­lasztási évben és a világ sze­mében kárt tesz az ország megbecsülésében. Humphrey még azt is hozzátette, hogy külügyminiszterünk “elmond­hatatlan bajokat” okozott! szövetségeseinknek azzal,! hogy “csalárd állítással meg- | ismételte” a “tömeges meg­torlást” hirdető külpolitikánk célját, noha ezt már egyszer „•lej tettük. WASHINGTON, D. C. — Eisenhower elnök beterjesz­tette a kongresszushoz a kormány költségvetését a julius 1-én kezdődő költségvetési évre. Az elnök egybillió dollárral többet kért katonai kiadá­sokra: 42 billió és 400 millió dollárt, ami a 66 billió dolláros költségvetés 64 százalékát teszi ki. Az elnök bejelentette, hogy az állami jövedelmek és kiadások egyensúlyban lesznek. Adócsökkentés nem lesz, mivel az elnöki jelentés szerint: “adóleszállitás csak olyan­kor jogos, amikor az nem okoz deficitet.” Külföldi országok segélyezésére és fegyverzésére négy billió 300 millió dollárt kér az elnök. Ez összeg fele Csang Kaj-sekék, Szingman Rhee-ék Pakisztán és Törökország se­gélyezésére lesz fordítva, akiknek támogatása nyilván fon­tosabb, mint az amerikai adófizetők terheinek enyhítése. A farmerek támogatását egybillió 736,000 dollárral csökkentik, mellyel szemben 400 millió dollárt irányoztak elő a “földbank”-ra. A még mindig égetően sürgős lakáshiány enyhítésére évi 35.000 lakás építését javasolja szövetségi támogatással. (A költségvetés részletesebb elemzését lapunk követ­kező számaiban hozzuk.) KEDVEZŐ BÍRÓSÁG! DÖNTÉS Nem lehet a polgárt beidézni a bevándorlási hatóságoknak WASHINGTON. — A Legfelsőbb Törvényszék egyhan­gúan ugv döntött, hogy a Bevándorlási Hivatalnak nincs joga amerikai polgárt “tanu"-ként beidézni olyan esetekben, amikor az eljárás az illető személy ellen irányul. Reméljük, hogy ezzel csökkenni fognak a bevándoroltak ellen irányuló zaklatások. Hétvégi (evéí rja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M.

Next

/
Thumbnails
Contents