Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-10-20 / 42. szám
Eckhardt, a Verhovay és a Magyar Szövetség A Magyar Szó Országos Lapbizottsága halhatatlan hazánkfia, a 20-ik század legnagyobb zeneszerzője s a népek közötti barátság nagy szószólója halálának 10-ik évfordulója alkalmából BARTÓK BÉLA EMLÉKÜNNEPÉLYEKET rendez 1955 november 4- és 13-ika között a következő magyarlakta városokban. Bartók Béla legkiválóbb zenei müveinek bemutatásával: Akron, O. Cleveland, O- Detroit, Mich. South Bend, Ind. Milwaukee, Wis. Chicago, III. Bridgeport, Conn. Philadelphia, Pa. MŰSOR: 1. Mit jelent Bi rtok Béla az emberiségnek és a magyar népnek. — Előadó: Gellért Hugó 2. Magyar képek: “Melódia”, “Kicsit ázottan” 3. Gyermekeknek. Bartók Béla zongoraszámai 4. Szemelvények a “Fából faragott királyi i’ c. Bartók operából 5. Szemelvények a “Concerto zenekaroknak” c. darabból 6. 12 magyar népdal. — Bartók gyűjteménye 7. Bartók Béla és az amerikai magyar munkássajtó. — Előadó: Rosner Sándor. ★ Az előadások idejét és színhelyét lapunk következe számában közöljük. Az emlékünnepélyre a belépés díjtalan. Ezúton hívjuk meg lapunk minden olvasóját a magyar kultúra, a rnagyai zene minden barátját. ~71TT§CES HÉT A jószivix szenátorok KAIRÓ.-— Négy amerikai szenátor, Kilgore, McClellai és Stennis demokrata, Saltonstall republikánus szenátor tel órás beszélgetést folytatott Nasser egyiptomi miniszterei nőkkel Byroade amerikai követ jelenlétében. Amikor az amerikai törvényhozók kiléptek Nasser hi vatalából egy egyiptomi perselyt tartott eléjük s kérte hogy adakozzanak Egyiptom fegyverkezési alapjára. Mind a négy szenátor zsebébe nyúlt és adakozott az üíh javára. (A N. Y. Times keddi számában vezéreikkileg azt ; ■megjegyzést fűzte az incidenshez, hogy ha ezeknek a szená toroknak nincs több eszük, jobb lett volna, ha itthon mn radtak volna.) (Folytatás a S-ik oldalon) A masszív megtorlásnak— Duliesék halvaszületett világzsarolási kísérletének —uj t alkalmazását f i g yelhetjük meg e napokban. Azok a vezető politikai és pénzügyi körök, amelyek kieszelték a “masszív megtorlás” — értsd a tömegirtó atom valamint hidrogénbombáknak a polgári lakosság elleni alkalmazásának — gon dolatát, most, hogy eredeti elképzelésük meghiúsult, uj célpontot találtak a “megtorlásnak.” Az uj célpont i nem egyéb mint a “genfi szellem”, azaz a megbékélés, a kölcsönös bizalmon alapuló tárgyalások szelleme. Igaz, hogy a megtorlást nem atom és hidrogénbombákkal intézik el — és ezt mindenesetre érdé műknek kell elkönyvelni — hanem a k ö z véleményformáló «aitó nagyágyúikkal, vezércikkek, i nyilatkozatok, szónoklatok s . prédikációk pergőtüzével. Most már csodák csodája nem annyira az “orosz agressziótól'’ vagy az infiltrá dótól, beszivárgástól féltenek j bennünket, sőt még talán a | “nemzetközi összeesküvéstől” “sem. hanem a “genfi szellemtől.” Igv például Wilson hadügyminiszter kijelentette, hogy genfi szellem ide, genfi szel- | lem oda. a fegyverkezést (nem csökkentjük és jövőre is ! 35 billió dollárt költünk rá- . í ja. Sajnálkozva hozzátette, hogy emiatt természetesen nem lehet majd több kórhá- í zakat, iskolákat, országuta- : kát építeni & az adót sem lehet csökkenteni a — kisjöve- ’ delmüéknek. (A nagyok már megkapták az ö adóle- I vágásukat tavaly!!) = A keddi nap fölyamár Mansfield szenátor vezette í megtorlást a genfi szélién ellen, Visszatérve európa megfigyelő útjáról kijelen r tette a szenátus külügyi bi zottsáv előtt, hogy a Szovjet- I unió “kihasználta a genfi és ^ az együttműködés légkörét” Ez pedig nagy veszélyt jeleni ia nvugati’ hatalmak számára Igaz .mondta, hoo-v «j Szovjetunió leszerelt (150.000 ka t<mát, de még mindig var 175 hadosztályuk. Tgv hál . az ő leszerelésük csalétek. Az elmúlt hét végén eg\ t másik demokrata vezér Ste i venson is támadást intézet" Genf ellen. Vigyázzunk. — mondta —- nehogy belees I síink a csapdába! Hogy féltik ezek a nag' l politikusok, ezek a nagy ál- | lamférfiak Amerikát a bé- | kétől. Amikor a hidrogén- | háború meredekén álltunk, j amikor Nixon az indokinai I háborúba való beavatkozást í javasolta, amikor az idén a két kis porszemnyi kínai szi- ! get miatt Radfordék támadást javasoltak, akkor tizedannyit sem féltették az amejrikai népet a veszélytől! A háborús uszítás ellen nem volt masszív megtorlás — a béke eszméje ellen van! Még mindig! Legyen a népnek gondja, hogy az effajta megtorlás, amely a másiknak, a világ- , irtoknak lehet uj úttörője, I épugy meghiúsuljon, mint az eredeti, a dullesi. CHAPLIN NYILATKOZATA Charles Chaplin, a világhírű amerikai művész ( jelenleg száműzetésben) az alanti nyilatkozatot küldte a több kiváló amerikai művész útlevelének megszerzéséért küzdő Emergency Civil Liberty Committee-hez. “Az útlevelei lelkiismeretien megvonása egyre jobban megsérti a szabad emberek természetes jogát az utazáshoz. Ez igen fenyegető helyzet. Mert azt jelenti, hogy minden amerikai, akár tudatában van ennek, akár nincs, ma nem más mint feltételesen szabadlábra helyezett fogoly,, lánccal a lábán. És ezt a láncot bármikor bevonhatja a börtönőr. ha az illető nem ért egyet a halaimon levők politikájával. És azt senki sem tudja, de előfordulhat, hogy amiben megegyezünk ma, nem egyezünk meg holnap. Oly nemzetközileg ismert művészek mint Paul Robeson és Rockwell Kent, akiknek művészete Amerika dicsősége, akiknek művészete gazdagítja az Amerika és Európa közti megértést, ma meg vannak láncolva e bűnös és vészes politika által. Megvonni az utazás jogát ilyen világszerte, általános tiszteletnek örvendő amerikaiaktól, buta és embertelen. Rombolja tekintélyünket s kételyt, gyanakvást támaszt azokban az országokban, amelyek barátságát leginkább óhajtjuk. Ez egy felszólalás nemc’sak a láncokban levő amerikai művészek, hanem mindazon amerikaiak érdekében, akiknek szabadságjogaira növekvő árnyat vet ez az eljárás. Az utazási jog megvonása befolyásolhatja az amerikai demokrácia és szabadság minden terét. Ezért érdemel meg minden támogatást az Emergency Civil Liberties Committee. Charles Chaplin” (Paul Robeson jelenleg kórházban van, ép most ment át sikeres operáción. Rockwell Kent müveiből jelenleg kiállítás van az Art of Todav képtárban, 118 \V. 57. St. Great Northern Hotel.) 28 II ELŐFIZETŐ Los Angelesben, Bronxban, Akronban. Elsinore-Perris- ben már megindult a munka az országos lapkonferencia jelszava: “350 uj előfizetőt a Magyar Szónak” megvalósítására. Los Angelesből 9 uj előfizetés érkezett, amelyekből Paciéi- munkástárs hetet szerzett. Bronxban már a második vasárnap álltak munkába legjobb építőink. A munka nem könnyű, de öt uj előfizetőt máris szereztek. Akronból háv rom, Elsinore-Perrisből, Kanadából 2—2, Cleveland West- rcl. Detroitból, New Jerseyből 1—1 uj előfizetés érkezett. Kezdetnek ez nem rossz, de építőinknek igen fel kell fokozni a munkát, ha valóra akarjuk váltani a Iosangelesi határozatot. Meg lehet ezt tenni? Természetesen, hogy meg. ; Hiszen csak azokból, akik az elmúlt évek folyamán valamilyen okból visszavonultak olvasótáborunkból, több mint tiz- | szeresen be lehetne tölteni a 350-es kvótát. Az eddigi előfizetésszerzési tapasztalataink minden kétséget kizárólag bizonyítják, hogy ahol megpróbálnak épi- j tőink u j előfizetőt szerezni, ott kapnak is! Persze nem minden házból jönnek ki egy uj előfizetővel. De csaknem biztos. hogy 3—4 látogatás után egv-egy uj előfizető szerez- i hető! Meg volnánk lepve, hogy mennyire érdeklik az embereket azok a kérdések, amelyekre a mi lapunk és egyedül a mi lapunk ad ma választ és igaz magyarázatot Amerikában. Vol. IV. No. 42. Thursday, Oct. 20, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) S ied weekly >j :he Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. der the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 SSZIVIE8T0RLÁS A GENFI SIELLEi ELLEN! *
