Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-18 / 33. szám
August 18, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÉPÍTŐ TERVEKET A LAPKONFERENCIÁRA! Házi agitáció a lapterjesztés legjobb módja Tisztelt Szerkesztőség! Engedtessék meg, hogy lapunk problémáihoz én is hozzá szólhassak. Figyelve az eddigi hozzászólásokat, megállapíthatjuk. hogy Petrás bátyánk hívta fel legalaposabban a figyelmünket lapunk legfőbb problémájára, a fenntartására. Bár az is fontos, hogy mi-1 lyen természetű és irányú cikkek és leírások jelenjenek meg, de Petrás munkástárs találta a fején a szöget legalaposabban. Mi hiámyzik a lapból? Tudva azt, hogy a M. Sző az egyedüli magyar kultúra terjesztő lap nagy Amerikában. kell tehát, hogy azokat a hézagokat amelyek .ezen a téren vannak, betöltse. Hiányzanak az ismertetések a mi nagy zenei tehetségeinkről. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Kodálynak vagy más élő vagy halott zeneszerző munkáit közöljük teljes egészében a lapban. Ámde miért nem lehetne ezeknek a géniusoknak az életét vagy talán népszerűbb szerzeményét ismertetni ? Ezt mind meg lehet szerezni a magyarországi Zenei Szemlében, vagy más zeneiirodalomban. Lapunk keveset foglalkozik azzal, hogy mi történik a nyilasok berkeiben. Ezen lelketlen hiénák nap-nap után mindig nagyobb és nagyobb mértékben ássák alá szülőhazánk,a magyar hon reputációját. Ezek az alakok fontos hírszolgálati pozícióban vannak elhelyezkedve. Figyeljük csak a Free Europe magyar departmentjét. Vagy van-e arról tudomásunk, hogy hány tonna Magyarországról ideküldött irodalom hever a cenzor hivatalában, a cenzor urak jóvoltából? Nem “szub- verziv” irományokról van szó, hanem zenei, szépirodalmi, sőt még a Magyar Világszövetség értesítője is. Ezt mind ki kell kutatni és szenzációs módon leleplezni az ilyen eljárást. A M. Szó-nak kellene ezt a panaszt megtenni, mivel a M. Sz. egy magyarnyelvű tömeg támogatását bírja, akik egyszersmind emarikai polgárok is. Visszatetszést gyakorol az is, hogy nincs egy titkára a lapnak. Minden olyan intézmény. amely üzleten alapul, kell hogy titkárral rendelkezzék, hogy a beérkezett levelekre gyorsan válaszoljon, vagy felvilágosítást adjon bárminemű kérdésre. Sajnos, már egy éve várok a szerkesztőséitől fontos ügyben választ, de még eddig sem kaptam. Az ilyen eljárás a “kicsiny hitű” egyéneket elfordítja a laptól, mig egyeseket személyes ellenségévé teszi a szerkesztőknek. Most pedig egynéhány szót a lap financiális ügyéhez. A deWátusai tnécr mieinti elindulnak a lápkonferenciára, foglalkozzanak a régi lapkezelő rendszerrel. A házi agitációval. A csoportos át- rándulásokkal más városokba vagy telepekre. Előfizetésekért és hirdetésekért, amik biztosítani tudják a lapot. A jelenben adományok gyűjtésére baziroztuk- a lap fennállását. Ez ment eddig és megy tovább is, amig a viszonyok ilyenek maradnak. De mit csinálunk majd, hal5 millió munkanélkülit számlálunk? A polgári lapok is az előfizetőkből és hirdetésekből tartják fenn magukat. Ezeket az előfizetőket szerezni kell, aminek viszont utána kell legtöbb esetben menni, így van a hátralékosokkal is és a hirdetőkkel is. Még ennél jobb módot nem talált ki senki, tehát ezt a módot kell folytatni, alkalmazni. Persze, vannak akik erre azt felélik, hogy ezt könnyű volt megtenni 30 évvel ezelőtt, mert fiatalok voltunk. De ma megöregedtünk és nem bírjuk. Hányán vannak olyanok, akik 30 évvel ezelőtt dolgoztak, és bizony még mindig kénytelenek dolgozni. Miért? Mert nem találták praktikusabb módját a megélhetésnek. így van az előfizetésszerzéssel is. Utána kell menni. Vagy talán 30 évvel ezelőtt nem voltak nekünk öregjeink, akik bizony jártak, utaztak ahová a helyzet megkívánta. Hiszen, mi tőlük tanultuk az agitáció módját. Ki meri állítani, hogy ezelőtt 30 évvel Erdei bátyánk fiatal volt? De járt, kelt, agitált. És hány van még Erdeihez hasonló munkástársunk, aki még mindig hajlandó volna i hozzáfogni, ha a valamivel fiatalabbak is hajlandóságot mutatnának. A házi agitáció bevált a I múltban, tehát be fog válni a jövőben is. Én a párom segítségével ismét megpróbáltam. Szereztünk a M. Sz.-ra és a N. V.-ra is egynéhány előfizetőt. Igaz, hogy ez any- nyiba került (összegbe) ne- | kém, mint amennyit beküld- tem a lapjainknak, de meg- 1 érte mindenféleképpen. Ha I nem ketten, hanem 6-an men- j tünk volna a kocsimon,akkor kifizetőbb lett volna. Sőt, ha két vagy három kocsival mentünk volna, a szerkesztőség csodaszámba vette volna. És amit meg lehet inne Elsinore-ból (az Isten háta mögül) tenni, azt meg lehet j máshol is. Hiszen egy alkalommal. még nem is olyan régen Bronx is ezt igazolta. Arra is gondoltam, hogy j más baj van ezen eljárás al- | kalmazásában, ez pedig a félelem. Erről a jelenben nem a ! lap hasábjain, hanem majd a lapkonferencián beszélgethetünk. Persze, az akroniak tanácsa- hozzászólása segít majd jobban megérteni a helyzetet. I AŐrUrr ío min, n C-n r, — Tisztelt Szerkesztőség: A lapot Igen szeretem, sok minden széppel ellátták. Ha valaki az életbe akar belenézni, sokat tanulhat belőle. Én idős asszony vagyok, hozzájárulásom lapunk fenntartásához nem sok, de fogadják tőlem szivesen, mert én a lapot nagyon szeretem. Szerettem volna elmenni a konferenciára, de nagyon fájnak a lábaim. Kérném a lapot nekem tovább is küldeni. Mrs. B. F. Tisztelt Szerkesztőség: A Remekírók cimü könyvet szeretettel és örömmel vettem. Szeretnék több ilyen könyvet a természet legújabb, vagy az orvosi tudomány legkésőbbi felfedezéseiről. Itt küldök a könyvért 8 5.-t. M. F. Gellért Hugó: Az ifjúság és a magyar kultúra Tisztelt Szerkesztőség. Helyénvaló lenne, ha a kon- j 1 venció figyelembe venné a!; munkásotthonaink és kultur- klubjainknak a lehetőségeit.! Ugyanis alkalmam volt ész-! revenni, hogy milyen nagy a különbség ázon helyek között, ahol munkásotthon, vagy kulturklub, bár szerény formában is. de létezik és ahol az nincsen. Azonban mindenhol szembeötlő, hogy hiányzik a kellő számú fiatalság.— így elsősorban a fiatalok számára kell vonzóbbá tenni klubjainkat. A fiatalok alatti az igazán fiatalokat értem. Az öt esztendősökkel kezdve. Mikor az anya elhozza a kisleányt, vagy a kisfiút, már nyertünk egy fiatalasszonyt is. Vele együtt talán a férjét Ui lehetőségek ui feladatok Tisztelt Munkástársak! Csaknem egy teljes év telt el amióta legutóbb összejöttünk átteki teni és analizálni i a külföldi és itteni fejlemé- I nyékét és lapunk szerepét mérlegelni ezekhez méltóan. Hát, munkástársak, minden kétségen kivül lehet álli- tani, hogy a legújabb események, és különösen a genfi 4- nagvhatalmi konferencia, valóban uj fordulópontot jelentenek a világ népének történetében. Megvalósult a népek legbensőbb vágya, a béketörekvéseinknek lehetőségei. Kikristályozódott az ut e- , lőttünk. Hatalmas lépéseket tettünk előre ezen az utón azóta, amióta kormányunk bepörölte a nagy néger tudóst. Dr. W. E. B. DuBoist, mint “foreign agent’’-et, mert vezető szerepet töltött és részt vett nemzetközi béke-értekezleteken. Ne felejtsük el, hogy a haladó tábor, a haladó sajtón keresztül volt az. amely a hidegháború kezdeténél fogva j hangot adott legelőször és ki- , tartóan a nép békevágyá ak I és a békés-együttélés eszmé- j jének. Igen fontos ezen fejlemények és tények alapos felismerése és átgondolása, mert ezen alapszanak jöv<j terveink és teendőink lefektetése és sikerre vitele. Az idén lapunk országos konferenciája egy olyan uj korszak kezdeténél történik, amely magasra emeli összejövetelünk fontosságát és jelentőségét. Még a megszokottnál is jóval nagyobb feladatot helyez váltunkra és igénybe veszi, megköveteli tehetségünk és kitartásu k legjavát. # Habár az uj fejleményekből uj erőt és lelkesedést meríthetünk, de csak akkor, ha bátran és realisztikusan szemtalálkozunk, ajánlom, hogy főleg a háziagitációt analizálják a munkástársak, mert ez a legfontosabb. is. Ha azt elérjük, hogy van belőlük egy jónéhány. akkor a fiatal leányok és legényeknek a megnyerése már kevésbé lesz nehéz. így sikerülhet visszahoznunk a reánk nézve elveszettnek véltmásodik generációhoz tartozókból, mégpedig a harmadik generáció segítségével. Természetes, hogy ez csak akkor érhető el, ha olyat tudunk adni, ami számukra érték. amit szeretnek, élveznek és amit a világon semmiért sem mulasztanának el. Már láttam gyerekcsoportot. olyat, hogy a zeneóra leteltével erőszakkal kellett kényszeríteni arra, hogy engedje át helyét egy más csoportnak. Annyira élvezte a tanulást. Aztán melyik gyermek nem szereti a szép mesét, vagy verset ? Melyik nem szivesen táncól, vagy rajzói? Csak legyen hozzá tehetséges tanító, s ami fő, olyan, aki szereti a gyerekeket. Hogy példát hozzunk fel a lehetőségekről, olyakat, amelyről tudomásunk van, megemlítünk három munkás- otthont : 1. Tagjai között találunk zeneszerzőt és festőművészt. 2. Rendelkezik karmesterrel és festőművésszel. 3. Keres színpadi nevelés irányítására alkalmas fizetéses egyént. A körülményekhez alkalmazkodván a szinielőadás, a film. a dalárda, a baseball, a football, stb., hol mi van, mind lehetőség. Klubjaink, otthonaink az amerikai magyar munkás kulltura egy-egy központjává fejlődhetnének, ahol az igazi amerikai demokrácia szellemének ápolása mellett a szülőhaza hagyományainak ismertetése, a tudomány, művészet és a sport terén elért kiváló eredményeknek kimutatása felébresztené a fiatalságban a nemzeti eredete iránti büszkeséget. Az ilyen intézményt még a más nemzetiségű fiatalság is szívesen látogatná. így elérnők azt is, hogy a nemzetiségi csoportok közötti jóbarátságot és szoros viszonyt segitenők elő. Különösen most van nagy szükség arra, hogy szaporítsuk barátaink számát, olvasóinkat, hogy kiszélesítsük befolyásunkat, hogy minél nagyobb segítséget nyújthassunk a genfi megállapodások kiterjesztésére, a hideg háború beszüntetése alapján, Amerika belpolitikai és társadalmi életére. Az olyan cél, amelynek megvalósulása garancia lenne szabadságjogaink, jólétünk és az összembe- riség békéjének biztosítására. Ezért ez olyan teendő, amely igazán méltó arra, hogy fogadott hazánknak a legjobb hagyományai mellett foglalja el a helyét. Minden erőnkkel rajta kell lennünk, hogy megvalósuljon. Ilyen értelemben kell megfelelnünk a be nézünk jövő teendőinkkel az eddigi lefektetett tervek kibontakozására és megvalósítására. Ne ámítsuk magunkat, hogy most már miden rendben van és mi összetett kezekkel ülhetünk. Épp most az ideje teljes erővel és értelemmel előre vinni a béke sok-oldalu ügyét, ugv nemzetközileg mint itthon; mint például az atomfegyverek betiltását, az általános lefegyverkezést, a hatalmas 500 milliós Kina befogadását az Egyesült Nemzetek sorába, Németország demokratikus és békés egyesítését, stb.; itthon pedig teljes munkalehetőségeket teremteni népü knek békés és építő gyártmányokban és olyan munkabérek és munka- viszonyok mellett, melyek garantálnak egy egészséges, kulturális és boldog életet mindannyiunk számára; egyenlőséget teremteni a gazdasági, politikai és társadalmi téren a nagy 15-16 milliós néger nép számára; ugyszin- ttén törvényileg helyre állítani az idegenszármazásuak jogait és újból megvalósítani és megerősíteni mindazokat a jogokat melyeket hazánk alapokmányai magában foglalnak. Ezen ügyeket tartsuk szemünk előtt, amikor összejövünk a haladó, sajtó ügyeit és szerepét tárgyalni, mert amilyen mértékben mi megvilágítjuk a helyzetet és teendőket lapunk hasábjain keresztül, olyan mértékben sikerül hozzájárolásonk minden olyan, téren, amely a tartós béke és boldog jövő felé vezet. Helen Also A kormányban keres kommunistákat Francis E. Walter, pennsylvaniai demokrata képviselő, az Amerikaellenes bizottság elnöke, uj tervét jelentette be hétfőn este: magas kormánykörök ellen indít vizsgálatot “koramu3
