Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-08 / 10. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Marcii 1, 1956 A “népi kapitalizmus” DR. BEM GALÍCIAI VICCE New Yorki olvasóink talán tudják, hogy a néhai Göndör hetilapját “Az Ember”-t most egy DOKTOR Deák Zoltán nevű úriember szerkeszti. A lap amolyan félhivatalos orgánumává vált több newyorki magyar zsidó szervezetnek, annak ellenére, hogy egyes zsidó közéleti vezetőknek kételyei voltak DOKTOR Deák ur liberalizmusát, demokratizmusát vagy éppen zsidóbarátságát illetően. Az aggódók legrosszabb sejtelmei válnak valóra olyankor, amikor mint épen a múlt héten DOKTOR Deák személyes véleményeit teregeti ki vezércikkeiben. Elfelejtkezik ott “liberális” Szerepéről, amelynek pedig sok hasznát látja azokkal a hirdetésekkel, amelyek révén egyes Siewyorki szervezetek a hóna alá nyúlnak és anyagilag támogatják. A “Burmái rizskása terem a pesti asztfalton” cirnü humorosnak és szatirikusnak látszani akaró vezércikkében érvei alátámasztására egy pesti viccet mond el “az egykori galiciai”-ról és a huszárfőhadnagyról. A vicc bűzlik a Horthy-éra antiszemitizmusától és bűzlik a horthyizmustól, éppen azért eszünk ágában sincs, hogy e hasábokat beszennyezzük vele. De nagyon jellemző arra a háttérre, amelyből a DOKTOR ur itt Amerikában kibontakozni igyekezett, miután néhai Galambos páter nem fogadta el barátsági és meg nem támadási könyörgéseit és megalázkodásait. El tudjuk képzelni, milyen fanyar mosollyal gyönyörködhettek a DOKTOR ur lapjában hirdető szervezetek tagjai, amikor a ronda régi antiszemita viccet olvasták és meglátták a zsákból kibújó rozsdás szeget. Uránium kapható Múlt hét szerdáján jelentette be Eisehower elnök azt az örvendetes hirt, hogy 40,000 kilogram urániumot (U-235-öt) fognak osztogatni évek hosszú során keresztül. Minthogy 1 gram ára 25 dollár, a megígért mennyiség értéke 1 billió dollárra rúg. Mindenki kaphat majjd belőle, mondta bejelentésében, kivéve a Szovjetunió és la népi demokráciák. A N. Y. Times ártatlanságot színlelve felvetette a kérdést, hogy vajon készpénzért osztogatják-e majd, vagy kölcsönbe adják. Semmi kétség, nem ingyen fogják osztogatni. Ez az intézkedés, amelynek főfeltétele, hogy csak békés célokra használható fel, helyes és jelentős lépés a béke felé. Azt azonban csak sajnálkozással tudjuk elkönyvelni, hogy éppen azon a napon, amikor az erről szóló jelentést közölték a nyilvánossággal, tették közzé azokat a bejelentéseket is, hogy minden eddigit fölülmúló atombombarobbantási gyakorlatokat fognak rendezni tavasszal. Ez annyival is inkább sajnálatos, mert ezek a robbantási kísérletek nemrég oly tömérdek kárt okoztak egyik fontos “szövetségesünknek”, Japánnak, hogy a pápa karácsonyi szózatában felkérte a nagyhatalmakat, hogy hagyjanak fel ezekkel a kísérletekkel; hogy a pápa óhaját! még az olyan jobboldali érzésű munkásvezér, mint George Meany, az AFL-CIO országos elnöke, is magáévá tette; hogy ez általános óhaja a világ népeinek. Az ellentmondás nyilvánvaló: egyfelől békeszándék, másfelől a békeszándékok robbantása! “FELÁLDOZHATOK” —Washington. — Martha Griffith képviselőnő, a honvédelmet tervező tudósok előtt úgy nyilatkozott, hogy “az a különös érzése van, hogy a nőket és gyermeket feláldozhatónak nyilvánítják majd egy esetleges atomháborúban.” A michigani demokrata képviselő nyilatkozata Dr. L. V. Berkner, az Associated Universities, Inc. (egyetemek egyesülete) elnökének szólt, a polgári lakosság védelmével foglalkozó bizottság előtt. Mrs. Griffith azt ajánlotta, hogy polgári védelem első teendője legyen, hogy mentse meg azokat, akik túlélik az első robbanást, a hőséget és a kisugárzásokat. Dr. Berkner válasza az volt, hogy ahogyan a polgári védelem kérdése a jelen pillanatban szervezve van “némelyeket ki tudnánk menteni, de nem annyit, mintha valóban komolyan szervezve volnánk erre.” AZ EGYESÜLT Államokban ezidőszerint naponként körülbelül 2000 szívrohamot jelentenek az orvosok. Az amerikai hirdetővállalatok közös szervezete, az “Advertising Council” egy vándorkiállítást szervezett meg, melynek keretében be akarják mutatni az amerikai tőkésrendszert. A kiállítás jelenleg a washingtoni vasútállomáson tekinthető meg, utána majd elszállítják Ázsiába, hogy az ottani országok népei is megnézhessék. A kiállítás képek, falfestmények és egyéb magyarázatok révén vázolja az amerikai gazdasági rendszer fejlődését a gyarmati idők óta. Azt bizonyítja, hogy az amerikai kapitalizmus nem a gyarmati elnyomáson alapszik és ráj'a nem vonatkoznak Marx jóslatai a szegények elszegényedéséről, a gazdagok gazdagodásáról, stb. Az amerikai kapitalizmus, vagy ahogy a kiVáltozatok a népi kapitalizmusban. állítás nevezi, a “népi kapitalizmus” egy olyan rendszer, amelyben 70 millió amerikainak van takarékbetétje, 116 milliónak van életbiztosítása, hét milliónak van részvénye és 27,000 gyárnak van nyugdíjalapja. Mig 1776-ban Amerikában egy óra alatt 16 (szeget gyártottak, ma ugyanannyi idő alatt 25- lezer szeget ad ki egy modern gép. Minden látogató kap is egy szép kis zacskó szeget, amikor elhagyja a kiállítási helyiséget. Egy másik panoráma egy tipikus amerikai családot mutat be, James Edward Barnes, Mor- risville Pa. acélmunkás családját, aki 500 dollárt keres egy hónap alatt. Eisenhower elnök már meglátogatta a kiállítást és megelégedésének adott kifejezést. “Ez a kiállítás az igazságot mondja” — jelentette ki Mr. Lee Bristol, a Bristol&Meyers fogpasztagyár elnöke, az Advertising Council egyik igazgatója. “A népi kapitalizmus, a mai amerikai kapitalizmus mindenkinek jobb életet biztosit, mivel az a gazdasági, politikai, társadalmi és vallásszabadság keveréke.” Mr. Repplier, az Advertising Council elnöke, hangsúlyozta, hogy Amerikának vissza kell venni az oroszoktól a “nép” szót, amit ők átvettek (saját használatukra. “Rég a szovjetek előtt” — mondta Repplier ur — “az amerikai nép beleírta e szót, hogy “Mi, a inép...” alkotmányunkba és Lincoln megújította hitünket a nép kormányában, a népért, a nép által.” Szakszervezeti vezetők is támogatták a kiállítást. “Ellentétben a kommunistákkal” mondta J. C. Turner a Maryland AFL-CIO titkára, a mi társadalmunk olyan, amely akkor fejlődik, amidőn a szabad emberi szellemnek tág tere nyílik a cselekvésre.” A Magyar Szó helyesli a “népi kapitalizmus” vándorkiállítás eszméjét. Elvből helyeslünk mindent, ami kulturális és- egyéb kapcsolatokat létesít a világ népei között. Persze mi sokkal magasztosabbnak tartjuk az lamerikai nép és név tekintélyét, mintsem kockára mernénk tenni olyasmivel, ami nem felel meg 100 százalékosan a valóságnak. Ezért, ha Mr. Repplier, Mr. Turner, Mr. Bristol, de mindenekfölött Mr. Eisenhower megkérdezte volna tőlünk mi a véleményünk e vándorkiállításról, az alanti szerény megjegyzéseket tettük volna: 1. Mi keresnivalója van Mr. Bristolnak egy oly kiállításon, amely Amerikát akarja képvisel- jni, annak a Mr. Bristolnak, akinek fogpasztahirdetését a Pure Food Administration félrevezetőnek minősítette? Ilyen ember akarja rekla- mirozni Amerikát? 2. Mért kellett a kiállításba pontosan egy Morrisville, Pa.-i munkást szerepeltetni, amikor köztudomású, hogy Morrisville, Pa. összes lakóházait a Levitt fivérek építették aljas Jim-Crow alapon, s ahol néger acélmunkás nem vásárolhat házat? Ilyen város a tipikus amerikai város? 3. Ha már megemlítettük hány millió amerikainak van takarékbetétje, mért nem említettük meg azt is, hogy hány millió van eladósodva? Milyen “balance sheet” az, amely csak a vagyont mutatja, de nem az adósságot? Nem gondolják az urak, hogy a kiállítás látogatói gondolkozni tudó emberek? És ha már megírtuk azt, hogy hét millió amerikai van a részvénytulajdonosok listáján, mért nem irtuk azt is meg, hogy 18 millió van a feketelistán? No, rendben van, tudjuk, azt mondják az urak erre, a Magyar Szó megint akadékoskodik. Hát beszéljünk egészen tárgyilagosan. Gondolják az urak, hogy hatást gyakorolunk a világ úgynevezett “el nem ígérkezett” népeire (uncommited nations) a mi technikai vívmányainkkal, automatikus szögcsináló gépeinkkel ? Vagy éppenséggel prefabrikált modern házainkkal, amelyeket Jim-Crow alapon árusítunk? Nem, uraim, ezek túlhaladott álláspontok. Épannyira túlhaladottak mint Dulles masszív megtorlása, Truman kordában tartási politikája vagy Knowland felszabadító kereszteshadjárata. U NU burmai miniszterelnök azt mondta egyszer az amerikai nagykövetnek, hogy Ázsia népei az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot tekintik vezércsillaguknak, a legforradalmibb történelmi okiratnak. Ezzel kellene nekünk, amerikaiaknak dicsekednünk! Takarítsák meg az Advertising Council minden hájjal megkent reklámügynökei a gőzt, a gázt és a dollárt. Hagyják csak itthon a szegecselő gépet, a Jim-Crow prefabrikált házat és Mr. Turner nyilatkozatát. Vigyék kiállításra a Függetlenségi Nyilatkozatot, az Alkotmányt és a Szabadságlevelet. És az az ember, aki e dokumentumokkal utazna, magyarázza meg a látogatóknak, hogy e halhatatlan ereklyék nagy és halhatatlan eszméi, illetve szövegei az utóbbi évtized folyamán az Advertising Council és a State Department díszleteivé és reklámjaivá váltak. Szavakkal hódoltak előttük, de tetteik homlokegyenest ellenkeztek Szellemével. Ezért vált Amerika a gyarmatosító kormányok szövetségesévé, ezért jutott ellentétbe a függetlenséget, szabadságot követelő nép- milliókkal. De azért e halhatatlan eszmék élnek egyszerű, becsületes amerikaiak millióinak szivében. Ez a garancia arra, hogy valamikor, nem is túl mesz- szlre a jövőben ismét elfogják foglalni méltó helyüket az amerikai élet rendjében. Nem a Madison Avenue-i reklámügynökök irodáiban, sem a Dulles-féle diplomaták aktatáskáiban, de a nép szivében. Garancia erre az amerikai nép békeakarata, a haladószellemü tábor kitartása, a néger nép dicső harca az egyenlőségért, a bevándorolt munkások harca a jólétért, s emberi munkaviszonyokért. Egy ilyen “kiállítás visszanyerné számunkra nemcsak Ázsia, hanem az egész emberiség bizalmát, szeretetét. Deák Zoltán AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudalf, lapkezelő retroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno Tischler Lajos, lapkezelő Ügyvezető: Rosner Sándor e^fHlÍ*D 83
