Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-10-27 / 43. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 27, 1955 z Az események nyomában Yarneü tengernagy a háború ellen HARC A NÉGEREK ALKOTMÁNYOS JOGAIÉRT Harry E. Yarnell nyugalmazott tengernagy, aki a U. S. ázsiai flottájának parancsnoka volt a japánoknak Pearl Harbor ellen intézett táma­dása előtt, most töltötte be 80. évét. Katonaem­ber, öregember, kijelentései tehát érdekességei bírnak a jelenlegi világproblémák megítélésénél, kiváltképpen a genfi szellem megvilágításában. lYamell admirális nézetei szöges ellentétben áll­nak a militaristák s a mögöttük lebzselő és zse­belő nagyvállalati, fegyvergyártási érdekeltségek nézeteivel, főleg akkor, amikor azt hangoztatja, hogy egy újabb háború, a nukleáris korban, nemcsak végzetévé válhatna ennek az országnak, amelyet egész életében odaaidóan szolgált, hanem magának a civilizációnak is. “Mpm fuHom. mit lehet csinálni ez újkeletű fegyverek némelyikével, mondja a hadastyán. — zi,. cj-yiiv YuagreszDOl a masiKba átlőtt lövedé­kekkel és ilyesmikkel. Azt mondják, hogy az em­ber félreállhat és a háböiut egyik világrészből is folytathatja a másik ellen. Lehet, lehet. Egyet azonban tudok. Nem élhetünk túl egy újabb há­borút. Civilizációnk sem. Nem ebben az atom­korszakban.” Ali tehát a teendő? “Az első lépés — és én azt azonnal meg is ten­ném — az lenne, hogy bejelentjük, hogy sohasem fogunk használni nukleáris fegyvereket, hacsak előbb meg nem támadnak bennünket azokkal.” Véleménye szerint ez lenne az első lépés, hogy az oroszoknál megteremtsük a bizalom alapját. “Nem hiszem, folytatja Yarnell, hogy a lesze­relési tárgyalásokkal messze jutnak. Harminc éve tárgyalnak már leszerelésről. Ámde amikor tettre kerülne a sor, a tábornokok és a tenger­nagyok sohasem adnak fel olyan fegyvert, ame­lyet — ismétlik — a másik fél kezébe ragadhat.” Aleggyőződése szerint a háborúk soha semmit nem rendeznek, sőt gyakran megkárosítják azt az országot, amelyik győz, még jobban, mint-azt, amelyik vészit. Példákat sorol fel, azután áttér a kínai kér­désre : “Csang Kaj-seknek vége a kínai szárazföldön. Ezt már mindenki tudja, de nem akarják beis­merni. Meg kellene mondanunk Csangnak és a Népi Kínának,- hogy Formózán ugyan támogat­juk Csángót, de már aztán semmiféle erőfeszí­tésében nem, hogy magába Kinába visszajusson.” Kételkedik annak lehetőségében, hogy a Szov­jetunió háborút kezdhet. Ellenzi, hogy Japánt, Franciaországot, Nyugat-Németországot és más országokat szubvencionáljunk (pénzbelileg rend­szeresen támogassunk) . . .A Pearl Harbor elleni japán orvtámadásról pedig azt mondja, hogy rettenetes egy dolog, de katonai nyelven szólva: ragyogó hadművelet volt. ki Egyesüli Nemzetek évfordulója Aíost hétfőn ünnepelte az Egyesült Nemzetek Szervezete (UN) megalakulásának 10-ik évfor­dulóját. Az ENSz-t azért alakították, mert az embe­riség “megunta a háború ostorától való rette­gést”. Nehéz volt fennállásának első 10 esztendeje. Nem egyszer igazi hivatásával merő ellentétben álló célok érdekében használták fel eszközül. De a szervezet túlélte a nagy válságokat. Közben azonban sok téren fejtett ki áldásos tevékenységet. Egyik szervezete, az UNTCEF több mint 60 országban segélyezte a segélyre- szoruló gyermeket. Egészségügyi szervezetén ke­resztül nagy munkát fejtett ki a betegségek le­küzdése terén. De az ENSZ még mindig nem egyetemes világ­szervezet. Sok ország, köztük szülőhazánk, ATa- jryarország még mindig nem tagja a Dulles féle politikusok ellenzése következtében. Hisszük, hogy ezt a maradi és veszélyes állás- T 'mtot leküzdi a többség józan és becsületes Íté­lete. Majd ha minden hátralékos előre fizet, A “Magyar Szó” alapja is biztosabb lehet. 'Nagy időkre emlékeztető, fontos, történelmi bejelentést tett a napokban Charles E. Diggs, michigani demokrata képviselő. Azt mondta, hogy januárban, amikor a kongresszus összeül, “kifogást fog emelni minden Mississippiben meg­választott honatya mondátuniának elfogadása ellen.” Az a törvény, amelyre Diggs képviselő támadó hadjáratát alapítja, az alkotmány 14. függelékének második szakasza. Diggs megálla­pítása szerint ugyanis minden Mississippibeli törvényhozó ez állam polgárainak csak a felét képviseli. Diggs képviselő néger. Megválasztása a néger és fehér szavazók koalíciójának köszönhető. Fel­lépése most csak része annak a sokoldalú harc­nak, amelyet a 14 éves néger fiú, Emmett Louis Till meggyilkolásáért felelős erők ellen indítanak az országban. A néger nép jogaiért vívott küzdelem az ame­rikai polgárháború óta kilencvenéves történetre néz vissza. A Mississippi államban megválasztott törvényhozók mandátumát vissza lehet vonni az alkotmány két cikkelye alapján: az első cikk 5. szakasza kimondja, hogy “minden Ház maga bí­rálja el a választásokat, a szavazók megszám­lálását és saját tagjainak minősítését.” Ennek a szakasznak alapján utasította el a kongresz- szus a polgárháború utáni csalárd választások következtében bejutott déli képviselők egy részét. Ki van mondva, hogy az egyes államok a lakos­ság arányában választhatnak képviselőket a kong resszusba. És hogy biztosítsák a polgárháború alkotmányos vívmányait, hozták meg a 14-ik alkotmánymódosítást (függeléket) : “Minden US-ben született, vagy honosított személy — mondja ki a függelék első szakasza — aki ennek törvénykezése alá esik, polgára az Egyesült Ál­lamoknak, ahol lakhelye van. Egy állam sem hoz­hat vagy helyezhet hatályba olyan törvényt, amely az Egyesült Államok polgárainak előjogait vagy védettségeit megrövidíti.” T örvény szegessel beválasztott honatyák E törvény körül az elmúlt kilencven évben ren­geteg sok harc, vita, mozgalom folyt le: mindez Amerika újkori történetének igen fontos része. Legújabban, 1947-ben Dennis, a KP akkori fő­titkára, ment a bíróság elé azzal a követeléssel, hogy többek között e függelék második szakaszá­nak szerezzenek érvényt. A második szakaszban a következő áll: “Ha a szavazati jogot az Egye­sült Államok bármely elnöke, alelnöke, kongresz- szusi képviselője, az állam végrehajtó és bírói tisztje vagy a törvényhozás tagjai választásánál ilyen állam bármely lakosától, aki 21 éves és az Egyesült Államok polgára, megtagadják vagy bármiképpen is megrövidítik, kivéve, ha láza­dásban vagy más bűncselekményben vett részt, a képviselés alapját abban az arányban kell csök­kenteni, amelyben ilyen polgárok száma az ilven állam 21 éves polgárainak teljes számával áll.’ 1950-ben Mississippinek több, mint kétmillió lakosa volt, valamivel több, mint 1 millió fehér és csaknem 1 millió néger. Mindamellett csak nagyon kevés néger szavaz Mississippiben. A terror, a megfélemlítés, fenyegetés, állásvesztés stb. minden eszközét felhasználják, hogy a nége­reket elriasszák a szavazástól és ezzel semmivé igyekeznek tenni az alkotmányt. A néger szavazókat terrorizálják Idén például állami törvényt hoztak, amelyben megszigorítják az irni-olvasnitudáshoz kötött fel­tételeket, mert hozzáfűzték, hogy a szavazónak a szavazók névsorát összeállító hatósági személy “megelégedésére értelmezni kell tudni a US vagy az állam alkotmányának egyik szakaszát.” Ez a hatósági személy persze mindig fehér. Az ural­kodó politikai gépezet nevezi ki. A néger gyerme­kek iskoláztatása azonban oly alacsony, hogy er­re az “értelmezésre” a szavazók túlnyomórészt nyilvánvalóan képtelenek. Nem is titkolták az állami törvényhozás tagjai, amikor ezt a módosí­tást vitatták, hogy célja a néger szavazatok lefa­ragása. Egy négerektől sűrűn lakott megyében hivatalos utasítást adtak ki, hogy az előválasz­tásokon minden egyes néger szavazatot kétségbe kell vonni. Egy másik helyen kimondták, hogy a néger szavazatokat meg sem fogják számlálni. Diggs ez ellen tiltakozott, de oda se hederitettek. Ha kell, gyilkolnak! Vannak “hatásosabb” módszerek is. Bojkottál- ják a néger munkásokat; a néger farmereket az ültetvényekről való kivetéssel fenyegetik; boj­kottal fenyegetik a néger boltost, benzinkutkeze- lőt, doktort, fogorvost, ügyvédet, ha résztvesz a szavazati jogért vívott küzdelemben. Bankköl­csönök, foglalások, hitelmegvonások stb. utján gyakorolnak nyomást rájuk. Sőt, ha kell, még messzebbre mennek: ott van a merő terror kö­téllel, ostorral, puskával. Hév. George Lee-t meg­gyilkolták, mert nevét nem akarta töröltetni a szavazók névsorából. Lamar Smitbet megölték, mert agitált a távollevő katonák szavazati jo­gáért. Mississippi nem az egyetlen állam, amely ily- módon megszegi az alkotmányt, de kétségkívül az az állam, amelynek politikai múltján a leg­több szeplő található. Ma pedig rajta függ a vi­lág szeme a 14-éves néger fiú meggyilkolásáért, ami mellesleg szólva része, ha nem is közvetle­nül, a négerek szavazati joga megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseknek. Tessék megjegyezni! Ne tévesszék szem elől a szavazók, más álla­mokban. hogy a törvényszegéssel megválasztott mississippi törvényhozók az egész országra vo­natkozó törvényeket hoznak. És éppen azért, mert a lincselők politikai gépezetének főerődit- ménve Alississippi, ennek az államnak arányta­lanul sok törvényhozója ül a» képviselőház és szenátus bizottságaiban, elnökségeiben, minthogy ilven esetekben a rangidősség súlyosan latba esik. A Taft-Hartley-törvény sorsa, a kisjövedel­mű családok számára való adókönnyítések sorsa, a farmereknek nyújtott segítség, a szakszerve­zeteknek adott jogok, a Maine, Nevada, Kalifor­nia és New York államokban élő néptömegek jó­léte nagy részben — túlnyomóan nagy részben — a mississippi lincselők kezében van letéve. ( RÖVIDEK ) ÉVEKKEL ezelőtt Wendell Willkie, aki a Com­monwealth & Southern utility társaság elnöke volt, nagy hírnévre tett szert mint a Tennessee Valley legelkeseredettebb ellensége, egész hirte­len úgy lett beállítva Amerika népe előtt, mint egy nagy liberális. Ez a beállítás a NAM, Nem­zeti Gyárosok Szövetségének a trükkje volt, mely nek a sajtóban való keresztülvitelét az egyik leg- reakciósabb újságíróra George Sokolskyra bízták. — Ezt sokáig tagadta a NAM, de később Sokol- skv valamilyen okért (tanán nem elég nagy volt a konc, amit dobtak neki) igazmondási lázt ka­pott és kijelentette, hogy a NAM hiába tagadja, mert annak idején ő intim összeköttetésben volt a NAM-el és a legelső kézből, a saját tudásából állíthatja, hogy a Willkie-propagnnda a NAM egy erős csoportjának a müve volt, egy másik csoporttal szemben, amely mindenáron R. A. Taft elnökké jelölése mellett volt. ★ A MUNKÁSZSZERVEZETEK mostanában irt­ott szép eredménn/eket érnek el. De a munkás­ság nagy tömegeinek nemtörődömsége és az egyes kis csoportoknak hirtelen meggazdagodása az országban nem szabad, hogy elterelje a fi­gyelmet a munkásság történelmi hivatásától, amely testvéri alapon egész Amerika népének életszínvonalát van hirdetve magasabbra emelni és azt fenntartani. — Ezt a kijelentés Paul H. Douglas illinoisi szenátor tette, akit igazán nem lehet vörösséggel vádolni, még ha néha meg is mondja az igazat kollégáinak.

Next

/
Thumbnails
Contents