Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-22 / 12. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 22, 1956 Mi uiság az óhazában? A HÁTRA TETEJÉN Merész szerpentin kanyarokon kapaszkodik autóbuszunk. Lenyűgözve gyönyörködünk a fehér “hó-uniformisba” bujt, de igy is váltó- zatos mátrai tájban. A saskői csúcs felől sárgás derengéssel felbukkan a téli nap — és fényétől a fakó köd lassan oszlani kezd. Felkéklik előttünk a Kékes, jó öreg Mátránk 1015 méteres csúcsa, az ország legmagasabb pontja. A csúcs azonban mint-' ha tejszinü kalapot viselne: a fejebubján még ködfelhő ül. De mire felérünk — már eltűnik a “kalap”... A Mátra tetején vagyunk. Innét még szebb az erdő. A hó, mintha finom “vatta-zománccal” vonná be a fák ágas-bogas koronáit. És amikor szél suhan el fölöttünk, a felborzolt zúzmara milliárdnyi kristálytüként repked a napfényes levegőben... Mátraiüredi üdülötársaim: Szvatkó Gizi varrónő és Kerekes Ottó közgazdász már a déli sípályán ródliznak. Hi-, das Károly Unicum-gyári dolgozó és Bodnár Andor Géza Vállalati igazgató pedig az északi meredekebb lejtőkön siklik. A koca-sielők és a ród- lizók kimelegednek. Néhá- nyan leveszik a felsőruhát. Csakugyan, itt az ország tetején a leghidegebb napokon is sokkal enyhébb az idő, mint másutt. Az időjárás tudósai megállapították, hogy mig télen az ország más részein átlag csak 170 órát süt- a nap, addig a Mátrában 275 órát. És itt a portalan, ritkább levegőben a napsugárzás is erősebb. Orvostudományunk szerint e sajátos kiima kiváló élettani és gyógyi-; tó hatású. Ezért a Kékesen épült hajdani luxusszállót, a gi’ófok és gyárosok egykori kéjlakát — népi demokráciánk öt évvel ezelőtt gyönyörű szanatóriummá alakította át. Ma itt asztmások, idegbetegek, pajzsmirigy, légzőszervi és más betegségben szenvedők találnak gyógyulást. ( A három hete itt pihenő 62 éves Szilágyi József ajka- csingervölgyi vájár nemrég még húsz lépésként meg-megállt, levegő után kapkodott. — Ma már könnyebben léleg- zem — mondja és tüdejére) mutat: — Már kevesebbet zörög ... j Kékesi barangolásaink közben megismerkedünk egy középkorú sportruhás férfivel, amint térképpel a kezében a, Mátra vidékről mesél gyermekeinek: Szendi Vilmos, a gyöngyösi gimnázium földrajz- és történelemszakos tanára, a Mátra vidék kiváló ismerője és szerelmese. Elbeszéléseitől úgy érezzük magunkat itt az ország tetején, mint egy hatalmas kilátótoronyban, ahonnét áttekinthetjük Magyarország egyik ékességét, a Mátra vidék gazdagságát . . . . . . Északnyugatra Galyatető ködük: jutalom üdülésüket töltik itt kiváló dolgozók. Északkeletre Parádfürdő szén savas, kénes gyógyvizében, délen Mátraháza Európa-hi- rü tüdőszanatóriumában betegek százai találnak gyógyulást. A hegyláncolat sok tucat szakszervezeti üdülőjében pedig munkások, parasztok, ^ értelmiségiek pihenik ki a munka fáradalmait... De Szendi tanár az elénfy varázsolt színes filmen megmutatja, hogy a Mátra kincseket is nyújtó vidék, amely mindenütt magán viseli a tájat, életet formáló alkotó munka nyomait. Szavainak egy-egy “f il Vt k o c k á j ával” I elénk vetíti a Mátra-aljja dúsan termő területeit. . . ... A Mátra nyugati részén a Zagyva völgyi cukorrépa- i földekről vagonok százai ro- j bognak a Mátra környékj | Hatvan és Selyp cukorgyáraiba. Keleti részén, a Tárná) völgyében az itt termelt aranysárga, kislevelü dohányt csomagolják gondosan a feldolgozó egri dohánygyár részére. A hevesi földeken diny- nyék tízezrei zöldéinek nyáron. De a vidék egyik legnagyobb kincse a több évszázados múltra visszatekintő sző- | lő- és gyümölcskultúra. Gyön- , gyösön és környékén terül el az ország legnagyobb összefüggő borvidéke, amely bor- | termésünk körülbelül tiz szá“LEKVÁROS ZOLI” IMPORTHÁZA 91 Featherbed Lane, Bronx 52, N. Y. (Közel a Mt. Eden, Jerome Avenue, állomáshoz) MÁK, MÉZ, VALÓDI MAGYAR RÓZSA, ÉDES, FÉLERÖS ÉS ERŐS PAPRIKA, LEKVÁR, STRUDELTÉSZTA, CSOKOLÁDÉK, FLAVORS, ESSENCEN, ÍZESÍTŐK, VALAMINT “HEALTH FOOD” ÉS MINDENFÉLE IMPORTÁLT CIKKEK nagy választékban, a legjutányosabb áron kaphatók. Telefon: TR 8-5738 zalékát adja... Hatvan, Lőrinci, Ecséd és Hort határa piros szőnyegként diszlik a Mátra lábai előtt. Itt terem' a szegedi paprika hírével vetekedő, tojás alakú Lucullus paradicsom... A hegység méhének kincseiről szólva — Szendi tanár megmutatja nekünk a Mátra vidék felszabadulási utáni fejlődésének uj arculatát, iparosodását. Nagybá- tony: a többfelé ágazó mátrai széntermelés központja. Azután a Mátra déli lábánál a Gyöngyös és a Zagyva között húzódó hatalmas lignittelepeken kalauzol bennünket. E területnek óriási a nemzet- gazdasági értéke. A geológusok szerint sok százmillió)! tonna szén fekszik földjében. Itt, az egykor ócska, kis ta- nyaszerü Pernyepusztán nyílt meg a hires Petőfi-bánya, ahol ma már sok géppel kilenc kilométer hosszúságú kaparószalaggal dolgoznak aj frontokon. A domboldalak közt drótkötélpálya fut. Képzeletben végigkísérjük útját, a lignit áramlását Lőrinci község határába, a hároméves terv szülte Mátravidéki Erőműbe... Innen nem messze, Recsken rézércbánya, Gyöngyösorosziban ólom- és cinkércbánya és az uj ércelő- készitő működik. Gyöngyös- solymoson a tűzálló téglák készítéséhez a kvarcitot és a fagyálló építőkövekhez való riolitot bányásszák. Amott Gyöngyös, a Mátra vidék műemlékekben gazdag fővároka. Felülről asztallap simaságu városkának látszik, de közelebbről megmutatja sokszínű arcát. A hangulatos domboldalak és szőlők közt megbúvó présházak, borpincék után) feltűnik az uj nagyüzem, a Szerszám- és Készülékgyár, és a másik uj üzem, a Váltó- és Kitérőgyár... Felejthetetlen kékesi kirándulásunkról késő délutáni; gyalogtúrával indulunk visz- sza Mátrafüredre. Útközben) azzal az érzéssel pillantunk az ország tetejére, hogy itt nemcsak a Mátra vidék, hanem az egész ország képe mélyebbre vésődött szivünkbe. Most oly jólesik hallani, amikor Szendi a hátrább vonuló; Kékesre mutatva, Petőfi versét idézi: “Az esti nap piros fénye Lövell kék homlokára. Olyan ez a piros fény, Mely a kék Mátrán lángol, Mint kékszemü lány arcán A rózsaszínű fátyol-..” Szenes Imre Uj fények a borosgyáni tanyavilágban Faluházat építenek a Nógrád, megyei Szendehelyen, a Nógrád megyében legjobb községnek járó ötvenezer forintos békekölcsön-jegyzési pénzjutalomból. Az-uj ,faluházban helyet kap az orvosi renddé, azj ifjúsági és a női szervezet.; Széles a békési határ, jól elfért benne a borosgyáni puszta a gazdag tanyákkal, ahová két város — Békéscsaba és Békés — szegénysége vágyódott valamikor bérlőnek vagy cselédnek. Zsíros, fekete földek vannak errefelé, jó vizfogó lapos helyek és kertészkedésre alkalmas viz- parti területek, mivel a közelben fut el a Körös-csatorna. Száraz időben felhőket' vet a por, esőben meg ragaszt a sár, mint a kovász. Jól isme- rém gyerekkoromból ezt a gazdagon termő, mégis oly kietlen vidéket. Itt az emberi találkozásnak és kultúrának egyetlen fészke volt a borosgyáni csárda, amely mellett a vasúti sin és az országút haladt a városok felé. Tiszta éjszakákon idelátszott a csabai, meg a békési villanylámpák fénye, mégis oly messze volt a város és oly idegen. A városi fény csak arra volt jó, hogy árnyékában még kietlenebbnek tűnjék-a tanyai sötétség. Pedig a borosgyáni tanyák dolgos parasztjai vágytak a kultúra fényeire! Emlékszem, hogy egy szemfüles gazda úgy használta ki ezt az éhséget, hogy minden őszi vásárkor jókora halom régi újságot vásárolt össze és télen eladta a tanyasiaknak. Ezekből a régi újságokból értesültek csak a világeseményekről. • Nagyot változott a világ azóta Borosgyánban is. Én sem ismerek rá először. A dülőut elején transzformátor mered ki a hófoltos, fekete barázdákból, akár egy óriási H-betü. A Kovácsék tanyasi házából rádió hangja száll, és az ablakon át látni, hogy Kovács Ica villanyvasalóvar csinosít egy babos kötényt. Vakarcs Eszter, a Béke termelőszövetkezet fiatal könyvelője is a rádió híreit hallgatja a villanyfényben ragyogó irodában. Ma már a termelőszövetkezet a tanyasi élet központja. A földosztást követó'en, két nagy esemény hozott fordulatot a tanyavilág életében: a szövetkezet megalakítása és később a villamosítás. A szövetkezet közelebb hozta egymáshoz az embereket. A családok gazdagodtak és a sik határból szemlátomást nőttek ki a közös, nagy épületek: a központ, az istállók, az ólak. Mert a Béke tagsága (ma már hatvan család) sajátján nak tudja a közös birtokot, és a jövedelemből jócskán fordít beruházásra. Szinte saját erőből vezették be a villanyt is, jó két esztendeje. A könyvelőnő meséli: — Napokig, sőt hónapokig számitgattuk, hogyan lehetne végre áramot hozni a tanyára. A magasfeszültségű vezeték itt van tőlünk nem messze, csak transzformátor kellett. — A transzformátort államköltségen állították fel, a többit pedig mi fizettük. Alig került huszonhatezer forintba... Úgy mondja azt a huszonhatezer forintot, mintha fillérekről beszélne. Ötvennégy tavaszán megjelentek a villanyszerelők a tanyavilágban, és villanyoszlopokat ástak be, csigákat szereltek, drótokat húztak. Aratáskor kigyulladt a fény Borosgyánban és a cséplést már villanymotor végezte. Egy gombnyomásra kezdték el a cséplést, a villamos erőgépet nem kellett befűteni, mint a gőzkazánt és begyújtani, mint a traktort. • - j . Egy gombnyomásra. Gyak-' ran hallani ezt a bűvös szók a borosgyáni Béke birtokát járva. Hankó András raktáros kukoricát darál éppen a 110 sertésnek. Egy kattintás; és már mozdul is a motor. A lóistállóban, a tehénistállóban és az ólakban mindenütt ott van a villanymeghajtásu répaszeletelő gép. Egy gombnyomás, egy kapcsolás és azf elektromos meghajtású gépek) máris szabdalják a répát. Aj kertészetben már zöldéi a) friss saláta. Az öntözést^hL 0 is villanymotor végzi. Pedig mindez még csak a kezdet kezdete. A termelőszövetkezet ötéves tervében igen nagy szerep jut a villamosításnak. Például olyan modern tehénistállót akarnak épiteni, amelyben már minden müve- „ let géppel és automatikusan^ történik: az etetés, a fejésj a ' trágyahordás, a takarmány o--.^ zás. Nagy és szép álma Bérezi Jánosnak, a fiatal me- , zőgazdásznak, aki megszokta■ } már, hogy az álmok megváló- sulnak. Tizholdas öntözött - gyümölcsös létesítését is tervbe vették, s az öntözésnél itt is számítanak a biztonságos villanymotorra. A Béke termelőszövetkezet hatvan családja mindössze háromszáz katasztrális holdon gazdálkodik. Alig öt hold jut egy családra, mégis szépül, javul évről évre az életük. Mindezt a korszerűsítésnek, a belterjes gazdálkodás- ‘ nak, a bátor kezdeményezésnek köszönhetik. Uj fények ragyognak a békési tanyavilágban. Lakos Gvörsrv írók és munkások találkozóját rendeztek a napokban a Ganz Vagon- és Gépgyárban. A találkozón részt vett Enczi Endre, Erdős László, Karinthy Ferenc és Szüdi György. A találkozón igen értékes vita alakult ki az irók müveiHOGYHA IGAZ, ROSSZ VAGY JÓ, MEGÍRJA A MAGYAR SZŐ! cSutxi, Jjcj? Rétesház és cukrászda 1737 Third Ave., New York, N* Y. (a 81. St. sarkán) Telefon: RU 8-0660 és BU 8-0670 • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • Este 8.30-ig nyitva .van " 1 " ' 1 I' ■ I I '■■■ "" iüi
