Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-29 / 13. szám
Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 13. Thurday, March 2!t, 11)56 EGYES SZÁM ÁRA 15 cent NEW YOKK, N. Y. Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. Vita Sztálin történelmi szerepe körül f Az orosz szocialista köztársaság megalapítójának, Leninnek 1924-ben bekövetkezett halála után a kommunista pártban elfoglalt kulcsállása •Tévén Sztálin vált a Szovjetunió legbefolyásosabb vezetőjévé. Az ő irányítása alatt dőlt el a nagy vita abban a kérdésben, hogy lehet-e építeni szocializmust egy államban, avagy csak akkor, amikor minden államban bekövetkezik a társadalmi forradalom. I Sztálin és társai azon az állásponton voltak, hogy a Szovjetunióban egymagában fel lehet építeni a szocializmust. Trockit, aki azt állította, hogy nem lehet, száműzette, hiveit politikailag és nem egy esetben fizikailag megsemmisítette. Sztálin irányítása alatt kezdődött meg az egymásután következő ötéves tervek keretében Oroszország iparosítása, amelynek eredményeként ma az ország, amely 1917-ben a világ egyik legelmaradottabb országa volt, a második legnagyobb ipari állammá vált, messze elhagyva maga mögött Angliát, Franciaországot és más vezető ipari államokat. A Szovjetunió Sztálin vezetése alatt vivta meg é'let-halálharcát náci Németországgal, az Egyesült Államok és más demokratikus országok szövetségeseként. Roosevelttel és Ohurchillel együtt ő dolgozta ki Teheránban és Jaltában nemcsak az emberiség akkori legveszedelmesebb ellenségeinek, a német és japán fasiszták katonai ereje megsemmisítésének módozatait, hanem a háború- titáni békés együttműködés terveit. Hogy ez miért nem valósult meg, az más kérdés, más cikk - ereiébe tartozik. A második világháború után a szovjet nép az ő vezetése alatt hegesztette be a náci invázió által ütött roppant sebeket és építette újra a harmadrészben elpusztított országot. E kétségbevonhatatlan teljesítményei alapján nemcsak a Szovjetunió népe, hanem a szocialista eszmékkel rokonszenvező emberek a világ valamennyi országában tisztelettel és elismeréssel tekintettek Sztálinra. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban ez a tisztelet és elismerés, az alantiakban kifejtendő körülmények révin azonban tulment azon a határon, amely összeegyeztethető akár a demokratikus, akár a szocialista eszmékkel és meggyőződéssel. Sztálin nagy teljesítményei mögött különösen élete utolsó éveiben igen súlyos hibák és túlkapások rejtőztek. Hogy mik voltak a hibák, túlkapások, hogyan keletkeztek, hogyan öltöttek olyan arányokat, hogy azokat nem lehetett, amig élt, a szocialista bírálat és önbirálat alapján megelőzni, kiküszöbölni vagy kijavítani, azokról Kruscsev, a szovjet kommunista párt első titkára a nemi’ég lezajlott pártkongresszus befejeztével február 25- ikén, a kongreszus zárt ülésén, három és félórás jelentés keretében eltávolította a leplet. Kruscsev jelentésének teljes szövege e sorok írásakor nem áll rendelkezésünkre és nem került közlésre. Elegendő hitelesnek tekinthető ismertetés jutott azonban nyilvánosságra annak megértésére, hogy miért bizonyultak e leleplezések a leg nagyobb lelki megrázkódtatás okozójának nemcsak a Szovjetunió népe, hanem a világ minden népe. a szocializmus barátja és ellensége számára egyaránt. Ezek a leleplezések megdöbbentették természetesen a haladó szellemű amerikai magyarsá got. Miután az első jelentések a tőkés sajtó hasábjairól érték őket. az első, és érthető magatartásuk a hitetlenkedés volt. A szocialista meggyőződésben felnőtt amerikai magyarok történelmileg egyazon korszakban nőttek fel Sztálinnal. Látták, hogy az ő vezetése alatt miként ölt testet a szocializmus eszméje egy addig elmaradt országban, látták, miként válik a cári Oroszország írástudatlan népe a világ egyik legműveltebb népévé, melynek soraiból ma kétszerannyi tudós és mérnök kerül ki évente mint az Egyesült Államokból. Amikor fogadott hazájukat, Amerikát, hitszegő módon orvul megtámadta Hitler japán szövetségese, szivszorongva figyelték a Sztálin vezette szovjet nép ellenállását, tudva, hogy minden egyes náci katona, akit a szovjet katonák megölnek, eggyel kevesebb ellenséges fegyvert jelent saját fiai élete kioltására. Tudták, vagy legalább is feltételezték, hogy Sztálinnak és az általa irányított szovjet államnak hibái is lehetnek, de idétlenségnek tartották kritizálását, akkor, amikor a tőkés sajtó szüntelen szórta rá a rágalmait. Úgy érezték, hogy hibákat keresgélni Sztálinban vagy a Szovjetunióban, akkor, amikor az a nép példátlan áldozatok árán megvalósította az embernek ember által való kizsákmányolása megszüntetését, amikor ez a rendszer a második világháborúban bizonyította be erejét, amikor ez a nép s ez a vezér e háborúban oly hü szövetségesnek bizonyult, akkor a hibákon nyargalni egyértelmű lett volna az amerikai “big business” csatlósaivá, és ezen keresztül a szocialista eszme ellenségévé és árulójává válni. (Folytatás a 3-ik oldalon) Mit jelent Kefauver KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK! MAI SZÁMUNKBAN Átértékelés a Szovjetunióban: szenzációs ismertetés a sztálinizmus kritikájáról A néger nép helyzete Amerikában: Dr. Dubois ragyogó összefoglalása Mi történt az AFL-CIO egybeolvadása óta- a szervezett munkásmozgalom mai helyzetének mélyreható elemzése A Walter McCarran-törvény újabb áldczaic Szenzációs rovatok sorozata: Deák Zoitán-Rosner Sándortól: Utiélmények: Eőrsi Bélától: Az 1-dolláros munkabér hatása; Geréb Józseftől: Tömeghisztéria; Rev. Gross Lászlótól: Huszárvágás vagy harakiri; Petrás Páltól: “Tavasz a Dunán”; dr. Pogány Bélától: Vihar egy Nobel-dijas iró körül és EHN-től: Útra készen Árvák Karcsán megrázó riport Magvarországról ■■■■■ ...... ■■ ___________ -21.» Ey. RÉV. SCIMG-ET ELÍTÉLTÉK Rév. Martin Luther Kinget, a 27 éves déli születésű néger lelkészt, akit 90 más néger lelkésszel és másokkal együtt a Montgomery, Ala-i autóbuszbojkott megszervezésével vádolnak és ügyét elsőnek tárgyalták le, 500 dollárnyi pénzbírságra és 500 dollárnyi perköltségre ítélték. Az Ítéletet felfügesztették a fellebezés tartamára. Valószínűleg a legfelsőbb törvényszékig viszik fel, és ez évekig elhúzódhat. A végső döntésig békében hagyják a többi vádlottat. Rev. King New Yorkban jöt és vasárnap a brooklyni Concord baptista templomba beszédet mondott. Hatalmas tömeg hallgatta bámulatos lelkesedéssel. Gandhira hivatkozott a néger nép ellenállási harcának uj módszerét ismertetve, mondván, ‘nem működűnk együtt azokkal, akik jogainkat megtagadják tőlünk.” Országos felt ü néstkeltő eredménnyel végződtek a j multheti előválasztások Min- nesotában. Estes Kefauver j szenátor, aki a demokrata párt elnökjelöltségére pályá-l zik, minden várakozást felülmúló győzelmet aratott a másik demokrata aspiráns, Stevenson szenátor felett. A nyolcadik és az ötödik kong- j resszusi választókerületben a demokrata konvenció delegá- j tusai közül huszonhatot nyert meg magának, mig Stevenson j mindössze négyet. Volt azonban az elöválasz-1 tásoknak egy másik roppant j fontos vonása is: a szavazók ! meglepő nagy száma. Ez az- [ ért olyan fontos, mert ami-1 kor a republikánus párt tar- j tóttá az előválasztásokat Eisenhower elnökkel mint az uj jelöltségre pályázóval és j vele szemben senki sem lépett! fel republikánus ellenjelölt- j nek, (mert Knowland szená-: tor még akkor nevezett be, j amikor még nem tudta, hogy Eisenhowernek milyen lesz a végső elhatározása,) Eisen- howerre 192 ezer, Knowland- re 3 ezer szavazat esett, ösz- szesen tehát 195 ezer, mig Kefauver most 239 ezer szavazatot kapott, Stevenson pedig 185 ezret, összesen tehát mindkét pártra (517 ezerembei szavazott, mig 1952-ben az előválasztásokon m i n dkét pártra összesen 419 ezren. A fontosság tehát abban rejlik, hogy a választó testület érdeklődése szokatlanul nagymérvű volt, nyilván nem minden ok nélkül. Minthogy Minnesota voltaképpen farm-állam, a farmerek helyzete pedig az Eisen- hower-kormány ideje alatt évről-évre rosszabbodik s már-már katasztrofális méreteket ölt, a farmerek feltétlen szükségét érezte í. hogy kifejezésre juttassák elégedelenségíiket a Cadillac - kormány politikájával szemben, amelyet különösen a,paritás kérdésében elfoglalt álláspontja miatt sivár helyzetük főokának tartanak. A republikánusok várható veresége Mindez azt jelenti, hogy a minnesotai e 1 ő v álasztások alapján következtetve, Stevenson, akit eddigelé a demokrata párt legjobb esélyű elnökjelöltjének hittek s tartottak 1 e g alkalmasabbnak “szavazatfogásra,” lesújtó ve-j reséget szenvedett Kefauver- tői. Másrészt a szavazatará-! nyok arra engednek következtetni, hogy Minnesotában a republikánus párt és Eisenhower elnök súlyos vereségei fognak szenvedni a farmerek demokrata többségének ily módon megnyilvánult elégedetlensége miatt. Az 1952- es választásokon ez az állam republikánus volt. A tanulság ebből az, hogy Kefauver, a tennesseei demokrata szenátor, választotta a helyes utat: a néphez fordul, a népet akarja megnyerni a maga oldalára és nem a pártgépezet előírásai szerint jár el. Igaz, nézeteit még eddig nem nyilvánította ki a maguk teljességében, de az, amit eddig mondott, a nép szükségleteit és akaratát fejezte ki. Megmondta a szavazóknak, hogy a katonai kiadások tekintetében egy 15 százalékos csökkentést követel és hive a nemzetközi megyezésnek. Kijelentette, hogy szükségesnek tartja, hogy Amerika, Oroszország és más hatalmak az Egyesült Nemzetek révén együttműködjenek, és szük- j ségesnek tartja az elmaradt országok segítését. Megmond- ! ta a szavazóknak azt is, hogy 100%-os paritást kell adni a farmereknek s a polgárjogi j kérdésben a legfelsőbb törvényszék döntéseinek keresztülvitelét akarja. Felfogását minden köntörfalazás nélkül fejtette ki a minnesotai szavazók elöt s nem olyan langyos és elvont szólamokkal bujkált a szavak mögöt, mint ahogy Stevenson tette, nép- ! szerűsége érthetetlen kockáztatásával. Tévednek azok, akik azzal igyekeznek magyarázni Kefauver átütő sikerét, hogy a szavazatok nagy száma a (Folytatás a 16-ik oldalonj
