Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-23 / 8. szám
February 23, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ml A TEENDŐ 1956-BAN? A CALIFORNIA! DEMOKRATA KONVENCIÓ JELENTŐSÉGE HÉTVÉGI LEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. Elvetélt rovatok Ideiktatok néhány paragrafust, amelyből egész tisztességes Hétvégi Levelek születhettek volna, ha időm és a körülmények megengedték volna: Dulles és társai ne aggódjanak afelett, hogy a kínai népköztársaság háborús erőszakkal fogja visszavenni JOGOS TULAJDONÁT: Formóza szigetét a bitorló Csang Kaj-sektől. Ilyesmire nem lesz szükség. Formóza népe, amelytől elfelejtették annakidején megkérdezni, vájjon elfogadja-e a Kínából kiseprüzött banditavezért ui’ául és parancsolójául, néhány éven belül úgy kitakarítja ezt a haramiát minden zsivány pereputtyával egyetemben, hogy hírmondó sem marad belőlük. 'Sőt: engem az sem fog meglepni, ha ez a tisztogató művelet pont a “Gissimo” saját “lojális” hadseregéből fog kiindulni. Ezek a félrevezetett, szerencsétlen katonák lesznek bizonyára az elsők, akik hamarosan rájönnek, hogy a rossz oldalt választották és ahelyett, hogy saját faj- és sorstestvéreik ellen fordulnának (ami öngyilkossággal volna egyenlő!), úgy lefricskáz- zák magukról a tetőtől-talpig korrupt Csang Kaj- sek-bandát, mint megannyi bolhát... Vájjon a mi zseniális Dulles barátunk van-e annyira előrelátó, hogy kiszemelt volna kitűnő cimborája és védence: ’Csang Kaj-sek és követői számára egy Szent Ilona-szigetet arra az esetre, hogy azoknak eszükvesztetten menekülniük kell majd For- mózáról? Mert arra már a mi “legnagyobb” külügyminiszterünknek rá kellett jönni, hogy For- bózából sohasem lesz Elba—ahonnan tudvalévőén Napóleonnak sikerült visszatérnie Franciaországba egy száznapos “másodvirágzásra.” Formóza után csak Szent Ilona következhetik. . . Minél hamarabb, annál jobb... ★ 2. A népi demokrácia eszméjének térhódítását semmiféle erőszakkal, semmiféle diabólikus eszközökkel megállítani nem lehet. Akinek csak a legparányibb érzéke van a történelem ritmusának a felismerésére, az világosan láthatja, hogy ez az áradat feltartóztathatatlan. Amit ma tulajdon testi szemeinkkel megfigyelhetünk, nagyon élénken emlékeztet Ezékiel prófétának a következő látomására: “És visszatérite engem a ház ajtajához, és imé, viz jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a viz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre. És kivitt engem az északi kapu utján, és elhordoza engem a kívül való utón a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és imé, a viz ott forr vala ki a jobb oldal alól. Mikor kimérte az a férfiú napkelet felé, mérőzsinórral a kezében, mére ezer singet; és átvitt engem a vizen, a viz bokáig ér vala. És mére ismét eze- ret, és átvitt engem a vizen, a viz pedig térdig vala. És mére ismét ezeret és átvitt engem s a viz derékig ér vala. És mére még ezeret, s vala olyan folyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a viz, megúszni való viz. folyó, mely meg nem lábolható. .. “És mikor visszatértem, imé, a folyó partján igen sok, fa vala mindkét felől. És mondá nékem: Ez a viz a keleti tájékra foly ki, és a lapáczra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a viz. És lészen, hogy minden élő állat, amely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog: és a halaknak nagy bőségük lészen, mert ez a viz bement oda, és azok meggyógyulnak, ÉS ÉL MINDEN VALAHOVA E FOLYÓ BEMENT. ..” (Ezék. 41:1—9.) E pillanatban a viz csak derékig ér, de a mérőzsinór már kezdi méregetni a következő ezer singet... ★ 3. Üzenet Bódog Andrásnak: Hallja az ur, ha nem akar velem tengelyt akasztani, mégegyszer meg ne rikasson, mint azt tette oly kíméletlenül legutóbbi írásával: “öreg amerikások disznótorján. Ha a kolbász-, hurka- és kocsonyakészités csinjáról-binjárói kivál az ur értekezni, hát Írjon a “Szakácsmüvészet” rovat alatt — lehetőleg a Nők Világában; ha az egykori cselédlakások nyomorúságát akarja ecsetelni, írjon egy okos, tanulságos köz- vagy mezőgazdasági cikket; ha meg a fehér eperfákról óhajt elmélkedni, hát esz- kábáljon össze egy szakszerű cikket a fásítás — Irta: Leitner Aurél — Az egész ország politikai fejleményeire kihatnak a február 4- és 5-én Fresno, Californiában lezajlott demokrata konvenció tanulságai és határozatai. Itt kaptunk először választ — a következő két főkérdésre: • Lehetséges-e hatásos, független politikai kampányt levezetni az 1956-iki választásokkal kapcsolatban? • Nincsen-e a progresszív tábornak más kiútja, mint várni egy harmadik párt mozgalmának kibontakozására s közben ölhetett kézzel kivárni az idei választások lezajlását? Egy előző cikkben rámutattunk arra, hogy égető szükség van és megvan a lehetőség arra, hogy hazánk eseményeit erőteljesen befolyásolhassuk. Rámutattunk, hogy elállni az azonnali küzdelmektől anyit jelent, mint átadni a teret a jobboldali reakciónak. Azt is hangsúlyoztuk, hogy a progressziveknek csatlakozniuk kell a munkástömegek és a néger nép erőihez, amelyek még mindig a demokrata párt szövetségesei. Ez elengedhetetlenül szükséges, mert csak igy lehet reményünk arra, hogy 1956-ban kibuktathassuk a republikánusokat. Egyes progresszivek nem értenek egyet ezzel a felfogással. A “National Guardian” ezeknek a progressziveknek a szócsöve. E lap szerint a fenti utat követni hiábavaló és csupán a demokrata vezetők szekere utáni kullogáshoz vezet. Gyakorlati tapasztalat Fresno-ban Progresszív körökben már évek óta folyik a vita erről a kérdésről. De eddig csaknem teljesen elméleti vitának lehetett minősíteni a nézetkülönbségeket. A Fresnoban lezajlott konvenció azonban már gyakorlati példát mutat és konkrét következtetések levonására nyújt alkalmat. Milyen formában jelentkezett a gyakorlati példa ? Elsősorban is már a konvenció megnyitásakor érezni lehetett, hogy az életbevágó kérdések felett, (mint a béke, az adminisztráció kül- és belpolitikája stb.) szervezett nyomás jutott kifejezésre. Ugyancsak érezhető volt, hogy e szervezett nyomás mögött komoly megmozdulásak, a néptömegek erőteljes csoportjainak gondolkodása és akarata nyilvánul meg. Demokrata klubok megnyilatkozásait hallottuk, melyek az egyszerű szavazó polgárok érzéseit tolmácsolták. Érzéseket, melyek visszatükrözték, hogy a nép általában elégedetlen a demokrata korifeusok és leendő elnökjelöltek ingadozásaival a béke kérdésében! Néger tömegszervezetek hangját hallottuk, mely tiszta és nyílt állásfoglalást követelt a polgárjogok kérdésében. Szak- szervezetek képviselőit hallottuk, akik ezen a fresnoi konvención nagyszámban és jelentős tényezőként léptek fel. Kristálytiszta, pozitív progra m Az elmaradhatatlan eredménye ennek a körülménynek az volt, hogy olyan program kristályosodott ki a kétnapos konvención, amely félreérthetetlenül szólal fel a békés megegyezések, a polgárjogok és a munkásság követeléseinek kérdéseiben, sőt amely még a boszorkány üldözés ellen is felemeli a szavát. Drámai erővel nyilvánult meg ennek a demokrata konvenciónak a hangulata, amikor visszautasította az álliberális, vörösuszitó és a háborús programhoz csatlokzó Sámuel Yorty indorszálá- lását a U. S. szenátori állásra s vele szemben (erdősítés) mikéntjéről és előnyeiről; ha meg éppen kedve szottyan az orvosi tudomány mezeire kirándulni, hogy az öreg amerikás szivgyenge- ségének az okait elemezze, hát éntőlem irhát az ur amennyit csak akar, az orvosi rovatban; de az ellen a leghatározottabban tiltakozom, hogy eze- tek az egymástól idegen tárgyakat büvészi boszorkánysággal összekeverje és egy remekbe készült cikk keretében úgy tálalja fel elénk, hogy olvasás közben csak úgy potyognak a könnyeink !!! Remélem, hamarosan újra megrikat bennünket. .. csaknem egyhangú szavazattal Richard Rirhards- bt jelölte, aki a konvenció által elfogadott programot teljesen magáévá tette. Egy másik eredménye a konvenciónak az a tény volt, hogy a demokrata elnökségi kampányba komoly kérdéseket vetett be, amely kérdések az eddigi kampányból szemmelláthatólag hiányoztak. E ténynek tulajdonítható az, hogy Estes Kefauver tekintélye erősödött e konvención Adlai Stevensonnal szemben. Kefauver ugyanis fömegnyomásra éles állást foglalt úgy a polgárjogok, mint már kérdésekben, mig Stevenson ingadozott vagy semmi állást nem foglalt el ugyanezekben a kérdésekben. Helytelen volna azt állítani, hogy mindezt a progesszivek idézték elő. De ugyanakkor helytelen volna tagadni, hogy a progressziveknek ha szerény is, de konstruktiv szerepük volt e jelentős eredményekben azokon a helyi mozgalmakon keresztül, melyekben a konvenciót megelőzőleg résztvettek. S mik voltak ezek a mozgalmak? Demokrata klubokban való aktivitás; részvétel a szakszervezetek politikai akcióiban; részvétel a néger nép küzdelmeiben, összeállttak azzal a politikai célkitűzéssel, hogy Thomas Kuchel jelenlegi republikánus szenátort kibuktassák; hogy az Eisenhower-administrációt legyőzzék; hogy fele- lősebb kormányzatot és kongresszust válasszanak a jelenleginek a helyébe. Ez az aktiv részvétel a tömegek és azok szervezetei között, a nép legalsó szervezeti lépcsőfokain, nem kullogás a demokrata vezetőség szekere mögött, mert nem jelenti minden hivatalos demokrata politikának kritika nélkül való aláírását, amelytől a National Guardian fél. Éppen ellenkezőleg. A demokrata tömegek közötti aktivitás tette lehetővé, hogy a demokrata korifeusok Genf-ellenes politikája szigorú elbírálás alá kerüljön; hogy a polgárjogok kérdéseinek elodázása és elsikkasztása meghiúsuljon. Azt jelentette a tömegek közötti aktiv tevékenység hogy mindeme kérdésekért küzdelem folyt. Mindenek felett azt jelentette a tömegek közötti munka, hogy bátorságra ösztökélte a független politikai aktivitást. Részévé vált a Californiában egyre szélesebb rétegek között kifejlődő alap-mozgalmaknak, amelyeknek óriási lehetőségük van az 1956-os választások befolyásolására. Sőt még annál is tovább menve: nagy lehetőséget jeleznek egy közeljövőben kialakulandó független koalícióra. A Fresnoban lezajlott konvenció kivette a demokrata tömegek közötti munka szükségességét az elvont elmélet köréből. Ez a kérdés már nem vita többé. Világosan megmutatta a helyes irányt s azt, hogy egy gyenge, egyedülálló “harmadik párt” semmit sem jelentene az 1956-os politikai küzdelmekben. Megmutatta, hogy a tömegek közötti aktivitás, a vezetők hivatalos politikájának kritikájával, válhat csak igazi irányítójává a nép politikai akaratának a jelen égető problémáinak s a választások befolyásolásának harcaiban. AZ ÓHAZAI UTAZÁSRÓL Tisztelt Szerkesztőség! Én még a télen folyamodtam az útlevélért mivel hazai látogatásra készültem. De mire megkaptam az útlevelet, értesültem, hogy a kormány ismét letiltotta az utazást. Szeretném tudni, hogy azoknak, akiknek meg van az utlevelzk, lehet-e hazautazni? B. S. Cleveland, O. ★ (Erre a kérdésre egyedül a State Department illetékes választ adni, forduljon tehát oda. Értesülésünk szerint sok olyan amerikai magyar, akiknek meg volt az útlevelük és a magyar vízumuk, az uj utazási tilalom kibocsájtása után akadálymentesen indulhattak útnak. Több olvasónk panaszos levelet irt amiatt is, hogy egyes ügynökségek külön “árszabást” számítanak a vizumkérvény kiállításáért. Ez fölösleges kiadás mivel vizumkérvényt mindenki személyesen állíthat ki és azért senkinek sincs joga külön díjazást felszámítani.) __3_
