Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-25 / 34. szám
August 25, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ o CARNEY TENGERNAGY VIHAROS BÚCSÚBESZÉDE í| A TUDOMÁNY íf § j VILÁGÁBÓL g j Atomok a biológia és a mezőgazdaság szolgálatában Aligha lehet kételkedni abban, hogy az atomháború kirobbantásának eszméjét visszataszítónak találják a népek valamennyi országban. Mi tudósok, mindenki másnál jobban tudjuk, milyen súlyos következményekkel járhatna ennek az esztelen gondolatnak a megvalósítása. Ezért nincs jogunk a hallgatásra, amikor az emberi' értelem egyik legnagyobb vívmányát a bűn eszközövé változtatják. Annál kevésbé van jogunk a hallgatásra, mert mi jól ismerjük az atomenergia értelmes, minden nép kultúrájának és gazdaságának további előrehaladását szolgáló felhasználásának számos módját. Magam például, mint biológus, utalhatok a Szovjetunióban rádióaktiv elemek segítségével végzett egyes uj biológiai és mezőgazdasági kutatásokra. A Szovjetunióban a jelzett atomok módszerét széleskörűen alkalmazzák a modern biológia elméleti kérdéseit kidolgozó központi tudományosa kutatóintézetek, s a mezőgazdaság egyes fontos gyakorlati kérdéseit megoldó szak-intézmények és kísérleti állomások. Igen gyümölcsözőnek mutatkozott ez a módszer1 az állatok és növények élettevékenységének alapját alkotó bonyolult anyagcsere-folyamatok kutatásánál. A szovjet tudósoknak például a jelzett atomok módszerének felhasználásával sikerült megfigyelni azokat a finom átalakulásokat, amelyek az agykéregben a központi idegrendszer ingerületi és gátlási folyamataival kapcsolatosan zajlanak le. Rádióaktivvá tett szénatomokat tartalmazó acetát, továbbá rádióaktiv kálcium és foszforizotópok alkalmazása révéig lehetővé vált, hogy tanulmányozzák a tejképződés folyamatát a bőtejelő teheneknél, s megállapítsák, hogyan értékesítik a kálciumot és a foszfort a borjak, a takarmány különféle adagolásánál. Ezáltal fontos, uj mezőgazdasági gyakorlati adatokat nyerhetnek. Rádióaktiv kadmiumizotóp alkalmazása lehetővé tette, hogy az élő, normálisan működő szervezetben mutassák ki a szív ritmikus munkájának szoros kapcsolatát különleges atomcsoportok (például szulfhidril-csoport) átalakulásaival a szív szöveteinek fehérjeállományában. A rádióaktiv brómizotóp alkalmazása révén a pajzsmirigyek bróm részvételével lebonyolódó uj, eddig ismeretlen funkcióit fedték fel. Az izotópok terjedési sebességét a testben figyelemmel lehet kisérni anélkül, hogy az ártalmára volna a szervezetnek, amit a szovjet orvos- tudomány széleskörűen ki is használ a pajzsmirigy funkcióinak kutatásánál (rádióaktiv jóddal), a vérkeringési zavarok felfedésénél (rádió- aktiv nátriummal), vagy az agydaganatok helyének meghatározásánál (rádióaktiv fluorral stb.) Hasonlóképpen gyümölcsözőnek mutatkozott a rádióaktiv izotópok alkalmazása az agronómiában és a növényfiziológiában is. Jól ismeretes, milyen rendkívüli jelentőséggel bir a termésátlagok növelése szempontjából az időben és okszerűen végzet trágyázás. Az agronómusnak azonban, ha azt akarja, hogy az alkalmazott trágya a lehető legnagyobb eredményt adja, tudnia kell, a növényt fejlődésének melyik szakaszában kell trágyázni, milyen trágyázási módszer mellett használja fel a növény legtökéletesebben a trágyát, s mennyiben függ a trágyázás során a talajba juttatott elem felhasználódása a trágya formájától stb. E kérdésekre más-más talaj és éghajlati viszonyok között természetszerűleg más és más lesz a felelet. Emiatt itt nem lehet általános, sablonos tanácsokat adni. Ezzel szemben különösen fontos átfogó kísérletek megszervezése, gyorsan világos választ adó módszerek alkalmazásával. Ilyen módszernek mutatkozott a jelzett atomok módszere. A szovjet kutatók “jelzett” trágyák alkalmazása révén rövid idő alatt tökéletesen világos választ kapnak arra nézve, hogyan hasznosítja egy adott növény ilyen vagy amolyan termesztési viszonyok mellett a talajba juttatott trágyát. Csak most hozták nylvánosságra Robert B. Carney tengernagynak, a haditengerészeti hadműveletek főnökének junius havában (tehát a genfi konferencia előtt) tartott hidegháborús beszédét. Mire jó ez? — kérdezheti a jámbor polgár. Az alkalom, amellyel csak igen gyengén próbálták igazolni a tengernagynak a tengeri hatalomról szóló összefoglaló bölcseletét, nyugalom- bavonulása és az uj főnöknek, Arleigh Albert Burke tengernagynak, utódjának, a beiktatása volt a US haditengerészeti akadémiáján. Ennek a hadi bölcseletnek lényege az, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tengeri hatalmát lecsökkenti a Szovjetunió tengeri hatalmának erőteljes gyarapodása. Úgy értelmezik, mint szolgálatának befejzésével tartott búcsúbeszédet, amely azt a figyelmeztetést tartalmazza, hogy ha ez igy megy tovább, akkor a vége a szovjet “még becsvágyóbb (értsd: agresszívebb) stratégiája” lesz. Nem nagy sor meglátni a levonható következtetést: fokozzuk tengeri erőnk kiépítését. A beszéd nyilvánosságrahozatala ma arra figyelmezteti a gondolkodó elmét, hogy mind a két kor-áramlatot meg akarják nyargalni. Egyrészt hivatalosan hirdetik a békés törekvéseket s a szov jet hadsereg létszámának csökkentését úgy értelmezik, hogy a szovjet belátta, hogy USA-nak nincsenek háborús szándékai, másrészt azonban buzdítanak a további fokozott fegyverkezésre úgy gondolván, hogy minden eshetőségre készen állanak. Ez ám azonban csak egyszerű kétszínű játék, amely oly szembeszökő ellentmondásokat foglal magában, hogy a politikavezetés komolyságát veszélyezteti. És miket hadar össze a kiöregedett tengerész? Az ember csak hüledezik, ahogy hallgatja. Nemcsak olyasmiről beszél, aminek semmi köze a haditengerészethez, hanem olyan megdöbbentő képtelenségeket mond, hogy olykor mosolyogni kell rajta. “Jelenleg — mondja — a szovjetek, mint nekik megfelelő anyagokat, tekintélyes szállitófelszere- léseket, különösen kereskedelmi hajókat importálnak”, de ezenkívül importálnak textilrostokat, élelmiszereket és gépeket, miközben fokozzák a szovjet exportot és szállítanak kifelé többek közt petróleumot, gabonát, épületfát, szőrmét, ásványi anyagokat, bizonyos fajtájú gépeket, különösen olajkutfuró berendezéseket... A tengernagy ur az ilyesmiben veszedelmet lát s nyilván akkor érezné jól magát, ha egy ilyen nagy országnak sem importja, sem exportja nem lenne. Ez már az elővigyázatosságnak A rádióaktiv “jelölés” segítségével meg lehet állapítani, mely elemeket vett fel a növény a trágyából és mely elemeket a talajból (vagy mely elemek voltak meg már előzőleg a növényben). A fiziológiában immár több mint egy százada meggyökeresedett az a nézet, hogy a szén kizárólag a leveleken keresztül, a növény levegőfelvételének folyamatában kerül a növénybe. A szovjet tudósok rádióaktiv szénizotóp alkalmazásával kimutatták, hogy a növény gyökerei a talajban levő karbonátokból állandóan vesznek fel szenet a növény levegőfelvételével párhuzamosan. Mint a számítások és rádióaktiv szénsavval végzett közvetlen kísérletek kimutatják, a gyökereken keresztid elég jelentős mennyiségűi szén juthat a növénybe. Ez a mennyiség a talaj művelés feltételeitől függ. de általában az asszimilált szén egész mennyiségének 10-15 százalékát teszi ki. Ilyenformán uj módon kell értékelni a talajban levő szénsav és karbonátok szerepét, továbbá a szerves trágyák szerepét, amelyek bomlása során jelentős mennyiségű szénsav képződik. Jelzett atomokat nemcsak bonyolult szerves molekulák, hanem egész organizmusok — baktériumok, rovarok, halak stb. — “megjelölésére” is fel lehet használni. Jelzett baktériumokat és spórákat sikeresen alkalmaztak annak kivizsgálására, milyen utakon terjed a fertőzés az állati szervezetben, hol helyezkednek el a szervezetben a baktériumok. Ezzel a módszerrel ugyancsak sikeresen tanulmányozták a fertőzések hordozóit. Az entomológu- sok körében különösen nagy érdeklődést keltett, hogy rádióaktivvá lehet tenni a ragály terjesztő rovarokat és mezőgazdasági kártevőket is. Ilyen forrestali méreteihez hasonlít. Ezután aggályait fejezi ki amiatt, hogy “a Szovjetunió ideiglenes stratégiája saját tengerparti határaival szomszédos válogatott körzetek ellenőrzése s annak kiterjesztése erőforrásainak és képességeinek növekedése szerint” és példának felhozza az Ohocki-tengert, Japántól északra, ahol most már más nemzetek nem gyakorolhatnak ellenőrzést a szovjet miatt. A tengernagy nem engedné meg, hogy a"szov- jet a saját határai mentén fekvő körzeteket szemmel tartsa, sőt még továbbmenve, görbe szemmel nézi azt is, ami a szovjet területen belül történik, igy többek közt felhányja — mintha ez is haditengerészeti szakkérdés volna—hogy Iielet-Szibériában a szovjet nagyszabású gazdasági terjeszkedést hajt végre és hozzájut anti- mónfémhez, ólomhoz, cinhez, tungsztenhez, kénhez, bauxithoz, szurokérchez és talán még urániumhoz is. Magadán, Északkelet-Szibéria aranyközpontja, “valószínűleg a világ leggyorsabban fejlődő városa, mely kitűnő kikötőt nyújt”, folytatja a tengernagy. Komszomolszk “már épit nehéz páncélos cirkálót, torpedózuzót és tengeralattjárókat”, valamint “hajóacélt”, Diesel-motorokat és gépalkatrészeket. Hát ki hallott ilyet? Ez mind nem elég. így folytatja: Oroszország tehát városokat, gyárakat és hajógyárakat épít olyan földrajzi körzetekben, amelyeken át hozzáférhetnek a nyílt tengerekhez amelyeken már dús természeti kincseket találtak és nyilván továbbra is uj felfedezéseket csinálnak, mondja nyomatékosan a tengernagy. Ezek miatt ajánl Carney fokozott éberséget s ha rajta állna, ugylátszik, még azt is megtiltaná, hogy saját határaikon belül lélegzetet vegyenek a szovjetek, mert fizt vallja, hogy “az Egyesült Államok létező tengerészeti hadereje még nem elég nagy, hogy megfeleljen egy az egész földtekét átfogó háború azonnali és sürgős szükségleteinek.” Azt még csak értjük, hogy egy ilyen tipikus katonaember utolsó lehelletéig stratégiáról és háborúról elmélkedik. Csak azt nem értjük, hogy miért kellett a New York Times-nek, külügyminisztériumunk e félhivatalosának ezt az agresszív elmélkedést első oldalas főhirként közölni. Csak tán nem Eisenhower elnököt akarják za- varbahozni, aki oly meggyőző módon hangoztatta kormányunk békeszándékát Géniben? A MAGYAR SZÓ HIVATÁSA, AZ IGAZSÁG MEGÍRÁSA. TANULJON ÖN IS BELŐLE, LEGYEN ELŐFIZETŐJE. megjelölés szükségessége számos, e rovarok elleni helyes védekezés szempontjából fontos feladat megoldásánál merül fel. A rovart könnyű “megjelölni”, csak meg kell etetni olyan foszfátot tartalmazó cukorsziruppal, amelyben rádióaktiv foszfor van. Ilyen módszerrel tanulmányozták például a legyek terjedésének gyorsaságát. Egy ilyen kísérlet alkalmából a “jelzett” legyeket délután 5 órakor engedték ki a kolhoz egyik házából. A nap végén mindegyik házban meglehetett figyelni a “rádióaktiv” legyek jelenlétét, a következő napon pedig két-három kilométer távolságban, a szomszédos falvakban is találtak már “rádióaktiv” legyeket. Ilyen gyorsan terjed a közönséges házilégy, amely tudvalevőleg gyakran különféle betegség, például a vérhas stb. hordozója. A fertőző betegségeket terjesztő rovarok terjedési sebességének kiderítése rendkívül nagy jelentőségű a zárlat helyes megszeiwezése és számos betegség elleni védekezés szempontjából. Ezek a rádióizotópok biológiai és mezőgazda- sági alkalmazásának csak egyes példái. A mai tudomány még korántsem merítette ki mindazokat; az uj lehetőségeket, amelyeket a jelzett atomok módszere nyújt az állatok és növények életének tanulmányozásához. Mindann iánk előtt nyitva áll a természet alaposabb megismeréséhez, s még jobban az emberek érdekeinek és szükségleteinek szolgálatába állításához vezető további kutatá» sok csábitó útja. Az atomenergia észszerű felhas« nálása segítségünkre lesz, hogy ezen az utón még sok nagy sikert érjünk el. A. Kurszanov a Szovjet Tudományos Akadémia tagja
