Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-28 / 30. szám

­HÍREK Cordell Hull halála WASHINGTON. — Országos részvét fogadta a 83 éves Cor­dell Hull, volt amerikai külügy­miniszter, az Egyesült Nemze­tek megteremtője halálának hi- rét. Hull múlt szombaton, jú­lius 23-án hunyt, el hosszú be­tegség után. A washingtoni ka- tedrális történelmi kápolnájá­ban ravatalozták fel, koporsója előtt megilletődött gyászolók ezrei vonultak fel, hogy meg­adják neki az utolsó tisztessé­get. Az egész országban min­denütt gyászlobogó lengett. — Tegnap, szerdán délelőtt 11 óra­kor ünnepélyes keretek közt he­lyezték örök nyugalomra. Szingapúr függetlenséget követel Angliától Szingapúr első választott kor­mánya, egy három pártból álló koalíció, politikai megfigyelők szerint augusztus 2-án vagy le­mond vagy feloszlik. A nemzet­gyűlésen ugyanis meglepetéssze­rűen határozatot nyújtottak be és azonnali függetlenséget kö­vetelt Angliától Szingapúr szá­mára, mondván, hogy “Szinga­púr ncpenek eltökélt szándéka véget vetni a gyarmati rend­szernek és választott képviselői révén intézni saját ügyeit.” — David Marshall miniszterelnök 10 percnyi ülés után hirtelen el­napolta a törvényhozó testület ülését ) NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Vol. IV. No. 30. 28, 1955 Published weekly ,y the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y under the Act of March 2. 1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 lllllllllllllllllilE!I!S31!i99llll!lli1illllli t(A VILÁG NÉPEI BÉKÉT AKARNAK” Eisenhower ÖSSZEÜLNEK GENFBEN A US ÉS KÍNAI NAGYKÖVETEM WASHINGTON. — A kormányfők most lezajlott genfi! konferenciája bebizonyította, hogy a személyes tárgyalások a legcélravezetőbbek. E példán elindulva USA és a Kínai j Népköztársaság nagykövetei hétfőn, augusztus elsején, ta­lálkozni fognak ugyancsak Genfben, hogy a kinai anyaor-1 szágban foglyul tartott 51 amerikai szabadonbocsátásának ügyét megbeszéljék, jelenti a State -Department. A két or­szág nagykövetei ugyanez alkalommal “bizonyos más gya­korlati ügyeket is megtárgyalnak, amelyek a két fél közt felmerültek’’, teszi hozzá a State Department jelentése anél­kül, hogy ezeket közelebbről megjelölné, de Henry Suvdam, a külügyminisztérium szócsöve szerint e kérdések nem fog­lalják magukba a formózai kérdést. Tavaly is folytak már tárgyalások Genfben a két or­szág között, de csak konzuli fokon és kizárólag a foglyok szabadonbocsátásáról volt szó. A State Department jelentése a következő: “Azt javasolták, hogy kívánatos volna újra felvenni a tárgyalásokat Genfben nagyköveti fokon abban a remény­ben, hogy ez megegyezést eredményezhet a Kínában fogva tartott amerikai polgárok visszatérése ügyében. Ez meg­könnyítené más gyakorlati, jelenleg vitás, kérdések megtár­gyalását és rendezését. “Ez magábanfoglalná a UN által kezdeményezett tár­gyalások hatásának megerősítését, hogy biztosítsák ameri­kai hadifoglyok szabadonbocsátását. “Leszögezték, hogy ezek a tárgyalások, mint a kinai kommunistákkal folytatott korábbi tárgyalásaink esetében is, nem járnak együtt a diplomáciai elismeréssel.” A State Department bejelentette, hogy a genfi tárgya­lásokon U. Alexis Johnson, USA csehszlovákiai nagykövete fogja hazánkat képviselni. DULLES HAJLANDÓ CSU EN-LÁJ-AL TÁRGYALNI A külügyminisztérium jelentése után kedden nagyfon- tosságu fejlemény következett. Dulles külügyminiszter saj­tóértekezletet tartott, amelyben bejelentette, hogy ha a hétfői genfi nagyköveti konferencia kielégítő eredménnyel jár, hajlandó Csu En-láj kinai külügyminiszterrel összeülni tárgyalásra, hogy a formózai kérdést rendezzék. Dulles kije­lentésének előzménye pedig az, hogy Walter F. George, georgiai demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke, vasárnap azt a javaslatot tette, hogy- a genfi konferencia szellemében tartsanak közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államok és a Kinai Népköztársaság közti vitás kérdések rendezésére — külügyminiszteri színvonalon. EISENHOWER BESZÁMOL AZ AMERIKAI NÉPNEK A légügyi miniszter mellékkeresete WASHINGTON. — Paul B. Mulligan, egy gépészémérnöki cég feje, akinek üzleti partne­re a vizsgálat alatt álló Harold E. Talbott légügyi miniszter, a szenátus albizottsága előtt be­ismerte, hogy Talbott azóta, hogy magas tisztjét a Pentagon­ban betölti, 131,032 dollár pro­fitot húzott a cégtől, holott pél­dául 1947-ben, a vállalat első évében, profitrészesedése mind­össze, 1,417 dollár volt. Talbott az RCA-vel, (a Radio Corpora­tion of Ámerica-val) akart üz­leti szerződést kötni, de az RCA kétségbe vonta a szerződés jo­gosságát és illendőségét. Nem lehet kilakoltat­ni politikai felfogás miatt WASHINGTON. — A szövet­ségi fellebbezési törvényszék úgy döntött, hogy közpénzekből épí­tett házakból nem lehet önké­nyesen kilakoltatni olyan lakó­kat, akik nem hajlandók arra a kérdésre felelni, hogy tagjai vagy voltak-e valaha tagjai “felforgató” szervezeteknek. Ha nem kap útlevelet, perel Paul Robeson kijelentette, hogy ha megtagadják útlevelé­nek kiadását, törvényszék elé viszi ügyét. Chrysler, Studebaker ezrével bocsát el munkásokat DETROIT. — A Chrysler-gyár modellváltozás ürügye alatt 11 ezer munkást bocsát el legalább négy hétre. — South Benden a Studebaker-Packard-gyár 9,000 munkása sztrájkol, amiért a vállalat bejelentette, hogy a munkatempó felgyorsítása kö­vetkeztében 1,700 munkást- el fog bocsátani. A sztrájk több mint -egy- hete tart. Mielőtt Eisenhower elnök az ország rádió- és televíziós hálózatain megtartotta beszámolóját a genfi négyhatalmi konferenciáról, a Fehér Házban másfélórás tanácskozást folytatott a szenátus és a képviselőház mindkét pártjához tartozó tagjaival. Az elnök előadta nekik, hogy Genfben sem írott, sem szóbeli titkos megállapodásokat nem kötöttek és a szovjet vezetők őszintéknek mutatkoztak abbeli vá­gyukban. hogy “a világproblémákat a jövőben a barátságos- ság légkörében vitassák meg és készek arra, hogy összeül­jenek és kidolgozzák a nézeteltéréseket”. De hozzátette, hogy a reményteljes fejlemény ellenére sem volna igazolt erőnk gyöngitése. Az ország népe előtt elmondott beszámolójában Eisen­hower szabadon beszélt és csak olykor-olykor pillantott jegy­zeteibe. Igyekezett közvetlen és természetes lenni és híven elmondta a Genfben történteket. Lapunk, a “Magyar Szó”, a világ békeszerető népeivel együtt sokáig harcolt, hogy a nagyhatalmi konferencia megtörténjen és kardesörtetés, há- j borúval való fenyegetődzés helyett a tárgyalóasztal körül, békésen vitassák meg a fennálló differenciákat. És amikor a világ békeszerető népeinek fokozódó nyomására ez a kon­ferencia Genfben megtörtént, ahol Eisenhower a békeesz­mék egyik főszószólója lett, nincs okunk kételkedni őszin- | teségében s fenntartásai ellenére is el kell könyvelnünk a bé­ke ügyében teljesített kiállásaiért járó pozitív érdemét. Két alapeszme Beszámolója elején két “általános véleményt” hangsú­lyozott ki az elnök a részletek mellőzésével: az egyik az, hogy “ne áltassuk magunkat azzal a hittel, hogy egyheti barátságos, sőt gyümölcsöző tárgyalások teljességgel kikü­szöbölhetnek olyan problémát, amely abból a széles szaka­dékból keletkezik, amely annyira elválasztja egymástól nyu­gatot és keletet”. Mindazonáltal, tette hozzá a második né­zetet, ne engedjük ettől élcsüggeszteni magunkat: “Mély benyomást gyakorolt rám az a mindnyájunk által érzett szükség, hogy kerüljük a csiiggedést csak azért, mert saját javaslataink, saját megközelítéseink és saját meggyőződé­seink nem találnak azonnal meghallgatásra a másik oldalon”. Majd idézett saját szavaiból, amelyeket Genfbe való utazása előtt mondott a közelgő tárgyalások uj “szellemé­vel” kapcsolatban: “Tudjuk, hogy minden korábbi konferencián* hiányzott valami. És pedig a békülés, a megértés becsületes szándéka, az, hogy türelmesek legyünk, hogy próbáljuk meglátni a másik ember szempontjait is úgy, ahogy a sajátunkat. Azt; mondom én, hogy ha sikerül megváltoztatni azt a szellemet, amelyben ezeket a konferenciákat eddigelé lefolytatták, a legnagyobb lépést fogjuk megtenni a béke felé az elkövet­kezendő bőség és nyugalom érdekében, amilyent még eddig nem látott az emberiség”. “Az emberi nem öngyilkossága” Az atomháború kérdését érintve, Eisenhower kijelen­tette: “Az emberek -egyre .jobban megértik, hogy a nukleá­ris hadviselés a végletekig vive valószínűleg az emberi nem öngyilkossága lenne. . . Az Egyesült Államok el fog menni a legvégső határig, ami összefér a tisztességesség, az igazsá­gosság és jog fogalmaival, hogy békét teremtsünk. E célból együttműködve fogunk dolgozni a szovjetekkel és minden más néppel, amig meglesz a szándék őszintesége és az elő- haladás igazi kívánsága”. Ezután a Németország egyesítése és az európai bizton­ság egymástól elválaszthatatlan kérdését, a leszerelést és a kelet és nyugat közti mindenféle-fajta érintkezés fokozását taglalta. Hangsúlyozta, hogy különösen e legutóbbit fogad­ták minden oldalról a legnagyobb lelkesedéssel és egyöntetű­séggel. Fokozni kell a polgárok látogatását kölcsönösen mindkét országban, hogy minél jobban megismerhessék egy­mást és tanuljanak egymástól. “Komolyan és gyakran biz­tosította egymást minden rész, hogy a békülékenység és együttműködés szellemében szándékoznak folytatni kapcso­lataikat”. t A “savpróba” “A savpróba — mondta Eisenhower — októberben kell, hogy megkezdődjék, akkor lesz a legközelebbi találkozó. Ez lesz a külügyminiszterek találkozója, amelynek főcélja az, hogy a genfi konferencia következtetéseit levonja, úgy a témák, mint a módszerek tekintetében. . . Ekkor lesz végle­gesen szükség arra, hogy igazán kibéküljünk és adjunk egymásnak valamit kölcsönösen”. Hangoztatta az elnök, hogy tudatában van a még előt­tünk álló roppant nehézségeknek, de azt is tudja, “hogy a világ népe békét akar. Mindenki, aki csak ott volt Genfben, érezte hasonlóképpen, hogy az emberiség béke után vágya­kozik”. Beszámolóját Eisenhower azzal az intelemmel végezte, hogy kerüljük el a múlt hibáit s minden nehézség ellenére ragadjuk meg “a legfényesebb alkalmat”, amelyhez fogható még nem volt nemzetünk történelmében s vezéreltessük ma­miinkat az igazságos és tartós béke céljával. Tegyük még ehhez hozzá, hogy az elnök beszámolóját a Fehér Házban még Knowland és Bridges szenátorok és mások is, akik eddig kritikus véleménytelenségükkel tüntet­tek, megelégedéssel fogadták. Mi is azt kívánjuk, hogy Eisenhower, aki elvégre a nácik legyőzője volt, legyen a tiz éve elmaradt béke megte­remtésének egyik komoly eszköze. amerikai és a szovjet gazdászok közt — uj idők jele — s a ba­rátság kedvéért a vendégek még a templomot is megtisztelték lá­togatásukkal. amit a sajtó bal­kezes propagandája ujjongva könyvel el, mintha szovjet em­bernek ez tilos volna, pedig a Szovjetunióban vallásszabadság is van. Szovjet gazdászok amerikai farmokat látogatnak CEDAR RAPIDS. la. — Or­szágos érdeklődés kisérj a 12- 1 tagú szovjet gazdászküldöttsé- ] get, amely, iowai- farmokat látó- ! gat és tanulmányoz. őszinte nagy a barátság s rolionszenv az j

Next

/
Thumbnails
Contents