Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-15 / 50. szám
December 15, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Munkásmozgalom EGYSÉGES LETT AZ AMERIKAI MUNKÁSMOZGALOM (Folytatás az első oldalról) TUDOMÁNY ÉS TÁRSADALOM ÍRJA: Dr. Morandini D. Mihály egyetemi tanár LEHET-E IGAZI BÉKE? Meddig tart még a társadalmi balgaság? Mikor szűnik már meg a balga hit, hogy embereket emberölő-eszközökkel meg az egymástól félés gyilkos érzésének fenntartásával lehet jobb jövőre menteni? A csodálatos és egyre fokozódó társadalmi jólét lehetőségeit biztositó tudományos eszközök birtokában mikor fogunk már vé- vet vetni annak, hogy a tudomány legszebb vívmányait háborúk előkészítésére és egy aránylag kicsiny, de kapzsi embercsoport társadalomellenes hasznának fokozására fordítjuk? Mikor egyesül már az emberiség az éhezés és kihasználás kiküszöbölésére és az általános világjólét alapjainak megteremtésére? Ha a szociális maradisággal szemben a tudományos haladás nem volna oly nagyszerűen progresszív, mint amilyen, akkor megérthetnénk, hogy technikai eszközök hiányában az ember még nem képes világjólétet teremteni. De amikor minden szükséges eszköz bőven megvan arra, hogy jólétet, anyagi és szellemi egyensúlyt és egy boldogan kooperáló világtái’sadalmat hozzunk létre, akkor az ember társadalmi balgasága, amely veszélyek előidézésére dorbézolja el a természet és az emberi szellem kincseit, kirívóan ötlik szemünkbe és veti fel a kinzó kérdést, hogy “Aliért ? Miért?” Miért hagyja az emberiség, hogy még ma is éhség, a bizonytalanságtól és öregkortól való rettegés, háborútól és bombától való félelem, elhárítható betegségekben való szenvedés és alacsony életszínvonal, valamint alacsonyra redukált kulturális élet tartsa béklyóban a földnek sok népét ? Erre keres most feleletet az az előkészítő bizottság, amely reméli, hogy tisztán látó világelmék részvételével és az egész világ nagyközönségének bekapcsolásával tud x'övidesen összehozni egy oly nemzetközi fórumot,, amely habozás és kertelés nélkül tárja majd — kellő kutatás és megbeszélés után — mindnyájunk elé a mai elképesztően balga társadalomvezetés “titkait”, amelyek valójában már régen nem titkok és melyek éppoly elavultak, mint az ezer és ezer évvel ezelőtt kőbevésett ékii-ások és a rajtuk alapuló imperialisztikus világbirodalmak. Az előkészítő csoport egy világbizottság létrehozásán fáradozik. Egy “World Committee of Study and Initiative” megalapozásán dolgozunk. Ebbe a szervbe legalább száz világnagyságot — társadalmi vezetőt, tudóst, filozófust, írót, művészt, kereskedelmi ;és ipari szervezőt, a munkás- ség érdekeinek képviselőit, stb., stb. — óhajtunk kutató és társadalmi jobbulásra serkentő munkára egyesíteni, úgyhogy eredményeiknek publikálásával (rádión, televízión, sajtón és gyűléseken meg levelezésen át való ismertetésével) a világ népét is felhívhassuk arra, hogy véleményét mindenki és minden ox*szágban velünk le- vélileg közölhesse. Ez által oly hatalmas dokumentumot óhajtunk pi’odukálni, amelyet a világ kormányai, amikor a munka befejeztével nyomtatásban megkapják, nem hagyhatnak majd észi-evétlenül és a benne foglaltak alaján kénysze- ritva lesznek közös világjóléti akciókra. Nagyszabású és nem egyszerű tei'v ez," amely előtt az előkészítők állanak. Sok munkát, központi koordinálást, hozzáértést, bátorságot és helyes társadalmi meglátást igényel a keresztülvitel. Nagyjából azonban az alábbiakban foglalom ösz- sze a tervezett lépéseket, amelyeknek részletei- ről majd csak későbbi önálló cikkben vagy cikkekben számolhatunk be, amint a munka előrehalad. A huszonhét tagú előkészítő bizottság, amelynek én is tagja vagyok, csak a jövő év februárjában lesz valószínűleg abban a helyzetben, hogy 250 kiváló embert a világ minden részéből a föld tái’sadalmi helyzetét megvizsgáló és kooperativ lépéseket kezdeményező világbizottságban való í'észvételre meghivja. Ezt megelőzőleg egy kisebb (hét tagú) előkészítő bizottság kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a februárban vagy Uj hangok csendültek meg az amerikai élet e hatalmas hadseregében. Az uj hangok Walter Reuther és George Meany beszédeiből csendültek ki. Rövidre fogva a következő célokat hirdették meg: 1. Erélyesen ellenállást fognak kifejteni a “Ca- dillac-kormány” és politikája ellen. 2. Értésére adják a “Goldwa- ter-formuia” hirdetőinek, akik a munkásság politikai jogait korlátozni akarják, hogy a válasz “még több politikai akció lesz.” 3. Kimondták, hogy az egységes munkásság még több súlyt fog vetni és még nagyobb eréllyel fogja vetni magát a polgári jogokért vívott harcba és figyelmeztetik a munkásmozgalmon belül dolgozó fajvédőket, hogy a faji türelmetlenség minden maradványának el kell tűnni. 4. Nagy szervező kampányokra készülnek fel, a célokat majd a továbbiakban fogják kitűzni. 5. Gazdasági és törvényhozási téren fel fogják emelni a munkások magasabb életstandardjáért vívott harc általános színvonalát, ki fogják küszöbölni a Taft-Hartley-törvényt és a többi szakszervezetrobbantó törvényeket is. Az elfogadott hatái-ozatok ugyan sok tekintetben hasonlítanak azokhoz, amelyeket az AFL- és CJO-konvenciókon szokták elfogadni, mindamellett ezek most uj jelentőséget kapnak, mei-t ezek most már az EGYSÉGES MUNKÁSSÁG kifejeződései, nem pedig szokványos, köte- lességszerü megfogalmazások a látszat kedvéért. Zavarok a külpolitika körül A külpolitikai hatái-ozat dolgában már a konvenció elején zavarok és ellentmondások nyilvánultak meg. Walter Reuther, aki a megelőző héten már a CIO-konvención beszélt, kijelentette, hogy ő is, a CIO is, örömmel fogadták a legfel- sőfoku genfi konferencia eredményeit és hangsúlyozta, hogy a hidrogénbomba jelenlegi időszakában háború elképzelhetetlen s a békéhez vezető utat tárgyalások segítségével kell megtalálni. Ezt a kérdést azonban az AFL-CIO-konvenció megnyitásakor úgyszólván nem is érintette, talán azért, hogy a később beszélő Meany-re bízza, aki márciusban kezdődő világbizottság munkájának bevezetéseképpen tisztán az Egyesült Államok társadalmi vezetői közül (a kormányköröket kivéve) hozzon össze egy legalább is száz tagú testületet egy nyilvánosnak szánt nyilatkozat alá- irásái*a. A nyilatkozat a tényleges békét s világ- együttműködést forszírozza majd és a nagyhatalmak, az Egyesült Nemzetek (U. N.) és a különböző nemzeti kormányok, valamint a világnak szociálisan gondolkozó nagy egyesületei elé (mint tudományos, irodalmi, nemzetközi munkási, művé szeti, vallásos stb. körei elé) lesz terjesztve akció végett. Ez a nyilatkozat a huszonhét előkészitő tudós, filozófus, vallási, kulturális és egyéb (nem-politikus) társadalmi vezető által aláirt és nagyhatású atompróbaellenes körlevél -sikeréből indul ki. Az előzetes körlevél alapján nagyszámú amerikai polgár kérte a UN-t és a US kormányát az atompróbák felfüggesztésére, amig a próbarobbanások sugárzásainak az élő emberre és a jövő nemzedékre való hatását tudományos kutatással megállapíthatták. Bár a próbák csak kis mértékben csökkentek, a körlevél és az azt követők figyelmét nagyon magára vonta az atompróbákkal kapcsolatban és sok kormányembert ejtett erősen gondolkozóba. A januárra tervezett nyilatkozat a következő minimálisan szükséges pontok elérését sürgeti a nagyhatalmak, kormányok és az Egyesült Nemzetek részéről: (1) Fokozatos és végül teljes hadi leszerelést viszont beszédének központjába a genfi szellem ellen intézett támadást helyezte. Meany kétségbe vonta, hogy a genfi konferencia enyhítette volna a feszültségeket. A genfi konferenciát “az amerikai hit és a szovjet furfang gyermekének” nevezte. • A másfélezernyi delegátuson kívül még háromezer pótdelegátus és vendég is jelen volt, akik dörgő tapssal meg-megszakitották a szónokokat, hogy tetszésüket fejezzék ki, csakhogy amikor külpolitikáról volt szó, hallgattak, de felzugott a taps, valahányszor a reakciót támadták. És valószínűleg akkor tört ki a legdübörgőbb taps, amikor Reuther a megnyitó beszédében azt követelte, hogy nagyobb eréllyel lépjenek fel a faji megkülönböztetés ellen. Meany azt fejtegette, hogy a munkásságot manapság a törvényhozási és politikai fronton provokálják a legjobban. A munkásságnak még hevesebb politikai akcióval kell válaszolni ezekre a kihívásokra. De, mondotta, nem tapasztal különösebb érdeklődést sem egy munkáspárt létesítése, sem pedig “egy meglevő politikai párt átvételére irányuló megmozdulás iránt.” Kételyek Nem lehet azt mondani, hogy az uj szövetségben minden a legnagyobb összhangban folyt le. A fuvarosok szakszervezetét csak egy hajszáll választotta el, hogy ki ne vonuljanak már az első napon, amint Dave Beck, a fuvarosmunkások ve- zére beismerte. Ennek oka az volt, hogy James Carey elutasította a fuvarosok szakszervezetének beolvadáséi kévényét. Beck egy külön sajtóértekezleten védelmezte az AFL-ből kizárt dokkmunkásszakszervezettel, valamint a CIO-ból kizárt Mine, Mill and Smelter Workers szakszervezettel között kölcsönös segélynyújtási megállapodását. Más céhszei'ü szakszervezeti elemek ragaszkodtak a szervezkedés céhszerü foi'májához. Sokat vitatkoztak a konvenció körül az uj “fel- sorakozás”-ról is, ami a fúzió következtében áll majd elő. Sok eddigi kapcsolat meg fog lazulni, másfelől viszont különösen kisebb szakszervezetek nyugtalankodtak autonómiájuk miatt, amelyet a nagyobb szakszervezetek fenyegetnek. Meany azonban már a megnyitásnál megnyugtatta őket, hogy az uj alkotmány lehetővé teszi élet- benmaradásukat. “Sok delegátus, kis és nagy szakszervezetek vezetői, sőt a munkásszövetség vezetőségi tagjai is, aggódtak némely est, mondotta. Érzik, hogy valami uj történik, de nem tudják, mi.” ő azonban meg van győződve, hogy az uj szövetség egységes marad. az egész világon (beleértve persze az atomfegyverek gyártásnak és felhalmozásának megtiltását is), 2. kölcsönös jóhiten alapuló és kompromisszumos nemzetközi megegyezések létesítését, amelyek egyúttal a kölcsönös bizalmatlanságot, félelmet és a bizonytalanság éi'zését is kiküszöböljék és 3. kormányok-közti és kormányokon kívüli nemzetközi bizottságok létesítését a világhelyzet tanulmányozására, valamint ajánlatok és kezdeményezések fogalmazására, hogy ezáltal szaktudással és tárgyilagos megbeszéléssel készitsék elő a 2-ik pontban említett megegyezések létrehozásának lehetőségét. Az előkészitő bizottság reméli, hogy kezdeményező lépései az emberiség fennmaradásának és békés fejlődésének ügyét hatásosan fogják szolgálni és megerősítik a hasonló célokra mások által kezdeményezett tevékenységeket. OROSZORSZÁGBAN elkezdték egy uj 1,200 mile hosszúra tervezett vasútvonal építését. Az uj vasút a gabonatermelésben gazdag Kazakh- köztársaságot fogja összekötni az ország többi részével. ★ A NAGY városok közt a legfertőzöttebb levegő Detroitban van. Utána Chicago következik, a legutóbbi pollution test kimutatása szerint.
