Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-17 / 7. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 17, 1955 Az események nyomában Újabb terrorhullámol sürgetnek WASHINGTON. — A kép­viselőház amerikaellenes bi­zottsága sürgető szóval for­dult a kongresszushoz, hogy újabb terorhullámot indítson ei a “felforgatok” ellen és könnyítse meg börtönbeveté­süket. A bizottság a nyomo­zásairól és kihallgatásairól szóló évi jelentésében sürgeti továbbá, hogy tiltsák meg “felforgató kiadványok” pos­tai szállítását, akár Ameriká­ban, akár külföldön készül­tek is. Kormánytitkok szállí­tását egyik államból a másik­ba, követelik, törvény utján nyilvánítsák bűncselekmény­nek. A szovjet nem akar háborút - Haarst LONDON. — Wiliam Ran­dolph Rearst, Jr., és Kings­bury Smith, az International News Service európai vezér- igazgatója, Moszkvából Lon­donba érkeztükkor vasárnap este kijelentették, hogy véle­ményük szerint a szovjet ve­zetők békét akarnak és nem háborút. Ifjabb Hearst úgy nyilatkozott a sajtó képvise­lői előtt, hogy Bulganinnal, az uj szovjet miniszterelnökkel folytatott egész interjúja alatt Bulganin többizben megismételte azon felfogását, hogy a szovjet békés kapcso­latokra törekszik az Egyesült Államokkal és a nyugati vi­lág többi részeivel. Hearst di­csérte Bulganin barátságos magatartását, Smith pedig kijelentette, hogy “az oroszok nem akarnak verekedni, az biztos. Nagyon igaz tisztelet­tel viseltetnek a szabad világ védelmei iránt. Ez persze nem jelenti, hogy feladták a maguk meggyőződéseit.” Osanggal vagy Csatig nélkül Az Egyesült Államok és Anglia megegyeztek abban, hogy semmiféle hasznos célt nem szolgálna a Formóza ügyében tartandó olyan kon­ferencia, amelyből a naciona­lista Kínát kizárnák. Ez a válaszuk arra a javaslatra, amelyet a Szovjetunió tett a formóza i kérdés békés rende­zésére. A moszkvai rádió szombaton közölte a világgal a tizhatalmi konferenciára vonatkozó szovjet javaslatot, amelyet Molotov szovjet kül­ügyminiszter már február 4- ikén hozott William Hay ter angol nagykövet tudomására, de a világsajtó ezt igyeke­zett meglehtősen titokban tartani. Kik kerestek több pénzt tavaly? Az összes adatforrások tanú­sága szerint 1954-ben az egyéni jövedelmek összege csúcsmagas­ságot ért el: 286.5 billió dollárt kerestek egyének, vagyis 400 millió dollárral többet, mint 1953-ban. Hogy hogygan lehet­séges ez akkor, amikor a bérek és fizetések estek? Úgy, hogy emelkedett az osztalékok és ka­matok összege. ESYíSÖL hl Ifi IS É 5S9 MIAMI BEACH, Fia. —Az AFL és a CIO egyesítéséről tárgyaló felek megegyezésre jutottak azon feltételeket il­letően, amelyek mellett véget vetnek a csaknem 20 éve tar­tó vetélkedésnek és egybe­olvasztják a két nagy szak- s/erv ez e t i munkásszövet­séget. A tényleges egybeolvadás­nak ’55 végéig kell megtörtén­nie, jelentette ki George Mea- ny, az AFL elnöke, és Walter P. Reuther, a CIO elnöke. A 15 millió munkásból álló uj szervezetnek a nevét még nem határozták el, de az már bizonyos, hogy Meany lesz az elnöke. Az egybeolvadásról szóló egyezmény részleteit és felté­teleit 3 ezer szóba foglalták össze. Az egyesülési egyez­mény értelmében a CIO az uj munkásszövetségnek sgyik osztálya lesz, s a “Council of Industrial Organizations”-nek fogják nevezni. Ennek az osz­tálynak lesz a jelek szerint elnöke Walter Reuther. A tárgyalást mindkét fél részéről 10-10 emberből álló bizottság folytatta le, össze­sen tehát húszán. Ezek ol­dották meg az egyesítés min­den akadályát a kétnapi ülés folyamán. Az egyezmény, a- melyet a tengerparti Roney Plaza Ocean Lounge-ben Ír­tak alá, kiterjedt a két mun­kásszövetség közt 'fennállott minden lényeges nézeteltérés­re. Hogy az egyezmény hiva­talossá váljon, ahhoz decem bérig a jóváhagyások öt fo kozatán kell keresztülmennie 1.) Úgy az AFL, mint a CIC vezetőségének jóvá kell hagy nia. 2.) A közös bizottság nak uj alapszabályzatot kel szerkesztenie. 3.) Ezt az alap szabályzatot mind az AFL mind a CIO vezetőségénei jóvá kell hagynia, utána pe dig a két munkásszövetséj konvenciójának is jóvá kel hagyniuk a feltételeket és a: alapszabályokat. 5.) Közö, konvenciót kell egybehívni t annak kell a végső jóváha­gyást elintézni. Szó van aról is, hogy kü­lönféle, jelenleg fiiggetler szakszervezetet, igy a négy vasutas szervezetet, a United Mine Workerst és a CIO-bó' 1949-50-ben kizárt hat szak­szervezetet is lecsatlakoztas sák. Taglétszámuk körülbelül másfélmillió főre rúg. Walter Reuther kijelentet­te, hogy “nem faljak fel egy­mást”, majd saját helyzetét illetőleg hozzátete, hogy “örü­lök, hogy helyemet átenged­tem és visszalépésemmel se­gíthetek George Meany-nek. hogy az uj munkásszövetség élére kerüljön.” Az AFL jelenlegi 17 al- elnökből álló, közös tanácsát, 27 főre emelik s ebből 10 al- elnök a CIO szakszervezetek­ből fog jönni. A Meany utár következő legfőbb tisztviselő, a pénztáros-titkár, szintén AFL-member lesz, és pedig William Schnitzler, aki most is az. Kritizálja a jógii pro törvényi A newyorki Civil Liberties Union megalapításának har­mincötödik évfordulóján disz- bankettet rendeztek a Roose­velt- szállodában. Abraham Multer brooklyni demokrata képviselő egy 300 főből álló szakcsoport előtt feltünstkel- tő beszédben támadta a kom­munistaellenőrzésről szóló tör­vényt, amelynek elfogadásá­ért a demokratákat éppenugy okolta, mint a republikánuso­kat: “A demokraták attól fél­tek, hogy nem mutathatják magukat jobb amerikaiaknak, mint a rossz tanácsokat köve­tő politikai ellenfeleik, akik árulóknak nevezték őket: a republikánusok meg attól, hogy puháknak, amerikaelle- neseknek és árulóknak neve­zik őket.” A képviselő azután kijelentette, hogy a törvény értelmében “be tudom bizo­nyítani hazánk legtiszteltebb és legtiszteletreméltóbb pol­gárairól, az Elnöktől kezdve le bármely magánpolgárig, aki sohasem volt semmiféle szervezet tagja, hogy bűnö­sek.” Négerüldözés Dél--Afrikában Johanéssburgban a kormány elrendelte, hogy a szegénysorsu negyedeket. Aki nem távozott, azt rendőrök kergették ki szu- négerek hagyják el a nyomor- ronyszegezve. Három négert szuronyokkal összészurkáltak. Végzetes tűz az éjjeli menedékhelyen CHICAGO. — A Barton- szállodában, amelyben “az élet hajótöröttjei” laknak, szombat éjjel tűz ütött ki. A tűzvésznek 25 embere esett áldozatul, 15 pedig súlyos égési sebeket szenvedett. A társadalmi élet forgatagából kihullott embereknek még a személyazonosságát sem tud­ják megállapítani. A tiiz ki­törésekor 245 szerencsétlen aludta boldogtalan álmát “szobáknak” nevezett szűk ketrecszerü helyiségekben. Mitől félnek a tőkések WASHINGTON. — Eisen­hower elnöknek a kongresz- szus elé terjesztett gazdasági jelentése felvetete azt a kér­dést, hogy milyen befolyást fog gyakorolni az ország gaz­dasági életére azon igen nagy összeg, amit az iparvállalatok nyugdíj és egyéb munkásjó­léti célokra félretesznek a unionokkal kötött szerződé­seknek megfelelőleg. Ez az összeg már közel van a 3 billióhoz, — mondja a je­lentés és miután ezen össze­get befektetik valamilyen profitot hozó vállalatba, igy azok a magántőke verseny­társaivá lesznek. Ezen összegek elhelyezésé­be döntő szavuk van a unio­h hét legfőfaosshh nyilatk@ia!ailiél __________________________i__________ “Hogy a civilizáció elpusztul-e vagy nem, ez az egész kérdés olyan komoly, hogy egyszerűen nem tekinthetjük magunkat értelmes emberi lényeknek, ha nem igyekszünk minden erőnkkel, minden gondolatunkkal, mondhatjuk tel­jes lelkűnkkel e problémát valamilyen módon megoldani.” Eisenhower elnök sajtókonferenciáján, feb. 9. ★ “Az a meggyőződésünk, hogy egy egységes munkás- mozgalom képes lesz a szakszervezeteink erejét és tehetsé­gét az Egyesült Államok népének nagyobb szolgálatára be­állítani... Megfogadjuk, hogy az egységé kifejlődése révén az amerikai munkásság az amerikai közönség szolgálatára, fogja magát bocsátani s a demokratikus eszmék iránti fele­lősségével és odaadásával segít majd építeni egy jobb or­szágot és erősebb szabad világot.” Részlet a Meany-Reuther egységnyilatkozatból, feb. 9. ★ “A Szovjetunió békés ország. Nem fenyeget senkit és nem készül megtámadni senkit. Igyekszünk politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatokat létesíteni mindazon orszá­gokkal, amelyek hajlandók vele ilyen kapcsolatokra lépni. “A fasiszta Németország elleni háború alatt szoros együttműkö­dés volt a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaor­szág között. Ez az együttműködés, mint tudjuk, eredményes volt. Most, békeidőben is folytatód­hatna. “Nem a mi hibánk, hogy a hely­zet megváltozott. Jelenleg áz Egyesült Államok kormánya a ve­lünk való kapcsolatait nem a köl­csönös megértésre, hanem az erő­helyzetre alapozott politikára épí­ti. Az ilyen politika veszedelmes politika. Az ilyen politika nem együttműködésre, hanem a viszonyok leromlására vezetnek. Nem vezet a fegyverkezés csökkentésére és egy uj háború kitörésének veszélyével jár.” Bulganin, szovjet miniszterelnök,feb. 9. President Eisenhower MEANY I noknak. Ezért Eisenhower ta­nácsadói úgy látják, hogy ha ez az irányzat egészen álta­lános lesz,akkor bizonyos idő múltán a unionok oly nagy i befektetéssel vesznek részt a termelésben, hogy a magán­tőkét veszélyeztetni fogják. Eisenhower gazdasági ta­nácsadói tehát most azon törik a fejüket, hogy miként ment­hetik meg a tőkéseket attól, hogy a unionok is tőkések le­gyenek 7 18 magyar összeesküvői elítéltek A N.Y. Times bécsi tudó­sítójának jelentése szerint 13 egyént, mint a magyar állam ellenségét, két év és életfogy­tiglan közt váltakozó börtön büntetésre Ítéltek: két fe­rencrendi papot, Faddy Oth- márt és Bónis Lajost, élet- fogytiglanra, Gajári Kálmán volt földbirtokost tizenhá­rom évre. m jF AMERIKAI f Mciijyctr mXó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New YTork City, U. S., Canada §7. Foreigi $8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents <^5^» 34

Next

/
Thumbnails
Contents