Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-10-13 / 41. szám
ALAPVETŐ HIBÁK Vizsgálat alatt a biztonsági program tudták kivonni mogukat, még kevésbé az egyVégre világgá repült a már régen várt és évek óta esedékes hir: az Egyesült Államok szenátusának egyik albizottsága Olin D. Johnston (S. C.) demokrata szenátor vezetése alatt vizsgálatot indított az úgynevezett “biztonsági” (security) program felülvizsgálására. Már a vizsgálat első napi kihallgatása után Johnston szenátor kijelentette, hogy ennek a biztonsági programnak GYÖKERES HIBÁI VANNAK. Sok száz ember bebörtönzése, deportálása, ezer meg ezer amerikai polgár kipellengérezése, állásaiktól való megfosztása, megélhetési lehetőségük tönkretétele, tengernyi könny, mérhetetlen fájdalom kellett ahhoz, hogy a szenátus egyik albizottsága ilyen konklúzióhoz érkezhetett. Pedig a józanabb szenátorok évek óta látták és tudták, hogy a biztonsági program örve alatt ezer meg ezer ártatlan embert ért meghurcoltatás, de nen mertek szólni, mert azok, akik a program mi gött álltak oly nagymérvű terrort keltettek, h< gy az alól még a törvényhozók sem tudták kivo mi magukat, még kevésbé az egyszerű ameri cai polgár, aki megrettenve hátrált, amikor arra kérték, hogy írja alá az alkotmány ama pontjai;, amelyek a polgárjogok szabadság- jogait biztof itják. Túlzó hazafiak Még jól ímlékszünk ezen terror kezdetére, mert együt született a második világháborút hamarosan követő “hidegháborúval” és azzal együtt növecedett, hízott el úgy, hogy befolyása alól csak ig :n kevesen tudták, VAGY MERTÉK MEGSZABD DITANI MAGUKAT. Mert a rettenetes terror mögött felsorakoztak nemcsak azok, akiknek ez i program megélhetést, vagy jó üzletet biztosi ott, hanem a túlzó hazafias frázisokkal elbódito ;t tömegek is, de leginkább a túlzó- hazafias eg resületek, amelyek részére “aratást” jelentett a error ideje. Láthattul még a napokban is, hogy milyen vehemens t imadást intézett a Ford Foundation által támog itott “Fund for the Republic” intézmény ellen az American Legion országos parancsnoka, bizonyos Seam P. Collins nevű ügyvéd, csak a5 ért, mert a “Found for the Republic” vizsgálat al i merte venni a biztonsági program vérehajtásáAz American Legion, Daughters of the American Revolution, a Knights of Columbus, a 1 íereskedelmi Kamarák, Rotary Klubok és haso íló túlzó-hazafias egyesületek mindegyike egy- így oszlopává lett annak a terrornak, amit a gyakorlatban a rendőrök és titkos ügynökök égés: hadserege hajtott végre. A szénát isi vizsgálatnál nagymérvű csodálkozást kelteti, hogy a biztonsági programra csupán az elmilt évben (1954) a kormány 37,413,267 dollárt költi itt. Az előző évben még annál is valamivel többe t és az idén is ilyenforma lesz a végösszeg. Véj re is meg kell gondolni, hogy 37 és félmillió d« llárból számottevő hadsereget lehet eltartani. Ezen összegben persze nincse benne a rendőrök, catonai titkosügynökök (intelligence service) és sheriff hivatalok költsége, amelyek segítették ,, biztonsági programot. Nyilvánvaló tehát, hogy annak a hadseregnek —, mert ar nak kell neveznünk, — amelyik a biztonsági pngramot hajtja cégre, valamit produkálni kell. la nincsenek árulók, akkor teremteni kell őket, La máskép nem, még hamis vádaskodással is. í égismert tény, hogy az ilyen speciális rendőrség ;, fantázia világában keresi és teremti meg a bün;ényeket. Háborúi hisztéria Most má r csak azért is könnyű volt nekik ez a dolog, mi rt a terror egyben segített a háborús hisztéria f jlesztésében és ilyen hisztériára volt szükségük i militaristáknak és a hadirendelésekből billiós profitokat huzó gyárosoknak, bankároknak a n így katonai program megvalósítására. Ezek eg’ üttese hozta létre azt a terrort, melyben elég v >lt a professzionális besúgók egyetlen szava arra hogy ártatlan embereket kidobjanak állásaikból. Amikor egyes szenátorok követelésére végre a «hallgatások jegyzőkönyveit bemutatJj___________________________________________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ ták nekj, ilyen szinte hihetetlen esetek kerültek napvilágra: Egy esetben, amelynél úgy a férj, mint a feleség kormányalkalmazottak voltak, a férfit felfüggesztették állásától besúgó vádja alapján. Mielőtt ezt kivizsgálták volna, a féleségét is kitették állásából azon vád alapján, hogy VÁD ALATT ÁLLÓ FÉRJÉVEL TOVÁBBRA IS JÓVISZONYBAN MARADT. Egy postahivatalnokot azért csaptak el állásából, mert a szobája falán egy olyan képet találtak, amit “kommunista hirü” festő festett. Egy atomtudóst azért találtak “subverzivnek”, mert egyszer valamikor, évekkel azelőtt, egy cseh tudóstól kapott levelet. A “Found for the Republic” többszáz ilyen eset áttanulmányozása után az alábbi megállapítást tette: A program hibái 1. A biztonsági program megvalósítói mindenkit bűnösnek vesznek, aki ellen feljelentést kapnak. 2. A vádlottnak csak a legritkább esetben adnak alkalmat arra, hogy a vádló nevét megtudja. 3.Sok esetben a vádlottal nem is tudatják, hogy mi a lényege az ellene emelt vádnak. 4. A vád beérkezése után a vádlottat azonnal elmozdítják állásából és évekig tart, amig eldől, hogy vájjon a vád megállja-e helyét, vagy sem. 5. A biztonsági programot már eddig is kiterjesztették több mint 10 millió emberre, tehát nem igaz, hogy csak olyan kormányalkalmazottakra szól, akik titkos iratokat kezelnek. A már évek óta tartó és túlságosan felduzzasztott terror ellen jóidéig az áldozatokon kívül csak a munkássajtó és az Einsteinhez hasonló szabadságszerető emberek tiltakoztak. Végre a terror olyan méreteket öltött, hogy külföldön mint elrettentő példát kezdték hangoztatni. A terror szolgálatába állt egy-két lap kivételével a teljes polgári sajtó, amit tetézett a rádió és a televízió. Polgári részről első esetben a tudósok kezdtek tiltakozni, akikra a terroristák szájkosarat akartak tenni. Elismerést érdemelnek azok a tudósok, akik Einstein bátor példáját követve sikra- szálltak a szabadságjogokért s ellenálltak á terrornak. Legutóbb 360 prominens polgár intézett beadványt a Supreme Court hoz, kérve, hogy végre mondjon már döntést abban hogy azok a sza- badságtipró törvények, amelyek alapján a terrort fenntartják, alkotmányosak-e. A Supreme C0urt ugyanis eddig ügyesen kikerülte, hogy ebben a rendkívül fontos kérdésben véleményt mondott volna. A “Foundation for the Republic” tehát oly hibákra mutatott, amelyek alapján Johnston szenátor kimondotta, hogy a biztonsági programnak “alapvető, gyökeres hibái vannak,” Eme alapvető hibák: a) hogy mindenki bűnös, akit feljelentenek; b) hogy a feljelentők megbízhatatlan professzionális besúgók; c) hogy a vádlottakat nem szembesítik a vádlóikkal; d) hogy a vád elegendő a vádlott elmozdítására az állásából; e) hogy nyilvánosságra hozzák és igy pellengérre állítják a vádlottakat mielőtt a vád bebizonyítást nyerne, f) hogy nem a vádat kell bebizonyítani, hanem a vádlottnak kell bizonyítani, hogy semmi bűntényt sem követett el, g) hogy olyan alkalmazottakat állítottak biztonsági bíróság elé, akik semmiféle titkos üggyel sincsenek kapcsolatban, vagyis munkájuknál a biztonsági kérdés nem is szerepelhet és végre i) a vádlottakhoz olyan kérdéseket intéznek, amelyeknek semmi köze sincs az ország biztonságához. Természetes, hogy az a “hivatalos eljárás”, amelyre vonatkozólag helytállók a fenti állítások, megérett arra, hogy azonnal beszüntessék. Mi azonban azt látjuk, hogy a biztonsági programban mégsem ezek az alapvető gyökeres hibák, amiket Johnston szenátor, vagy a “Found of the Republic” felsoroltak. Mi ennek a progamnak az ALAPVETŐ HIBÁIT egészen másban találjuk meg. A biztonsági program áldozatai az üldöztetéseket a középkori boszorkányüldözésekkel hasonlítják össze. Ez a hasonlat sokkal találóbb, mint az átlagos ember képzeli. A középkorban kitalálták és általánosan hitték, hogy egyes emberek, — különösen idős asszonyok, — sátánnal, vagy az ördöggel szövetkezve természetfeletti erőhöz jutnak, amelyet embertársaik kárára használOctober 13, 1955. hatnak. Ezért azokat a szerencsétlen teremtéseket, akikre i’áfogták a boszorkányságot, elpusztították. Ma már jól tudjuk, hogy igaza volt Könyves Kálmán magyar királynak, ki 1095-1114-es években uralkodott s már akkor kimondotta: Boszorkányok pedig nincsenek!” És ha nem voltak boszorkányok, nem volt boszorkányság sem. Hamis volt tehát minden további vád, amit a szerencsétlen áldozatokra fogtak még akkor is, ha a kegyetlen kínzások hatások alatt beismerték mindazt, amit rájuk fogtak. Most is éppenigy vagyunk a biztonsági programmal. Ezt a programot azon felfogás alapján léptették életbe, hogy a) a Szovjetunió meg akarja támadni az Egyesült Államokat, b) hogy a kommunisták erőszakkal akarják megdönteni az Egyesült Államok kormányát. Az elmúlt tiz év eléggé igazolta, hogy a Szovjetunió soha sem tervezte az Egyesült Államok megtámadását. Azt csupán az amerikai militaristák és a hadi szállítók találták ki a katonai költségvetés emelésére. Éppenigy a kormány minden erőlködése és hamistanuk használata dacára sem tudta egy jottányira sem bizonyítani, hogy a kommunisták a kormány erőszakos megdöntésére készülnek, hiszen soha, sehol egyetlen darab fegyvert sem találtak nálők. így tehát a biztonsági program igazi ALAPVETŐ GYÖKERES HIBÁI ez a légből kapott két feltevés volt. És mert ilyen légből kapott az alap, hibás az egész fölépitménv. Amerika népe most ennek e ténynek a felismerését és leszögezését várja a legfőbb bíróságtól, — a Supreme Courttól. KÉSZÜL A NAPTÁR! Nem hisszük, hogy sajtónk 50 egy néhány évi fennállása óta nagyobb lelkesedéssel fogadtak volna egy naptárt, mint az 1955-iki “Mindentudó Kalendárium”-unkat. Az a naptárunk valóban érdekes, tartalmas, maga3 irodalmi és politikai színvonalú volt. Nos, tudathatjuk olvasóinkat, hogy úgy néz. ki, hogy a jövő évi, 1956-iki naptárunk még az 55-ikit is felül fogja múlni, örömmel jelenthetjük be, hogy e naptárunk elkészítésében vezető- szerepet vállalt lapunk népszerű külmunkatársa, Geréb József munkástárs. Geréb József szerkesztésében a Bérmunkás anp- tárai az elmúlt évek folyamán Magyar Amerika legjobban szerkesztett naptárai voltak. Geréb munkástárs értékes tapasztalatait most a mi naptárunk szerkesztésére és minél magasabb színvonalúvá tételére ajánlotta fel, amit mi, magától értetődőleg, ezer örömmel fogadtunk el. Ahhoz azonban, hogy a naptárunk olyan terjedelmű legyen, amelyben a rendelkezésünkre álló végtelenül gazdag anyagot fel lehessen használni, feltétlenül szükséges — miként eddig is mindenkor — olvasóink megértő hozzájárulása üdvözletek formájában. Kérjük tehát minden olvasónkat, aki csak segíteni akar az 1956-iki navtárunk megjelentetésében, hogy üdvözleteiket postafordultával hozzánk eljuttatni szíveskedjenek. Az üdvözlők névsora, hozzájárulásaik ($10, $5, $2, $1) sorrendjéban, az alanti cim alatt fognak megjelenni a naptárban: “Szeretettel köszöntjük a béke hősi táborát a világ minden országában — magyar szülőhazánk boldog jövőjét építő óhazai testvéreinket — az amerikai demokrácia védelmezőit, lapunk olvasótáborát ! Használja az alanti szelvényt: MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Munkástársak! Én is hozzá akarok járulni üdvözletemmel az 1956-iki évkönyvünk kiadásához. Csatolok......................dollárt. Név: ..................................................................... Cim: .....................................................................
