Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-08 / 49. szám
7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 8, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada §7 a year. Foreign $9 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre S9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal- 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudalf, iapkezelö Detroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno Tischler Lajos, lapkezelő Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fi. Chulay István, lapkezelő. Los Angeles, Calif.: L. A. Magyar Munkás Otthon, 1145 S. St. Andrews P.l — Pctcier Flórián, Iapkezelö Ügyvezető: Rosner Sándor c*gg|fe> 83 ÜEGTÖRTÉNT AZ EGYESÜLÉS Megjelent az amerikai magyar polgári lapokban a William Penn Fraternális Egyesület (Rá- kóczi-Verhovay) első hirdetése, amelyben bejelentik, hogy a Rákóczi Segélyző Egyesület és a Verhovay Segély Egylet egyesülése megtörtént miután úgy Connecticut, mint Pennsylvania állam illetékes hatóságai az egyesülési szerződést véglegesen jóváhagyták. A Magyar Szó szerkesztősége ezúton fejezi ki jókívánságait az uj egylet munkástagságának e jelentőségteljes esemény alkalmával. Biztosítjuk őket, hogy mint munkásujság, mint az egyetlen független sajtóorgánum, amely fenntartotta és fenntartja a kritika jogát az egylet vezetőségével szemben, továbbra is ébren fogunk őrködni érdekeik fölött. Az az érzésünk, hogy erre hosz- szu időn át szükség lesz. Isw York is Afrikában van Lehman szenátor (nagyon helyesen) kijelentette, hogy a demokrata pártnak síkra kell szállni a polgárjogok mellett. Hogyan magyarázhatjuk akkor, hogy New York város demokrata adminisztrációja nyilván arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szabadságjogok csak Wisconsinra vonatkoznak és tovább folytatja 15 newyorki család kilakoltatására vonatkozó kísérleteit? A Legfelsőbb Törvényszék alkotmányellenesnek minősítette Wisconsin állam hüségeskü törvényét a városi bérházak (projects) lakéi számára. Wisconsinban- el is törölték ezt, de New York város polgármestere úgy tesz, mintha erről nem is hallott volna. És ennek az embernek alelnöki ambíciói vannak! Ha a demokrata párt ilyen magatartást tanúsít a polgárjogokkal szemben New Yorkban, elvárhatjuk azt, hogy országos viszonylatban különbek lesznek? Aki a táncot rendeli, az fizeti a prímást! Mint jelentettük, katonai szakértőink megállapították, hogy 15 billió dollárba fog kerülni az uj német hadsereg felfegyverzése. Tekintve, hogy a világ egyetlen MÁS országa — beleértve magát Németországot is — nem akar egy félmilliós német hadsereget, igy hát annak az országnak az adófizetőinek kell a Számlát fizetni, amely AKARJA ezt: Amerikának. Értsék meg azok az egyszerű lelkek, akik azt szeretnék, hogy kormányunk támogassa az amerikai iskolarendszert, amelynek sok ezer uj iskolára volna szüksége, hogy ilyesmivel várnunk kell, mert először a németeket kell felfegyvereznünk. És a németek után a NATOT kell még jobban felfegyverezni, és a NATO után a SEATO-t és a SEATO után a METO-t. (NATO: North Atlantic Treaty Organization —, SEATO: South East Asia Treaty Organization, — METO: Middle East Treaty Organization.) És miután mindezeket felfegyvereztük, akkorára saját hadseregünk fegyverei lesznek elavulttá, eldobhatjuk a 30—40 billió ára fegyvereket és kezdhetjük az uj kiadású fegyverek gyártását. Az iskolák — várhatnak. A GYAPGTFÜGGÖNY Meglepően erőteljes kritikai levélnek adott helyet a N. Y. Post egyik múltkori számában. A levél cime ez volt: “A gyapotfüggöny” és igy hangzott: “Szabad választásokról beszélünk Nyugat- és Kelet-Németországban? Ember, hol voltál 100 év óta? Hogy állunk a szabad választásokkal Észak-Egyesült Államokban és Dél-Egyesült Államokban. És különösen hogy állunk azokkal itt lent, a dél kellős közepén? Ne bolondozzunk! Ha az a jámbor Dulles feleannyi látogatást tett volna Mississippibe, mint amennyit tett máshova, hogy megmentsen bennünket a vörösöktől, akkor talán nem tűnnénk fel annyira álszenteskedőnek a világ előtt, amikor szabad választásokról beszélünk.” Herbert Wilke A külső rccngollai rejtély Nehéz megérteni, hogy miért ellenzi, vagy el- lenezteti Mr. Dulles Kiilső-Mongólia felvételét az Egyesült Nemzetekbe. Persze, igaz, hogy nehéz megérteni bármit is, amit Mr. Dulles tesz, vagy nem tesz. Területre nézve Külső-Mongólia akkora, mint az általunk ajänlotUTiat európai állam, Ausztria, Olaszország, Finnország, Írország, Portugália és Spanyolország együttvéve! Dullesék azzal “érvelnek”, hogy “hát kérem Külső-Mongóliának még csak követsége sincs Moszkvában!” (??!!) Nem is tudtuk, hogy Dulles oly nagy tisztelettel adózik Moszkvának, hogy nem tart érdemesnek UN tagságra olyan országokat, amelyeknek nincs követségük Moszkvában. Dehát akkor viszont már rég segítenie kellett volna abban, hogy Magyarország bejusson az Egyesült Nemzetekbe, mert Magyarországnak van ám követsége Moszkvában! Hátha még megfordítanánk az érmet és azt vennénk figyelembe, hogy a Dullesék által támogatott UN jelöltek közül ötnek viszont WASHINGTONBAN nincs követsége és pedig: Kambodzsának, Ceilonnak, Laosznak, Líbiának és Nepálnak ! Hogy ez a Mr. Dulles milyen komplikált! Mélységes megilletődéssel közöljük a mi szeretett, kedves munkástársnőnk, Latzkó Ferencné, a losangelesi magyarság és valamennyiünk kedves “Latzkó mamájának” utolsó sorait lapunk szerkesztőjének, amelyet akkor irt, amikor már érezte a vég közeledtét. Rövid a levél, szaggatottak a gondolatok, mint valami fájdalmas rapszódia egy olyan szivböl, amely még annyit akart dobogni szeretteiért, embertársaiért. íme a fenti levél szövege: “Kedves Deák Munkástársam! Most megírom, hogy én -a haladásnak, a békének egy láncszeme voltam. Annyit tettem, amit bírtam és amennyit bírtam és ez az ami boldogít engem. Nem éltem hiába és nem haltam hiába. JAPÁN el van készülve 177,777,779 dollár kártérítés kifizetésére 27 nemzet és több kereskedelmi vállalat részére, akik kárt szenvedtek Japán részéről a háborúban. Ezenkívül óriási összegekre rúg, ami idegen vállalatok által Japán bankokban volt elhelyezve. OalSes és a portugál gyarmatosítok Kétségkívül nagy szerencséje a “szabad világ”- nak, hogy az Egyesült Államoknak egy- olyan demokratikus gondolkodású, éleseszü külügyminisztere van, mint a Dulles. Hivatalbalépése óta állítólag valami 210 ezer mérföldet utazott, kétségkívül mindig csak a demokrácia érdekében. Hol a Csang Kaj-sek-hez, hol a Szinghman Rheehez, hol a Francohoz és hasonló kiváló demokratákhoz utazgatott a demokrácia érdekében. Ha pedig nerp ő repült, akkor a demokrata államférfiak repültek hozzá, mint például Almas a guatemalai szabadsághös, vagy a múlt héten Cunha, a portugáliai fasiszta diktátor, demokratikus külügyminisztere. A Dulles urat mi sem hatja meg jobban, mint amikor egy-egy hasonszőrű nagy demokrata, meglátogatja és ilyenkor a szokottnál is élesebbeszü nyilatkozatot tesz. Vegyük például Cunha, portugál külügyminiszter ur multheti látogatását. Mindenki tudja, hogy India területén ma már csak egyetlen európai gyarmat maradt meg, a portugál Goa. Portugáliáról viszont mindenki tudja, hogy nemcsak Európa legelmaradottabb, legcivilizálatlanabb országa, hanem azt is, hogy fasiszta diktatúra járma alatt nyög. Portugáliának a középkor óta jelentékeny gyarmatai vannak és a gyarmatok a legszörnyübb vádiratok a fehér kizsákmányolok ellen. Afrikai gyarmatukon például ezer bennszülött közül egy, mond egy tud Írni, olvasni. A szovjet államférfiak indiai látogatásuk alkalmával elitélték a gyarmati rendszert általában és speciálisan az India testén tövisként- megmaradt portugál gyarmatot. (Megjegyzendő, hogy egy tavalyi tüntetésen a portugál gyarmati rendőrség 20 hindut lőtt agyon Goában.) Hova forduljanak a portugál gyarmatosítók ily szorult helyzetben? Az olvasó kitalálta: Dili- leshez ! Cunha portugál külügyminiszter a múlt héten Amerikába repült és sietett kiadni egy nyilatkozatot, amelyben elitélte Kruscsevék nyilatkozatát. És mit gondol az olvasó, melyik amerikai államférfi állt ki Cunha és a portugál gyarmatosítók mellett? Úgy van, Dulles, a szabad világ és a demokrácia nagy szószólója, aki alá- irta azt, hogy Goa portugál “tartomány”. Dulles kijelentése leírhatatlan felháborodást keltett Indiában. Az egész országban — Írja a N. Y. Times — az összes újságok elsőoldalqs hírekben hozták. De az indiai amerikai követséget is megdöbbentette Dulles nyilatkozata, amely most egy csapásra meghiúsította abbeli igyekezetüket. hogy meggyőzzék India kormányát Amerika semlegességéről Goa kérdésében. őszinte munkástársnői szeretettel ^üdvözlöm mindannyiukat: Latzkó mama” Élt-e valaha, valahol, valaki, aki ennél szebben, tömörebben, kristálytisztábban megírta volna a béke és haladás híveinek “Credo”-ját, mint ahogy Latzkó mama munkástársnő megírta a fenti feledhetetlen szavakban? A Magyar Szó személyzete ezúton tolmácsolja mélységes részvétét Latzkó Ferenc munkástársnak, szeretett hitvese elhunyta alkalmával. Vele gyászoUfrik, vele siratjuk.a mi feledhetetlen, drága munkástársnőnket. OLYAN munkások hátramaradottjai, akik 1950 szeptember után haláloztak el és olyan munkán dolgoztak legalább 6 negyed évet, (1 és fél év) amelyek a Soc. Security törvény alá estek, most jogosak Soc. Security javadalmazásra. Emlékét megőrizzük. “Latzkó mama” utolsó levele lapjához XL A4 A-2 ^ /rvu*
