Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-12-29 / 52. szám

Vol. IV. No. 52. NEW YORK, N. Y. Thursday, December 29, 1955 Entered as Second Class Matter December 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O of New York, N Y A MELEG TÓ PARTJÁN — Köves Lajos magyarországi riportja — Kedves olvasóink, éppen most futott be a távközlekedési autóbusz. Az érkezőkkel szemközt jönnek a távozni készülök. Az érkezők nagyrésze lassan halad, mankóra, vagy botra támaszkodva. A távozók sietős, ruganyos léptekkel. Néme­lyiknél van mankó, vagy bot. De a bőröndhöz csatolva. Aki­nél meg nincs, azért nincs, mert a tóba dobta. Melyik tóba? Hát abba ni, a meleg tóba. A novemberi nap csillámmal hinti be a tó peremét. A többit nem, mert ott oszlo­pokká sűrűsödik a gőz, a pára. A párából meg úszó nők, férfiak alakja bontakozik ki. Ott úsznak a trópusi vizivirágok. az in­diai vöröslótuszok közt. Pedig nem a Ganges partján vagyunk, ______ hanem Közép-Európában, a Magyar Nép­köztársaság délnyugati részén, Hévíz gyógyfürdőn, a világ egyik legnagyobb meleg tavánál. A tó fölé épített soktornyu, cölöpépitményeken belül üvegtetejü, fűtött fürdőkben fü- rödnek, akik most húzódoznak a nyílt tótól. Mi hatan, asz­taltársak az állami gyógyfürdő éttermében, a tópartról néz­zük a fürdőzőket. Van köztünk munkás, van paraszt, van intellektuel. Testvérek vagyunk. Van egy szlovák, egy né­met és négy magyar. Barátok vagyunk. Fatár Imre, fiatal dudari szénbányász hosszú pálcával úsztat egy nagy lótuszlevelet. Közben elgondolkodva beszél: — Szép, nagyon szép, ahogy ott a Ganges partján egy­másra talált két nagy nép: a szovjet és indiai. India milliói úgy fogadták Bulganyint és Hruscsovot, mint a szovjet nép Nehmt. A népek: béketestvérek. A megpiszkált lótusz mellett egy fekete emberi fő, majd fekete emberi test emelkedik ki. Nem néger ez. Most kászálódik ki a gyógy-iszapból és bizony az arcát is jól be­kente. — Ez olyan fekete, mint te, a te szénbányádban — mondja Dombai János, szlovák kőbányász. — Hát hiszen ez is bánya: egészségbárryn. — mondja* Körmöndi Ferenc, budapesti cipész. Ez a maga nemében páratlan gvcgyiszap részben szer­ves anyagokból áll, másrészt gyógyhatású ásványi anyagok­ból, amiket a tó 35 méter mély fenekére vet fel a föld forró mélységéből a vizkráter. Van köztük rádium, kén. jód. Egyik fő gvógyhatása a rádióaktivitás. — Mi már csak ilyen rádióaktivitást akarunk, — mond­ja Burján Imre, győrvidéki paraszt, aki pár héttel ezelőtt béna lábakkal jött Hévízre, de már bot nélkül jár. Tegnap ezzel a Burjánnal jókora gyalogutat tettünk. Felmentünk a Hévíz melletti Dobogó dombra, melynek tete­je olyan, mint egy kiaknázott külszini bánya. Itt történelmet bányásztak: ötezernél több népvándorláskorabeli sirt tár­tak fel. Népek temetője ez a domb. Az elsuhant évszázadok emberi erőfeszítései egy civilizált világot emeltek a barbár­ság kora fölé. Emberek! Ne hagyjuk azt visszacserélni! Erről beszélgettünk visszamenet a tóhoz, a genfi tó ki­sebb, de melegebb testvéréhez. E tó körül és messze tovább, keletre, társadalmi-termelési rendszerré szilárdult a Béke. Ezek a népek Genfen át nyújtják kezüket valamennyi többi nép felé. Az emberiség nem fogja megengedni, hogy a pro- fitbarbárok éltaszitsák e kezet. Tudják-e. kedves olvasóink, hogy itt a Dobogón, a fel­tárt sírokban a régészek mintegy 10,000 igazgyöngyöt ta­láltak? De van itt az igazgyöngynél nagyobb kincs, össznépi kincs: ez a tőzeg. Az egész vidék a melegviz-itatta héviz- páhoki tőzegvölgy fölött terül el, meleg tavával és forrá­saival, üdülőivel, falvaival, termőföldjeivel együtt. Most egy teherautó dübörög el mellettünk az ország­úton. Lábaink alatt meg lágyan, ruganyosán reng a föld, mintha egy Pullmann kocsiban lennénk. Az idő és a viz megrágta részünkre a tőzeget; a vizkráterből a tóba törő napi 86 millió liter gyógyvíz átitatja, púderré finomítja, megkeveri tucatnyi gvógyelemmel és rádióaktivvá teszi. Ez az iszap gyógyít reumás és mozgásszervi betegségeket, kró­nikus izom- és izületi csuzt. Ideggyulladásokat, javít a csont- töt és utáni állapoton, gyógyít kóros elhízást és cukorbaj következtében előállott zsábát, a hashártya, mellhártya és női szervek idült lobos bántalmait, továbbá a porckopással együttjáró izületi és gerincoszlopi bántalmakat. Nagy kincs ez! 2000 évvel ezelőtt itt már római har­cosok használták. De a feudális magyar arisztokrácia még a múlt században is ignorálta. A vidéket birtokló Festetich herceg végre a múlt században 100 kemény forintot áldozott rá. hegy egy cölöpbódét emeltessen a tó fölé. Ebben a szá­zadban meg a bérlő tőkés csoport csak profitot látott benne. (Folytatás a S-ik oldalon) első nyilatkozat A magyar nép képviselőjének első felszólalása a UN-ben 1955 december 20-ikán hangzott el az Egyesült Nemzetek Naggyülésén az Egyesült Nemzetek tagjává lett magyar állam képviselő­jének első beszéde. Itt közöljük a történelmi jelentőségű beszéd kiemelke­dő részleteit az Egyesült Nemzetek hivatalos kiadvá­nyának angol eredetije alap- j án: MR. SZARKA (Magyaror­szág) : Elnök ur! Mint az Egyesült Nemzetekbe most felvett tagállam, a Magyar Népköztársaság képviselője és mint hazám eddigi megfi­gyelője a jelenlegi üléssza­kon elismerésemet óhajtom kifejezni Önnek a jelen ülés­szakon kifejtett munkájáért különösen az uj tagok felvé­tele érdekében. Engedtessék meg nekem ez alkalommal, amidőn a Ma­gyar Népköztársaság delegá­ciója első Ízben vesz részt az Egyesült Nemzetek Nagy­gyűlésén, bogy kifejezésre juttassam a magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormányának hálás köszöne-. tét mindazon országok dele­gációinak. amelyek tudatába lévén e világszervezet egye­temes jellegének és hazánk felvételi kérelme jogosságá­nak, támogatták Magyaror­szág felvételét az Egyesült Nemzetekbe. Külön köszöne­tét óhajtom kifejezni azok­nak az országoknak, amelyek az előző években is követke­zetesen támogatták folya­modványunkat. A magyar nép és kormá­nya örömmel és megelégedés­sel vette tudomásul a Nagy­gyűlés döntését, melynek alapján Magyarország tagja lett az Egyesült Nemzetek­nek. A Nagygyűlés e döntésé­vel megvalósította népünk régi reménykedését és jogos kívánságát. Magyarország nyolc évvel ezelőtt folyamodott először az Egyesült Nemzetekbe való felvételért. A magyar kor­mány azóta számos alkalom­mal juttatta kifejezésre azt, hogy hajlandó elvállalni a tagsággal járó kötelezettsé­geket. Ünnepélyesen megfo­gadtuk, hogy minden erőnk­kel hozzá fogunk járulni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, a társadalmi előrehaladás és a népek na­gyobb jólétének előmozdítá­sához. A magyar delegáció nagy megelégedésének ad kifeje­zést. hogy a Nagg.vülés a je­lenlegi nagyfontossága ülés­szaka folvamán felvett 16 ál­lamot, köztük a Magyar Nép­köztársaságot az Egyesiét; Nemzetek tagjai közzé: Ez nagy lépés a világszervezet­nek egyetemes testületté té­tele irányában, amelyet a magyar delegáció, miként a tagállamok nagy többsége igen kívánatosnak tart. Az Egyesült Nemzetek fontos­sága és szerepe kétségkívül nőni fog... Támogatni fogunk mindé í javaslatot és törekvést az emberi haladás elővitelére, az emberi jogok hatásosabb vé­delmére, az államok közötti tömegirtó fegyverek eltiltá­sára és az emberiségnek a háború sujtásától való meg- kimélésére. A magyar nép és a Nagy: - Népköztársaság k o rmánya meg van győződve, hogy az államok békés együttélési lehetséges és nincsen olvaa vitás kérdés, amelyet békén utón, az érdekeltek nézeté ­nek őszinte figyelembe véte­lével nem lehetne megoldaré. A Magyar Népköztársasá ' azon a véleményen van, kop-r minden államnak, legyen az kicsiny vagy nagy. kötelessé­ge. hogy a maga terén ke - deményező és aktiv műnk t fejtsen ki a népek közötti í i rátság és együttműködés út­jában álló akadályok elme > ditása végett. « NYELVI LAPOK SZERKESZTŐI SÉRELMEK RBeMSS SZENÁTOR ELÉ TERJESZTETTÉK A bevándoroltak országos védelmi bizottsága, az Ame­rican Committee for Protec­tion of Foreign Born, decem­ber 10-én és 11-én Detroit­ban tartotta meg 23. évi or­szágos konferenciáját, ame­lyen számos fontos lépésben történt megállapodás. A kon- i ferencián megjelent nemzeti- ! ségi lapok szerkesztői a saj- j tószabadság védelmére nyi­latkozatot Írtak alá s a tizen­hét nyelvi lap, igy a “Ma- ! gyár Szó” is elküldték Tho- í mas C. Hennings Jr. szená­tornak, a szenátus alkot­mányjogi albizottsága elnö­kének. A nyilatkozatban pa- I naszt emeltek amiatt a rend- 1 szei'es hadjárat miatt, amely- i lyel ezt a sajtószabadságot tönkre akarják tenni s a- melynek főáldozata a nemze- j tiségi csoportok sajtója a I iogtipró Walter- McCarran- törvény rendelkezéseinek fel- használásával. A nagyfontos- ságu nyilatkozat legfonto­sabb szakaszai a következő­képpen hangzanak: “A szenátor ur előtt el- | hangzott tanúvallomásokat | élénk érdeklődéssel kisértük és felbátorodva a vizsgálatá­tól. amely az alkotmány bar biztosított jogok megsértése ügyében folyt, megragadjuk az alkalmat, hogy panasza­inkkal ön elé járuljunk és kérjük vessen véget azoknak a módszereknek, amelyek de­mokráciánk egyik alaposzlo­pát aláássák. “Véleményünk szerint a | szabadságjogokat rendszere­den és előre megfontolt szán- ; dékkal pusztítják demokrá- | ciánk kárára és hazánk szé­gyenére. “Az igazság kinyomtatásá- ! nak jogát előzetes megszorí­tás nélkül és önkényes meg­torlás nélkül ismételten meg­sértették. Szerkesztők, akik I alkotmányos jogaikkal éltek, a deportálás és az állampol­gári bizonyítványuk megvo­násának veszélyében forog- | nak, egyeseket meghajszol­nak és üldöznek és több eset­ben deportáltak vagy börtön- j be vetettek. I Egyes bizottságok ama mód- I szerei, hogy újságírókat hur- ; coltatnak maguk elé, nem ér- ! telmezhetök másképpen, mint i a megtorlás egy alakjának I és minden más újságíróvá1 Üzemben alkalmazott korláto zás egy formájának az o™- szágban. Erre a legmegt! •- bentő példa a szenátus béig,’» biztonsági albizottságán? Iz egy nem régen tartott hó- romnapos zárt ülése, amely« i negyven újságírót faggattak ki. akik közül 2 elvesztette állását s a többieket alkal­maztatásuk elvesztése fenye­geti. Mi teljes szívvel osztjuk a “New York Post” nézeté', | amely szerint ez a zárt iil i a sajtószabadság ellen inté­zett támadás, és ugv jeli - mezte, hogy ‘‘piszkos munka’. Arra is fel kívánjuk hívni figyelmét, hogy a Federal Bureau of Investigation és i bevándorlási hivatal ügyn ö­kei felháborító tevékeny*- :- get fejtenek ki, amikor me. - parancsolják e m b e rekne , hogy ne merjenek olvas-« i kiadványokat, amelyeket te • szésük szerint választan: , máskülönben elvesztik áll; polgárságukat vagy deport 1 - ják. Ez nemcsak megsért: >. tevékenységüket körül szabályokat, hanem ami m : ennél is fontosabb, hon- - egyenest ellenkezik az F - ­sült Államoknak az Eirv--.- i (Folytatás a 6-ik old..^i./ (------------------------------------------------------------------------'l Boldog újévet! \_______________________________________________/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents