Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-22 / 51. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 22, 1955 Mithra, a Nap-isten A keresztény karácsony ünnep eredete ' Irta: GERÉB JÓZSEF Az utóbbi évek archeológiái ásatásai egyre több anyagot szolgáltatnak letűnt népek és letűnt korszakok vallásainak ismeretéhez, amelyek alapján számos olyan ősi hitregét egészíthetünk ki, amelyekből eddig csak töredékeket ismertünk. Ezek között igen érdekes és tanulságos a hindu eredetű “Veda” hitrege, amit később átvettek a perzsák és az egyiptomiak is, ahonnan bizonyos méretű változásokkal eljutott a görögökhöz, onnan pedig a rómaiakhoz. Itt találkozott a keresztény vallással s amikor az a 3—4-ki században rohamos fejlődésnek indult, átvette a régi hitrege számos dogmáját, sőt az abban említett rítusok némelyikét is. Mint a legtöbb hitrege, úgy a “Veda” is a világteremtés gondolatával kezdődik. Miután erre vonatkozólag még ma sincsenek POZITÍV ADATAINK, érthető, hogy a “Vedában” is csak nagyon misztikus, a szó szoros értelmében véve érthetetlen feleletet kapunk erre a kérdésre. Hogy keletkezett a világ? Noha a “veda” szó a “tudást” jelenti, vagyis a hitrege címe valójában a “tudományok tára” értelemmel azonos, de azért erre a nagyon fontos kérdésre mégis csak a “Ko veda?“ (Ki tudja?) feleletet adja. De a “tudományok tárának” mégis csak mondani kell valamit s azért a világteremtést igy ismerteti: A jó és gonosz harca Kezdetben nem volt semmi: se föld, se ég; se világosság; se sötétség; se viz, se szárazság; se jó, se gonosz. Csak éppen két ikertestvér, Or- mazd, meg Ahriman voltak. De hiába voltak ikertestvérek, mégis halálosan gyűlölték egymást, örökösen civakodtak, örökösen verekedtek. Végre Ormazd, hogy leverje gyűlölt testvérét, életrehivta a világosságot, mire Ahriman ezt a sötétség megteremtésével ellensúlyozta. Ormazd ekkor a vízhez fordult, mire Ahriman a szárazságot vette igénybe. Hosz- szas küzdelem után végre Ormazd megteremtette a JÓT, amire Ahriman a GONOSZSÁG létrehozásával válaszolt. És azóta mind a mai napig a JÓSÁG és a GONOSZSÁG örökös harcban állnak egymással. Azonban idővel az ég, a föld, a világosság, a sötétség, a viz, a szárazság, a jó és a gonosz meg a többi életrehivott szellemek ugylátszik nagykorúak lettek. Kiderült, hogy egyikük a him másikuk pedig a női nemhez tartozik, ennélfogva annak rendje és módja szerint szeretkeztek, ösz- szeházasodtak és gyermekeket nemzettek, akik szintén természetfeletti erőket kaptak és másodfokú szellemek (istenek) gyanánt szerepeltek. A keleti népek hiedelme szerint ilyen istenek vagy félistenek intézték az összes természeti jelenségeket, valamint az emberek összes aktivitásait is. A hitrege nem ád felvilágosítást arra, hogy MIKOR szaporodtak el igy az istenek? Az ásatásoknál talált adatok szerint a “Veda” hitregét már ismerték a mai időszámítás előtti 12-ik században, vagyis úgy 3200 évvel ezelőtt. Persze nagyon de nagyon sok ezer év kellett ahhoz, hogy egy ilyen mithológia kifejlődjön, miután akkoriban a szellemi fejlődés menete nagyon lassú volt. Mithra, a fiu-isten Ezen hitrege legfontosabb része, — amivel itt foglalkozni akarunk, — az, hogy az emberek úgy tartották, hogy a magasabbrangu istenekkel nem tudnak érintkezni, nem is tudják, hol laknak és nem tudják a nyelvüket, a szokásaikat. Ellenben az istenek házasságaiból származott utódok né- melyikzvel már meg tudják értetni magukat, ha nem is közvetlenül, de közvetve egyes kiválasztott emberek (papok( utján. Azért minden vidék kiválasztott magának egy-egy ifjú istent (fiút, vagy leányt) és annak templomot építettek, ahol dicsérhették, vagy kérelmezhették a kiválasztott tevékeny istent, sőt ott kellett leadni az áldozatokat is, amiket a papok továbbítottak. Ezen ifjú istenek közül a mai időszámítás első századaiban igen nagy népszerűségre tett szert a “Veda”-ban említett egyik ifjú isten, MITHRA, akinek Görögországban éppenugy, mint Róma környékén igen nagy és sűrűn látogatott templomai voltak, papjai tehát igen nagy gazdagságra és hatalomra tettek szert. A Veda legenda szerint Mithra a Világosság és a Meleg szerelméből származott s ennek meg- felelőleg később a Nap (égitest) és a nap (idő) istene lett, akinek jóvoltára tehát az emberek nagyon rá voltak utalva. Mithra születése A hitrege szerint Mithra egy kősziklán született s miután Ahriman kirendelte a hideget és a szélvihart, amely elkergette Mithra anyját, a Meleget, a csecsemő bizonyára elpusztul, ha a közeli pásztorok (bölcsek) tudomást nem vesznek róla. De valami módon tudomást szereztek az isteni gyerek születéséről, a kősziklához mentek tehát, hogy imádják és persze vittek magukkal meleg takarókat, élelmet és mindenféle más ajándékokat. így menekült meg Mithra az elpusztulástól s miután isteni gyerek volt, igen hamar megnőtt és élére állt azoknak, akik Ormazd nevében Ahrimán ellen harcoltak. A JÓSÁG erői igy megnövekedvén, ha nem is tudták teljesen elpusztítani a GONOSZT, de azért háttérbe szorították. De Mithra a nyílt harcon kiviil még szellemi erűvel is harcolt, összeállította azt az erkölcsi kódexet, amelyet követni kellett mindazoknak, akik valami segítséget akartak Ormazd vagy a többi főistenektől. Mithra (illetőleg a papja) szabta meg, hogy mi az erkölcsös s mi az erkölcstelen, mi a jó, mi a gonosz s mit kell tenni és hogyan kell élni annak, aki azt akarja, hogy halála után a szelleme Ormazdhoz visszatérhessen. Mert a Mithra vallás is azt tanította, hogy az emberek lelkei a halál után visszatérnek Ormazdhoz örök boldogságra, ha erkölcsösen élnek, ellenkező esetben örökös bolyongás vár rájuk. Sőt már erre az életre is hosszú, egészséges és boldog életet Ígértek annak, aki a Mithra papjainak szabályai szerint él. A varázslat A mithristák elgondolása szerint megfelelő módszerekkel a papok kényszeríteni tudták Mith. rát (vagy más istent is) arra, hogy kéréseiket teljesítse. Ma imával fordulnak az istenhez. Ha például szárazság van, akkor imádkoznak az esőért. Az amerikai indiánok nem nagyon régen még tánccal vélték rávenni a “Nagy szellemet”, hogy adjon esőt. Az őskorban a papok imádkozás helyett a varázslat különböző módjait alkalmazták, így pl. ha esőt akartak, csináltak egy nagy bábut az esőt kormányzó szellem képzelt képére és azt alaposan összeverték, mintegy jelezve, hogy igy jár az eredeti eső-isten is, ha nem küldi a kért esőt. Ma mosolygunk ezen a naiv felfogáson, de ne feledjük, hogy évezredekkel ezelőtt az emberek értelmi képessége milyen alacsony lehetett. De azonkívül lényegében ez is csak az, hogy a jelentéktelen ember képes arra, hogy a természetfeletti (istent) rávegye akaratának megváltoztatására. Ha ez lehetséges lenne, akkor az ember- akarata győzne az istene akarata felett, vagyis a kettő helyet cserélne. A fogyó nappalok Az ősnépek már a civilizáció kezdetén észrevették, hogy a nyár vége felé a nappalok egyre rövidebbek lesznek. A mithristák úgy tartották, — legalább is a mithrista papok úgy tanították, — hogy a nappalok azért fogynak és fogynak, mert Mithra isten valami oknál fogva megharagudott és most már egészen el fogja vinni a napot és örökös éjszaka borul majd a földre. Lett is erre nagy ijedelem, sirás-rivás és könyörgés a papokhoz, hogy csináljanak valamit, engeszteljék ki Mithrát, mert mi lesz a világból, ha elviszi a napot? A papok, akik persze jól tudták, hogy bizonyos időpontban (a mai december 22 és 23 táján) elérjük a legrövidebb napot és azután beáll a fordulat, utána megint hosszabbodnak a napok, nagy Mithra ünnepet rendeztek a mai december 25-ik napjára. Ezen Mithra ünnepek rendkívül népszerűek lettek a Római Birodalomban, különösen Róma környékén igen nagy néptömegeket vonzottak, a Mithra papok nagyon sok ajándékot kaptak, mert Ígéretüknek megfelelőleg a Nap nem tűnt el, hanem egyre magasabbra hágott az égbolton, — szóval teljesítették, amit ígértek. Ez a Mithra ünnep nagyon megerősitette a Mithra egyház tekintélyét és igy az egyre erősebben előre törő kereszténységnek ez volt a legerősebb vetélytársa, amit mindenáron le kellett győzni ha haladni akartak. A karácsony kezdete A mithristáknak olyan nagy hatalmuk volt, hogy midőn a kereszténységre áttért Nagy Constantin (275—337) római császár templomot építtetett a keresztényeknek, mindjárt építtetett egy másik templomot Mithrának is, nehogy magára haragítsa a mithristákat. Mikor emiatt a keresztények zúgolódtak, ezt felelte: “Én elég gazdag vagyok arra, hogy két istennek is áldozzak.” A mithristákkal folytatott vetélkedésben 354-ben az a gondolata támadt valamelyik keresztény egyházfőnek, hogy a december 25-iki mithrista ünnepet le kellene foglalni keresztény ünnepnek. Miután Jézus születésnapját a Biblia nem szabja meg dátumszerüleg, elhatározták, hogy december 25-ét kinevezik Jézus születésnapjának. Ezt megelőzőleg Jézus állítólagos születésnapját egyik helyen márciusban, másutt pedig áprilisban, vagy májusban ünnepelték, de sehol sem decemberben. Sőt még amikor Rómában elhatározták 354-ben, hogy december 25-öt mint Jézus születésnapját fogják ünnepelni, Antioch városban csak 398-ban, Alexandriában és Jeruzsálemben pedig csak 400-ban fogadták el. Az armé- niai egyház pedig még ma is január 6-án tartja azt az ünnepet. Constantin uralma alatt és utána a keresztények igen nagy politikai hatalomhoz jutottak, amit vetélytársaik, de különösen a mithristák teljes kiirtására használtak fel. Dé ugyanakkor, midőn véget vetettek a mithrista egyháznak és vallásnak, átvették azok tanainak egy részét, utánozzák rítusaikat, folytatják ünnepeiket és ha tanulmányozzuk a “Veda” 3400 éves hitregét, akkor láthatjuk, hogy a keresztény vallás elemeit már ott is megtalálhatjuk. BOLDOG KARÁCSONYT és még boldogabb újévet kivánok az összes munkástársaimnak és ismerőseimnek. Gyengélkedésem miatt igy küldöm jókívánságaimat minden barátomnak, minden jó magyar munkástársnak úgy itt Amerikában, mint a drága magyar szülőföldön. Éljen a béke és a testvériség örökké. Szomorodott szivvel Latzkó Ferenc ★ A Milwaukee-i Magyar Szó Lapbarátok ezúton kívánnak kellemes karácsonyi és újévi ünnepeket lapunk szerkesztőinek, Írógárdájának és a lap olvasóinak ir 76-ik évemben jókívánságaimat küldöm Zenta lakosságának és a világ összes munkásságának, különösen a bádogosoknak Nagy Mátyás Cleveland, Ohio ★ Kellemes ünnepeket és boldog újévet kívánunk a világ minden békeszerető népének, de különösen szülőhazánk dolgozóinak A Clevelandi East Sidei Munkás Otthon ★ Jókívánságainkat küldjük minden békeszeretőnek, és szülőhazánk dolgozó népének Shirley Laundry, Boross László Cleveland, Ohio ★ Kellemes ünnepeket és boldog újévet kívánunk a Magyar Szó olvasóinak, Amerika demokratikus magyarságának és a világ munkásságának Cleveland East Sidei Női Osztály ★ SEASON GREETINGS FROM Clinton Corner ................................- I,.,
