Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-11-17 / 46. szám

Nov. 17, 1955, AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Társadalmi élet | ni. Hol jön akkor még a | baseballpálya, tennisz, stb? 1 Hol a hely asztaloknak^ tűz­helyeknek szalonnasütésre? : A piknikhelyiségnek külön el- j kerített részt kell adni, hogy ] az egyesületek ott tarthassák ' az ő saját évi piknikjeiket, 1 mialatt a sportpályán más te­vékenységek lehetnek és a nyaralók is nyaralhatnak. 3. A harmadik fontos kér­dés a pénzkezelés. Ezt, tisz­telettel mondva, nem volna helyes egyedül az uj ameri- kásokra bízni. Nem mintha minden uj amerikást megbíz­hatatlannak tartanánk. Tá­volról sem. Megvagyunk győ­ződve, hogy a többségük ren­des ember. De,ez nyílt titok, vannak másfélék is köztük. Ne hibáztassa senki, ha a ré­gi amerikaiak, szóval az össz- magyarság többsége óvatos az ily kérdésben, mert erre igen alapos okuk van. Mi, ré­gi amerikai magyarok már sok szomorú tapasztalattal rendelkezünk. Mi még emlék- ! szünk a repülő akcióra. (Az | egyedüli dolog ami repült ab- ! ból az akcióból, az a mi dol- ' láraink ezrei voltak) Emlék­szünk a riewyorki Kossuth szoborra, sőt még a Himler ; féle “részvény” akciókra is. Ennélfogva ne vegye senki | sem rossz néven, ha a detroi­ti magyarság széles rétegei úgy vélik, hogy a cél elérése érdekében az ellenőrzést pon- ■ fossá és biztossá kell tenni. Ezért a legnagyobb jóaka­rattal javaslom, alakítsanak | egy nagyobb bizottságot. Tes­sék minien detroiti egyesüle- ! tét, egyházat felszólítani vá­lasszon mindegyikük 2-3 ta­gú delegációt és a közös de­legáció választaná meg az építő bizottságot. Véleményem szerint csakis ezzel az eljárással lehet az akciéf sikeréhez elengedhetet­lenül szükséges bizalmat meg alapozni, az anyagiakat elő­teremteni és ezt a szép tervet megvalósítani. Petőfi Kör tag Lesz-e “Hungarian Park” Detroitban? 6-.......................... 3 MAGYAR TÁRSASKÖR Taggyűléseit tartja minden ho 3-ik péntekjén a Magyar Ház­ban, 2141 Southern Boulevard Bronx, N. Y. A detroiti “Első Székely- Magyar Szövetség” egy na­gyon szépen kidolgozott ter­vet és tervrajzot küldött ki a környéken lakó magyarság­nak egy magyar nyaraló lé­tesítése érdekében. Nem hiszem, hogy akadna isok magyar, aki ellene volna ily nemes ügy megvalósításá­nak. Hiszen lehetne-e szebbet elképzelni mint -azt, hogy a magyarság és leszármazott­jaink együtt, megértésben, békében, politikai és vallás- belikülönbözet nélkül mint egy nagy család töltené el ily helyen szabad idejét? Én, mint régi amerikás azonban úgy látom, hogy a dolog, kissé el lett hamarkod- va. Véleményem szerint, há­rom hiba esett a dolog körül. 1. Az első és a legsúlyo­sabb hiba ott van, hogy a bi­zottság csak egy egyletből lett megválasztva. Vagyis elő­ször kiküldték a felszólítást az adakozásra és csak azu­tán gondoltak arra, hogy a többi egyesületet is be kellle- ne vonni a dolgokba. * Azt hiszem, ha az aláirot- tak között ott látnánk külön­böző egyházak és egyletek régi kipróbált és becsületes vezetőinek neveit, mondjuk, a példa kedvéért (és joga van mindenkinek más neveket is jelölni) a következők: A reformátusoktól: Kiss Károly, A Verhovaytól: Lukács István. A Petőfi Körtől: Miklós György vagy Schwartz Jó­zsef. A katolikus egylettől: Ri- bits Gáspár. A Woodmen of the World- től: Lemák Róza. A Magyar Butcher Klub­tól: Bajnai Károly, vagy más, ezekhez hasonló, az összma- gyarság szemében köztiszte­letnek örvendő személyek ne­vei, akkor, úgy gondolom, nem került volna oly sok fel­hívás a papírkosárba. 2. Ahhoz a tervhez nem kilenc aker kell, hanem 99, de talán még az is kevés len­ne. Aki csak egy kissé isme­rős Detroitban és környékén, az jól tudja, hogy a legtöbb nyilvános piknik-telep 10-25 akeren fekszik és a nagyobb egyesületek piknikjein már az utszélen kell a kocsikat •« parkolni. Ha már nyaralóhelyet aka­runk létesíteni, akkor nem fogjuk a házikókat úgy ösz- szezsufolni, hogy a szomszéd ablakot a mi házunkból be­lülről kézzel elérhessük. Már pedig, ha az összmagyarság- nak építünk, jónéhány tucat íiyaraló lakhelyre, bungalow- •a lesz szükség. Ehhez egye­dül vagy 20-30 akerre van szükség. Nos, kétségkívül szükség van egy kis helyre a sport tevékenységekre is. Kell fut­ball pálya. És ha lesz futball- pálya, akkor illik helyet csi- lálni a nézőközönségnek, ami, remélhetőleg ezrekre fog rug­TAGGYÜLÉS November 18-án, pénteken es­te tartjuk havi taggyűlésünket, melyre tagtársainkat ezennel meghívjuk. Kérjük jöjjenek el megbeszélni legfontosabb aktivi­tásainkat; ezen a gyűlésen pe­lölő bizottságot is fogunk vá­lasztani a jövő évi vezetőség megválasztásának céljából. BAZAR Női Csoportunk december 9-, 10- és 11-én tartja évi nagy ba­zárját a Magyar Házban. Mal­most kérjük a tagtársakat, hogy ha tudnak bazártárgyakat sze­rezni, tegyék azt meg minél előbb, hogy minél színesebb és szebb bazárunk legyen az idén. BARTÓK EST November 25-en, pénteken es­te Bartók emlékestét rendez a Kulturbízottság. Gyönyörű Bar-- tók-zenét mutatunk be hangle­mezeken, s Bartók Bélát egy kitűnő előadó fogja méltatni. Kérjük tartsák szabadon ezt az estét és jöjjenek el erre az igen értékes előadásra. NŐI CSOPORTUNK november 30-án, szerdán este születésnapi partyt tart az ók- tóberi és novemberi születésű tagtársnők tiszteletére Lesz fi­nom kávé és sütemény felszol­gálva és a kellemes hangulatról a vezetőség gondoskodik. BRONX, N. Y. November 27-én, vasárnap d. u. nagy háziparty lesz "á Nők Világa javára Gross Paulina otthonában, 99 E. 4th Street alatt, New York City. Mindenkit meghív szeretettel Mrs. Gross. KIOLVASTAD E LAPSZAMOTV MAS IS TANULHAT BELŐLE ADD TOVÁBB! Az elmúlt héten három meg-hivót hozott a posta. Az egyik á “Festival of Free­dom” hangversenyre szólt, amelyen más művészi szá­mok mellett Szigeti József fog szerepelni és a ceremó­nia-mester Eddie Cantor lesz. A másik meghívás a “Com­munity Forum” idei szezon­jára szólt, amelyen az elő­adók Alexander Wiley sze­nátor, Drew Pearson, Wm. L. Shirer újságírók, Dr. Ed­ward Teller atomtudós, Wil­liam Douglass főbíró és Thurgood Marshall, a Natio­nal Association for the Ad- vancment of Colored People jogi tanácsadója lesznek. A harmadik meghivó külö­nösen érdekelt, mert a “Shel­ters for Izrael” egyesülettől jött, amelynek megalakulása óta tagja vagyok és amely­nek áldásos működésére min­dig büszkén gondoltam. Ez az egyesület, amelynek tagjai nagyrészt magyarok, az íz- raelben évek óta sátrakban lakó menekülteket látja el modern lakásokkal. Az apart­ment házak felépítéséhez szükséges összegeket az egye­sület áldozatkész, szorgalmas tagjai hozzák össze és termé­szetesnek találtam, hogy megjelenjek ott, ahol Los Angeles-röl fogják elnevezni az első uccát, amelyen ezek a házak épülnek. Képzelhetik megdöbbenése­met, amikor a program ele­jén, vendégszónoki minőség­ben Himler Márton szerepel, akinek múltját a magyar köz­életben szereplő egyéneknek illik ismerni. Sajnálattal kel­lett lemondanom arról, hogy a november 20-ikára hirde­tett ünnepi estélyen megje­lenjek, mert képtelen voltam rászánni magam arra,, hogy ennea a gyászos múltú alak­nak szemforgató frázisait hallgassam végig. Két dolog­ra vagyok kiváncsi. Az egyik, hogy Himler Márton, bukott bányatársasági elnök, úgyis, mint bukott bank elnök, úgyis, mint — értesülésünk szerint — a titkos rendőr­ség Ugja, vájjon miről fog előadást tartani? Arról fog-e beszélni, hogy a magyar bá­nyászok keserves munkájuk révén megtakarított pénzü­ket mibe fektessék? Vagy miről? Felvetődhet az a kér­dés is, hogy mióta lett szoká­sossá társadalmi vagy kul- turszervezetekben a kormány volt vagy jelenlegi kémelhá- ritási ügynökét felléptetni. Talán a Shelter of Israel tag­jai között is “kémek” után kutatnak már? A masík, hogy ki volt az a baráti köntösbe rejtőzött el­lenség, aki a Shelters for Is­rael intézőinek ezt a minden­honnan kikopott vén rókát vendégszónoknak eladta a- helyett, hogy arra érdemes kiváló emberek közül aján­lott volna valakit erre a megtisztelő szerepre Jó lesz ha a jövőben a Shelters for Izrael vezetősé­ge szemügyre veszi vendég­szónokait. Dos angelesi tudósitó w *n iOj M memóriám ffl bői, amelyek felemelik a kö­zönséget és igy gondolatban, lélekben nemesedve, gazda­godva megelégedetten távoz­tak. Nem vagyunk mükritiku- sok, de elfogulatlanul lehet mondani hogy a szereplők Emődy Margit, Naszódy Sán­dor. Zentlav Viktor, Szondi Piri, Földessy Lilla, tudásuk tehetségük legjavát adták, Mr. Zilahy belenyúlt a ma­gyar remekírók kincsestárá­ba. Talán nem rajta múlott, hogy nem a tökéletes darab akadt kezébe, amely a való­ságban lejátszódőtt szabad­ságharcot tárja a közönség plp "Vártok n inhhfjt Wiszosnk János, elhunyt 1950 nov 20 án New Yorkban. Csupák Antal, elhunyt 1950 nov. 22-én, Chicago, III.-ban. Szemes István, elhunyt 1951 nov. 25-én Lester. Pa.-ban. Stern Endre, elhunyt 1951 nov. 20-án Los Angeles, Calif.- ban. Lénv L. C., elhunyt 1952 nov. 21-én Detroit Mich.-ben. Wagner William, elhunyt 1952 nov. 18-án New Yorkban. Pauer György, elhunyt 1953 nov. 21-én Plainfield- N. J.-ben. Holló Jenő, elhunyt 1954 nov, 21-én New Yorkban. Kéry \lex, elhunyt 1951 nov. 24-én Schenectady, N. Y.-ban. "ösuiorás Józsefné A legnagyobb sajnálattal je­lentjük. hogy lapunk régi és hü olvasója, Csutorás Józsefné, szül. Asztalos Eszter 63 éves ko­rában e hó 7-én hosszas szenve­dés után New Yorkban elhunyt. Csutorás Józsefné 1892 júliusá­ban született Nagydoboson, Szatmár megyében és 1907-ben jött az Egyesült Államokba. 43 évig élt boldog házasságban fér­jével, Csutorás Józseffel, aki lapunknak hosszú évek óta ol­vasója és pártolója. Csutorás munkástársnő teme­tése nov. 9-én volt a Balló te­metkezési kápolnából, ahol la­punk nevében Gyarmaty Kató és dr. Pogány Béla, a család ne­vében Rév. Kovács Imre bú­csúztatta. Tetemét kívánsága szerint a Fresh Pond Kremató­riumban elhamvasztották. Őszinte részvétünket küldjük Csutorás műnk ástársunknak, valamint az elhunyt nővérének, Mrs. Elizabeth Budaynak, há­rom unnkahugának Poughkeep- sie-ben, s unokatestvérének. Emlékét mindig szeretettel Holló Jenő emlékünnepély December 4-én, vasárnap d. u. Holló Jenő, volt szerkesztőségi munkatársunk elhunytának első évfordulója emlekére Szerkesz­tőségünk és a Lapbizottság em­lékünnepélyt rendez a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard alatt. Vas Károly I fogjuk megőrizni. A MAGYAR SZÓ OLVASÓJA A HALADÁS PÁRTOLÓJA, KERESTETÉS Notheic-a Bálint Magyarorszá­gon keresi édesapját, Notheisz Jánost, aki Bácsbodrog megyé­ben, Apntinban született, vala­mikor jeges is volt, s Akron, O.-ban lakott. Aki tud róla élve, vagy halva, szíveskedjen engem értesíteni. John Szalay, 884 Clearview Ave., Akron 14, Ohio. Vélemény a New Irunswicki szinelőadásrél A Jávor-Sárossy féle Íz­léstelen előadásról szóló be­számolónk mély hatást vál tott ki a szihánzlátogató ma­gyar közönségből. Talán en­nek tudható be, hogy Zilahy. okulva elődei kudarcán, olyan szindarabot hozott New Brunswickon,- nov. 5-ikcn a közönség elé, amelv ha nem is teljesen, de legalább rész­leg kielégíti a szórakozni és I tanulnivágvó, de annyiszor j lóvátet közönség igényeit: Erdély Rózsáját. A darab meséi e a 48-as idők körül játszódik le. Bár maga a szabadságharc nem szerepel benne, de az esemé- nvek nem: a grófok bárók, ki- rálvok és egvébb mihasznák előszabáiban folyik le, hanem a küzdelmek mezején. A da­rabnak mégis vannak mozza­natai, idézetek Petőfi versei­SZERENCSÉTLEN VÁLASZTÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents