Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-11-17 / 46. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nov. 17, 1955. Irodalom művészet — Magyarországi riport — Száz éve halt meg. De hogyan él? Elköltözött az élők sorából 1855 november lil­én, a pesti Váci-utcai lakásban, s született. 1800 december 1-én a Mádasdy grófok szegény gazda­tisztjének fiaként. . . itt ebben a mohában. A múzeumnak berendezett, szülőház előtt hul­latják leveleiket a kerti gesztenyék. A fákon túl, a völgy hajlatában, a balatoni müut kanyarom' Az országút túloldalán pedig Nyék ragyog, a szé-- les és öreg szülőfalu — Itt töltötte ifjúságát — magyarázza CsukJy Alajos, a Fejér megyei könvvtár tudományos munkatársa, egy ifjú, nvnlt szőke fin... — s a faluban, a Tó utca 5. ■s’ám alatt a kései éveit. Nyéken volt fiatal. Nyéken volt öreg. A szobában ahol született, megmozdulni sem lehet. A gondnok közli: de nehéz ezt a múzeumot es te bezárni! Kérleli munkás, tudós1, paraszt, gye­rek. Még tiz nercig hagvja nyitva. Jó? Ötig. Csak az íróasztalát akarom még egyszer megnézni. — Ezen az Íróasztalon irta a Szózatot — s Csuklv villanásnyi szünetet tart. A fehérvári Béke-téri Általános Fiúiskola- lá­togatóba érkezett nyolcadikos diákjai közt, akik kedden kezdték tanulni a Szózatot, s csütörtökig, találkozásunk napjáig a harmadik versszakig ju­tottak cl. A negyedik versszakaszig szombaton jutnak el. —Ennek a versszaKas^usk két. sorát — me*éli Csuklv — a'no-rv a kézíratvói készült fotókópián is látni lehet, kétszer irta' E’ő*zör igV: Itt törtek össze rabigát! Zrinvi és Hunvady. A végső szö­veg ez lett: Itr törtek össze rabigát! Hányad­nak karjai. A szép szülőhazát körülölelő szövetkezeti föl­dekről betér néhány parasztember, munkától ve- reitékesen. A gver ekek közt szorong Farkas Jó­zsef, a fehérvári Uttörőház igazgatója. Befut Tóth László, a mgyei "könyvtár helyettes vezető­je. így megy ez mindennap. Már mindent lát­tunk. Még az ivónoharát is. De a szomjúság nem szűnik: még. .. meg. —Legutób előkerült a rr'met nyelven irt ha­lotti jegyzőkönyv, amely felsorolja a hagyatékot. Maradt utána n hány bútor, fehérnemű, kevés­ke ruhá. Mert. gyerekek sokat küzdött, sókat bujdosott, és nagyon szegény ember volt —- a nevet először most mondja ki — Vörösmarty Mihály. ★ Voltaképp hány riporter érkezett ide? Zavar­ban vagyok. Nagyon nagv a verseny. Mert minden portán viszatér a válasz: már jártak itt. Végül Nyikos néninél, a Kis utca 1. szám alatt elcsípem a versenytársakat. Két varkocsos kis­lány ül a nagyszobában, a párkány mellett és rettenetesen kiváncsiak. Szemben velük Nyikos Pálné. Fekete Rózái, egy református egyházfi hetvennyolc esztendős özvegye felelget, nagv- nagy béketüréssel. Nyikos néninek Lídia volt a 'mamáia. S ez a Lidia örökbefogadott gyerek volt Véghelyi vicispánéknál, akik o Vörösmarty csa­láddal sokat összejártak. És a Nyikos néni ma­mája. meg a “kis Mihály” -együtt voltak gyere­kek. A tizennégy éves Varga Etel nyolcadikos kér­dez. a kishuga, az ötödikes Erzsi jegyez. És lo­bognak mindketten, mint a láng. És miért kér­dez? Verseny van, nem tudom? Ernharclt Mária néni, a magyarszakos tanár hirdette meg. Ki gyűjt több emléket, régi történetet, szájhagyo­mányt Vövösmartyról ? És a Fekete Tamás le fogja őket hagyni. Mert a Fekete Tamásnak fényképezőgépe van és -már tizenkét felvételt csinált. Minden megvan neki. A szülőház. A má­sik ház. Az iskola, ahol tanult. Az Íróasztal. Min­den, minden. —Nyik osnéni, azt akarja, hogy lehagyjanak? —Nyikos néni nem akar semmit, ül a bágyadt aggkor homályos küszöbén és mesél: —Nyolcán voltunk testvérek, s anyám még két árvát örökbefogadott. És minden este mesélt. A kis Mihályról. (Jaj, Nyikos néni, ne gyorsan. Mesélt a... kis. . Mihályról.) Mikor született, attól féltek, nem marad meg. Olyan gyenge volt szegény. Tél volt, hideg, s nem volt pap Nyéken, mert bementek Fehérvárra valami gvülésre. Az édesanyja rettegett: meghal pogánykent sze­gény.. A bába kocsira tette, átvitte Nadapra ke­resztelni. De a nevét sem tudták rendesen beír­ni a nagy sietségben. Úgy jegyezték fel az anya­könyvbe: Michael de Vörös. Így áll ma is. ★ A Tó utcában bánatosan baktat másik két gye­rek, egy másik, de üres kockás cédulával. Csupa panasz a szivük. Hogy a Steindlnak elmondta valaki, hogy a szülőház mellett az a másik ház, mikor a “kis Mihály” itt élt, vadrózsával volt befuttatva. És a Seregiev megtudta az .öreg Faragótól, hbgv Vö­rösmarty mamája, mikor már özvegy volt és na- nagyon szegény volt, gyógyfüveket gyűjtött a nyéki mezőn. És a Fekete fényképez megint. És a Dobav meg a Kis Rozi már ott vannak Skobrák bácsinál, a tsz-ben.-—Nem baj — mondja a nagyobbik Varga. A többi három ránéz. —Mi majd megtudjuk, ki tanította meg Írni? —-Hát hová jjirt iskolába? - ■ ■ —Ide —- s Nyikos nénivel átellenben besétá­lunk az öreg Csákvánékhoz, a Tó utca 1. szám alá, ahöl a múlt .század elején Vörösmarty meg­tanulta azokat a hetüket, amelyekből egyszer a Szózat összeállt. Elkéstünk. Csákváriéknál már egy szemüveges bácsi ül. amint a kapuból látom. Tóth, a megyei könyvtár helyettes vezetője. —És mennyit jegyez — mondja fanyarul az egyik gyerek. ★ Tóth viszont elkésett -— Nyikos néninél. El­mondom én, lelkem, még egyszer, de nem fő meg az ebéd, elfogyott a fám. A megyei könyvtár szemüveges igazgatóhelyettese erre nekiáll fű­részelni az udvaron, a tűzhelyhez hordja az ap­rófát. Nyikos néni alágyujt a bablevesnek. “No, lelkem, niár lehet.” Szóval nagy tél volt. . . a kis Mihály... , A hires-neves Vörösmarty TSZ növénytermelő brigádjának tagjához, az öreg Skobrák Józsi bá­csihoz délutántájt érkezünk, de mire ideérünk, már telisteli a kis Dobav Mária és Kis Rozi koc­kás füzete. Kitudtak azok már mindent az öreg Skobráktól, akinek nagyapja juhász volt a Ná- dasdv gróféknál akkoriban, mikor az öreg Vö­rösmarty gazdatiszt volt ugyanott. A kis Mihály csak nem akart gazdatiszt lenni. Csak a köny­vet az írásokat bújta. Csöndes gyerek volt... komoly.... Mikor az édesapja otthagyta a gró­fot,- kitették őket a. lakásból. A.Tó utca 5.. szám alá költöztek, de ennek a háznak már csak a fele van meg, mert a másik felét elvitte a front. S hogy ott élt utoljára Vörösmarty Mihály, mielőtt felment meghalni Pestre. Özvegyének csak a Deák Ferenc, az árvák gyámja hozott időnként valami pénzt. —Hát ti?. ..'Mit kerestek itt?... — s rátö­rünk a két kiváncsi gyerekre. Felkeressük az öregeket — felel a kis Dobav, egy rózsaarcu leány. Öregeket? Skobrák bácsi felszegi ősz fejét. Kis Rozi helyesbit : —Ugry értve, hogy az idősebbeket — s ;iy. asz­tal alatt erőteljesen megrántja a kis Dobay rán­cokba rakott sötétkék szoknyáját. ★ Utoljóróa a félig rombadólt ház marad, a Tó­utca 5. szám alatt ahová megtért bujdosásából, s JL PICASSO FESTÉSZETÉRŐL Picasso hetvenötödik születésnapjának megün­neplésére. készül tisztelőinek és híveinek széles tábora. Ebből az alkalomból rendezték meg Pá­rizsban festményeinek gyűjteményes kiállítását. Bármennyire hihetetlenül hangzik is, ez volt Pi­casso festményeinek első nagyszabású gyűjtemé­nyes kiállítása, amelyet a világ különböző mú­zeumainak és magángyűjteményeinek anyagából állítottak össze. E kiállítás alapján átfogó képet kaphatunk festészetéről, végig követhetjük pá­lyáját és való­ban a teljes Pi- cassót láthatjuk magunk előtt, festés* etének minden nagysá­gával és belső el- 1 e n tmondásávai egyetemben. Picasso “B('U.e!;aIanib”-.ia Könnyű lenne festményeiből két, sőt három egymással elentétes Picassót bemutatni (a rep­rodukció-gyűjtemények hajlanak is erre) : egy véglegesen absztrakt festőt, egy bizarr írraciona- Ib-tát. ó« pery mUy valóságlátással rendelkező iga­zi realistát. Ez az ellentmondás Picasso festé­szetben ^ még nagyobbá és kibogozhatatlanabbá válik azáltal, hogy ezek az ellentétes törekvések egyszerre, egyidőben valósulnak meg nála: ugyanabban az évben, amikor a reneszánsz-mes­terekre emlékeztető képeket fest, a legszélsősé­gesebb absztrakt kompozícióját alkotja. Nagyon sok művész van, .aki pályája kezdetén mélyen el­merült a modernista törekvésekben, de ezeket fejlődése folyamán fokozatosan túlhaladta, az “izmusok" művészi kifejező eszközeiből csak azo­kat az elemeket őrizve meg, amelyek maradan­dó vívmányai a művészeti fejlődésnek. Picasso- nál azonban nem erről van szó: nála még legké­sőbbi korszakában is vannak — mt^hozzá szép­számban — olyan elemek, amelyek nemcsak erő­sen problematikusak, hanem a haladó művészet állal már túlhaladottak is. Picasso művészi fejlődéséről beszélni a szó leggyakrabban használt “egyenes vonalú” értel­mében teljesen lehetetlen. Ka e fejlődés vonalát meo akarjuk húzni, csakis mint előreugrások és kitérők, uj felfedezések és vargabetűk sokszor ellentétes tendeciájnak nagyon is nehezen fel­rajzolható eredőjét képzelhetjük el. Az idestova 75 éves Picasso festészete a mo­de}]! kor ellentmondásosságának egyik legmeg­rázóbb és legnagyobb művészi visszatükrözési Picasso nem tudja kivonni magát e kor müvé- szetellenes tendenciáinak torzitó hatása alól, vé­gigjárja ezen ellentmondások szinte valamennyi útvesztőjét. Hogy azonban Picasso nem roppant össze e tényezők ránehezedő súlya alatt, annak a mély humanizmusnak eredménye, amely képei legnagyobb részét jellemzi, ha nem is mindig megvalósulás, de szenvedélyes törekvés formá­jában. Van Picasso festészetének $gy olyan része is. amely a klasszikusokat idéző formanyelvvel az anyaságot és személyes barátait’ ismerőseit áb­rázolja. Ezek a képek" már az első pilanatra mély emberi -kapcsolatot teremtenek a közönséggel, és az ifjú Picassót felidézve közvetlen esztétikai legszemélyesebb élményt nyújtanak. Még leg­absztraktabb kompozícióit is az emeli kora ha­sonló stílusú polgári festészete fölé, hogy Picasso ta■ á 1 lehetőséget és eszközöket humanista mon­danivalójának a modern festészet sajátos forma- nyelvén való kifejezésére. Picasso alkotásai minden ellentmondásosságuk ellenére hatalmas értékei az emberi kultúrának. hol megírta a vén cigányt. Ahogy közeledünk a házhoz kutatók, gyerekek sokaságával, kilép az ajtón egy_ vén cigány. Ő lakik itt tizenhét tagú családjával. Rácz László a neve. (Segédmunkás egy nagy építkezésnél.) Jó, hogy jöttünk, mondjji. Éppen itt van a sógo­ra, az sok mindent tud róla. Honnan jött Nagy Gyula sógor, aki itt áll mellettünk az udvaron, s már szorítja vállához a hegedűt? Ö ... fölfelé megy borban a gyöngy. . . éppen Pótról jött ide.. . ★ Ezt még jegyezd fel— mondja Csukly délután, az iskolaigazgatoság szobájában, ahová össze­jöttek a felnőtt kiváncsiak, a megfáradt gyüj­(Folytatás a 10-ik oldalon) Szülőfalu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents