Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-28 / 30. szám

July 28, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A népek békevágya győzött a genfi találkozón A négy nagyhatalom legfelső vezető államfér- fiainak genfi találkozója a siker jegyében zá­rult le. Azt természetesen senki sem várta, hogy a hatnapi konferencia meg fogja tudni oldani mindazokat a szövetséges problémákat és diffe­renciákat, amelyek az elmúlt tiz év alatt felhal­mozódtak kelet és nyugat között, de az, amit igenis vártunk a konferenciától, hogy a négy nagyhatalom az “uj barátságosság” (Eisenhower szava) légkörében összeül és előadja kívánsága­it, hogy kölcsönös engedményekkel és megértés­sel igyekezzék a politikai világfeszültséget eny­híteni, más szóval a hidegháború megszüntetésé­hez a kezdő lépéseket megtenni, azt a jelek sze­rint sikerült elérni. Az a tény, hogy a szemben­álló javaslatokat direktívák, utasítások, kísére­tében a négy nagyhatalom külügyminisztereinek átadták, hogy azokat összeegyeztetve hozzák kö­zös nevezőre az októberben megtartandó külügy­miniszteri tanácskozásokra, azt bizonyítja, hogy a megkezdett utat folytatni fogják és ezzel az ellentétek kiélezése helyett az egyeztetések kor­szaka nyílik meg. Nemcsak a részvevő államférfiak derülátó nyi­latkozatai és a genfi tanácskozások eredmé­nyeivel való közös megelégedésük, hanem a világ­sajtó véleménye szerint is a konferencia eredmé­nyes volt. Még a “N. Y. Times” is, amely a ta­nácskozások- hete alatt inkább az ellentéteket könyvelte el és jelentéseiben állandóan a “holt­pont” hangoztatásával számolt be a tárgyalások­ról, a hét elején már más húrokat pengetett és elismerte a találkozó eredményét, hogy “uj barát­ságosság” született a nemzetek közt. Minthogy a genfi találkozó értékelését Eisen­hower elnök és Bulganin szovjet miniszterelnök zárónyilatkozatai fejezik ki legtökéletesebben^ az alábbiakban e két nagyfontosságu nyilatkozatot közöljük. Bulganin beszéde “Semmi kétség, hogy Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői mostani genfi találkozójának pozitív jelentősége can a feszültség enyhítésére a kormányok közöt­ti kapcsolatokban és a köztük levő bizalom kike­rülhetetlen növekedésére. “Mindenekfelett megkönnyítette ezt a négy ha­talom vezetői közt Genfben felvett érintkezés, lobban megismertük itt egymást és kicseréltük nézeteinket fontos nemzetközi problémák egész sorozatáról. “Jóllehet néhány kérdésben nem egyeztek meg szempontjaink, a találkozó egészben véve becsü- etés légkörben folyt le és azok az erőfeszítések jellemzik, melyeket a részvevő hatalmak fejte­nek ki, hogy közös megértésre jussanak. “A genfi konferencia az egész világ nemzetei­nk figyelmét magára irányította és még erő­sebbé tette vágyukat a nemzetközi feszültség csökkentése és a hidegháború megrövidítése itán» “Reméljük, hogy mindez pozitív szerepet fog játszani és megkönnyíti az érdemes cél elérését: i szilárd és tartós béke biztosítását. “A szovjet delegáció azzal a jó szándékkal ött a genfi találkozóra, hogy megkönnyítse mind z alapvető nemzetközi problémák megoldására rányuló gyakorlati munka megszervezését, mint >éldául az európai kollektiv biztonság és leszere- és megszervezését. “Jelen feltételek mellett ezeknek a kérdéseknek döntő jelentésük van a világbéke megerősítésének feladatában. “A genfi konferencia legfontosabb vitapontja az európai biztonság problémája volt. A szovjet delegáció úgy tekintette, hogy a béke megerősí­tésének érdekében egy kollektiv biztonsági rend­szert kellene teremteni Európában, amelyet az összes európai kormányok és az Amerikai Egye­sült Államok kormányainak részvételére alapoz­nának. “E kérdésre vonatkozóan a mi uj javaslataink, amelyeket a genfi konferencia elé terjesztettünk, arra a meggondolásra vannak alapítva, hogy a jelenlegi körülmények közt, amikor - egymással szembenálló nemzetcsoportokat hoztak létre Eu­rópában, mindenekfelett az szükséges, hogy az ezen csoportokba foglalt nemzetek közti kapcsola­tokat a normális békés együttműködés és a köz­tük felmerült viták békés megoldásának útjára vezessük. “Az össz-európai biztonsági rendszer megte­remtésének ezen első szakaszában a szovjet ja­vaslat nem gondol az északatlanti tömb, a nyu- gateurópai unió és a varsói egyezmény szerve­zetének felszámolására. Az idő múlásával, a má­sodik szakaszban, amikor a feszültség csökkenté­sében Európában sikereket érünk el s a kormá­nyok közti bizalom helyreáll, a fenti csoportok szétoszolhatnak és helyettesítheti azokat az euró­pai kollektiv biztonsági rendszer. “Ezzel együtt azt javasolta a szovjet delegáció, hogy az európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtése előtt, egyezménynek kell lenni e csoportokban Európában, hogy a részvevő kormá­nyok egy paktumot kössenek, amelynek értelmé­ben elvetik a fegyveres erőt és csakis békés esz­közöket használnak vitáik rendezésére. “Az európai biztonság problémájával kapcso­latos nézetek kicserélése azt bizonyítja ,hogy a konferencia összes részvevői kívánnak ilyen meg­egyezéses megoldást találni erre a fontos problé­mára. “Reméljük, hogy a probléma jövendő megfon­tolása folyamán még nagyobb sikerekét fogunk elérni. “A leszerelés kérdésére vonatkozóan a szovjet kormány már a genfi konferencia előtt, május 10-én, konkrét javaslatokat tett a fegyverkezések csökkentésére, az atomfegyverek betiltására és a háború veszélyének eltávolítására.” A továbbiakban Bulganin kifejtette, hogy a le­szerelésre vonatkozó javaslatokat tegye meg min­den nemzet s azok alapján jussanak döntésre. Majd a német kérdésre térve kijelentette, hogy mivel Németország egyik fele a nyugati, a másik fele pedig keleti államcsoport kötelékéhez tarto­zik, nem lehet gépiesen egyesíteni, mert ez a problémának nem realisztikus megközelítése. A Szovjetunió mindamellett egy békeszerető, demo­kratikus Németország egyesítésének őszinte tá­mogatója, de az egyesítést úgy a nyugati, mint a keleti Németország képviselőinek részvétele mellett kell megbeszélni. Ezt pedig csakis az eu­rópai biztonsági rendszer megteremtésével lehet elérni. Mindenesetre megteremtették az alapot az országok közötti szélesebbb együttműködés­hez. Ha pedig a további megfontolásokat is a genfi találkozó szellemében folytatják, a béke fenntartásának nemes célját el fogják érni. Eisenhower elnök záróbeszéde “Üdvözlöm és melegen viszonzom a barátságos­ság és jó szándék azon szellemét, amely jellemzi az előbbi beszéd tartalmát. 'De remélem, hogy ha Bulganin miniszterelnök egyes kijelentéseire nem válaszolok is, azt semmiféleképpen sem fogják úgy értelmezni, hogy részemről beleegyezés vol­na. Távolról sem. “De úgy vélem, hogy e konferencia záró per­ceiben nem szükséges, hogy bejelentsem a koníe- ferenciának és a világnak, mi is az Egyesült Ál­lamok álláspontja a megvitatott fontos kérdések­kel kapcsolatosan. “Remélem és hiszem, hogy ez világosan meg­történt. így hát nem volna különösképpen célsze­rű mégegyszer részletesen elmondani. Meg kell, hogy elégedjem azzal, hogy az elmúlt hét mun­kájára reflektáljak és némi reményeket fejezzek ki a jövőre vonatkozóan. “Ez történelmi találkozó volt. Egészben véve jó hét volt. De csak a történelem fogja megmon­dani együttes üléseink igazi érdemét és valódi ér­tékeit. Az, hogy illető kormányaink hogyan fog­ják folytatni azt, amit mi itt megkezdtünk, az lesz a döntő e konferencia felmérésénél. “Egyszerű szavakkal átbeszéltük a legnehezebb és legzavarbaejtőbb kérdések sorát, amelyek érin­tik népeinket és az egész világot. “Nem azért jöttünk ide, hogy végső megoldá­sokat érjünk el. Azért jöttünk, hogy lássuk, váj­jon együttesen meg tudjuk-e találni azt az ös­vényt, amely a megoldáshoz vezetne és a világ­béke kilátásait felderítené. “Gyülekezésünk végső órájában az a. vélemé­nyem, hogy a tartós béke és szabadság kilátásai tisztábbak lettek. A modern háború óriási tragé­diájának veszélyei pedig csökkentek. “Külügyminisztereink munkája, amellyel igye­keznek utasításainkat végrehajtani, nagyon fon­tos lesz, talán fontosabb annál is, amit mi ma­gunk végeztünk itt. Az ő feladatuk, kormányaik lényeges politikájának visszatükröztetésével, az, hogy megállapodjanak a cselekvés módjára néz­ve, amelyet mi itt csak általános szavakkal tud­tunk megvitatni. Tudom, hogy valamennyien azt kívánjuk, hogy siker koronázza munkájukat. “Bízom abban, hogy valamennyien támogatni fogjuk azokat a szükséges változtatásokat, ame­lyeket véleményünk szerint meg kell tenniük, ha ezekben a kérdésekben meg akarjuk oldani nézeteltéréseinket. “Ha népeink az eljövendő hónapokban és évek­ben kitágítják egymás megismerését és megérté­sét, amint mi cselekedtük a hét folyamán, kormá­nyaink között is könnyebb lehet a további meg­egyezés. “Bárcsak az igazságosság szellemében történne ez meg! Bárcsak azt eredményezné, hogy gya­rapszik a jólét, nagyobb lesz a szabadság és ki­sebb a félelem, vagy a szenvedés vagy a szoron- gatottság az emberiség számára. Bárcsak az em­berek közti még több jóakarat jellemezné! Akkor ezekre a napokra valóban örökké emlékezni fog­nak. “Azért jöttem Genfbe. mert meg vagyok győ­ződve. hogy az emberiség vágyakozik a háború­tól és a háborús rémhírektől való megszabadulás után. Azért jöttem ide. mert törhetetlen a hitem azoknak az embereknek jó ösztöneiben és józan értelmében, akik földi világunkat benépesítik. Ezekkel a megingathatatlan meggyőződésekkel té rek vissza hazámba és imádkozom, hogy az em­beriség reménysége megvalósuljon.” ‘FELFORGATÓ” DEGENEK Magyarország és Izland Stanley Nowak nyilatkozata WASHINGTON. — A beván- .ásí hivatal főbiztosa, Jo- a M. Swing, a Brownell ígaz- igyminiszter számára készi- félévi jelentésében azt .ondja, hogy 14,500 vád ügyé- ien folytat nyomozást. A vád «érint k ü 1 f öldiszármazásuak elforgató tevékenységet fejte­lek ki ebben az országban, ezek .llitólag mexikóiak és kubaiak, ikik hamisított útlevéllel és ha- is okmányok segítségével ju­ttak be az országba. Csak az A Magyar Népköztársaság kor­mánya és az Izlandi Köztársa­ság kormánya között megegye­zés jött létre, hogy a két or­szág közötti baráti és gazdasági kapcsolatok elmélyítése és to­vábbfejlesztése érdekében köl­csönösen felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. a gyanús, miért nevezi a főbiz­tos az okirathamisiíást felfor­gatásnak? Vájjon nem rejlik-e ebben uj ürügy idegenüldözésre? DETROIT. — Stanley Nowak, volt michigani állami szenátor, akit Frank A. Picard szövetségi bitó állampolgárságának elvesz­tésére Ítélt, nyilatkozatot bocsá­tott ki, amelyben kimutatja, hogy a biró indokolása egymás­nak teljesen ellentmondó érve­ket hoz fel, továbbá akkor, ami­kor ő állampolgár lett, nem vol­tak olyan törvények, amelyek politikai felfogás alapján elle­nezték volna a polgárlevél meg­adását s végül hitelét vesztett I besúgók, mint Budenz, Hewitt, Noel és Rataj tanúskodása alap­ján hozta meg a biró a döntést. Nowak kijelentette, hogy ügyét megfellebbezi és ha kell, a leg­felső törvényszék elé viszi. Sür­geti, hogy támogassák az ame­rikai állampolgárságának meg­őrzésében, a Walter-McCarran- törvény eltörlésében, valamint a békéért és szabadságért vívott harcában. Harkányban uj, ezerszemélyes szabadtéri színpadok építenek a fürdőt kö- ' rülvevő hatalmas parkban. Üveggyár A régi, elavult Sajószentpéteri üveggyárat már az elmúlt évek során is nagy beruhzásokkal, korszerűsítették. Az év végéig újabb létesítményekkel gazda­godik a gyár. Udvarán korszerű üvegcsarnokot létesítenek, ahol gépek helyettesítik majd a ne­héz fizikai munkát. A különbö­ző bővítések és korszerűsítések nyomán a gyár termelékenysége 50 százalékkal növekszik és az üvegáruk 14 százalékkal ké­szülnek olcsóbban, mint eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents