Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-14 / 28. szám

HÍREK Visszavonták a Dixon-Yates szerződési WASHINGTON. — Eisenho- elnök utasította az illetékes hatóságokat, hogy semmisítsék meg a Dixon-Yates pénzügyi konzorciummal kötött szerző­dést viilanyerömüvek építésére Tennessee államban. A kormány e lépéssel nyilván elejét akarja venni annak, hogy a demokraták tovább folytas­sák vizsgálataikat, melyek egy­re különösebb részleteket hoz­tak felszínre a nagy magánér­dekeltségek és az Eisenhower kabinet közötti kapcsolatokról. A kormány azzal magyarázza a szerződés visszavonását, hogy miután Memphis város maga fogja felépíteni a saját villany- erőmüveit, nem lesz szükség arra, hogy a Dixon-Yates cég finanszírozza az építkezést. Vol. IV. No. 28. Thursday, July 14, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly >y the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y under the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 BÓDOG ANRDÁS A POLIÓRÓL (Lásd 5-ik oldal) ~ I ^ Einstein utolsó üzenete: R ^ §1 “Fel kell adni a háború intézményét” A szenátus és a genfi konferencia WASHINGTON. — Mintegy “utravalóul” Eisenhower elnök­nek a genfi konferenciára, a szenátus egy elvi javaslatot ké­szül elfogadni, mely szerint a szenátus rokonszenvez “az ide­gen zsarnokság alá vetett né­pekkel.” Neveket nem fognak említeni. A szenátus azért teszi e lé­pést, hogy kihúzzák a gyékényt McCarthy alól, aki múltkor kudarca ellenére most egy uiabb javaslatot készül benyújtani avégett, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya szakítsa meg a diplomáciai viszonyt a népi de­mokráciákkal (köztük Magyar- országgal) és helyettük ismerje el az Amerikában tartózkodó “emigráns” csoportokat, mint az illető országok 'kormány’-ait. Nem fér kétség hozzá, hogy a szenátus újból le fogja sza­vazni McCarthyt. Újabb zavargások Argentínában BUENOS AIRES. — Eerv körülbelül 1000 főnyi katoli­kus politikai csoport antipe- ronista tüntetést rendezett az itteni katolikus székesegy­ház és az elnöki palota előtt. A tüntetőkre a tűzoltóság barna festékkel színezett vi­zet fecskendezett. Sok száz tüntetőt letartoztatott a ren­dőrség. Spellman newyorki kardi nális a hónap végén látogató­ba érkezik ide és (ünnepi mi­sét fog celebrálni a székes- egyházban. 64 millió munkás WASHINGTON. — Első Ízben Amerika történetében 64 milióra emelkedett az amerikai közgazdaságban al­kalmazott dolgozók száma. Egyedül junius havában egy miliő 300,000 volt az emel­kedés. Ugyanakkor — és az ellenmondásnak tűnhet fel — emelkedett a munkanélküliek száma is 190,00-el. Jelenleg 2,677,000 a munkanélküliek száma a kereskedelemügyi minisztérium hivatalos jelen­tése szerint. Az alkalmazottak kimuta­tásában azonban benne van a részidőre dolgozó valamint a nyaralókban dolgozó idény­munkások mig közel há rom milliónyi munkanélküli teljesen munkanélküli. •EINSTEIN UTOLSÓ ÜZENETE Alant közöljük bő kivonatokban a nyolc nagy tudós ál­tal aláirt nyilatkozatot a nukleáris fegyverek veszedelméről: “Ez alakolmmal nem mint bizonyos nemzetek fiai szó­lunk a világ népeihez, hanem egyszerűen, mint emberek, az emberi faj tagjai. Ama emberi fajé, amelyek további léte­zése ma már kockára van téve. • “A világ ma tele van viszállyal, de minden kisebb vi­szályt túlszárnyal a kom­munizmus és antikommu- nizmus között gigászi küz­delem. “Majdnem mindenkinek, aki. politikailag csak egy kicsit is öntudatos, vannak határozott nézetei és ér­zelmei ebben a kérdésben. De mi most azt akarjuk, hogy, ha csak tudja, te­gye félre ezeket az érzel­meket és gondoljon önma­gára, mint ama biológiai faj tagjára, amelynek oly figye­lemreméltó története van és amelynek kipusztulását a föld­ről egyikünk sem óhajtja. “Nincs szándékunkban egyetlen olyan szót sem mon­dani, amely jobban tetszene az egyik csoport tagjainak, mint a másikénak. Mindannyian egyformán veszélyben va- ! gyünk! Ha egyszer megértjük e 'veszély lényegét, akkor remény van arra, hogy összefogva el tudjuk azt hárítani. “Uj módon kell gondolkoznunk ezentúl. Nem azon, hogy milyen lépéseket kell tenni, hogy ez vagy az az oldal győz­zön, hanem azon, hogy mily lépéseket kell tenni a konflik­tus kirobbanásának megakadályozására. “A nagyközönség, sőt még a hatalmon levők közül is sokan nem értik meg mit jelentene egy nukleáris háború. A nagyközönség még mindig úgy képzeli el, hogy egész városok elpusztulhatnak benne. Azt már megértik, hogy az uj bombák sokkal pusztitóbbak, mint az a bomba, amely elpusztította Hirosimát, hogy egy H-bomba a föld színével tudná egyenlővé tenni Londont, New Yorkot vagy Moszk­vát. “Nem fér kétség hozzá, egy H-bombás háborúban va­lóban elpusztítanának számos világvárost. De ez csak a ki­sebbik veszedelem volna! Ha, mondjuk Londonban, New Yorkban, Moszkvában minden élőlény elpusztulna egy H- bombás támadás következtében, a világ néhány évszázadon belül valahogy mégis csak talpra állna. De ma már tud­juk. hogy a nukleáris bombák pusztítása fokozottan egyre ; szélesebb területekre hat ki. “Teljesen megbízható szaktekintélyek alapján kijelent­hetjük, hogy jelenleg már lehetséges olyan bombákat gyár- j tani, amelyek pusztitóereje 2500-szorta nagyobb annál a I bombánál, amely elpusztította Hirosimát! “Egy ilyen bomba, ha azt közel a földhöz vagy a viz 1 alatt robbantják fel, radioaktiv anyagokat szór fel a leve­(Folytatás a 8-ik oldalon) A Béke Világtanács felhívása HELSINKI. — A Béke-Világ- J találkozó a junius 29-én mea- j tartott záróüléséről felhívási •ntézett a Nagy Négy államfő­höz, hogy a közeledő találkozó­jukon törekedjenek a megegye­zésre, ugyanakkor a világ köz­véleményét arra szólitották hogy támogassák a julius 18-án Genfben megnyiló tárgyalási­kat. i A béke öt pontja más eredményeit Kuo Mo-zso, \ más eredményeit Kno-Mo-zso, | Kina helyettes miniszterelnöke, s a Kinai Béketanács elnöke LONDON .— Kilenc világ-! hirü tudós, köztük az azóta elhunyt Einstein Albert, fel­hívással fordult a világ nem- i zeteihez. hogy hagyjanak fel háborúkkal, mert a hidrogén-{ bomba “veszélyezteti az em­beri faj további létezését.” • Bertrand Russel, angol matematikus és filozófus, aki a felhívást egy sajtókon­ferencia keretében nyilvános­ságra hozta, bejelentette, hogy Einstein aláírása a nagy t udós halála előtti napon ér­kezett meg hozzá. A felhívás, mely alatt ott van nem kommunista és kom­munista tudósok aláírása is azt javasolja, hogy rendezze­nek egy világkonferenciát a kommunista és nemvkommu- nista világ tudósainak rész­vételével. E konferencia fela­data volna meggyőzni az em­beriséget s a kormányokat arról, hogy a háború további alkalmazása a nemzetek kö­zötti viszályok elintézésében egyértelmű volna az emberi faj öngyilkosságával. Az aláírók között voltak Einsteinon kívül a követke­ző világhirü tudósok: Infeld professzor, a varsói egyetem tanára, Nobel díjas fizikus, aki együttdolgozott Einsteinnal a hires kvantum teória felépítésében. Frederick Joliot Curie, I nobeldijas francia fizikus, a béke világmozgalom egyik Vezetője, Bridgman professzor, a Harvard egyetem Nobel di- jas tanára Muller professzor az India- ! na egyetem Nobeldijas taná­ra Professzor Powe'lí, Professzor Rotblat, Professzor Yukawa, Japán­ból. ' v A felhívást elküldték Eisenhower elnökhöz, Bulga­nin szovjet miniszterelnök­höz, Mao Ce Tunghoz a kinai köztársaság elnökéhez, Coty francia elnökhöz és St. Lau- renthez, Kanada miniszter- elnökéhez. Ezen öt ország­nak van, vagy lesz a közeljö vőben, atombombája, i Lord Russel bejelentette, hogy eredetileg 20 nagy tu­dóst kért fel a felhívás aláí­rására, de ezek közül csak ki­lenc adta beleegyezését. Két angol tudós azzal tagadta meg a nyilatkozat aláírását, hogy ha aláírják, elveszthe­tik állásukat. (Inkább pusz­tuljon a világ, csak ne legyek munkanélküli, gondolhatta ez a két tudós. — Szerk. Szkobelcin szovjet profesz- szpr nem irta ugyan alá, de válaszában helyeslőleg nyi­latkozott a felhívás céljairól. Urey és Compton amerikai tudósok azért nem írták alá, mert nem tartották a moz­galmat elég realisztikusnak. A pápa dicséri RÓMA. — Vatikáni körök­ben dicsérték a kilenc tudós figyelmeztetését az atombom- bás háború veszélyeiről és hangsúlyozták, hogy XII. Piusz pápa már régebben is adott ki egy * ilyértelmü fi­gyelmeztetést. Fordulóponton a világ sorsa foglalta össze záróbeszédében: Amiben megegyeztek — mon­dotta — a következők végrehaj­tására van szükség: 1. A fegyverek általános csök­kentése; 2. A nukleáris fegyverek el­tiltása és az atomenergiának ! széles körben kiterjesztett békés »■oitcsi célokra való felhaszná­lása ; 3. A világ összes országainak békés együttélése; 1. A nemzetek ! iiggetlensége; 5. A normális gazdasági és kuitrális kapcsolatok megterem­tése. az egyenlőség és és köl­csönös előnyök alapján. LONDON.— Az angol kor­mány vezetőivel folytatott két napi tanácsozások után Nehru indiai miniszterelnök elutazott az angol főváros­ból. Távozásakor hangsúlyoz­ta abbeli meggyőződését, hogy a Szovjetunió vezetői komolyan fogják keresni a nemzetközi feszültség csök­kentésének módozatait a kö­zelgő genfi nagyhatalmi kon­ferencián. A jelenlegi világhelyzetet “a történelem lélektani pilla­natának — fordulópontnak” nevezte az indiai vezér. . Nem lehet elvárni, mondta továbbá Nehru, hogy Ameri­ka, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vezetőinek a konferenciája azonnal kidol­gozza a béketerveket. De va­lószínűleg komoly lépéseket fognak tenni a Kelet és a Nyugat közötti viszály békés elintézésére. A szovjet vezetők, Nehru szerint, > g< sz biztosa» élő fognak hozakodni a távolkele­ti problémákkal, beleértve Formóza (Taiwan) kérdését. A Szovjetunió a belső fej­lődésre óhajtja fordítani energiáját és anyagi javait, mondta Mr. Nehru. Kijelen tette, hogy habár nem láto­gatta meg a Szovjetunió farmvidékeit, seholsem ta­pasztalt élelmiszerhiányt. Ezt különösen hangsúlyozta az in­diai vezető, aki e kérdésben határozottan ellenezni látszik Dulles abeli megállapítását, hogy a Szovjetunió azért óhajtja a tárgyalásokat, mi­vel gazdaságilag válságban van. MANILA. — A Fülöp-szigcte» kormányának két vizsgáló üe'^t- ie megerősitette azokat a jei il­léseket, amelyek szerint a Su­bic öbölben levő amerikai f>--- tabá/ison rosszul bánna!' a Fű-- löp-szigeteki benszüiöU' ;• kt-,. A tárgyaláson jelen vol: Fe'gu­son amerikai nagykő is.

Next

/
Thumbnails
Contents