Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-17 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Olvasóink írják... Az a csoda, hogy nincs több hiba UJJ Tisztelt Szerkesztőség * Lapunk január, 27-i számában egy levél jelent meg egy olvasótól, melyben birálja lapunkat. Megállapítja, hogy a lap “tulságossan gyenge.” Külső színezete, technikai összeállítása olyan szörnyű, mintha valami napszámos 1 a p á 11 al hányná az ólmot a formába. Én laikus hagyok az ilyen dolgokban és nem értem milyen külső szinezet hiányzik lapunkban. Talán piros hetük? Erre nem gondolom, hogy kis lapunknak szüksége van. Technikai összeállítása elen helytálló a kifogás: jó lenne ha jobb nyomógépen adhatnánk ki a lapot, de lapunknál, mint munkások cent centjeiből fenntartott lapnál, igen kell vigyáznunk minden kiadásra, hogy a lap fenn maradjon és a teljes formájában és oldalon jelenjen meg. Az, hogy előfordulnak szedés! és tördelési hibák, hasábok összetévesztése, aki ismeri szedőink létszámát és általában véve, lapunk személyzetét, ahogy azoknak dolgozni kell, nem azon csodálkoznak, hogy hibák vannak, hanem egyáltalán képessek a rájuk szabott munkát elvégzeni oly kevés hibával, mint az előfordul. Ezután kritizálja a lapszerkesztőségét ,s a lap közleményeit. Nem elég intelli-1 gens és értékes és nem “megfelelő módon elemezve” közlik a híreket. A cik írója nem ismeri lapunk olvasóit. Mi nem “képzett” olvasóknak adunk ki “s/épen szerkesztett” lapot, hanem öntudatosan nevelt munkásoknak, akiket a magyar gentri osztály évekkel | ezelőtt, pár elemi iskolával,] köztük magamat is, kergetett világgá, uj hazába idegen népek közé, hogy keressen magának meglepetést. És bizony sok-sok olvasónk itt tanulta meg a hosszú évek során át, az élet küzdelmében, lapunk hqsszu éves olvasása révén, szerve/kedni és helyesen gondolkozni a maguk sorsa felől. Talán annak a kritikának volna még helye, hogy nem kisérnek minden cikket kellő kommentárral, de sokkal nagyobb hibának tartanám, ha kommentárral közöl nének minden cikket és csak felét annak, amit igv közölünk. 50 és több éves lapunkból olvasóink megtanultak annyit, hogy csak a lényegét adja le lapunk a heti poltikai, gazdasági és egyébb nagy világ eseményeknek. Olvasóink maguk is tudják azt elemezni. Hogy a fentemlitett levél Írója, abban a sok dicséin levélben logikátlanságot lát a naptárra vonatkozólag, éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit a cikk írója állít. A Magyar Szó olvasóit tartom olyan öntudatos, intelligens és őszinte munkásoknk, akik nem szoktak hízelegni, hanem megmondják amit szeretnek, de azt is amit nem szeretnek, így ismerem az amerikai magyar dolgozókat és igy is Ítélem meg. Csak kishitüek ál- lithatanak olyasmit, hogy lapunk az olvasókat “leszoktatja” a logikus gondolkozásról. Petrás Pál Az Orsz. Lapbizottság titkára Ami hiányzott.... Tisztelt Szerkesztőség! Bocsánatot kérek, hogy ily késő vagyok a naptár árával, melyet csatolva küldök. A naptárról annyit, hogy jó. Igyekezzetek a jövőben jobbat csinálni, ha lehet. Mért nem, lehetett az IWO ügyről egy kimerítő cikket közölni a naptárban? Úgyszintén útbaigazítást adni, amit minden tag szívesen fogadott volna és fogadna. Vagy talán jogi kérdés tartja a lapot vissza, hogy ezzel az üggyel foglalkozzon ? Mert amit a lap idáig ezzel az ügyel tett, az csak annyit volt, hogy ‘nagyon sajnáljuk, de "többet nem tehetünk.” A lap különben nagyon jó, csak előre a béke ügyével, mert ez a harc meg fogja hoz a maga gyümölcsét. J. M. Bronx (A lap következetesen, és amennyire lehet, kimerítően közöl minden felvilágosítást, jelentést, amelyet az IWO kötvényesek bizottsága erről az ügyről rende lkezéstinkre bocsájt. ■— Szerk.) “Ne menjetek a fejjel a falnak.... Tiszteit Szerkesztőség! Egy pár sort szeretnék Írni arról a kemény kritikáról, ami a jan. 27-iki lapban megjelent. Én megbízok bennetek, addig, amig Petrái Pál és Deák szerkesztő ott vannak, ők tudják, hogy kell a mai viszonyok között írni, hogy a lapot holnap is megkapják azok, akk szeretik és olvassák. Csak ara kérlek benneteket, ne menjetek fejjel a falnak és ne engedjétek magatokat a helyes útról letérite- ni. És volt abban a lapszámban egy másik levél' is, L. C. levele. Csúnya munka volt az a levél csak azért, mert egy kicsit megollóztátok a levelét. Én igenis ajánlom, hogy még még jobban bíráljátok meg, hogy mi való a mi drága munkáslapunkba és arra kérlek benneteket, kérjétek fel a munkáslevelezőket, aki akarja, hogy a levelét visszakiild- jétek, az küldjön egy üres megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot. Hogy mindenkit kielégíteni nem lehet az igaz, de csak azok tudják értékelni, akik ezelőtt a polgári lapot olvasták, hogy félre voltak vezetve. Többen nem szeretik, amit a Deák ir, a “Kedves Olva- só’-t. Na, ilyent hallani! Hát mi vagyunk mi, idegenek, ellenségek, hogy szép szóval ne illessenek bennünket? Csatf folytassátok tovább a “Kedves Olvasó” szót és felhívni az első oldalon a jobb cikkekre az olvasók figyelmét és röviden tudatni a fontosabb politikai hiteket. A. DT Wisconsin. “Minden magyar házába. . . . Tisztelt Szerkesztőség: A kalendárium gyönyörű szép és értékes tartalmú. Itt küldöm az árát és mellékesen még kettőért, hogy valakinek elajándékozhassam, mert igazán érdemes volna arra, hogy minden magyar házában ot1 lenne. Phillipsburg, N. J.-i olvasó Borúlátó. . . . Tisztelt Szerkesztőség! Deák Zoltán sokat emlegette, hogy appelál, vagyis bízik az amerikai népben, hogy az majd nem nyugszik bele ebbe,, meg abba. Ahogy én ismerem az amerikai népet azok nem foglalkoznak komolyan a saját sorsukkal. Ezt bizonyítja Weinstock Lajos esete, hogy azok a munkások, akiknek az életszínvonalát az ő odaadó munkája felemelni igyekezett, cserbenhagyták. Egy Avenel N. J.-i magyar (Deák munkástárs most is bízik az amerikai népben. Szem előtt tartja a legnagyobb amerikai Lincoln Ábrahám mondását, hogy a nép egy részét néha el lehet bo- londitani, sőt néha az egész népet is el lehet bolonditani. De nem lehet AZ EGÉSZ NÉPET MINDIG elbolonditani, azaz sötétségben tartani, visszatartani saját érdekei felismerésétől.) Hasznos a szótár Tisztelt Szerkesztőség! A naptárral megvagyunk elégedve. Kritika mindig volt és lesz is. Azt mondhatom ,hogy ilyen hasznos tudnivalókat még amerikai magyar lapok sohasem adtak ki, mint a jelenlegi naptár. Az angol szavak, amiket egy munkásembernek tudni Eebruary 17, 19oo Ha Roosevelt élne Tisztelt Szerkesztőség! Én, mint nyugdíjas, egyedülálló ember egy magyar családnál lakom albérletben. Ezek a népbuti tó magyar sajtót olvassák. Egyszer a háziasszonyom takarítás közben megtalált szobámban egy néhány példányt a Magyar Szóból. Másnap a férje rámtámadt, hogy én ne olvassak ilyen “felforgató” újságot. Mondom neki. hogy mióta lett a béke, meg a munkások jóléte felforgató, mert amióta én olvasom a Magyar Szót az mindig e kérdésekről, ezen ügyek érdekében irt. Azt mondta a háziúr, hogy ne magyarázzam neki mi a felforgató, mert a helybeli magyar lap azt Írja a Magyar Szóról, hogy felforgató és az elég neki. Különben sem akarja, hogy meggyűljön a baja a rendőrséggel. Mondom neki, mért gyűlne meg a baja a rendőrséggel azzal, hogy én milyen lapot olvasok. Úgy tudom, mondom, hogy Amerikában sajtószabadság van és eddig még a Makiárinak (McCarthy) sem jutott eszébe, hogy listát adjon ki arról, hogy mit olvashat az amerikai polgár. Azt mondja az én emberem, hogy bizottságok járnak a városban, felkutatnak min den házat és ahol felforgató könyvet találnak ott bajba jut mindenki. Láttam, hogy ezzel az el- butitott, megfélemlített magyar emberrel hiába vitatkozni. Neki az amerikai demokrácia csak egy alkalmat jelent a husosfazék mellé ülni, de jogaiért nem mer ez megszólalni, kész feladni minden polgári, sőt emberi jogát is. Szólt volna csak Roosevelt elnökünk idejében, ez az én házigazdám, hogy milyen lapot olvasok, majd megadtam volna neki a válaszomat, de a mai időkben jobb ellhallgat- ni, amit csak el lehet hallgatni. Régi Amerikás HELYREIGAZÍTÁS Lapunk február 3-iki számába sajnálatos szerkesztőségi hiba csuszott be a “Válasz Minarik munkástársnak” c. levélbe. A levélben az volt, hogy “Ezer liter tiszta viz.... ezer kiló (egy tonna) és pontosan tiz köbméter.” Ez helytelen. E/er liter tiszta viz nem TIZ, hanem EGY köbméter.. Schönbrun munkástárs levelében eredetileg ez volt (egy köbméter) és csak szerkesztőségi elírás miatt jelent meg helytelenül az, hogy “tiz köbméter” Kérjük úgy az olvasók, mint Schönbrun munkástárs elnézését. — Szerk.) Kétszer olvasom . . . Tisztelt Szerkesztőség! Egy kedves olvasónk Írja, hogy minek a ‘Betyár’ regény az újságban, hogy az már volt. Én 1909-től olvasom a mi újságunkat, de én nem emlékszem, hogy lett volna a lapban. Különben is ez a regény nem k i r álykisasszonyokról szól, hanem a “régi jó” magyar világról, már akinek jó volt. Én kétszer elolvasom, mert nekem nagyon tanulságos. S. P. New Jersey Tanuljunk Escudero-tól Tisztelt Szerkesztőség! Én szeretem a naptár minden betűjét. Sokféle embernek sok az elve. Én már mióta Amerikában vagyok, min-1 dig munkáslapot olvasok.! Már pedig 47 éve itt vagyok Amerikába. Mindig munkás ember voltam, de most már lejárt az időm, 71 éves elmúl tam, én már átadtam a munkát a fiataloknak.. Szabó (Épp most olvastuk a N. Y. Times-ban, hogy Escudero, a hires spanyol t áncos előadást tartott, még hozzá nagy sikerrel. Escudero —60 éves! Hogy szabad egy 71 éves embernek azt írni és úgy gondolkozni, hogy “már lejárt az időm?” — Szerk.) Nagy bevándorolt- védelmi konferencia Oetroilban A külföldiszármazásuak michigani védelmi szervezetének védnöksége alatt a Wal- ter-McCarran-törvény elörlé- sére és a külföldiszületésüek jogainak védelmére irányitó konferenciát rendeznek február hó 27-ikén a Hotel Wolverine- hotelben Detroitban. A védelmi szervezet felszólítja a szervezeteket és magánosokat, hogy vegyenek részt ezen a rendkívül fontos konferencián. Saul Grossman, a michigani védelmi szervezet ügyvezető titkára, többek közt a következőket mondja: “Még soha jobb kilátások a törvény eltörlésére nem voltak, .mint most. A kongresszusnak több mint száz tagja foglal állást a trövény ellen, köztük Patrick V. Mc Namara, michigani szenátor, és Diggs, Machrowitz, Ra- baut, Lesinski és Dingell képviselők. Küldjünk a jelenlegi törvényt elen/ő határozatokat és leveleket az összes kongresszusi tagoknak és sürgésük őket a törvény eltörlésére. A február 27-iki konferencia hatalmas támogatást fog nyújtani a nép követelésének az 1955-ös akcióra.” Jó ANGOL LEVELET kell ,mind benne vannak. Én azt mondom, hogy még a naptár kritikus is tanulhat belőle, mert ha a múltban! ilyen naptárunk lett volna, nagyon sok munkás köny- nyebb munkához jutott volna, sőt még életkörülményei is. jobbak lettek volna. Egy csoport Yonkérs, N. Y. -olvasó nevében: -.1. B. Jó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT Több, mint száz levelet tartalmazó könyv, gyakran használt szavak és nevek szótára. Polgársági előkészítő A könyvet tanitó irta. Megrendelhető 2 dollárért, most rövid ideig $1.25-ért a Magyar Szó irodájában: J3« East Ititb Street : vNew.-Yorlt -S, X. Y. ■ ___________