Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-11-03 / 44. szám
November 3, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 /------------------------------------N ^Jiitetíen ^Jumdó | Öcsém! Iszonyú müfelháborodás háborodik hazánkban. Könyvek Íródnak, viták folynak, cikkek ezrei háborodnak amiatt, hogy Jchnnyt rajtakaptuk, hogy nem tanult meg az iskolában Írni, olvasni és számolni. Csak szerény munkásember vagyok és mégis évi nyocvanhat dollár iskolaadót fizetek azért, hogy Johnny, a szomszédom Johnrvja, meg annak a szomszédjának a Johnnyja megtanuljon Írni, olvasni, meg számolni. Murphynak, a mészárosnak, kivel együtt szoktunk háborodni pi- náklizás közben s aki háromszáznegyven dollár iskolaadót fizet, négyszerannvi joga van háborodni és háborodik is. King, a bádogos, egy gyomorbajos agglegény, aki a mai napig nem tudta kinyomozni, hogy azért agglegény-e, mert gyomorbajos, vagy azért gyomorbajos, mert agglegény, képviselte közöttük a legfelháborodottabb polgárt. Egyébként is minden kérdésben ő toronymagasságba szokott háborodni. (Szeretem ezt a szót, háborodni. Nem tudom, hogy került a magyar nyelvbe, de nem bánnám, ha valaki kilopná belőle.) Murphy, a mészáros, akit ides tova harminc év óta ösmerek, amikor még Deutel Móricnak hívták, a tanítók ellen kelt ki. A modern tanítási módszereket okolta a bajért. Elösmerte ugyan az iskolakönyvek és a fekete táblák némi szükségességét, de mindezeknél fontosabbnak tartotta a nádpálcát az iskolában és a nadrágszija't otthon: “Hja, a régi jó idők!” Sóhajtotta a mészáros. “Mért nem lett belőled Sékszpir. vagy Petőfi Sándor?” kérdeztem tőle. Mert én képviselem ebbe a pináklipártiban a kíváncsiságot. Defenzíva játékos vagyok. Csak akkor teszek, ha merek. “Mert háromszor buktam a négy elemiben. Ha akkor tudtam volna, amit ma tudok püspöknek tanultam volna. — De nem akartam ta. . . ” “Dacára a nádpálcáknak és apád nadrágszijá- nak ?” “Ma megcsókolnám apám kezét amellyel a nadrágszijat kezelte. Tyü, hogy tudott az ütni! Volt olyan nap, hogy egy hétig nem ülhettem a saját hátulsómon.” Egyedül én védtem az iskolát, Johnnyt és a modern tanítási módszert és pedig védtem a következőképp, bár attól tartok, hogy nem jár majd köszönet érte. “Elösmerem-e a tények zuhatagos bizonyítékának nyomása alatt,” a bádogos kérdezte tőlem igy szóról szóra, “hogy Johnny nem tud sem írni, sem olvasni, sem számolni?” '“Elösmerem ugyancsak ugyanazon tények zuhatagos bizonyítékának nyomása alatt, hogy a tanítók mind bumok, csavargók és hogy Johnny egy lusta elkényeztetett kölyök, akinek a legna- nobb baja az, hogy szülei tele vannak modernizmussal, mint például liberalizmus, soványitó kúra és psychologia. De, kérem, miért is baj az, ha Johnny nem tud Írni? Mért van neki szüksége arra, hogy olvasson, amikor a legszaftosabb meséket elevenen láthatja a televízióban ahelyett, hogy halott betűkkel olvasná el ugyanazokat. Továbbá, be van bizonyítva ugyancsak a televízióban, hogyha valaki, mégha bankár is akarna lenni nem kell, hogy Írni tudjon, mert csak meg nyom egy gombot a mahagóni íróasztalán és máris bebillen a szőke titkárnő, aki szintén nem ir, hanem az ölébe ül és kettesben, közben bediktálják a gramofonos gépbe, amit le keJ1ű”e írniok, ha tudnának, vagy akarnának Írni és egy alantas, bibircsókos csúnya vénkisasszony azután a gép nyomán leírja az irnndókat. És ha Johnny szenátor akar lenni? Akkor hosszutávu telefonon az adófizetők pénzéért beszél a pasassal, aki az italmérési engedélyeket kezeli és nem ir”. “Azelőtt, még nem is igen légen még a ' irályok se tudtak irni.” Magyaráztam tovább a partnereimnek nagy tudósán. “Még a nevüket se tudták leírni és íródeákokat tartottak és pecsétgyűrűt használtak. Hát mért baj, ha Johnny nem tud irni ?” “Tudjátok, hánv ember van ma itt nálunk a börtönben, mert tudnak irni? Hogy csak egy példát említsek, itt van egy ismerősöm, a Jerome. Ha az az ember nem tanult volna Írni. sohase került volna a börtönbe.” “Johnny nem tud irni, so what? Király ugyan nem lehet belőle itt Amerikában, de lehet belőle bankár, szenátor, vagy egyszerre mindakettő. És jó, hogy nem tud irni, legalább nem kerül a Lawrence ur fogalomzavara Azért, mert valaki reakciós újságíró, kell, hogy legyen egy kis esze, vagy legalább egy kis logikája. Itt van ez a David Lawrence, a “U. S. News and World Report” szerkesztője és a “N. Y. Herald Tribune” rovatirója, a legreakeiósabb tollforgató emberek egyike, aki egyik legutóbbi rovatában nekiront a szovjet iskolarendszernek és azzal vádolja, hogy az voltaképpen faji megkülönböztetésen épül. “A szovjet rádió, írja Lawrence, hónapok óta propagandakampányt folytat USA ellen azon az alapon, hogy iskolai megkülönböztetés van délen a négerek és fehérek között. Most megjött a bizonyíték az orosz képmutatásról, ők maguk is megkülönböztetést gyakorolnak, ámbár eddigelé keveset tudtak róla az emberek.” A “uizonyíték” az az interjú, amelyet Robert F. Kennedy adott a “U. S. News & World Re- port”-nak. Kennedy, mint ismeretes, William 0. Douglas-el, a legfelső törvényszék birájával, utazta be az ázsiai országok egy készét és állítólag tapasztalatból beszélt. Közép-Ázsia öt szovjet köztársaságában jártak, amelynek 20 millió lakosa van, területük akkora, mint* India, nagyobb mint Nyugat-Európa, a nép nagyrészt török- és iráni-származású erős mongol árnyalattal. Kennedy interjúja szerint ezekben az országokban “külön iskolájuk van az orosz gyermekeknek és külön iskolájuk az odavaló nép gvei~- mekeinek. Ez elkülönitéses iskolarendszer.” “Van-e szinkülönbség az oroszok és az ottszületettek közt?” kérdezték Kennedy tői. “Hogyne, teljesen mások. Az oroszok európaiak, fehérek; az ottszületettek mongolok, sötétszinü faj.” Ez lenne hát a nagy bizonyíték! A cikkíró már ott torzít és ferdít, amikor azt írja, hogy a szovjet hónapok óta “támadja” az elkülönítést a déli iskolákban. Támadják azaz, helyesebben, kritizálják azt a világ minden demokratikus országában, de kiváltképpen a színes népek országaiban, sőt sokan Amerikában is. Hiú erőlködés ezt szovjetellenes igzatás céljából kizárólag a Szovjetunió ellen fordítani. Magát Lawrence vádját illetően pedig csak a vak nem látja azt a különbséget, amikor egv bizonyos nemzetiség számára saját anyanyelvű iskolát állítanak fel. Ez nem elnyomatás, hanem kedvezmény, méghozzá nagy, demokratikus kedvezmény. Kinek jutna eszébe például Romáhiát faji elkülönítéssel vádolni iskolarendszerében azért, mert mindenütt magyarnyelvű iskolákat állított fel a magyar kisebbség számára? Nemzetiségi iskolák felállítása a demokrácia szempontjából a legnagyobb vívmányok egyike. Ez teljesen más, minden izében különbözik attól, amikor egy uralkodó osztály vagy faj a saját nemzetiségén belül, saját anyanyelvét beszélő gyermekek, tagok számára más és más iskolákba különíti el a “vaspatája” alatt nyögő alsóbb osztály vagy faj tagjait faji származás vagy szin szerint, amint ez USA egyes államaiban történik a négerek ellen a faji felsőbbrendűség nevében, az alkotmány parancsainak megszegésével. Ez a legdemokráciaellénesebb cselekedetek egyike, mig egy köztársasági államszövetség egyes tagjai nyelvi és etikai (népi, néprajzi, faji) sajátságainak tiszteletbentartása ugyanakkor a demokratikus eszmények diadala. RÖVIDEN U. S. MINDEN négy iskolaépülete közül egy a 19-ik században épült. És még ezekben is oly nagy a hiány tantermekben, hogy számtalan esetben a mosdószobát, pincét, átépített szeneskamrákat használnak (classroom) tantermeknek. De még ilyen körülmények között is a gyermekek nagy része csak részidőben tanulhat. Mert helyen kívül tanító siifcs elég. Azokból is sokan otthagyják a pályát, mert nem tudják elviselni a fönti körülményeket és a nagyon alacsony fizetést. börtönbe. Már úgy értem irás miatt nem. Ellenben a számolás már fontos. Pédául nekem két- száznvolcvanom van. Negyven a diamondból. húsz a zöldből, meg megint húsz a makkból, meg a full house, meg a négy ász, meg majd elfelejtettem ez a kilences itt, bár a vacak tízre igazán nincs is szükségem, na, ne iátcátok. . . Én, marha fejemmel... négyszázast kellett volna bemondanom. , .” öcsém! Ebből látszik, hogy ha az irás, olvasás nem is fontos, de számolni kell, hogy megtanítsák -Johnnyt. IGY MÉLTATNAK ŐK Engedjék meg olvasóink, hogy elmondjuk miként “méltatta” a renegátok, "az emigránsok félhivatalos lapja, ‘,Az Ember”, Bartók Bélát és nejét ama beszámolóban, amelyet a Columbia- egyetem emlékhangversenyéről közöltek. A beszámoló Balogh Ernő zongoraművész müve. Megtudjuk belőle mindenekelőtt, hogy az ünnepélyt Grayson Kirk nyitotta meg, Eisenhower elnök utódja a Columbia-egyetem elnökségében. Helyes. Kapunk aztán részletes leírást a megjelent előkelő amerikai közönségről. Aztán jön még részletesebb tudósítás arról, hogy Lengyel Menyhért is jelen volt. Ezt is jó tudni. Lengyel Menyhért után az ünnepélyre kiadott — műsorfűzét méltatása (20 teljes sor) következik. A beszámolónak már a felénél tartunk és mindent, mindenkit méltatnak, csak — Bartók Bélát nem! A műsorfüzet után a rendezőbizottság névsorának ismertetése kezdődik! (12 sor). Aztán jön Bátor Viktor méltatása, ama emberé, aki mindent elkövet, hogy az antifasiszta Bartókot, a népek testvériségét hirdető Bartókot a szülőhazájukat gyalázó magyar renegátok a maguk sötét céljaikra sajátítsák ki. Bátor Viktor is kapott 8 sort, de Bartókra még mindig nem került sor. Bátor ur után a hangversenyen szereplő szimfonikus zenekar ismertetése jön — öt sorral. Most talán már elemezni fogják Bartók müveit? Oh nem! A zenekar után Szigeti József hegedűművész méltatása jön — 33 soron keresztül. És Szigeti után Köves Toncsi, igen Köves Tortesi méltatása, s a Toncsi után Robert Shaw és Shaw után Csa- bay László. S miután a műsorfüzettől kezdve Toncsiig mindenki be lett mutatva és el lett könyvelve, sor került a halhatatlan Cantata Profaiíá-ra, mondd négy sorban és a csodálatos Mandarinra, 3, mondd három sorban. így méltatnak ők. Szüreti a Bronxhan: Hangsúly a fiatalságon A bronxi Magyar Ház egv “újfajta” szüreti mulatságot rendez november 12-ér., szombat este, a ház összes helyiségeiben. Újszerű elsősorban abban az értelemben, hogy ellentétben a newvorki hagyományokkal, ez a mulatság “tető alatt” lesz, nem a szabad téren. Főleg abban a tekintetben lesz újszerű, hogy a hangsúly a fiatalságon lesz. Külön felkérik a tagokat, a Ház barátait és támogatóit, hassanak oda, hogy családjuk fiatalabb tagjai minél nagyobb számban vegyenek részt. A magyar szüreti mulatság a legszínesebb, legszebb népi ünnepélyek egyike és az amerikai nagyközönség is szívesen vesz rajta részt. A Ház vezetősége gondoskodott arról, hogy a népszerű magyar tánczene mellett amerikai zene is legyen a fiatalok számára. Ezenfelül természetesen lesz minden, ami a szüretit élvezetessé teszi, nagyszerű magyar ételek, sütemények, italok. Az est tiszta jövedelme az árvízkárosultak javára lesz átadva. MI TÖRTÉNIK GENFBEN? (Folytatás a 2-ik oldalról sietve most, hogy a genfi konferencia csütörtököt mondott. Igenis roppant szükséges a tárgyalások további folytatása. Az azonban már most tarthatatlannak látszik, amit Dulles akar, hogy a német militarizmus veszélyét meg kell szüntetni. de ehhez fel kell fegyverezni Németországot! Vesződjenek rajta, elég nagy dologró' van szó! De bármire is jutnak az urak ott Genfben, a népek — közöttük az amerikai nép is — ragaszkodnak ahhoz, hogy eredményeket érjenek el, bárhogyan is, r lszerelés és a nukleáris háború veszélyének megszüntetése dolgában. A népek minden körülmények közt eredményeket várnak el a genfi tárgyalásoktól, amelyeknek feltétlenül előbbre kell haladniuk. A nép véget akar vetni a hidegháborúnak, véget akar vetni a fe- nyegetődzések és a tényleges vérontás visszatértének. HÁTRALÉKBA SOHSE LEGYEN. INKÁBB UJ OLVASÓT SZEREZZEN!