Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-11-24 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nov. 17, 1955. A bagdadi paktum Hétfőn ült össze Bagdadban, Irák fővárosában, a bagdadi paktum tanácsa. Ebbe a gyülekezetbe tartozik: Törökország, Irák, Irán és* Pakisztán, a Szovjetunió déli szomszédai, végül — Anglia, amely e szovjetellenes szövetkezésért Washington helvett vállalja az apaságot. Céljuk védelmi szerződést kötni a szovjet ellen. Területük a Fekete-tengertől a Himalájáig terjed. A távolabbi cél a dul- lesi délkeletázsiai védelmi szerződést aláíró államokkal e az északatlanti szerződés szervezetébe tartozó országokkal egy bek apcsolódni, hogy egységes “védelmi” gyűrűt alkossanak. Angliát Harold McMillan angol külügyminiszter képviseli. -USA nem tartozik hivatalosan ehhez a társasághoz. de az átlátszó fogás sen kit sem ejt tévedésbe. A hang Angliáé, de a szőrös kéz Ezsaué. Viszont “megfigyelőket’ küldött Washington a bagdadi tanácskozásra, és pedig Waldemar J. Gallmant, ITS A iráki nagykövetét, valamint John H. Cassady tengernagyot, USA legmagasabb tengerésztisztjét Európában, aki az atombombával felfegyverzett Földközi-tengeri Hatodik Flotta főparancsnoka. És hogy mennyire “közömbös” Washington, hogy a világ előtt nem akar hozzájuk tartozni, mutatják azok a tények, hogy a bagdadi paktum országai közül egyeseket már is támogat katonai segéllyel... Nyugtalanság Marokkóban RABAT, Francia Marokkó.— Múlt hét szerdáján tért visz- sza Marokkóba a száműzött szultán. Mohammed ben Ju- szef, akit a franciák azért kényszeritettek száműzetésbe, mert nacionalista volt s b elvébe a franciákkal összejátszó Mohammed ben Arafát ültették. Arafának viszont most kellett távoznia. A visszatérő Juszefet kitörő lelkesedéssel fogadták a marokkóiak. Két nappal később elmondta első beszédét, jegyezve. hogy' a negyvenhárom éves szerződést, amely Marokkót Franciaország protektorátusa alá helyezte, eltöröl- tnemzeti kormányt fog felállítani Franciaországgal való kapcsolatok kérdésében pedig uj szerződést fog kötni. Arai a hívei vidéki, elmaradt törzsek, akik Juszef visszaérkezésétől kezdve és francia rendőrség bizonyos támogatását érezve, zavargásokat kezdtek. Juszef hívei megtorlásként többizben ösz- szecsaptak a vidéikekkel. A zavargások célja természete sen annak bizonyítása, hogy az uj szultánnak nincs elég ereje a “rend és törvény” fenntartására s ilymódon szeretnék a franciák beavatkozását szükségessé tenni és igazolni. A legutóbbi összecsapásnak 14 haláos áldozata van. Hivatalos kormányt még nem szerveztek, a parlamentet sem választották meg. A legnagyobb nacionalista párt, az Isztiklál-párt, á második a marokkói munkások pártja, ezek törekednek a hatalom megszerzésére. Velük szembenállnak a vidéki törzsek. Juszef szultán nyugalomra inti a nyugtalankodó- kat. Szovjet látogatók Indiában A délkelet-ázsiai látogatásai során első állomásként Uj Delhibe érkezett Bulganin, szovjet miniszterelnök és Kruschev, a párt vezetője. Fogadtatásukra 1,000,000 indiai vonult ki és üdvözölte, Ijenezte őket. Burmába és Afganisztánba tervezik további látogatásaikat. A szovjet felajánlta Indiának, hogy egy olaj szakértőkből áló műszaki csapatot bocsát India rendelkezésére. Az ajánlat a lehető legnagyobb megelégedést váltotta ki In- "diában. Mint ismeretes, szovjet mérnökök egy nagy acélgyárat építenek már ott. Bulganin Uj-Delhiben ez alkalommal k i j e 1 e ntette, íogy biztosra veszi, hogy a Szovjetunió és a nyugati hatalmak képesek lesznek rendezni egymás közt azokat a kérdéseket, amelyek tekintetében e pilanatban még megoszlás van közöttük. Nehru kijelentette, hogy India nem tagja katonai szövetségnek, olyan táborba akar tartozni, amelynek célja a béke és jóakarat s amelybe annyi ország tartoznék be, amennyi csak lehetséges — ellenzék nélkül. A hivatalos fogadtatás ünnepélyes külsőségek közt rendezett banketten folyt le. pártolója legyen: öt a biztonsági tanács öt állandó tagja: USA, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és a nacionalista Kiria, és hat az átmeneti tagállamok képviselői közül, ezek jelenleg: Belgium, Brazília, Irán, Uj-Zé- land, Peru és Törökország. Ha ez megtörtént, akkor még az szükséges, hogy az általános gyülekezet (a közgyűlés) kétharmada is jóváhagyja. A nyugat által támogatott tizenkét állam fevételét a szovjet szavazat gátolta meg, ezek: Olaszország, Ausztria, Finnország, Írország, Portugália, Kambodzsa, Ceylon, Japán, Laosz Jordánia, Libia és Nepál. A tizenharmadik kérvényező Spanyolország, ügyében még nem is került sor szavazásra. Öt népi demokrácia nem juthatott be, mert a szovjetnek nem sikerült a hét pártoló tagot megszerezni. Ezek: Albánia, Bulgária, Magyarország, Románia és Külső Mongóia. Valamennyi felvétele most azon midik, megegyeznek e a Külső Mongólia felvétele körül felmerült kérdés rendezésében. Murray s az atombomba-lecsapódások vitte a titkolódzást és azon j volt, hogy az értesülések visz- : 0zataru«.sávaí tudatlanságba tartsa a nagyközönséget itt ■hon és külföldön. A szabadabb információk mellett az atomenergiabizottság kebelén belül is feszólalt Thomas E. Murray, Truman utolsó kinevezettje az öttagú bizottságba. Múlt héten Murray a new- yorki Fordham jogakadémián behatóan foglalkozott “a titoktartás követelményei és a bölcs információ közötti egyensúly szükségességéről’. Különösben a robbanással keletkezett rádioaktiv strontiumról, a bomba melléktermékéről beszélt, amely a rohanás után évekig megfertőzi a légkört. Kijelentette: “Egy része löbbezer négv- zetmérföldnyi területen azonnal visszahull a földre, egy másik része fellövell a sztratoszférába és áthatja a földet körülfogó egész atmoszférát. A szennyeződés lerakódik a földre évekkel azután, hogy a robbanás elhangzott. A talaj rádioaktiv strontiuma átmegy az élemiszerekbe s innen az emberi testbe, ahol a csontszerkezetbe szívódik fel. Ha elég beható, akkor csonttumorokat idézhet elő.” Mi lesz a UN uj agáSlamaival? Amikor az Egyesült Nemzetek megalakultak, tiz; évvel ezelőtt, államtagjaik száma 51 volt, de azóta felszaporodott 60-ra. Az utolsó Indonézia volt, amelyet 1950 szép temberében vettek be. Azóta imár 22 nemzet kéri felvételét a UN-be. A felvételhez az kell, hogy a kérvényező nemzetnek hét Stevenson a porondon Amikor Stevenson három évvel ezelőtt az elnökválasztási küzdelmek befejeztével a mikrofon előtt bevallotta vereségét Eise nhowerrel szemben, egy újságíró azt kérdezte tőle: “Mi lesz 56- ban ?” Stevenson meghökkenést színlelve felelte: “56? Vigyék orvoshoz ezt az embert.” * Az eltelt három év folyamán azonban ez a kérdés üldözhette Stevensont, de különösen a legutóbbi két hónapban, JEisenhower szívrohama óta. Múlt héten végre Stevenson bejelentette elhatározását, hogy kiáll a po- rondra. így fejezte ki magát:i ‘Elnökjelölt leszek a jövőévi választáson.” Esélyei nem rosszak. Sok j függ még azonban attól, mi j lesz Eisenhower elnök elha- j tarozása. I A hét végén Stevenson, beszédet mondott Chicagóban a demokrata párt díszvacsoráján. Beszéde tele volt homá lyos kifejezésekkel, kitérő fordulatokkal. Nyilván azon erőlködött, hogv mindenkinek tessék, a dixiekratáktól a munkásmozgalomig, amelynek támogatására nagyon számit. Úgy is akart hangzani, mint a, béke barátja, úgy is, mint aki támadja a republikánus pártot, amiért “enged” a szovjetnek. A republikánusok kampánya azt a lovat nyargalja meg, hogy a demokraták idézték elő a koreai háborút és Stevenson egy másik ilyen helyzetre tö-. Az 0’Connor-ügy i 1953 júniusában Harvey O’ Connor, a “Mellon milliói” és j az “Astorok” cimü müvek j szerzője, amelyek akkor aj State Department külföldi j könyvtáraiban szerepeltek, I megtagadta a választ McCarthy szenátor kérdésére, hogy tagja volt-e a “kommunista összeesküvésnek” a.kkor amikor könyveit irta. O’ Connor az alkotmány ötödik függelékére hivatkozott válasza megtagadásának alátámasz | tására s ezért a kongresszussal szemben tanúsított “tiszteletlenségért bíróság elé ál-1 litották. A Washingtonban a múlt héten lezajlott tárgyaláson Joseph C. McCarraghy biró kijelentette, hogy a kongresszusnak joga van a szerző politikai felfogását ismerni, hogy tudja, milyen eszméket terjeszt küföldön szövetségi pénzen. “A szólásszabadság nem abszolút, alá kell vetni a nemzeti érdeknek”, idézte a biró más legfelsőbb törvényszéki döntésekből. Majd esküdtszék nélkül meghozta ítéletét, O’Connort bűnösnek mondta ki, 500 dollár pénz-, birságra és egyévi börtönre j Ítéletét, O’Connort bűnösnek gesztette. — Az ítélet felfüg-1 rekszik. A demokraták ta- j gadják. Nos, ha Stevenson j élni akar esélyeivel, akkor! pókkal világosabban kell másMegnehezitik a hiteleket Múlt héten adták ki a ke- reskedemi minisztérium legújabb jelentését a nemzet termeléséről (javak és teljesített szolgálatok összeségéről.) Eszerint, ha ezt az •egész évre általánosítjuk, csúcsteljesítményt értünk el: 391.5 billió dollárt. Ez 6 és félbillió dollárral több, mint az ezt megelőző évnegyedé volt és 32 billió dolláros emelkedést jelent a múlt évihez képest. Ez főleg a nagyüzemek gazdasági virágzását mutatja, de mindenképpen kihatással lesz a költségvetésre. Roland Hughes, a költségvetés igazgatója, az Eisenhower elnöknél tett látogatása után kije- entette, hogy a kormány reményei szerint a jelenlegi és a jövő költségvetési évben a bevételek és a kiadások egyensúlyban lesznek. Hogy ennek megfelelően lesznek-e adőleszálitások (főleg a gazdagoknak), az még nem bizonyos. A Federal Reserve Board figyelmeztet arra, hogy pénzügyeinkben legyünk óvatosak, mert idén a Board immár negyedszer emeli fel a kamatlábat, azt, amelyet á bankoknak kell fizetni, ha kölcsönt vesznek fel. Két és fél százalékra emelték fel ezt a kamatlábat, amely a harmincas évek óta moslrtjutott a legmagasabbra. Ennek az emelésnek az lesz a/következ- ménye, hogy csökénti a vásárlóerőt, mert Á „ bankok, mivel nekik is többet kell fizetniük pénzkölcsöneikre, a terheket a vásárlók nyakába fogják varrni. kor beszélnie, nem ilyen ma-1 dárnyelven. Kiváltképpen pe- j dig oda kell figyelnie arra,1 hogy mit akar a dolgozó nép,; ha a nép támogatását meg j akarja nyerni. Rc.ndörterror Bombayben Az indiai lextilmunkások sztrájkja során — 300.000 munkás sztrájkol — a rendőrség belelőtt a tömegbe, tíz munkást megölt, 300-at pedig megsebesített. Az atomfegyverek színrelépése óta, a bombarobbaná- j soknál keletkezett ártalmas lecsapódások miatt sok tudós j kritizálta már az atomener- i giabizottság politikáját. Sze- j rintiik a bizottság túlzásba j 2.______
