Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-14 / 28. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 14, 1955 "Krustyev Amerika mellett” J Ezt a meglepő cimet adta az “A. M. Népszava” az 1955. julius 7-iki számának első oldalán megjelent cikkének, amelyben a szovjet vezető államférfiak látogatásáról és kijelentéseiről számol be a moszkvai amerikai nagykövetség épületében és kertjében a Julius Negyediké alkalmával rendezett ünnepi fogadtatáson. Ott volt szóval Bulganin, Kaganonich, Mikoyan és “Krus- tyev”, aki ellen az amerikai reakciós sajtó, és az A. M. Népszava” is az ellenséges hangú cikkek hosszú sorozatát irta. A headline alatt ugvancsaK jókora betűkkel a következő alcím olvasható: “Feltűnően barátságos nyilatkozatot tett a kommunista vezér.” Elképzelhető, milyen összezavarodott lélekkel olvashatták az “A. M. Népszava” jobb sorsra méltó olvasói a feltűnően barátságos nyilatkozatokat, hiszen eddig mindig csak rosszat olvashattak a szovjet államférfiakról s úgy voltak informálva, hogy a Szovjetunió akadályozza meg a békét és nem hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy a differenciákat elsimítva enyhítsék a nemzetközi feszültséget. A mi olvasóink azonban tudják, hogy a Szovjetunió az első perctől fogva a második világháború befejezése óta minden erejével a béke mellett foglalt állást s a Moszkvában elhangzott nyilatkozatok ennek a régi békevágyfíak csak legújabb megnyilvánulásai voltak. A mi olvasóink számára nem szenzációs hir és újdonság, hogy a Szovjetuniónak békés szándékai vannak. Vodka és viszki A Népszava cikkírója, nyilván ragaszkodva a lap korábbi ellenséges magatartásához, többek közt igy stilizál: “Krustyev“ vodkás hangulatban William Fife őrnagy vállát veregette barátságosan mondván, reméli, hogy nem lesz többé háború.” — “Vodkás hangulatban”... kommentál a népszavás újságíró, aki társaival egyetemben talán maga sem veti meg a viszkit. A dísztelen jelzővel azt a meggyőződést iparkodik kelteni olvasóiben, hogy “Krustyev” legfeljebb csak il- luminált állapotban tesz békekijelentéseket (jó lesz tehát nem komolyan venni),, de a gúny fegyvere ez alkalommal visszafelé sült el, mert mit árult el? Azt, hogy a Népszava “józan” cikkírója csak berúgott állapotban tartja lehetségesnek azt, hogy valaki békéről beszéljen, másrészt pedig beismeri ezzel azt is, hogy “Krustyev” még “vodkás hangulatban” is nemesebb gondolatokat forgat fejében, mint a Népszava kitartottja “józan” fejjel. A részletekbe nem is kívánunk bocsátkozni Sokkal komolyabb dolgokról van szó, semmint több szót lenne érdemes vesztegetni reakciósaink okvetetlenkedéseire. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség Julius Negyediki ünnepe alkalmával jelentős kijelentések hangzottak el, amelyekről multheti számunkban már jelentettünk. Jelentős tény, hogy Krustyev, a szovjet pártvezér, Eisenhower legutóbbi sajtóértekezletén tett kijeletnéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy “friss levegő áradt belőlük.” A légkörben tagadhatatlanul uj áramlatok lengedeznek. • % Ki akadályozta a találkozót? m Amikor “Krustyev” Walter N. Walmsley amerikai ügyvivővel beszélgetve az alkalmas “időpontról” tett említést, az ügyvivő azt felelte neki: “Talán korábban is meg lehetett volna tenni ezeket a lépéseket.” Az ügyvivő diploma- itkusan halk szemrehányást kívánt beleérteni szavaiba, a szovjetet okolva gyengéden, amiért nem tette meg korábban ezeket a lépéseket a feszültség enyhítésére, amiért nem lehetett korábban megtartani a négyhatalmi találkozót. A níegjegyzés nem volt ügyetlen, de vájjon igaz és' helyes volt-e? A«“N. Y. Times” nagytekintélyű washingtoni sajtófőnöke, James Reston szerint, Dulles külügyminiszter nem osztja Eisenhower elnök véleményét, hogy a hidegháborúnak véget lehet vetni. Hogy ki akadályozta meg a négy nagyhatalmi találkozó korábbi megtörténtét, arra vannak némelyes bizonyítékok, többek közt maga Winston Churchill egyik kijelentése. Churchill használta egyébként elsőizben a nagyhatalmi találkozóra vonatkozó “legfelső fokon” kifejezést, és pedig 1953 május 11-én. Az idő azonban múlt és mégsem volt találkozó “a legfelső fokon.” Idén március 2^án, az angol választási kampány előtt és Churchill lemondása előtt, Ernest Bevan, a munkáspárt balszárnyának vezére, kérdést intézett az angol alsóházban Churchillhez, hogy mi van a gyakran emlegetett négyhatalmi találkozóval “a legfelső fokon.” íme, mit válaszolt az agg Tory-államférfi a kérdésre: A várva várt “igen” “Az valóban igaz, hogy szerettem volna egy legmagasabb színvonalú konferenciát... De nem volt lehetséges rábeszélni Eisenhower elnököt, hogy csatlakozzan az eljáráshoz.” Eisenhower elnök ellenállására még mindenki jól emlékezhetik. Május 9-én este az Eisenhower- kormány még mindig ragaszkodott álláspontjához, hogy nem enged a világ sürgetésének a négy nagyhatalmi konferencia kérdésében. A “N. Y. Times” aznapi két utolsó kiadásában James Reston'előbb azt jelentette, hogy a kormány nem hajlandó elkötelezni magát a négy államfő találkozójához, ámde az utolsó kiadásban már azt jelentette Reston, hogy az előtte való este 7 és 10 óra közt Eisenhower végre beleegyezett: “Washington nagy nyomás alatt volt”, irta Res- not a legutolsó kiadásban, “az angol kormány részéről, amely a választások előtt áll, hogy haladéktalanul egyezzen be a kormányfők találkozójába”. De nemcsak angol nyomás hozta létre ezt a változást. Amerikában is óriási módon megnövekedett a békevágy s még a Gallup közvélé- ménykutatóintézet jelentése szerint is az összes amerikaiak 79 százaléka a négy államfő találkozóját követeli. Nos, ez a válasz Walmsley ügyvivő megjegyzésére. Egy megállapodásnál kettőn áll a vásár. Ennek megtörténte után kitűzhették Genfben a találkozót julius 18-ikára. Most aztán csak tartsák szem előtt Adlai Stevenson múltkori tanácsát, amely helyes és konstruktiv tanács: mindkét félnek kell engedményeket tenni, mindkét félnek kívánni kell a megegyezést, egyik fél sem erőszakolhatja rá a másikra a maga egyoldalú kívánalmait, egyik fél sem diktálhat a másiknak “erőhelyzetből.” Akkor aztán nagy lépéssel közelebb érhetni a hidegháború megszüntetéséhez. “Eröhelyzet” és “gyengeség” Érdekes és fontos mozzanata volt a moszkvai nagykövetségen elhangzott kijelentéseknek Krustyev azon megjegyzése is, hogy tévesek a szovjet “gyengeségéről” terjesztett híresztelések, mert a Szovjetunió még sohasem volt olyan szilárd, mint ma. Eisenhower multheti sajtóértekezletén foglalkozott ezzel a kijelentéssel és azt mondta a sajtó képviselői előtt, hogy tudomása szerint “kormányában senki sem” mondta, hogy a szovjet azért megy el a genfi négyhatalmi találkozóra, mert gyenge. Ugvlátszik az elnöknek csakugyan nem volt tudomása arról, hogy Dulles még juniüs 10-én a képviselőház költségvetési bizottsága előtt tett a szovjet gyenge gazdasági helyzetére vonatkozó kijelentéseket, többek közt azt, hogy a szovjet rendszer összeomlás előtt áll. Ez a kijelentés azonban csak a napokban látott napvilágot, mintha csak szánt szándékkal hallgatták volna el a nagyközönség előtt, hogy zavarkeltés céljából a megfelelő időpontban hozakodjanak elő vele. Dulles akkor sem bizonyította állítását, csak egyszerűen kijelentette. Nem első kijelentése, amelyet utána fogát szíva igyekezett visz- szavonni. Nem holmi kijelentések döntik a konferenciák sikerét, hanem a világ népeinek, a világ közösségének ellenállhatatlan békeakarata. 123 nyári napközi otthonban helyezhetik el gyermekeiket az idén a Győr megyei édesanyák. A napközi otthonokban szakképzett óvónők és tanítóképzős növendékek vigyáznak az apróságokra. A gyermekek ellátásáéra mindössze napi egy forint hatvan fillért kell fizetni. A megyében összesen csaknem öt és félezer óvodásgyermekre vigyáznak az idén a nyári napközi otthonokban. Több mint 500 tatabányai és oroszlányi bányász gyermekének balatoni üdültetéséről gondoskodik az idén a Tatabányai Szénbányászati Tröszt. MAGYARORSZÁGI HÍREK MAGYAR-SZOVJET MŰSZAKI , EGYÜTTMŰKÖDÉS BUDAPEST, junius 2. — 1955 junius 29-én aláírták a Magyar-Szovjet Tudományos Műszaki Együttműködési Bizottság VJ. ülésszakának jegyzőkönyvét. A baráti megértés szellemében folyt tárgyalások eredményeként a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak átadja a szénbányászat, az élelmiszeripar, a bőripar és más iparágak különböző berendezéseinek tervrajztárát, valamint a teljesen hegesztett hajók, vasúti kocsik elemei, görgős- és golyócsapágyak, gyógyszerkészítmények és más gyártmányok technológiai dokumentációját. Ezenkívül a Szovjetunió magyar szakembereket lát vendégül, hogy megismertesse az iparban, a mezőgazdaságban és az egészségügy terén elért gyártási tapasztalatokat és műszaki eredményeket. A Magyar Népköztársaság a Szovjetuniónak műszaki dokumentációt ad át a vasbeton-aljak, előregyártott vasbeton-szerkezetek gyártására, falusi telefonállomások építésére. Átadja gyártási tapasztalatait a szerszámipar, a papíripar, a famegmunkáló ipar, a. könnyűipar, az élelmiszeripar és egyéb iparágak területéről. A mező- gazdaság területéről pedig az agrokémia, ,a talaj termelékenység emelése, az öntözés, a szikes talajok javítása, a talajmeszezés kérdéseivel és egyéb kérdésekkel kapcsolatos tudományos kutatómunkák beszámolóit. 57 kétszobás, fürdőszobás lakás, napközi otthon, kulturház, orvosi rendelő és sportpálya épül, több mint 10 millió forintos beruházással az Ongai Állami gazdaságban, “Miskolc zöldséges kertjében.” ★ Budapesten felavatták a Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkásvédelmi Tudományos Kutatóintézetét. Az intézetnek öt osztálya van, a gépészeti-, a szellőzéstechnikai, a villamossági- és a világítástechnikai, valamint vegyészeti és propaganda osztály. EZT SEM TESZIK AZ ABLAKUKBA U Nu, Burma miniszterelnöke, washingtoni látogatása után New Yorkba jött, ellátogatott a UN-be, majd sajtóértekezletet tartott, ahol érdekes kijelentéseket tett. Többek közt azt mondta, hogy Washingtonban tárgyalt Eisenhower elnökkel és Dulles külügyminiszterrel és az volt a benyomása, hogy USA politikájának irányitói nem ellenzik a kínai népköztársaság felvételét a UN-be, inkább csak az időpont kérdése a vitás pont. U Nu, aki önmagát nyíltan semlegesnek vallja, de valójában jobbfelé húz, ismételten azt ajánlotta, hogy Peking és Washington bocsátkozzon közvetlen tárgyalásokba, amelyeknek keretében megbeszélhetnék a formózai kérdést is, amely valószínűleg fel fog merülni a genfi négyhatalmi találkozón. Tett azonban a burmai miniszterelnök néhány más olyan kijelentést, amelyet nem igen fognak Dullesék ablakukba tenni. Azt mondta, hogy az amerikai nép túlzottan fél a kommunizmustól, pedig ez káros a USA tekintélyére Ázsiában. Rossz néven veszik ott US “kétes állásfoglalását” a gyarmati kérdésben s azt is, hogy a kormány “demokráciaellenes, korrupt és hitelét vesztett rendszereket” támogat. Ez a kínai nacionalista rendszerre tett célzás volt. “Mi jól tudjuk — mondotta — mi rejlik az amerikai hagyományoktól való ezen látszólagos eltávolodás mögött. A kommunizmussal szemben való elfogultság. Ez azonban olyasmi, amit Ázsiában mi nem értünk meg. Ezt a meg nem értést csak az szüntethetné meg, ha USA itszteletben tartaná öröksége nagy elveit.” Majd azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy sem Kina, sem USA nem akar háborút és egymáshoz való közeledésük nem oly nehéz, amint feltüntetik. U Nu hat hónapos látogatást tett Kínában és dicsérően szólt az ott tapasztaltakról. Hangoztatta, hogy nem vágyálomból beszél, mert hiszen mint egy a kínai népköztársaság tőszomszédságában élő kis országnak vezetője nem engedheti meg magának azt, hogy naiv legyen.”
