Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 2. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 12, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 1)3® E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $9 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre S9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal' 130 East 16th Street New York 3, N. Yr. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudalf, lapkezelő j Detroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno Tischler Lajos, lapkezelő * | Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fl. Chulay István, lapkezelő. 1.-os Angeles, Calif.: L. A. Magyar Munkás Otthon, 1345 S. St. Andrews P.l — Pacier Flórián, lapkezélö Ügyvezető: Rosner Sándor . *«te83 Milyen gazdag Amerika? A szakképzett amerikai munkás családjának átlagos jövedelme az elmúlt évben 4,390 dollár- volt, ami szép összeg. Ebben azonban benne van n feleség és a család felnőtt tagjainak jövedel­me is, viszont az adó nincs belőle levonva. Az úgynevezett fehérgallérosok, a könyvelők, kereskedelmi és- irodai alkalmazottak családjai­nak átlagos, jövedelme 3,980 dollár, a szakképzet- len munkásoké ugyanannyi, a farmerek kész­pénzjövedelme családonként 2,080 dollár volt. Az amerikai nép megtakarított pénzének ösz- sisege 210 billió dollár volt. De ne siessen senki sem kiszámítani ebből, bogy mennyi a rá eső rész. Mert a lakosság csaknem egy-harmadára, 29 százalékra, ebből egy árva cent sem jut! Az amerikai nép egyharmadának nincs egyet­len cent megtakarított pénze! Ezzel szemben a 210 billió dolláros aranvten- ger 65 százaléka, azaz kb. 140 billió dollár, a la­kosság nyolc százalékának tulajdona. A lakosság 35 százalékának 760 dollárnál kevesebb megtaka­rított pénze van, azaz, annyi, amennyivel munka- nélküliség vagy betegség esetén 2—3 hónapig megélhetnek. Természetesen e 35 százalékban (ami körülbelül 50 millió lelket képvisel), sok millió is van, akinek 760 dollárnál jóval keve­sebb megtakarított pénze van. Ezek nagy több­ségének valószínűleg 100 dollárnál kevesebb a “vagyon”-a. A fentieket összevetve megállapíthatjuk, hogy az amerikai dolgozó osztály 64 százalékának (35 és 29 százalék), azaz két-harmadának vagy egy­általán nincs megtakarított pénze, vagy csak né­hány hónapra elegendő tartaléka van. De még ez a megtakarított tartalék sem telje­sen övéké. Pontosan ez a kétharmada a lakosság­nak az, amely legjobban el van adósodva! A la­kosság 45 százaléka több mint 80 billió dollár erejéig tartozik a bonkoknak és az üzleteknek hitelre való .vásárlások és jelzálog kölcsönök ré- ivén. Gondoljunk ezekre a tényekre, amikor a polgári újságokban a prosperitásról olvasunk, vagy ami­kor a televízión vagy rádión az általános jólétről beszélnek az e célra alkalmazóik emberek. Kr. í ' Carlson professzor védi a védelmi szervezetet A chicagói egyetem nyugalmazott élettantaná­ra, Anton J. Carlson, volt a bevándoroltak orszá­gos védelmi szervezetének második védő tanúja. Mint ismeretes, az első védő tanú Prof. Louise Pettibone Smith, a Wellesley College bibliai tör­ténetprofesszora, a bevándoroltak védelmi szer­vezetének egyik diszelnöke volt. Carlson pro­fesszor a szervezet egyik védnöke, aki Washing­tonban a felforgató tevékenységeket ellenőrző hivatal előtt jelent meg s kijelentette, hogy azért támogatja a bevándoroltak szervezetének mun­káját, “mert az ember jelenje és jövője a társa­dalmon és az emberi magatartáson múlik, ne­künk pedig köteleségünk javítani az emberiség sorsán.” Mint a szervezet védnöke, ezt a köteles­ségét teljesiti. Amikor azt kérdezték tőle, mi a véleménye ar­ról, hogy a bevándoroltak védelmi szervezete olyan nem-polgárok jogait is védi, akik a kom­munista párt tagjai voltak vagy jelenleg is azok, azt a választ adta, hogy “a kommunista is embe­ri lény, a KP is törvényes párt az Egyesült Ál­lamokban. A kommunistákat tetteik, nem pedig politikai meggyőződéseik alapján kellene meg­ítélni.” Prof. Carlson svéd származású és 1891-ben lett amerikai állampolgár. A US Public Health Service és a US Food and Drug Administration tanácsadója és tagja a gyermekparalizis országos orvosi bizottságának is. Az elnök “proba”-elhatározása Eisenhower elnök a sajtó képviselővel értekez­letet tartott, amelyen kijelentette, Hogy azzal a kérdéssel kapcsolatban, újra fellép-e elnökjelölt­nek vagy sem, már “próba”-elhatározásra jutott. Nem mondta meg, igen-e vagy sem, csak annyit árult el, hogy ezt az elhatározását is megváltoz­tathatja. A bethlehemi lapkonferencia elé Az emlékezetes los angelesi országos konfe­rencia óta elsőizben jönnek össze barátaink, hogy kibővített kerületi konferencián mérjék le az országos konferencia óta elért eredményeket ép Úgy mint a — hiányokat. , A bethlehemi lapkonferencia természetesen nem lesz olyan méretű — nem is lehet — mint a losangelesi volt. Nem is az a célja. Ez alkalommal lapunk newyorki, newjersey és keletpennsylva- niai építői találkoznak, hogy megbeszéljék la­punk további építésének feltételeit és demokra­tikus alapon döntsenek a tervek és feladatok végrehajtása ügyében. Behlehem és környéke, a Lehigh Völgye ma­gyarsága egvidőben a haladószellemü munkás- sajtó egyik kimagasló fellegvára volt Magyar Amerikában. Az idő múlása, a súlyos politikai helyzet azonban erősen megtépázta itteni jó ba­rátaink táborát — talán erősebben mint sok más helyen. De tudjuk, hogy akik megmaradtak, azok ép oly odaadóan szeretik, támogatják a magyar munkáslapot, .mint bármely más amerikai ma­gyar településen élő biveink. A vasárnap, pontosan d. e. 11-kor a bethlehe­mi Munkásotthonban 1110 East 3rd. Str., kezdő­dő konferenciánkon megtárgyaljuk a Magyar Szó terjesztésének uj lehetőségeit, a gyűjtési kam­pányt, uj könyvek kiadását, egy nyári magyar- országi társasutazás tervét is. Jelenteni fog a Védelmi Bizottság és a Nők Világa szerkesztősé­ge is. Számítunk a Lehigh völgyieken kívül Berwick, Kulpmont, Newark, Bound b,ro ok Nazareth, Pillipsburgh, Philadelphia és Trenton városaiban élő lapbarátaink jelenlétére is. Az Országos Lapbizottság testületileg készül a konferencián résztvenni. Gondoskodás történt arról is, hogy elveinkhez híven a konferenciának kulturjellege is legyen. Lapépitőink azzal a tu­dattal készüljenek e konferenciára, hogy nem­csak lapjukat erősitik meg részvételükkel, ha­nem egy minden tekintetben érdekes, szép, ta­nulságos társadalmi és kultureseményen fognak résztvenni. Nincs törvény rá ... Kalus Petrie, a bonni egyetem jogi karának hallgatója, a reakciós Burschenschaft nevű szer­vezet lapjában azt irta, hogy a fasiszta koncen­trációs táborok “szükséges intézmények” voltak. Petrie ellen, akinek cikke óriási felháborodást keltett demokratikus körökben, az államügyész­ség nem indított eljárást. A bonni főállamügyész ezt azzal indokolta, / hogy nincs olyan törvény Nyugat-Németország- ban, amelynek alapján a nácizmus dicsőítését bí­rói utón üldözni lehetne. Tiszelt Munkástársak! A naptárt megkaptam, ami kielégítő. Igaz, jobb is lehetne, de ha figyelembe vesszük az utób­bi években azt a szégyenteljes jogfosztást, ami a szemünk előtt játszódik le nap nap után, ak­kor nem helyes a megrovó kritika. Véleményem szerint kalapot kell emelnünk a kitartó, becsüle­tes és demokratikusan gondolkozó munkások előtt, akik lehetővé tették, hogy ezt a nélkülöz­hetetlen Mindentudó Kalendáriumot 1956-ra ki tudtuk adni. Bethlehemi olvasó A SZÁMOK BESZÉLNEK] írja: Eörsi Béla .... V A nyugati hatalmak jjgy értelmezték a genfi szellemet, hogy a kelet egyszerűen elismeri a nyugati hatalmak hadikészülődésre alapított szö­vetkezéseit és az Egyesült* Németország bevonul a Nyugat vazallusai közé. Most csalódottan vet­ték tudomásul, hogy ez nyilván nem sikerült. Az 1956-os választásokon ugylátszik nem lehet majd ezeket a “sikereket” gyümölcsöztetni. így a választás döntő kérdései kétségtelenül a belpolitikai kérdések lesznek és ezek közül a leg­jelentősebb a gazdasági kérdés. A republikánus és demokrata pártok gazdasági programja valamikor bizonyos eltérést mutatott. Ha Roosevelt gazdasági gondolkodását összeha­sonlítjuk Hooverével, határozott eltérést* látunk a két párt gazdaságpolitikája között. Ez a kü­lönbség minden formájában összezsugorodott, Truman elnök 1951-ben letért a “könnyű pénz” — inflációs törekvés — útjáról és az államház­tartás három évig deficit* nélkül dolgozott — amit a republikánus párt nem tudott most elérni. A régi időkben a demokrata párt ellensége volt a “nagy üzlet”-nek. Mr. Stevenson — a demokra­ták elnökjelöltje — a “Fortune” magazin októ­beri számában közölt cikkében azt irja, hogy: “A nagy üzlet* elleni ellenszenvet ideje lenne, mint ócska ruhát, levetni.” A nagytőke (Big Bu­siness) megtalálja útját, úgy demokrata, mint republikánus körökben, bár talán a republikánus házban otthonosabban érzi magát. Jó ezt tudni, hogy azt higyjük, hogy a demo­krata pártra való szavazással komoly váltezást tudunk hozni. A mi kötelességünk kényszeríteni képviselőinket, hogy ígérjenek liberálisabb gaz­dasági politikát és ne csak Ígérjék, hanem tart­sák is be ezt az Ígéretet. V ' • Mit jelent a liberális politika a mi időnkben? 1. Adó-politika: Az adó-politika demokratíkus volta abban van, hogy az adóengedményt az egyéni jövedelem alapján állapítják meg. (Min­den egyénnek van adómentes keresete, ami most $600.) Ma egv négytagú család $2,400 adómentes jö­vedelmet élvez, a gyári munkás jövedelme és szükséglete pedig átlag $4,200. így egy átlag keresetű munkásnak ma kb. $311-et kell adóban fizetnie. Ha azonban az egyén szabad' jövedelmét $800-ra emelnék, az adó csak kb. $112 lenne. Ez a kétezáz dollár igen elkelne egy munkás család­ban. Viszont minden gazdag ember és jól kere­sők csoportjának adóengedményét meg kellene szüntetni. 2. Pénzügyi politika: A “könnyű pénz” politi­kája igen gyakran segít az adósnak és rossz a hitelezőnek, ezért az előnyösebb a nagy 'tömeg számára. • . * * 3. Adósság politikája: A liberális gazdasági politika könnyebben fog költeni. A republikánu­sok pl. beszüntették a tudományos célokra törté­nő kiadásokat. 4. Adósság feltételei: A liberális politika véde­ni fogja a nagy tömegeket a hiábavaló fogyasz­tási hitel ellen, viszont könnyebbé teszi a házakra bekebelezett hiteleket. A liberális politika olcsóbb hitelt biztosítana. 5. Mezőgazdasági válság megoldását csak igen komoly lépésekkel lehet elérni. A konzervatív “nagy business” politika erre nem képes. 6. A régi demokrata pártnak határozottan “Big Business” elleni hajlama volt. Ezért* tudta egyesí­teni a Nyugat farmjait, a Dél nagvurait és a vá­rosok munkásságát és kisebbségi csoportjait. Ez megnyilvánult a monopóliumok elleni “anti tröszt” törvény végrehajtására irányuló Igyeke­zetben. az árak és nyersanyagok ellenőrzésére irányuló törekvésekben, jobb munkástörvények hozatalában és a munkásszervezetek védelmében. Ezeket tartsuk szem előtt a következő válasz­tások évében. AZ EGYIK olaj milliomos arab uralkodó. Abdul­lah AI Ihani, bement az egyik legelőkelőbb pári­zsi ékszerüzletbe, 140 arany és gyémánt órát vá­sárolt, 140 felesége részére, Az egész vásár 15 perc alatt ment végbe. Az egyik testőre kifize­tett 85 ezer dollárt készpénzben, amig Abdullah kimént egy Cadillac autót venni, amelyen 6 éves fiát viszik sétakocsikázásra.

Next

/
Thumbnails
Contents